Mégis, mit használhatnak a tejallergiások pálmaolaj, szója és kókusz helyett?
Mi is írtunk róla, hogy borzalmas pusztítással jár a pálmaolaj felhasználása. Malajzia és Indonézia területéről származik a legtöbb pálmaolaj (másik nevén pálmazsír), és a pálmaültetvények többek közt az orangutánok élőhelyét és az állatok életét veszélyeztetik.
Úgy tűnik, hiába kérik a pálmaolajjal készült termékek bojkottját, Indonézia védené a pálmaolajat és lépéseket is tesznek ennek érdekében – nemrég írtunk arról, hogy kitiltanák a pálmaolaj-mentes termékeket az országból.
Óriási a kereslet a pálmaolajra világszerte. Sokan nem tudják, hogy még a kedvenc nápolyijukban, az általuk használt kozmetikumokban is megtalálható, és még a biodízel egyik összetevője is lehet. A kereslet miatt elsősorban Délkelet-Ázsiában esőerdőket irtanak, azok felégetésével ökoszisztémákat bolygatnak meg, állatok és emberek élőhelyét teszik tönkre.
A pálmaolaj ellen már több mint egy évtizede kampányt folytatnak környezetvédő aktivisták, hiába.
Annak idején több nagyvállalat is azt ígérte, hogy pálmaolajat csak fenntartható forrásból fog beszerezni. És bár történtek is ebben előrelépések, még mindig tetemes mennyiségű olyan pálmaolajat használ az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar, amelynek előállításához veszélyeztetett állatfajok élőhelyét dúlták fel.
A mosószerek és kozmetikumok egy részében a pálmaolaj helyettesíthető repceolajjal vagy algaolajjal is.
De mi a helyzet az élelmiszerekkel? A pálmazsír vagy pálmaolaj felhasználása sokoldalú: adalékanyagként, stabilizátorként, növényi margarinok alapanyagaként, tejmentes, illetve vegán csokoládék, édességek, öntetek, készételek és húskészítmények összetevőjeként is előfordul.
Azok számára, akik allergiásak a tejfehérjére vagy érzékenyek valamilyen módon a tejtermékekre és tejszármazékokra, a pálmaolajjal készült vajhelyettesítők például nagyon hasznosak a sütemények készítéséhez.
Esetükben a gyakran elhangzó tanács, a „használj helyette vajat” szóba sem jöhet. Esetleg állati zsiradékot, de ha egészségügyi okok miatt ettől ódzkodnak, az is érthető.
Ugyanez a helyzet a kókuszzsírral is: kiválóan használható tejallergiások számára a sütéshez, csakhogy az előállításával ugyanaz a gond, mint a pálmazsíréval: a legtöbb esetben nem fenntartható gazdálkodásból származik.
A kókusz is Dél-Ázsia, illetve Afrika laza, homokos trópusi tengerpartjain terem, és a vadon élő kókuszpálmák termését kézzel gyűjtik. Az általunk is használt kókusz legnagyobb részét sokáig kis, helyi ültetvények adták, ám ahogyan növekedett iránta a kereslet, megkezdődött az egyre nagyobb területen történő termesztés. Ehhez pedig, csakúgy, mint a pálmaolaj esetén, őrületes iramban kezdték irtani az erdőket.
A kókuszdióból préselt olaj finomítása ipari méretekben zajlik – ez a másik gond. Az olaj finomításához és szagtalanításához gyakran egészségre ártalmas vegyi anyagokat használnak, például kőolajszármazékot.
És akkor a szójáról, az egyik legjobb tej- és tejtermék-helyettesítőről még nem is beszéltünk.
