SZEMPONT

„Musk nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott” - nemcsak egy monoklival távozik a Fehér Házból a milliárdos

Ezt a szerepet soha nem szabadott volna elvállalnia - mondja Bazsó Gábor. De hozzáteszi, a SpaceX továbbra is megkerülhetetlen, és júniusra beígérték a Tesla nagy dobását, ami ha bejön, alapjaiban változtatja meg az egész autóipart.

Fischer Gábor, Címlapkép: Kevin Dietsch/Getty Images - szmo.hu
2025. június 01.

Elon Musk 130 nap után búcsúzik a Fehér Háztól. Miközben Trump elköszönt tőle, a világ leggazdagabb embere úgy állt mellette, hogy egy rejtélyes monokli volt a szeme alatt. Ez szinte a jelképe annak, hogyan végződött számára a kaland.

A világ egyik legnépszerűbb emberéből a világ egyik leggyűlöltebb emberévé vált, főként amiatt, hogy a DODGE rövidítésű "hivatala" kiadáscsökkentési igyekezetében emberek ezreit rúgta ki az amerikai államigazgatásból, és létfontosságú programokat állított le egyik pillanatról a másikra. Közben saját cége, a Tesla mélyrepülésbe kezdett. Van-e innen visszaút Musk számára? Erről beszélgettünk Bazsó Gábor újságíróval, aki behatóan ismeri Elon Musk világát.

– A New York Times egyik nagyon kritikus hangvételű véleménycikkben Elon Musk politikai örökségéről azt írja, hogy az nem más, mint „betegség, éhezés és halál”.

– Közismert Musk borzalmasan rossz viszonya a mainstream médiával, ahol már mindenki megtesz mindent annak érdekében, hogy ez sose javuljon meg, és Musk is kizárólag pocskondiázási céllal veszi a szájára.

De valószínűleg sok igazság van abban, amit neki felrónak.

A DOGE felelősségét szokás felemlegetni az USAID szétszedése kapcsán. Én nagyon nehezen tudom eldönteni, hogy a kettő darab hihető narratíva közül melyikben milyen arányban van az igazság. Az egyik állítás az, hogy ezek rossz hatásfokkal működő, drasztikusan szétlopott programok voltak, amik nagyon sok esetben egyáltalán nem arról szóltak, mint ami rájuk volt írva. Ezzel kapcsolatosan is lehetett látni sok hihetőnek tűnő példát. A másik pedig az, hogy ezek nagyon fontos dolgok voltak, amiken emberek minimum tízezreinek, de sok esetben százezreinek az élete, meg a mindennapi betevője múlt, melyek egyik percről a másikra lettek leállítva, például gyógyszerkutatások, alapkutatások finanszírozása sok esetben. Kizárólag az első állításnak igazat adva olyan láncfűrészes hadonászás kezdődött, amiben viszont nagyon fontos végtagok is levágódtak.

– Azt is írják, hogy Musk érzéketlenül és empátia nélkül állt neki ennek a dolognak, nem vizsgálta meg egyenként a programokat, hanem mindent első indulatból leállított, és például a dél-szudáni segélyprogram leállítása konkrétan emberéletekbe került.

– Musk ezekben a kérdésekben némileg autisztikusan jár el, a szónak abban az értelmében, hogy ő szenvtelenül menedzseli az ilyen típusú problémákat. Ha most leszállunk a DOGE-ról, és visszagondolunk arra, milyen jellegű kihívásai voltak a magánvállalkozásainak akár, akkor látszik, hogy nagyon sokszor volt erre a fajta szenvtelenségre szükség. Részben azért, mert olyan jellegű vállalkozásokkal foglalkozott, amiket mások reménytelennek vagy lehetetlennek vagy ökörségnek gondoltak, és neki félre kellett tenni az ezzel kapcsolatos érzéseit, és azt kellett mondania, hogy márpedig ő végigtolja, mert szerinte például újrafelhasználható rakétát csinálni lehetséges, mert a fizika törvényei ezt megengedik, és összességében sokkal hasznosabb dolog lenne, mint teleszemetelni az óceánt. És

ilyenkor nem érdekli, ha Buzz Aldrintól kezdve az Egyesült Államok történetének összes nagy legendája beletörli a lábát, hogy ő egy idióta milliárdos, aki csak elégeti a pénzét, és azt se tudja, melyik vége van a rakétának fölfelé. Ki kell bírni, mert a vége nagy jó lesz. És kiderült, hogy igaza volt.

Nagyon sok ilyen jellegű példa van még, az utolsó ilyen a Twitter felvásárlása volt, ahol ugyanez történt, megvette a céget, amellyel kapcsolatosan egyébként átverték. Ez tény, hülye volt ő is. Akkor ugyanígy tele volt az összes újság azzal – a New York Times is –, hogy Musk egy balfasz volt, aki megvette brutálisan drágán a Twittert, és még ráadásul teljesen szét is verte. El is temették a Twittert, ahonnan kirúgta az alkalmazottak 90%-át. Majd ugyanez a New York Times egynéhány évvel később, a korábbinál sokkal erősebben és jobban működő Twittert látva arról cikkezett, hogy hát el kell venni tőle, mert nem lehet egy embernek ekkora hatalma a világ egyik meghatározó social médiája fölött, amit egy az egyben a saját narratívájának a szolgálatába állított, és az egészet eltolta jobbra. Ezeken a példákon látszik, hogy neki van egy elképzelése, és azt végigtolja. Meggyőződésem, hogy erről próbált volna szólni a DOGE is: ha menedzselhetetlen pályán vannak a közkiadások, azokat első körben vissza kell vágni drasztikusan, beleértve azt is, hogy ennek nagyon kellemetlen következményei vannak sokak számára. De nem baj, mert cserébe a fenntarthatatlan pálya megtörik, és egy másik, remélhetőleg fenntartható pálya alakulhat ki, és el kell kezdeni utána, a tapasztalatok alapján visszaépíteni, megerősíteni, újra fölvenni embereket, ahova kell, újra költeni azokra a területekre, ahova érdemes.

Szerintem azzal nem számolt Musk, hogy ez a terület neki sokkal távolibb. Tehát egy tech céget, meg a rakétákat, és az elektromos autókat megérteni, az megvan. De az amerikai államigazgatás nagyon nagy részéhez egyszerre érteni, az senkinek nem mehet.

Nincs olyan ember, aki egyszerre lehet penge abban, hogy érdemes-e és milyen módon Szudánban pénzt költeni, és a malária elleni harcot finanszírozni, meg gyógyszeralapkutatásokat például, és ott van még az a másik 700 terület, amit a DOGE érintett. Szerintem senki, ő sem gondolta azt, hogy az USAID programjainak örökre vége van. Hanem arra gondolt, hogy első körben mindent le kell vágni, mert ez a mostani szint fenntarthatatlan, és majd visszaépül bizonyára az, ami értelmesen finanszírozható.

– Az önmaga zsenialitásába vetett hite hidalta át azt a problémát, hogy olyan területre tévedt, amihez nem ért?

– Ezt nem tudom megítélni, benne lehet ez a pakliban. Én nem gondolom, hogy az ő személyisége odáig torzult volna, hogy elhitte ezeket a dolgokat magáról. Mégpedig azért nem, mert azok az eredmények, amik miatt ezt elhihetné magáról, azokhoz ez a hit már mind kellett. Azt érzem inkább, hogy annyiban mérte fel nagyon rosszul, illetve ott érzem őt egyértelműen vaknak, hogy

ezt a szerepet soha nem lett volna szabad elvállalni.

