„Ami most történik, az egyszerűen pusztító” - Trump és Musk USAID elleni háborúja pánikot és káoszt okozott Afrikában

Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.