KULT
A Rovatból

Majka énekesét az új tetoválása sem mentette meg - megnéztük az X-Faktor első élő adását

Pápai Joci elfelejtett beszélni, a nagy favoritok hibáztak, és nem biztos, hogy azok jutottak tovább, akiknek kellett volna.


Végre eljutottunk a 2024-es X-Faktor első élő show-jáig. A két műsorvezető tíz csinos táncoslány gyűrűjében vonult be, ami Pápai Jocit annyira megzavarta, hogy beszélni is elfelejtett.

„Már csak egy hónap, és kiderül, hogy kié, és kinyeri az idei évadot” – mondta például.

Vagy amikor Miller Dávid felvetette, hogy „valaki hiányzik”, utalva ezzel a négy mentorra, Joci ezt bírta kinyögni:

„Nekem legjobban egy gyönyörű szép nő is hiányzik közülük.”

Az egy dolog, hogy ez a nők után nyálat csorgató stílus 2024-ben elég cringe, és tudom én, hogy borzasztó nehéz élő műsort vezetni, nekem valószínűleg nem is menne, de azért az túlzás, hogy minden második mondatba becsúszik valami.

Egyébként, ha megfigyelitek, nem is bíztak túl sokat Jocira. Minden olyan esetben, amikor hosszan kellett beszélni, és fontos információkat átadni, Dávid beszélt. Hogy ez eleve így lett kitalálva, vagy Joci kezdeti botlásai miatt vették vissza kicsit, azt nem tudni.

Rögtön az elején mindenkit szeretnék megnyugtatni, aki álmatlanul forgolódott emiatt: bejelentették, hogy 2025-ben is lesz X-Faktor. Ez nekem mindenképp jó, mert azt jelenti, lesz munkám.

Gáspár Lacinak ez a hetedik évada. Eddig egyszer sikerült mentorként nyernie, még 2017-ben, némileg árnyalja az akkori győzelme, hogy Ricco és Claudia már rég nincs sehol. Igaz, Opitz Barbi óta nem nagyon volt olyan szereplő, aki tartósan az élvonalban tudott maradni. Én legalábbis nemigen látom, hogy nagyon pörögne az USNK, és Alee-ról is akkor hallottam utoljára, amikor pökhendin közölte, hogy nem sírni kell a magas rezsiárak miatt, hanem több pénzt keresni. Pedig érdekelne, ő maga most hogy áll ezzel.

Ha így nézzük, a második-harmadik helyezettek jobban teljesítenek: Zdorba Patrik, Kiss Kevin, Mihályfi Luca vagy Paulina feltűnik itt-ott, bár azért tény, hogy nem velük foglalkoznak a címlapok.

Ahogy azt mi is megírtuk, megújult az X-Faktor stúdió. Rajcsányi Balázs díszlettervező ötlete volt az arénaszerű elrendezés, és a szinteltolásos színpadrendszer. A vörösben-kékben játszó színvilág maradt, és a félhomályos Legyen ön is milliomos feeling is.

Az egyik legfontosabb kérdés, ami viszont tényleg sokakat foglalkoztatott, hogy ki lesz Valkusz Milán harmadik versenyzője. Mostanra az is tudja, aki nem szeretné, hogy a Peterpost x Leo rap duót kizárták a műsorból a srácok összeférhetetlen viselkedése miatt. Vártuk volna, hogy Milán végre bejelenti a nagy hírt, de az RTL sosem hagyja ki az alkalmat, hogy az időnket rabolja, úgyhogy gyorsan beadtak egy bejátszást.

A bejátszás elején még hallhattuk Majka értetlen hangját: „Nem mondja el?” Úgy látszik, nem figyelt a próbán.

Miután Milán a székes feladat végén három versenyző közül választotta ki a rappereket, logikus lett volna, hogy Gyarmati Jázmin vagy Suhai Soma legyen a befutó. A mentor azonban nem így döntött, inkább idereptette az USA-ból a magyar származású Steve Majort. Bármennyire is igazságtalannak tűnik, van benne ráció. Milánnak olyan versenyzőre volt szüksége, aki a rövid felkészülési idő ellenére is képes lesz értékelhető produkciót nyújtani.

Major ha nem is ismert, de azért profi énekes, ha csak elénekli a repertoárját úgy, mint a haknikon, már jobb helyzetben van, mint némelyik fiatal pályakezdő.