Még akkor sem, ha azt hiszi magáról, hogy alkalmas, és akár alkalmas is. Tehát egy kormányon kívüli, de meghatározóan fontos tényezőként elvállalni egy olyan feladatot, ami egyébként pontosan azért kerül egy külső aktor irányítása alá, mert nyilvánvalóan politikailag vállalhatatlan az összes része. A közkiadások megvágása az a valami, amit nem csinálnak meg a politikusok soha, azért van elszállva az amerikai költségvetés, vagy akár a magyar költségvetés, az összes elszállt költségvetés, mert semelyik oldal soha nem akarja felvállalni azt, hogy vissza kell vágni a költségeket. Így aztán nyilván kényelmes megoldás azt mondani, hogy nem mi vagyunk ám azok, akik most kicsontozzuk az amerikai közszolgáltatásokat, meg a soft powerünk nagy részét adó USAID-et, és hosszan lehetne sorolni, mi mindent, hanem ezt az egészet kiszerveztük ennek az embernek. Közben pedig mindenki számára ordítóan nyilvánvaló, hogy

ez kizárólag arra jó, hogy a Sátán a mi csapatunkon kívül legyen.

Tehát, hogy ezt mondhassák, ezt mondhassa Trump, hogyha ez az egész nem működik. Ezt csinálja egy csomó ponton az amerikai törvényhozás, amikor nem mennek át végül a DOGE-féle javaslatok, pontosan ezért, mert onnantól kezdve, hogy azokat a nevükre kellene venni, már sok esetben a republikánusok sem akarják, a demokratákról nem is beszélve. Tehát már az elején az látszott, hogy ő most ezzel vállal egy olyan pozit, amiben számára a legjobb kimenetel az lesz, hogy iszonyatos népszerűségvesztés árán valamicskét talán le tud faragni. És ennél csak rosszabb forgatókönyvek látszanak, és végül most a kicsit rosszabb forgatókönyv jött be, mert a cégei jelentősen megsínylették a távolmaradását.

A nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott Amerikában és Európában is,

ami nem gondolom, hogy örökre így marad, de az biztos, hogy borzalmasan rosszat tett neki. És még csak az sem látszik, hogy az öröksége ennek a dolognak feltétlenül pozitív vagy egyáltalán bármilyen lenne. Nagyon nagy kérdés, hogy az egész DOGE-ügy nélküle megy-e tovább, hiába mondja azt, hogy neki csak lejárt a 130 napos mandátuma, és most már a gép mozog, az alkotó pihen, visszatér a cégeihez, és a DOGE pedig végzi tovább a feladatokat. Meg lennék lepve, ha ez tényleg így lenne.

– Vajon a Trumppal való kapcsolata megromlott, vagy tényleg csak arról van szó, hogy félreáll, mert eljött az ideje?

– Az óhatatlanul meg fog romlani, nem tudom, hogy már meg van-e romolva, vagy mennyire, de ez csak idő kérdése. Már csak azért is elkerülhetetlen, mert

ez a két ember egyértelműen inkompatibilis, abban az értelemben, hogy Musk egy rendkívül racionális ember, akinek nagyon fontos céljai vannak, amikre létre is hozott cégeket, hogy azokat elérje. Ezeknek egy része olyan, ami Trumpnak nemhogy nem fontos, hanem kifejezetten az ellenkezőjét képviseli,

ami persze semmire sem garancia, hiszen azt is tudjuk, hogy a trumpizmus lényege pont az, hogy nemhogy mondatonként tud magának ellentmondani, hanem simán mondaton belül is bármikor. De az energetikai átmenet, az elektrifikáció, ezek Trumpnál szitokszavaknak számítanak, a kampányában is így merültek föl. Ez nyilván a Teslát nagyon rosszul érinti.

– Most az a feladata Musknak, hogy a megtépázott cégeit újból egyenesbe hozza. Két kulcsfontosságú cége van: az egyik a Tesla, amit a világ bizonyos részein jószerivel bojkott alá vettek a vásárlók. Ezzel szemben ott a SpaceX, ami megkerülhetetlen, mert egyelőre senki más nem tudja azt, amit ő tud ezen a téren. Tehát hogyan tovább? Maradhat-e ő még a világ leggazdagabb embere, helyre tudja-e állítani a renomét?

– Ezeket szét kell szedni különböző szegmensekre. A SpaceX felől kezdeném, mert az az egyszerűbb eset. A SpaceX megkerülhetetlenül szuperdomináns szereplője az űrpiacnak, mert lehet, hogy a Tesla a legnagyobb piaci kapitalizációjú autógyár, de valójában más szempontból egy kicsike szereplő, amennyiben egymillió darabszám környéki autógyár, miközben a nagyok 8 és 10 millió környékén vannak. A SpaceX viszont nem ilyen természetű, hanem ott az van, hogy az egy évben pályára állított összes hasznos tömeg 90%-a az egész világon a SpaceX-é, és akkor a maradék 10% nagyrészt Kína, és az apraja.

Tehát a SpaceX pozíciója stabil. Ráadásul a világnak nettó hasznos.

A Tesla egy bonyolultabb sztori, mert ott már régóta szétvált az, hogy mint autógyár milyen, és mi van a nagy ígéretekkel, ami elsősorban az önvezetést jelenti, a robotaxi-szolgáltatás, ami erre épülne, illetve a humanoid robotbiznisz. Ha a Teslát autógyárként kell értékelni, az így felmutatott teljesítménye az elmúlt egy évben eléggé rossz. Ebben Musknak az a döntése is benne van, hogy ne legyen olcsó tömegmodellje a Teslának. Ezzel senki sem ért egyet, aki autógyári szempontból nézi a Teslát. Mindenki szerint egy rossz döntés. Ahogy az is, hogy hagyta megöregedni a drága modelljeiket, tehát az X és az S régiek, nem fogynak egyáltalán, és rosszul is áll a cégnek. De az a helyzet, hogy Musk azt mondja, és mindenki más is, hogy

amennyiben az önvezető rendszer, az FSD ténylegesen működik, és olyan sebességgel skálázódik fel, mint amit a Tesla sejtet, az önmagában mindent megváltoztat, amit a világban eddig a közlekedésről gondolni lehetett.

És ugye már itt van a június, amikortól Austinban az első, nagyon limitált, de ténylegesen benne ülő ember nélküli robotaxi próbaszolgáltatás elindul. Ha ez működik, akkor a Tesla nemcsak egy nagyon nagy autógyár lesz, hanem minden autógyár kénytelen lesz megvenni az FSD valamilyen licencét, mert olyan típusú versenyhelyzet nem reális, amiben vannak autók, amik tudnak menni maguktól, de történetesen a Toyotától, a Volkswagentől, a Renault-tól, a Fiattól nem lehet ilyet venni. Ha ez a rendszer van, akkor az mindenkinek kell, azonnal. Ezt senki se tudja biztosan, mert Musk nyolc éve ígéri meg minden évre, és eddig egyik évben sem lett végül is kész. Mindig közelebb jött, mindenki azt mondja, hogy soha nem volt annyira kurva jó, mint most, és közben mindenki azt is mondja, hogy azzal együtt, hogy fantasztikusan működik az utak 90+ százalékában, de az a maradék néhány százaléknyi, ahol még nem, az viszont vállalhatatlan életveszélyt jelent. És ilyen értelemben megmondhatatlan, hogy hány évnyire vannak attól, hogy ténylegesen működjön, mert

nyilván egy autó, ami fantasztikusan működik 100 útból 97-ben, de három esetben megöl valakit, az igazából nem működik,

és ennek megfelelően nem is használhatják tömegesen. Úgyhogy ezt nem tudjuk, de június végére sokkal okosabbak leszünk. És ott vannak még a humanoid robotok, ez a terület irtózatos sebességgel fejlődik ezekben az években. Drámai demókat lehet látni a világ nagyon sok pontjáról, jellemzően leginkább Kínából. Ez valóban itt lesz, sokkal hamarabb, mint hinnénk. Legrosszabb esetben három éven belül teljesen hétköznapi lesz az, hogy különböző élethelyzetekben robotokkal lehet találkozni. Nem feltétlenül úgy, hogy az utcán mennek már bevásárolni önállóan is cekkerükkel, de aki gyárban dolgozik, biztos fog látni olyat is, hogy előbb-utóbb bizonyos típusú melót ilyesmik fognak végezni. Hogy ebben a Tesla mennyire tart előre vagy nem, azt nagyon nehéz megítélni, de biztos, hogy minden más szereplőnél sokkal jobb adottságaik vannak arra, hogy a tömeggyártásba átvigye a terméket, ha működik, és ilyen szempontból valószínűleg a pozícióik erősek. Ez a sztori tartja fenn a cég részvényeit jelenleg. Tehát

senki sem azért tart jelenleg Tesla-részvényt, mert azt hiszi, hogy majd az Y-ból meg a 3-ból nagyon sok fog fogyni, hanem azért, mert azt mondja, hogy ha a robotsztori és az FSD-sztori működik, akkor ez a világ messze legértékesebb cége,

de akkor is, ha csak az egyik valósul meg a kettőből.

– Látsz reális esélyt arra, hogy ezután a politikai kaland után Musk vissza tud térni úgy, mintha mi sem történt volna?

– A cégei szempontjából és a cégen belüli projektek szempontjából azt gondolom, hogy igen. Abban az értelemben, hogy békén fogja hagyni őt a világ eléggé ahhoz, hogy ténylegesen a cégekkel tudjon foglalkozni, arról nem vagyok meggyőződve. Az is tény, hogy iszonyúan megnehezítette az összes hozzá kötődő vállalat életét a világ összes, a jelenlegi amerikai vezetéssel nem rokonszenvező területén. Nem véletlen, hogy a többi nagyvállalkozónak nincs nyilvánosan felvállalt erős politikai kötődése. Ezeket csak az utókor szokta feltárni, hogy a Hugo Bosstól kezdve a Fordon át a Porschéig bezárólag, hogy csak a legismertebb nácikat emlegessük, miféle emberek voltak, ő meg ezt az egészet kitette a kirakatba. Szóval szerintem

a világ nem biztos, hogy nyitott lesz rá, és ez lehet, hogy kellemetlenségeket fog okozni, de arra, hogy ő át tud fókuszálni a saját cégeinek fontos területeire, abban teljesen biztos vagyok.

És egyébként érdekes lesz azt nézni, hogy ebből mi sül ki. Hogy ebből az jön-e ki, hogy mágikusan minden az irányba áll, mint a vasreszelék, amikor visszakerül a mágnes, és az erővonalak helyreállnak, és elkezd minden látszólag jó irányba menni. Vagy nem. De hát ezt majd meglátjuk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Bőröndbe rejtve találták meg az eltűnt osztrák influenszer holttestét egy szlovén erdőben – megtört az exbarát a kihallgatáson

Egy hétig reménykedett a család, miközben a rendőrök két országban keresték a nőt. A szörnyű igazságra a gyanúsított vallomása után derült fény.

KÉK HÍREK

„Orrtörést szenvedett az ütéstől, és rengeteg vér gyűlt össze az agyában” – megszólalt a Morrison's 2-ben megölt férfi családtagja

A család a hírekből értesült a tragédia részleteiről. A nyilatkozó rokon azt mondta, sem a rendőrségtől, sem pedig a kórháztól nem kaptak még hivatalos tájékoztatást.

KÉK HÍREK

Az utcán verte agyon 59 éves ismerősét egy 19 éves fiú, miután italoztak és összevesztek

Tragédiába torkollott a görbe este Miskolcon. A holttestet az úton találták meg, a gyilkost pedig alig egy órán belül elfogták.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Gyarmati István: Ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy lesz egyre elfogadhatatlanabb az oroszok számára

A szakértő szerint az eredeti amerikai javaslat egy tákolmány volt, a módosítása viszont azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de valószínűbb, hogy folytatódik a háború.

Fischer Gábor, Címlapkép: Beyza Binnur, Getty Images - szmo.hu
2025. november 25.

A pár napja kiszivárgott amerikai béketerv sokkolta az ukrán és az európai vezetőket. Zelenszkij drámai beszédében azt mondta, könnyen lehet, hogy választaniuk kell a méltóságuk és a legerősebb szövetségesük között. Csupán Orbán Viktor volt, aki azonnali elfogadásra ajánlotta azokat a pontokat, melyekről pár nap múlva már Trump is úgy nyilatkozott, hogy azok csupán javaslatok voltak. Az amerikaiak és az ukránok között Genfben lefolytatott intenzív megbeszélések után hétfő estére szinte semmi nem maradt az eredeti tervezetből. A pontok száma sajtóhírek 20 közelébe csökkent, és kikerült a szövegből az ukrán hadsereg létszámának korlátozása, a NATO-csapatok Ukrajnán belüli állomásoztatásának tilalma, valamint az a rész is, hogy hol húzzák meg az Oroszország és Ukrajna közötti új határokat.

Így viszont megnőtt az esélye, hogy kapásból visszautasítja az átdolgozott béketervet, ezek ugyanis épp az oroszok eddigi legfontosabb követelései voltak. Születhet-e minden érintett fél által elfogadható, aláírható békeegyezmény a trumpi alapokon? Az esélyekről Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egyetemi oktató, volt diplomatával beszélgettünk.

– Először volt egy 28 pontos amerikai béketerv, aztán jött egy 28 pontos európai alternatíva, most pedig már 20 pontról írnak a genfi tárgyalások eredményeképp. Mi történik pontosan?

– Az első kérdés, hogy az amerikai 28 pont az amerikai-e, vagy orosz? Rubio egyszer azt mondta, hogy az orosz. Utána letagadták, persze. Trump azt mondta, hogy csütörtök a végső határidő, hogy Ukrajna elfogadja a tervezetet, ha nem, akkor minden amerikai támogatást megvonnak. De utána azt mondta, hogy ez természetesen nem az utolsó szó, hanem erről is lehet tárgyalni. El is kezdtek tárgyalni, mert az ukránok nagyon helyesen nemet mondtak, és határozottan felsorakoztak mögéjük az európaiak. A jó hír, hogy a genfi tárgyalásokon nem Steve Witkoff vezeti az amerikai delegációt, mert ő egy inkompetens, arrogáns, hozzá nem értő alak, aki ráadásul Putyin zsebében van, az üzletei még ma is Oroszországban vannak. Ez a 28 pont az ő műve. Most szerencsére ő csak benne van a delegációban, reméljük, hogy jó hátul. Az ukránok és az európaiak is előjöttek egy másik 28 ponttal, és azt mondta Rubio, hogy ez egy nagyon jó tárgyalás, mert haladnak előre. Egy dolgot felejt el Rubio, most nem tudom, hogy elfelejti-e, vagy szándékosan nem említi, hogy

ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy egyre elfogadhatatlanabbá válik az oroszok számára.

Tehát lehet, hogy nagyon jó tárgyalás zajlik ott, de ez azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. J. D. Vance azt mondta, hogy minden megállapodásnak vagy tervezetnek három kritériumnak kell eleget tenni, és ebben az egyik kritérium az volt, hogy elfogadható legyen mindkét fél számára. Üzenem J. D. Vance-nek, hogy ilyen nincsen, ilyen megállapodástervezet nincsen, és nem is lesz addig, amíg az egyik felet, az ukránokat az európaiakkal, vagy az oroszokat rá nem kényszerítik arra, hogy elfogadják.

– A hírek szerint 11 órányi tárgyalás után teljesen átakult a 28 pont. De akkor tulajdonképpen mi az amerikai álláspont?

– Az amerikai álláspontot nem ismerjük, mert állandóan változik. Hol az a 28 pontos szörnyűség az amerikai álláspont, aztán kiderül, hogy nem is az, de nem tudjuk, hogy micsoda. Nekik csak az kell, hogy elfogadható legyen. Úgyhogy nagyon nehéz így megállapodni.

Ezért helyes az a tárgyalási stratégia, amit az európaiak folytatnak, hogy dicsérik az amerikainak nevezett javaslatot, és közben szétszedik darabokra.

Egyébként, ha megnézi az eredeti 28 pontot, politikai irányultságától függetlenül, ez egy tákolmány. Ha egy első féléves diplomata szakos hallgató nekem ilyet terjesztene elő, úgy megbuktatnám, mint a huzat.