Az első versenyző a rapper Henn volt, aki nem meglepő módon ismét saját számmal érkezett. Sajnos én nem tudok úgy elájulni tőle, mint a mentorok, és elsősorban nem is azért, mert olyanokat mond, hogy Milán nagyon „fain”, és „ad nekem egy plusz boostot”. Bár azt a mentorok is megjegyezték, hogy a dala kicsi olyan volt, mintha a Go Sandelát folytatná, és az éneklős részek nem voltak túl erősek.

A pörgetős részt dicsérték, pedig én úgy gondolom, a pörgetős rapnek akkor van értelme, ha érteni, amit mond. Alee ebben nagyon jó volt. Henn rappjéből egyébként sem sokat érteni.

A székek üresek voltak, ezért a kritikák ellenére engedékenyen leültették a srácot, amit szerintem utóbb többen megbántak a mentorok közül.

De erről majd később.

Gáspár Laci egykori önmagát látja a 20 éves Toldi Sándorban, aki nem csak mentaláitásban hasonlít rá, de abban is, hogy most, a verseny előtt lett apuka, akárcsak Laci a Megasztár idején. Sándor – akit valamiért mindenki lesanyikáz – az egyik legjobb hangú énekes, de azért becsúsztak hamis hangok és számomra kicsit unalmas is volt az előadása. Bár lehet, hogy ez inkább ízlésbeli kérdés.

Majka nagyon megdicsérte:

„Valami olyan gyémántot szeretnék találni, akire a pop ipar számíthat. Te egy olyan csávó vagy, aki ha a saját csapatomat nézem, hosszú távon nagyon sok problémát fog okozni.”

Tóth Andi arra buzdította Sanyit, hogy ne szerénykedjen, higgye el, hogy itt a helye. Majka még megjegyezte, kíváncsi lesz azért, mi lesz a pörgős daloknál, ahol meg kell mozdulni. De ha Henn leült, nem lehetett kérdés, hogy Toldi Sándornak is jár a szék.

Tóth Andi első versenyzője következett, Monika Pike. Az Andi csapatával kapcsolatban a legérdekesebb információ ezen a napon az volt, hogy a mentor elvitte őket nyaralni Törökországba. Jól kiirigykedhettük magunkat, és örülök, hogy jó élményeket gyűjtött Monika, de a produkciója nem sikerült túl fényesen. Végig hamis volt, és amikor a hamis éneklés erőteljes előadással párosul, az elég kellemetlen tud lenni. Hiába választottak jó dalt Andival, ahogy Laci fogalmazott, „nem tudta megugrani”.

Milán szerint Monika egy reggae-ikon, és a nagyképre való tekintettel igent mondott, Majka és Gáspár Laci viszont úgy gondolta, igazságosabb, ha Monika sorsáról a közönség dönt.

Ismét Andiék jöttek. A 17 éves Zilincki Nóra az egyik favoritom, mert lehet, hogy becsúsznak még hibák, de nagyon jó hangja van, és az általa képviselt stílus is közelebb áll hozzám, mint a legtöbb versenyzőé.

Gáspár Laci kifejtette, micsoda tévhit, amikor énekelni nem tudó emberek jelentkeznek az X-Faktorba azt remélve, hogy majd ott megtanítják őket. Valójában olyanokat keresnek, mint a tehetséges Nóra, akiért érdemes küzdeni a hibák ellenére.

Majka azzal egészítette ki:

„Van benned valami, amitől működik a showbusiness.”

Nem volt vita, mind a négy mentor le akarta ültetni, bár Laci valami nagyon homályos fejtegetésbe keveredett a párhuzamos dimenziókról, amit annak ellenére nem sikerült megértenem, hogy az adás során többször is visszatért hozzá. De biztos van olyan univerzum a világban, ahol értem.

Miklós Vivient piros széken juttatta be Majka az élő show-ba. Megkockáztatom, hogy eddig ő énekelt legjobban az első élő show,ban. Lelkesedését mutatja, hogy csuklójára tetováltatott egy X-et az X-Faktor tiszteletére. Praktikus, mert ha befut, kérhet támogatást Elon Musktól.

A mentorok nem érezték eléggé magabiztosnak, kritizálták Vivient, amit Majka értetlenül hallgatott. Egyenesen meggyanúsította őket, hogy már taktikáznak, és a saját versenyzőik védelmében húzzák le az ő énekesét.