– Nézzük azt, hogy milyen pontok miatt érdemelné ki az elégtelen minősítést.

– Azért, mert következetlen. Nagyon fontos dolgok nincsenek benne, nincsenek tisztázva. Ez egyszerűen végrehajthatatlan, mert hiányzik belőle egy csomó olyan kérdés, amit egy megállapodástervezetnek tisztázni kell.

– Ilyen például a területek kérdése?

– Igen. Az eredeti tervezetben van egy „innovatív” megállapodásrész, ami még akár érdekes is lehet: az oroszok bért fizetnének azokért a területekért, amiket megszállnak, és nem az övék. Tipikus Donald Trumpnál: mindent meg lehet venni, a szuverenitást is. Ez érdekes dolog, de nem hiszem, hogy túlságosan nagy esélye van a sikerre. Az európai tervezet meg azt mondja, hogy

területi kérdésekről csak majd a fegyverszünet után tárgyalunk,

nagyon helyesen. A megállapodástervezetben emellett van egy olyan pont, hogy békeidőben nem állomásoznak NATO-haderők Ukrajnában. Ez még akár elfogadható is. De itt is tettenérhető a tákolmány-jelleg: ebben a tervezetben, amelynek Lengyelország nem része, mégis azt a kötelezettséget írják elő Lengyelországnak, hogy fogadjon be NATO repülőgépeket. Ráadásul, akik írják ezt a tervezetet, azoknak lehet, hogy tudniuk kéne, hogy Lengyelországban már vannak NATO repülőgépek.

– Azt tudjuk, hogy Trump mindenáron nagyon gyors megegyezést akar, de mikor lehet reális a béke?

– Az amerikai nyomásnak olyan erősnek kell lennie, hogy valamelyik fél belássa: jobb elfogadni azt, amit az amerikaiak javasolnak, mint tovább folytatni a háborút.

– Van olyan vélekedés, miszerint Ukrajna a kimerülés küszöbére jutott, Oroszország ezt a háborút előbb-utóbb meg fogja nyerni. Mások szerint viszont éppen Oroszország éli fel szép lassan a tartalékait, most már az aranykészleteit kezdi kiárusítani.

– Ezt mi nem tudjuk felmérni, mert azt, hogy egy háborúban ki mire képes, csak maguk a háború résztvevői tudják eldönteni. Egy háborúban teljesen más dolgokra képesek az emberek meg az országok, mint amit egyébként elképzelnénk róluk. Nem tudjuk, mire képes Ukrajna, nem tudjuk, mire képes Oroszország. Ezért kellene az amerikaiaknak azt tenni, amit Donald Trump már huszonötször megígért:

szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot arra, hogy egy normális megállapodást kössön meg.

De hát egyelőre úgy tűnik, hogy Donald Trump jobban szereti Putyin barátját, mint hogy ezt megtegye.

– Reálisnak tartja, hogy egyértelmű áttörés következzen be csütörtökig? Trump erős nyomás alá helyezte ennek érdekében Ukrajnát, miközben úgy tűnik, Oroszország nincs ekkora nyomás alatt.

– Nem, mert szerelmes a barátjába. A két ember politikája, Trumpé és Putyiné, sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Trumpé és Zelenszkijé. Így aztán nem meglepő, hogy nem nagyon szeretne keménykedni. De nem teheti meg, mert mégiscsak ő az amerikai elnök, és ma már otthon is háborognak a politikai tényezők, még a Republikánus Pártban is. Úgyhogy ez egy nagyon két- vagy többesélyes játszma. Nem tudjuk, hogyan fog végül is alakulni. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de nem vennék rá mérget, hogy elvezetnek a békéhez.

– Sokak szerint Trump a békeközvetítéssel eltereli a figyelmet az Epstein-akták miatti belpolitikai viharról. De ugyanakkor, amit ön említett, az is igaz, hogy most már republikánus képviselők is felróják neki, hogy becstelenség lenne egy ilyen egyezményt megkötni abban a formában, ahogy az eredeti javaslata szólt. Sokat nyerhet, de sokat veszíthet is ezzel.

– Ez a Trumpi politika. Mindez akkor is fennállt, amikor az Epstein-aktákról még nem is nagyon volt szó. Lehet, hogy van egy ilyen mellékhatása, bár nem látszik, hogy az Epstein-aktákról sikerrel terelné el a figyelmet, nem hiszem, hogy ez lenne Donald Trump fő motivációja. Egyszerűen ilyen a politikája; tragikus. Erről sajnos nem sok jót tudunk elmondani. Mindig is ilyen volt.

Most egy drámai csúcsponthoz érkezett, de egyáltalán nem biztos, hogy a végkifejlethez közelítünk.

– És ott van Zelenszkij. Elfogadni egy rákényszerített békét azok után, hogy négy éven keresztül ennyi ember, ennyi erőfeszítés ment ebbe a háborúba, nem az azonnali bukást jelentené neki?

– Nem feltétlenül. Ha viszonylag elfogadható feltételeket sikerül végül elérni, akkor az emberek megértik: nem jó, de a lehető legelfogadhatóbb megoldás született. Megértik az ukrán emberek is, mert elegük van nekik is a háborúból. Tehát

ha nem a megadás, nem az ukrán államiság, szuverenitás feladása az ára, akkor ezt meg fogják érteni, és nem tartom valószínűnek, hogy Zelenszkij ebbe belebukna.

Valószínűleg úgy jár majd, mint Winston Churchill, bár ő megnyerte a háborút. Az ukrán elnök egyébként azt mondta, a háború után nem indul újra az elnökségért.

– El tud képzelni egy olyan helyzetet, hogy bár komoly engedményekkel, de Ukrajna számára elfogadható egyezmény szülessen?

– Attól függ, mik a részletek. Azt megírtam nem olyan régen, hogy a NATO-tagság, ha lenne, önmagában nem elég garancia Ukrajna számára, mert ott a segítségnyújtás feltételes. Neki olyan garanciákra van szüksége, ahol nem feltételes a segítségnyújtás, és ezt mindenféle több- vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül lehet biztosítani. Ez nem lehetetlen, és szerintem efelé haladunk. Kérdés, hogy az amerikaiak benne lesznek-e. A legutóbbi állítólagos megegyezés alapján benne lesznek, de hát ez már három napja volt, és az sajnos nem biztos, hogy ma még érvényes. Mindenki elfeledkezik róla, pedig sokszor mondtam, hogy egy ilyen garancia lehetne az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése, ami kimondja:

ha bármelyik uniós tagállamot megtámadják, a többiek kötelesek segítséget nyújtani.

Hogy ez mit ér a gyakorlatban, az sok mindentől függ. Főként attól, hogy az oroszok támadnak-e ismét Ukrajna ellen, vagy akár azon túl is. Ez viszont nem csak attól függ, hogyan rendezik az ukrán kérdést, hanem attól is, hogy az európaiak – és velük az amerikaiak, hogyan készülnek fel arra, hogy hogyan reagáljanak, ha Oroszország valamilyen követelést támaszt. Tehát ez egy nagyon átfogó dolog, nem pusztán az ukrán megállapodás kérdése.

– Valószínűbb, hogy úgy múlik el a hálaadás napja, hogy Trump nem tud felmutatni egy mindenki által elfogadott egyezséget? És akkor egyelőre folytatódik a háború?

– Valószínűleg, igen.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Majka bocsánatot kért Gáspár Lacitól, Valkusz Milán "levizelte magát" – ilyen volt az X-Faktor negyedik élő show-ja

Tóth Andi szépségének dicsérete és a műsorvezetők poénkodása most sem maradhatott el. Majka versenyzőjét pedig még a „fantasztikus” Nika sem mentette meg a kieséstől.