Az ózdi rapper megfogalmazta, hogy bár szerepelt már olyan tehetségkutatóban, ahol valamennyire foglalkozni kellett a versenyzőivel, sosem töltött ennyi időt velük, mint itt, nem igényeltek ilyen sok foglalkozást. Épp ezért megérti, miért anyáskodnak a mentorok a versenyzőik fölött. Ezzel együtt megfogadta, hogy ő a saját és a többiek versenyzőivel is objektív lesz – ami szerintem sem sikerült neki résmentesen –, viszont Laci és Milán értékelését nem tartja korrektnek.

Az érzelmi zsarolás mindenkinél másképp hatott: Milán azt próbálta bebizonyítani, hogy ő igenis objektív, ezért megszavazta a széket Viviennek, Gáspár Laci viszont megsértődött és azt mondta: döntsenek a nézők. A fiatal énekesnő végül három igennel ülhetett le.

Bogár Petra újabban „Koren” művésznéven mozog. Hogy miért pont ezt választotta, illetve, hogy mit is jelent, arról nem derült ki semmi, csak azt tudtuk meg, hogy Petrát nagyon megviselték a negatív kommentek.

Bevallom én már a dalválasztásnál összerezzentem. A Most múlik pontosan eredetileg egy nagyszerű dal, de a tehetségkutatókban kezd közhelyszámba menni. Először Bocskor Bíborka énekelte a Megasztárban. Aztán valamivel később Janicsák Vecától is hallhattuk, de ő már a Csíkzenekar feldolgozását választotta. Koren is inkább az utóbbit próbálta volna előadni, igaz, némileg eltérő hangszereléssel.

A Csíkzenekar féle Most múlik pontosan abba a kategóriába tartozik, amit ha vágysz a tarisznyás értelmiségi kör elismerésére, akkor szeretned kell.

Pont. Quimby + népzene, hát erre értelmes, kulturált ember nem mondhat nemet!

Ez a dalválasztás nekem olyan, mintha kitettek volna Koren nyakába egy nagy táblát: én vagyok a művelt, értelmiségi, érzékeny művész, tessék engem szeretni! De ez nem így működik.

Ráadásul Koren el is rontotta az elejét. Csupán egy tangóharmonika kísérte nagyon-nagyon halkan, és a hölgy, ne szépítsük, nem találta el a hangnemet. Ez azonnal világossá vált, amikor belépett a zenekar. Koren tehetségét mutatja, hogy azonnal képes volt korrigálni, de azért látszott, hogy megviselte a hiba és ez rányomta a bélyegét a proukciójára is. Nem is kapott széket.

Következett a nagy visszatérő, Steve Major. Úgy látszik, Valkusz Milánnak ilyen éve van, emlékezhetünk, hogy Fehér Krisztiánt is a kiesés széléről rántotta vissza. Az amerikai korrektül letolta a You Give Love a Bad Name című dalt.

A mentorok találtak benne hibákat, és vitába keveredtek arról, figyelembe kell-e venni, hogy míg a többi énekes heteket készülhetett, Steve konkrétan két napja tért vissza Budapestre. Bár hozzáteszem, ha a műsorra nem is készülhetett sokat, az egyértelmű volt, hogy a repertoárjában szerepel a Bon Jovi sláger, alighanem rengetegszer elénekelte már.

Végül egyedül Gáspár Laci bizonyult szőrős szívűnek, Steve három igennel leülhetett. Mivel a négy szék már foglalt volt, most jött el az a pillanat, hogy megnézték, ki kapta a legkevesebb szavazatot a közönségtől, ez döntötte el, kinek kell felállnia. Miklós Viven tudta legkevésbé meggyőzni a tévénézőket.

Sárközi Roland az az énekes, akinek fantasztikus hangja van, de a korábbi fordulókban nagy problémát okozott, hogy olyan sokat hajlított, ami nem csak ízléstelen, de szerintem egyes amerikai államok törvényben tiltják. Frank Sinatra nagy slágerét, a My Wayt énekelte, amit eleve nagyon nehéz hitelesen elénekelni, de Rolandnak sikerült. Négy igent kapott, ami azt jelentette, hogy Nórának fel kellett állnia.

Az évad egyik nagy favoritja, Fehér Krisztián új, Milánnal közösen alkotott dallal érkezett. Maga a dal megint nagyon jó volt, de Krisztián előadásmódja messze elmaradt a korábbiaktól. Talán kijött az, hogy azokat a slágereit már sokszor előadta, a kisujjában voltak. Bár Milán váltig bizonygatta, hogy a pórbán ezerszer jobban ment.

Krisztiánnak csak a saját mentora adott volna széket, így a veszélyzónába került, de nem esett kétségbe, oda bökte Dávidnak:

„Maradok végig.”

Kundra Zsombor első saját dallal érkezett az élő show-ba, ami alighanem úgy értendő, hogy az első direkt neki írt dallal, mivel Tóth Andi később azt mondta, ő írta. Andi korábban interjúkban beszélt róla, többek között azért döntött úgy, hogy egy időre felhagy a dalírással és a nyilvános énekléssel, mert azokat a dalokat, amiket szíve szerint írna, nem tudja eladni, a közönségnek nem az kell.

Talán ez is egy ilyen dal lehet, mert eléggé más, mint Andi saját slágerei. Érdekes módon egész idő alatt az járt a fejemben, miközben hallgattam, hogy milyen jól állna Lovasi Andrásnak. Határozottan volt benne valami Kispál és a Borzos íz.

Zsombor ahhoz képest, hogy ez az ő dala, nem igazán tudta jól elénekelni, főleg a mély részek voltak gyengék. Lehet, kellett volna még pár nap, hogy igazán beérjen, és olyan legyen, amilyennek lennie kell. Ő sem kapott széket.

Közeledett a vég, már csak két versenyző volt hátra. Az Éber Kóma rap kvintett – Gergi, AW, Soul, Stink és Wimmer – fellépése megint heves vitát eredményezett, ezúttal Majka és Laci között. Laci szóvá tette, ami bevallom, nekem is szemet szúrt, vagyis hát inkább fület: a refrén erős vokáltámogatást kapott, olyannyira, hogy nem is igazán lehetett hallani a fiúk hangját.

Majka szerint ez ebben a klasszik rap műfajban bevett szokás, és álszentnek tartotta Laci érvelését. Természetesen szakmai alapon nem tudok vitatkozni Majkával, de én is úgy éreztem, hogy ez egy megúszós megoldás volt és

kicsit azt sugallja, hogy a srácok önállóan nem állnák meg a helyüket, talán ezért is kerültek végül a veszélyzónába.

Szabó Bence maradt utoljára. A versenynek ebben a szakaszában tulajdonképpen jó utolsónak maradni. Lehet, tovább kell izgulni, viszont ha széket kapsz, akkor az már biztos továbbjutást jelent.

Bence a legnagyobb kedvencem az idei mezőnyben, épp ezért biztosnak vettem a továbbjutását. Bence olyan, mint egy kőszikla, nagy termete eleve ad neki egy nagyon stabil kisugárzást, és tisztában van a képességeivel is. Jön, lát és győz. A mentorok persze benne is találtak szőrözni valót, apró hibákról beszéltek. Andi és Majka fontosnak érezte kihangsúlyozni, hogy bár ezzel a saját versenyzőiket sodorják veszélybe, nem lennének önazonosak, ha nem adnának széket. Laci versenyzője a csapattársát, Toldi Sándort váltotta.

Akik azonnal továbbjutottak: Henn, Szabó Bence, Sárközi Roland és Steve Major. A közönség szavazás lezárása után hamar kiderült, hogy Gáspár Laci és Milán teljes csapattal folytathatja. Ez egyben azt jelentette, hogy Andi és Majka vagy egy-egy versenyzőt visz tovább, vagy az egyik mentor az első adás után csapat nélkül marad.

Ami meglepő, hogy Majkától az éber kóma örülhetett, pedig Miklós Vivien vagy Koren – a bakija ellenére – sokkal jobb volt. Andi pedig Nórát viheti tovább, így tehát az X-Faktor véget ért Monika Pike-nak – akiről pedig azt gondoltam, akár a döntőben is ott lehet – és Kundra Zsombornak is.

Ugyanis itt a székes feladattal ellentétben nem a mentorok döntenek a cseréről. A közönség pedig sokkal szubjektívebb szempontok alapján dönt. A kiesett versenyzők – talán egyedül Zsombort leszámítva – bármelyike jobb volt, mint Henn. A magam részéről legjobban Korent fogom hiányolni. Ha van kedvetek, írjátok le, ti hogy döntöttetek volna a mentorok és a nézők helyében!

Fotó: Nagy Bogi


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
45 év börtönre ítélték, 21 évesen idegösszeomlást kapott, és róla készült a leghírhedtebb rendőrségi fotó – 40 érdekesség a 85 éves Nick Nolte-ról
1992-ben a világ legszexisebb férfijának választották, 45 évesen lett először apa, és megpróbálta lebeszélni John Travoltát a színészi karrierről. Jöhetnek még ilyenek?