KULT

Szentesi kolesztől az MVM Dome-ig: a Pogány Indulóról szóló HBO-dokusorozat felfedi a hirtelen jött siker sötét oldalát is

A Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című dokumentumsorozat egészen intim módon követi a rappert. Ez nem csak egy fiatal zenész története, hanem egy generáció vallomása is egyben.

KÉK HÍREK

Egyetlen ütéstől halt meg a 25 éves férfi a Morrison's 2-ben az éjjel – néhány perc alatt elfogták a támadót

A V. kerületi szórakozóhelyen történt a szörnyűség. A kiérkező rendőrök és a mentők is küzdöttek a férfi életéért, de a kórházban belehalt sérüléseibe.

SZEMPONT

Kéri László: Miközben a Fidesz ismétli önmagát, a Tisza Pártnál egy frusztrált korosztály forradalma zajlik

A politológus egy komplett generációváltást lát kibontakozni, ami a rendszerváltás óta nem látott jelenség. Szerinte a negyveneseknek elegük lett, hogy 15-20 év munka után sem jutnak szóhoz.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 29.

Kéri László politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elemezte a Medián legfrissebb felmérését és a politikai helyzetet. A kutatás által jelzett 50-40-es arányt a Fidesz és a Tisza Párt között nem tartja meglepőnek, sőt, állítása szerint számítani lehetett a Fidesz erősödésére.

Ezt két okra vezette vissza: egyrészt szerinte „Orbán Viktor olyan erővel telepedett bele körülbelül szeptembertől a kampányba, hogy nincs nap, hogy ne lenne ő hír”, másrészt pedig elindult egy „ígéretcunami”.

A politológus ugyanakkor hozzátette, őszintén szólva jobban számított az olló záródására.

Úgy vélte, a Fidesz egyfajta kettős támadást indított, mivel Orbán Viktorral is beláttatták, hogy a rivális napi aktivitása miatt neki is mindennap kampányolnia kell. Az ígéretekről szólva megjegyezte, a lakosság nagy része nem gondolkodik azon, hogy „ezeknek az ígéreteknek a nagy része majd 2026 második felétől terhel”.

A politológus szerint a Fidesz stratégiája mégsem hozott akkora fordulatot, mint 2021 végén, mert bár zárta a távolságot 2-3 százalékponttal, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy „meglepően nincs új abban, amit csinálnak”.

Kifejtette, hogy az Orbán-mondandókban nincs újdonság, minden Brüsszelről szól, és arról, hogy a miniszterelnök a világpolitika nagyjai között mozog.

„A mondandó a régi, ígérek, az ellenfelem megint ugyanaz, hogy ők háborúpártiak, ez egyszer bejött 2022-ben, de 2025-26 fordulóján nem ugyanazt jelenti a háborúpártiság” – fogalmazott.

Kéri szerint Orbán Viktornak az utóbbi időben több, a politikai rutinjához képest szokatlanul nagy melléfogása is volt, példaként említette a „24 órán belüli Trump-béketeremtést” és a Pride-dal kapcsolatos könnyedén odavetett megjegyzését. „Ekkora beégései Orbán Viktornak a több évtizedes politikai rutinja alatt nem nagyon voltak” – állította.

Kéri László szerint a politikai helyzet alapvetően két dolog miatt változott meg 2022-höz képest. Egyrészt megjelent egy valóságos ellenfél, másrészt pedig megváltozott a hazai közvélemény szerkezete és érzékenysége. Míg korábban a közvélemény megvezethető volt, most „van egy gyanakvó közvélemény, amelyik most már állandóan éber, és kíváncsi arra, hogy ebből mi az, ami igaz”.

Ezt a médiafogyasztási szokások átalakulásával is magyarázta, mondván, ma már a kistelepüléseken is a 444-ből, a Telexből vagy a 24.hu-ból tájékozódnak, és a szakértői véleményeket (Mellár Tamás, Bod Péter Ákos, Surányi György) több százezren nézik.

„A mai közvélemény nagy része gyanakvóbbá vált és jobban szűri a mindennapi tapasztalatai alapján azt, amit 15 éven keresztül el lehetett nyomni a torkán” – tette hozzá.

A Tisza Párt és Magyar Péter stratégiájában Kéri egyértelmű elmozdulást lát a nyár óta: a kormánykritikáról a hangsúly a kormányzóképesség hirdetésére került át. Ennek bizonyítékaként említette az újabb szakértők – Kulcsár Krisztián, Bódis Kriszta, Tarr Zoltán, Kármán András – felmutatását. Szerinte ma már nem lehet azt mondani, hogy ez egy „egyszemélyes show”.

A 106 egyéni körzetben zajló jelöltállításnak kettős funkciója van: egyrészt helyben is megmutatni a párt jelenlétét, másrészt új arcokat bemutatni azoknak a választóknak, akiknek elegük van az eddigi politikai elitből.

A politológus egyfajta generációs forradalom jeleit is látja a Tisza Párt körül. Megfigyelése szerint a negyvenes korosztály aktivizálódott, egy olyan „frusztrált korosztály”, amely kimaradt a 2010-es változásból, és 15-20 év munka után most már szeretne beleszólni a saját szakmája, ágazata életébe.

„Rohadt élet, lassan 15-20 éve dolgozom, most már nekem is megvan a véleményem mindenről, most már mikor jövök én is szóba?” – idézte fel a korosztály attitűdjét.

Kéri szerint ezek az emberek már a rendszerváltás után nőttek fel, és „ezért van belőlük elegük, hogy ezt ezerszer színvonalasabban is lehetne”.

Úgy látja, a mostani egy belülről jövő, szakmai alapokon nyugvó rendszerváltási kísérlet, nem pedig egy tagadáson alapuló, mint a '90-es volt. A megjelenő új szereplőkben szakmai, nem pedig politikai magabiztosságot lát. „Én teszek szívességet azzal, hogy beállok oda melléjük, és nem ők tesznek szívességet azzal, hogy előre löknek engem. Ez azért egy nagy változás.”

Zárásként a politikai kommunikáció hitelességéről beszélt. Véleménye szerint annyi a hamisítvány és a csúsztatás, hogy már csak azt lehet elhinni, amit valaki a saját nevével, nyilvánosan felvállal. Azt jósolta, hogy „a magyar állampolgárnak olyan nehéz dolga lesz a következő öt hónapban, mint még nem volt soha”.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tragédiába fulladt a gyerekzsúr: négyen, köztük gyerekek is meghaltak a kaliforniai lövöldözésben

Egy stocktoni rendezvényteremben ünnepelt a család, amikor a fegyveres tüzet nyitott rájuk. A négy halálos áldozat mellett további tíz ember, köztük több gyerek is megsérült a támadásban.

KULT

Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős

A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.

KÉK HÍREK

Halálra vertek egy fiatal férfit egy V. kerületi szórakozóhelyen

A mentők kórházba vitték a 25 éves férfit, de az életét már nem tudták megmenteni. A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást.

SZEMPONT

Otthon Start: Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 milliós négyzetméter áron az új lakásokat, de a műszaki tartalom „vékonyodik”

Miközben 25 éve nem látott mértékben drágulhatnak idén az ingatlanok, az épülő új lakásoknál problémás lehet a másfél milliós árkorlát - mondja a Bankmonitor elemzője. Kulcskérdés, hogy az adminisztratív könnyítések mit jelentenek majd forintban a kivitelezőknek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 24.

25 éve nem látott drágulást jelez előre év végéig a Nemzeti Bank az ingatlanpiacon. Legújabb elemzésük szerint már a második negyedévben gyorsuló ütemben, 17,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az év egészében pedig pedig országosan elérheti az áremelkedés mértéke a 29 százalékot. Ezzel Magyarország vezetheti az EU lakásár-emelkedési rangsorát.

A kormány azt ígérte, hogy az Otthon Start nem okoz drágulást, vagy legalábbis nem emelkednek jobban az ingatlanárak annál, mint amennyire amúgy is emelkedtek volna. Ez azonban láthatóan másképp alakult. Az Otthon Start miatt augusztusban már 46%-kal nagyobb volt a kereslet mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig már a tranzakciók száma is 37%-kal emelkedett. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk a következményekről.

– Az MNB elemzése szerint már a második negyedévben 17,7 százalékos volt az áremelkedés az ingatlanpiacon. Mennyiben tulajdonítható ez az Otthon Start programnak?

– Ha őszinte akarok lenni, akkor szinte semennyiben. A második negyedévről beszélünk, ami június végével zárult, az Otthon Start programot pedig július 2–3-án jelentették be. Tehát

már az Otthon Startot megelőzően rekord-áremelkedés volt a lakáspiacon.

Ez egy érdekes helyzet: egy olyan környezetben jelentettek be alapvetően az ingatlanárakat felfelé toló programot, amikor már eleve elég dinamikus volt az árnövekedés. Ha azt nézzük, mi volt ennek az áremelkedésnek az oka, összetett a kép, több tényező is közrejátszott, de talán kiemelhető az állampapírpiacokon megfigyelhető változás. Az idei év első pár hónapját „kamatesőként” emlegették, mert a lakossági állampapíroknál, különösen a Prémium Magyar Állampapírnál (az inflációkövető PMÁP-nál) ekkor voltak a kamatfizetések, a korábbi magas infláció alapján kalkulált, 18–19% körüli éves kamattal. Mindenki azt figyelte, hogy a kifizetett kamatok hová áramlanak: maradnak-e állampapírban, vagy más befektetési formát keresnek. Felmerült az is, hogy egy részüket visszaválthatják, hiszen az új kamatszint alacsonyabb volt a megelőzőnél. Ez fokozott hype-ot okozott az ingatlanpiacon is, ami lecsapódott az árakban. Inkább az első negyedév tolta emiatt az árakat; a második negyedév már kicsit nyugodtabb volt, de éves alapon még mindig komoly drágulást láttunk.

– Mennyire célszerű ilyen körülmények között elindítani egy Otthon Start-jellegű programot?

– Három időtávot érdemes nézni: nagyon rövid, rövid–középtáv és hosszabb táv. Nagyon rövid távon, főleg a hitelből vásárlóknál, kedvező az elmozdulás, javult a hozzáférhetőség. A 6,5% körüli piaci kamatozású hitelek helyett 3%-os Otthon Start-hitelt vehet fel sok ember. Az Otthon Start új célcsoportot céloz: első lakásszerzőkét, de életkori, családi állapothoz vagy gyerekszámhoz kötött feltételek nélkül. Ráadásul az „első lakásszerző” definícióját a jogszabály elég megengedően fogalmazza, tehát sokan beleférhetnek. Rövid távon a kamatcsökkenés miatt érdemben nőhet az elérhető kölcsönösszeg, és ez akár 20–30%-os bővülést is jelenthet, ami javítja a vevők hitelhez és így az ingatlanpiachoz való hozzáférését. Ugyanakkor a keresletet is növeli: többen tudnak több pénzt elkölteni. Itt jön elő rövid–középtávon a kérdés, hogyan reagál a kínálat, ami különböző okokból valóban nőtt valamennyit, de kérdés, a tartósan magas keresletet hosszabb távon ki tudja-e szolgálni.

Ötezer új építésű lakást nem lehet egy hét alatt elővarázsolni: idő kell a projektek indításához, értékesítéséhez, majd az átadáshoz.

A használtlakás-piacon is megjelent több új hirdetés, részben lakáscserélőktől, részben olyanoktól, akik korábban leálltak a hirdetéssel, de ha a kínálat hosszabb távon nem tudja követni a keresletet, az komoly áremelkedéshez vezethet, és ez az áremelkedés már el is indult. Pontos MNB- vagy KSH-adatok még nincsenek a harmadik negyedévre, de az ingatlanközvetítők és ingatlanportálok becslései dinamikusabb drágulást jeleznek: a korábbi, országos 17% körüli év/év emelkedés helyett akár 23% is lehet, Budapesten pedig 29% fölött. Ezek becslések néha túlzók, de a trendet többnyire jól mutatják.

– Az, hogy 2025 második negyedévében két és fél éves csúcsra ugrott a kiadott építési engedélyek száma, előrevetíti, hogy a kínálat is próbál majd lépést tartani a kereslettel?

– Ez biztos, de ez már inkább közép–hosszú távú tényező. Nagyon rövid távon az történik, hogy mielőtt az árak még jobban megugranának, a vevők több hitelhez jutnak, és mivel több pénzük van, az árak is elindulnak felfelé. Ez már az Otthon Start bejelentése után, de még az indulás előtt megtörtént. Középtávon az a kérdés, a kínálat fel tudja-e venni a versenyt, elsősorban az új építésű ingatlanoknál. Valóban érdemben bővülni kezdett az építési engedélyek száma, de az átadások száma történelmi mércével nézve alacsony. Amit ma engedélyeznek, abból később lesz kész lakás: egy hagyományos projekt nulláról indulva nagyjából három év, míg elkészül, új technológiával ennek a fele is lehet, de akkor is idő. Ezek az engedélyek már az Otthon Start előtt is emelkedni kezdtek.

Az MNB előrejelzése szerint az átadások száma jó eséllyel az idei évben még nem fog érdemben nőni.

Az viszont tény, hogy az Otthon Start erre az engedélyezési hullámra rá is tett egy lapáttal, a programirodához több ezer, sőt egyes információk szerint több tízezer kérelem vagy egyeztetés érkezett.

A kivitelezőket is megmozgatja az új lehetőség, főleg, hogy több egyéb kedvezmény kapcsolódik hozzá, például egyszerűsített eljárások, egyes helyi építéshatósági elvárások könnyítése, illetve az építményi jog alkalmazása is segíthet,

ami lehetővé teheti, hogy a vevők már nagyon korai fázisban önálló jogot szerezzenek, ami rákerül a tulajdoni lapra, és jelzálog is bejegyezhető rá. Fontos, hogy a projektek sokszor már tervezőasztalos, félkész állapotban megjelennek a piacon, de a banki finanszírozás jellemzően használatbavételi engedélyhez kötött, persze az önerőt már korábban is átadhatják a vevők. Ez az Otthon Startra is igaz valamilyen szinten. Vannak kezdeményezések a rendeletben, amelyek könnyítést jeleznek, de jelenleg kérdés, hogy az építményi jog, amely várhatóan jövő évben teljes körűen megjelenik, hogyan épül be a folyamatba, és lehetővé teszi-e, hogy szakaszosan, az elkészülés előtt is finanszírozhatók legyenek a lakások Otthon Startból. Mert ha a jogszabályi környezet csak kész állapotra engedi a finanszírozást, akkor az erős, Otthon Start által fűtött kereslet és a kínálat nem tud találkozni addig, amíg el nem készülnek az ingatlanok.

Most ezt próbálják áthidalni olyan szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megvárni a végleges elkészülést a támogatott hitelhez.

Ez tényleg kulcsfeltétel ahhoz, hogy az új építésű ingatlanok minél hamarabb ki tudják szolgálni az Otthon Start által fűtött keresletet.

– Budapesten egyes felkapottabb kerületekben a panellakások ára megközelítette az új építésűekét. Ez hogy lehet?

– Az Otthon Startnál eleve próbálták fékezni az árakat különböző korlátokkal. Kétféle árkorlát van: egy abszolút értékhatár, lakásoknál 100 millió, házaknál 150 millió forint, és egy 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, amely általánosan érvényes minden ingatlantípusra. Budapesten ez élesebben jelentkezik, sok kerületben és típuskategóriában is rengeteg ingatlan ára meghaladja ezt. A panellakások gyakorlatilag bárhol jó eséllyel a korlát alatt vannak, mind négyzetméterárban, mind az abszolút árban.

Nagyon sok első lakáskeresőnek tehát azon kellett gondolkodnia, hogy vesz-e rosszabb állapotú vagy külső kerületi lakást, vagy inkább egy számára frekventált helyen lévő panelt. Sokan a panel mellett döntöttek, ami erősen felfűtötte a panellakások árait.

Ha a teljes piacot nézzük Budapesten, az áreloszlás is átrendeződött, kiugróan nőtt az 1–1,5 millió forint közötti négyzetméterár-sávban lévő ingatlanok aránya, sokan gyakorlatilag az 1,5 milliós plafon közelébe áraznak, míg a plafon fölötti szegmensben csökkenés látszik. Ennek két oka lehet: egyrészt kisebb ott a kereslet, másrészt akik eddig kicsivel a limit fölött voltak, leáraztak a limit alá.

Az újépítésűeknél Budapesten elég alacsony azon lakások aránya, amelyek megfelelnek mindkét árkorlátnak; korábban nagyjából 17–18% volt.

Itt tehát komoly előrelépés kell, akár költségoldali hatékonysággal, adminisztratív terhek csökkentésével, hogy minél több projekt beférjen 1,5 millió alá. A kivitelezés hosszú távú elköteleződés; ha bármi történne a programmal (például másfél év múlva kivezetnék), az a folyamatban lévő projekteket nagyon negatívan érintené. Éppen ezért a kivitelezőknek kiszámítható, stabil környezet kell. Vélhetően ezért kommunikálja a kormány is, hogy az Otthon Start hosszú távú program. Panyi Miklós államtitkár is hangsúlyozta, hogy nem tervezik kivezetni, hasonlóan kezelik, mint a CSOK-ot, amely 2015-től nagyjából 2023-ig élt. Ezzel igyekeznek biztonságot adni a kivitelezőknek, hogy a program által gerjesztett kereslet stabil lesz, érdemes a projekteket elindítani. Tehát fogjanak bele a kivitelezésekbe, álljanak neki a projekteknek, mert ott lesz a program akkor is, amikor már tényleg vevőket kell keresniük az új lakásokra.

– Meddig tartható az árplafon? Nyilván csábító, hogy Otthon Starttal el lehet adni egy új lakást, de mi történik, ha ez már a gazdaságosság rovására megy?

– Ez valóban kényes kérdés. A kivitelezési költség és a projektek megtérülése kulcstényező. Ha van eladó és vevő az jó, de ha olyan áron kellene eladni, ami mellett nem térül meg a projekt, az olyan, mintha nem lenne vevő. A bérek és a hazai költségek is emelkedtek, 2–3 évre előre is kalkulálni kell további növekedéssel. Az MNB egyik elemzése szerint a budapesti új lakásprojektek potenciális profitrátája az utóbbi években inkább 20% körül alakult, miközben ezek ára bőven a 1,5 milliós négyzetméterár fölött volt.

Ha be kell szorítani a projekteket a plafon alá, plusz kigazdálkodni a további költségnövekedéseket, a profitráta gyorsan megfeleződhet, ha nem figyelnek.

Kulcskérdés, hogy a kiemelt eljárások, adminisztratív könnyítések forintban mérhetően mekkora segítséget jelentenek, erre nincsenek publikus becslések. Ha a költségcsökkentés jelentős, még jó ideig tartható lehet a 1,5 milliós limit, de ha nem, érdemi technológiai és hatékonysági ugrás nélkül több évig nem fenntartható a nyomott ár. A kormányzati szereplők többször elmondták, hogy nem kívánják felülvizsgálni a legfontosabb limiteket; jelen állás szerint a 1,5 milliós korlát marad. Hogy meddig, nehéz megjósolni. Én 2026 közepéig szinte biztosra venném, utána kérdéses, hozzányúlnak-e.

– Előfordulhat-e, hogy a kész ingatlanok minőségének rovására spórolnak majd?

– Alapvetően mindig van kockázat, támogatási programoktól függetlenül is. Mindig ott lebeg a félelem, hogy a projekt olyan minőségben és anyagokkal készül-e el, ahogy le van írva. A vevő műszaki tartalmi leírást és tervdokumentációt kap, a projektekben műszaki ellenőr, projektellenőr és más szereplők is dolgoznak, akiknek feladata a vállalt minimumok és a mászaki tartalom ellenőrzése. Ideális világban ez kizárja a trükközést, de a kockázatot nem lehet nullára csökkenteni. Új építésű ingatlan vásárlásánál, programtól függetlenül kalkulálni kell ezzel, és alaposan meg kell nézni a kivitelezőt: referenciamunkák, cégháló, tulajdonosi háttér, volt-e végrehajtás vagy eljárás korábban, milyen csúszások és problémák voltak korábbi projekteknél.

Hogy nagyobb-e a kockázat ilyen környezetben? Igen, potenciálisan nagyobb.

Ez nem feltétlenül úgy jelenik meg, hogy a vállalt műszaki tartalomhoz képest sunyi módon rosszabb ingatlan készül el, inkább úgy, hogy a vállalt műszaki tartalom „vékonyodik”. Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 millióból, de ha megnézzük a műszaki leírást, kiderül: szerényebb a specifikáció, kevésbé modern vagy jobb minőségű anyagokat használnak, és ami plusz, az feláras, külön megállapodás tárgya. Tehát ami eddig prémium volt, az lejjebb csúszhat. Természetesen az építési szabályok alapjainál senki sem mehet lejjebb, vannak minimum elvárások. De simán el tudom képzelni, hogy a műszaki tartalom úgy alakul át, hogy olcsóbban kijöjjenek a kivitelezések.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Lengyel Johanna nyerte meg az idei Megasztárt

Mestere, Marics Peti szerint az énekesnővel hatalmasat nyer a hazai zeneipar. A sokat kritizált Ádám Attila a második helyig jutott.

KÉK HÍREK

Vérzett a feje és káprázott a szeme a fiúnak, akit viccből légpuskával lőttek fejbe az utcán a 20. kerületben

A mentők a fiút azonnal traumatológiára vitték, egy másik fiatalt is eltaláltak. A lövöldözőkre akár négy és fél év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

KULT

A császár, aki öröklétre vágyott - Grandiózus installációkkal és látványos fényjátékkal mutatják be az első kínai császár agyagkatonáit a Szépművészeti Múzeumban

Az új kiállítás középpontjában a világ egyik leghíresebb régészeti lelete áll. Az első kínai császár terrakotta hadseregének eredeti katonáit a Szépművészeti Múzeumban nézheted meg.

SZEMPONT

„Kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat” - a kollégiumi erőszakról beszélő lány ügyvédje szerint több szinten is gond van az igazságszolgáltatással

Az egyetemisták és a jogvédők körében is nagy felháborodást váltott ki, hogy felmentették a Képzőművészeti Egyetem volt diákját, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumban. A lány ügyvédje szerint elsősorban az ügyészség hibázott, de a törvény sem pontos.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 27.

Csordultig telt a Képzővészeti Egyetem aulája kedden az Eduline beszámolója szerint, ahol az volt a téma, hogy a bíróság felmentett egy diákot, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumi szobájában. Az egyetemistákat főleg az háborította fel, hogy a múlt csütörtöki ítéletig szinte semmit sem tudtak az egészről, és a HÖK titkára szerint az egyetem három éven át sem az áldozatot, sem a diákságot nem védte megfelelő intézkedésekkel. A fiú a kollégiumban maradhatott, részt vehetett az Erasmuson, kiállíthatott az Art Marketen és lediplomázhatott, miközben a 21 éves lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Mérő Vera, az áldozatot képviselő jogvédő szerint az egyetem vezetésének belső vizsgálatot kellett volna elrendelnie, és lépéseket kellett volna tenniük a többi hallgató biztonsága érdekében. Az egyetem azonban úgy látja, nem hibáztak.

Az, hogy a fiút a bíróságon felmentették, nagy visszhangot váltott ki a politikában is. Mérő Vera szerint a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, a nem beleegyezés még nem erőszak a magyar törvények szerint. A Képzművészeti Egyetem hallgatói emiatt hétfőn véres lepedőket tettek ki az egyetemen, olyan feliratokkal, hogy „Nem” és „A hallgatás nem beleegyezés!” De a fiú felmentése a jogvédő és a lány ügyvédje szerint elsősorban azért történhetett meg, mert az ügyészség szexuális kényszerítéssel, nem pedig erőszakkal vádolta meg. Az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezett, tudomásul vette. Keviczky Istvánnal, a lány jogi képviselőjével az ügyről beszélgettünk.

— Milyen volt a kapcsolat az áldozat és a fiú között?

— Nem klasszikus párkapcsolat, inkább baráti viszony. Korábban előfordult köztük beleegyezéses aktus. Az adott estén a sértett magatartása egyértelmű volt: kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat. Jelentős fizikai, erőbeli különbség is volt köztük: a fiú száz kiló körül, a lány alig ötven fölött. Ilyenkor egy ágyban a falhoz szorítás már önmagában „hatásos”. A fiú többször hangoztatta, hogy felizgatja, ha ellenállást tapasztal; a sértett ezért egy idő után kevésbé látványosan állt ellen, remélve, hogy ettől alábbhagy. Nem így lett.

Másnap üzenetben a fiú gyakorlatilag elismerte, hogy beleegyezés nélküli aktus történt.

— Mit állított a védekezésében?

— Azt, hogy nem alkalmazott sem erőszakot, sem fenyegetést. Ezt azonban érdemben nem is lehetett ütköztetni, mert nem ez volt a vád tárgya.

— Az hogy lehet?

— Már a nyomozás során elcsúszott a történet. Röviden a jogi háttér: itt szexuális bűncselekményről van szó, ahol alapvetően két tényállás jöhet szóba: szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. A kettő nem ugyanaz. A szexuális erőszakot régebben „erőszakos közösülésnek” hívták, a lényege, hogy erőszakkal vagy élet, illetve testi épség elleni fenyegetéssel kényszerítik a sértettet a nemi aktusra. A szexuális kényszerítésnél nincs erőszak és nincs ilyen súlyú fenyegetés, de valamilyen, a sértettre nyomást gyakorló (például függelmi viszonyban állásvesztéssel való) fenyegetés mégis megjelenik. Mi szexuális erőszak miatt tettünk feljelentést.

A nyomozóhatóság azonban valamiért mégis a szexuális kényszerítés felé vitte az ügyet,

holott az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy senki nem hivatkozott semmiféle fenyegetésre. Márpedig fenyegetés nélkül a szexuális kényszerítés tényállása biztosan nem valósul meg. Ezzel együtt az ügyészség is ezen a vonalon emelt vádat, ami szerintem eleve zsákutca volt.

— A szexuális erőszak hogyan képzelhető el kényszerítés nélkül?

— Fizikai erőszakkal. És a fizikai erőszak az nem kényszerítés. Az erőszak.

— Amikor kiderült, hogy mégis kényszerítés miatt folyik az eljárás, próbálták ezt korrigáltatni?

— Erre nincs valódi lehetőségünk. Magyarországon a sértetti jogosultságok szűkek: a feljelentés után az ügy hivatalból megy tovább. Küldhetünk jelzéseket a hatóságoknak, de

a nyomozati iratok nagy részébe a bírósági szakaszig nem is látunk bele.

Mi is csak a tárgyaláson szembesültünk azzal, hogy itt bizony gond van.

— Tehát önök erőszak miatt tettek feljelentést, az ügyészség kényszerítés miatt emelt vádat, miközben fenyegetésről nem volt szó, tehát ez nem is bizonyítható. Ebből pedig egyenesen következett felmentés. Amikor kiderült, hogy kényszerítés miatt emeltek vádat, már tudta, hogy ez felmentéssel végződik majd?

— Nem állítom, hogy tudtam, de rossz érzésem volt végig. Ráadásul

a bíróság vádhoz kötött: arról dönthet csak, ami a vádban áll.

Ha a vád tárgya eleve téves, az végzetes lehet.

— Van-e jogorvoslatra lehetőség?

— Rendes jogorvoslattal érdemben már nemigen lehet élni. Rendkívüli jogorvoslatok, úgy mint felülvizsgálat, alkotmányjogi panasz, elvben szóba jöhetnek, de ezekre kevés esélyt látok. Hozzáteszem: az sem vehető készpénznek, hogy ha erőszak miatt emelnek vádat, akkor biztos lett volna az elmarasztalás.

Ez az ügy jogi értelemben határeset volt. Nem brutális bántalmazásról szólt, de a mi megítélésünk szerint elérte az erőszak szintjét.

— A bíró sajtóhírek szerint úgy fogalmazott, hogy az még nem erőszak, ha a sértett nemet mond. Ez tényleg elhangzott?

— Nem pontosan így. De várjuk meg az írásbeli indokolást, mi csak a szóbeli összefoglalót hallottuk. A bíróság azt tudta, hogy a sértett részéről volt sírás, könyörgés, eltolás, elhúzódás, tehát minimális aktív védekezés. Ugyanakkor

hiányolta a nagyon határozott ellenállási formákat (menekülési kísérlet, sikítás, segítségkérés).

Én épp ezért mondtam, hogy a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat problémás, ha ilyen elvárások felmerülnek.

— Milyen tágabb tanulságai vannak ennek az ügynek?

— Szerintem több szinten van gond. Ilyen típusú ügyészi tévedéssel ritkán találkozni. Egy eleve lehetetlen köztes megoldás (kényszerítés fenyegetés nélkül) nem vezethet eredményre. Emellett a szabályozás sem kielégítő. EU-s szinten napirenden van a „beleegyezés-alapú” megközelítés:

ahol nincs beleegyezés, ott erőszak van.

Ehhez viszont a beleegyezés fogalmát kellene törvényi szinten pontosan meghatározni. A beleegyezés nem csak kimondott „igen” lehet, hiszen a szexuális együttléteknél a beleegyezés tipikusan ráutaló magatartással fejeződik ki, ritkán beszélik meg előtte egy asztalnál konkrét szavakkal, mi lesz most. A ráutaló magatartásnak viszont egyértelmű jelei vannak.

– A beleegyezés hiányát hogyan lehet bizonyítani utólag?

– Bizonyítási szempontból ez nem lenne nehezebb a jelenlegi gyakorlatnál. Sokszor most sincsenek külsérelmi nyomok, tanúk sincsenek. Marad a felek elmondása és a pszichológus szakértő vizsgálata (mindkét fél szavahihetőségének, élményátéltségének értékelése). Ezek eddig is rendelkezésre álltak.

— Hogyan élte meg a lány a felmentést?

— Nagyon rosszul.

Ő ezt erőszakként élte meg, és ennek tartós pszichés következményei vannak.

Ráadásul ebben a történetben mindkét oldal vesztes: az érintett fiatalember sem volt boldog a felmentéstől, erős erkölcsi felelősséget érez. Úgy gondolom, még egy nem végrehajtandó büntetés kimondása is egyfajta feloldozást jelenthetett volna számára. Most ez sincs, és a helyzet mindkét fél számára ambivalens maradt.

Törvénymódosításra van szükség a jogvédők szerint

A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint a szexuális erőszak körül erős társadalmi felháborodás van, a valódi törésvonal pedig nem a társadalom és az áldozatok, hanem a nők/nőszervezetek és a mindenkori jogalkotás között húzódik. Törvénymódosítást sürget, mert szerinte a jog nemcsak véd, hanem üzen is: ha kimondja, hogy az akarattal szembeni szexuális aktus bűncselekmény, azzal az állam az áldozatok mellé áll. Úgy látja, a bírósági elvárások – például a „határozott ellenállás” – figyelmen kívül hagyják, hogy a nők sokszor a túlélésre játszanak, ezért nem állnak ellen. „Szerintem rablásnál sem várnak el ellenállást bizonyítékként, mégis szexuális erőszaknál gyakran igen.” A Patent a történtek után petíciót indított el, amely fő tételmondata megerősíti a Spronz Júlia által elmondottakat: „A lefagyás nem beleegyezés”.