1. Nicholas King Nolte néven született 1941. február 8-án, a nebraskai Omahában. Apja, Frank öntözőszivattyú-értékesítőként dolgozott, anyja, Helen áruházi beszerzőként. Van egy nővére, Nancy, aki a Vöröskereszt egyik vezetője volt.

2. Ősei között vannak angolok, németek, skótok és svájci-németek.

3. Anyai nagyanyja Lucy Millicent Massure volt, aki az Iowa Állami Egyetem hallgatói önkormányzatát vezette, a nagyapja pedig Matthew Leander King, neves mezőgazdasági mérnök és feltaláló, aki az iowai Dexterben található Dexter Community House tervezéséről vált híressé, amely egy úttörő projekt volt, mivel a saját maga által feltalált üreges agyag építőcserepet használta hozzá. Emellett a repülés egyik vezető figurájaként is ismert.

4. Nicket 1962-ben hamis katonasági behívókártyák eladásáért 45 év börtönbüntetésre, valamint 75 000 dollár pénzbírságra ítélték. A fiatalkorúak büntetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján felfüggesztették a büntetését, és a vietnámi háború ideje alatt próbaidőn volt. A bíró figyelmeztette, hogy ha bármilyen más bűncselekmény miatt letartóztatják, az eredeti ítélet feltételei szerint börtönbe kerül.

5. Játszott az Arizona Állami Egyetem futballcsapatában.

6. Karrierje Minneapolisban kezdődött, az Eleanor Moore ügynökségnél, nyomtatott hirdetések modelljeként.

7. Négy főiskolára járt, de egyikről sem szerzett diplomát, mindet otthagyta: Eastern Arizona College. University of Nebraska, Pasadena City College, Phoenix College.

8. Szerepelt a Clairol „Summer Blonde” nevű termékének nyomtatott reklámjában is, mint modell. A kampány olyan sikeres volt, hogy a cég később a fényképet a termék dobozán is felhasználta, ez volt az egyetlen alkalom, hogy egy férfi szerepelt egy női hajfesték csomagolásán.

9. Az 1960-as évek közepén az Amerikai Légierő egyik kiképzőfilmjében szerepelt fiatal vadászpilótaként.

10. 1966-ban Luther Márton szerepét játszotta John Osborne Luther című darabjában. Ez volt az egyetlen előadás, amelyben az apja látta őt fellépni.

11. Körülbelül 14 évet töltött színházi turnékkal, mielőtt filmeket kezdett forgatni.

12. 1990-ig bezárólag súlyos alkoholista volt. Amikor az ismert színésznő, Katharine Hepburn egyszer azzal vádolta, hogy a város minden csatornájában feküdt már részegen, ő így válaszolt: „Még hátra van néhány.”

13. 45 évesen lett először apa, amikor harmadik felesége, Rebecca Linger 1986. június 20-án megszülte a fiukat, Brawley Nolte-t.

14. Brawley gyerekként az apja nyomdokaiba lépett, és fontos szerepet kapott az 1996-os Váltságdíj című thrillerben Mel Gibson elrabolt fiaként. Ezenkívül még apja két, akkortájt készült filmjében vállalt szerepet: az 1996-os Éj anyánkban (ebben Nick gyerekkori énjét játszotta), valamint az 1997-es Kisvárosi gyilkosságban. Ezután visszavonult a színészkedéstől.

15. Nick 2002 szeptemberében bejelentkezett a connecticuti Silver Hill Kórházba tanácsadásra, miután néhány nappal korábban ittas vezetés gyanújával letartóztatták a kaliforniai Malibuban. A vizsgálatok később kimutatták, hogy a színész a GHB, vagyis az úgynevezett „randidrog” hatása alatt állt. A letartóztatásakor készült híres rendőrségi fotója is. 2002. december 12-én három év próbaidőt kapott, illetve alkohol- és drogfüggőségi tanácsadáson való részvételre kötelezték.

16. A VH1 tévécsatorna „40 legmegdöbbentőbb híresség rendőrségi fotója” listáján az 1. helyen végzett a 2002-es képe – a hawaii ingjével és a hihetetlenül zilált frizurájával.

17. 66 évesen másodszor is apa lett, amikor a barátnője, Clytie Lane 2007. október 3-án életed adott a lányuknak, Sophie-nak.

18. Fontolóra vették a Superman/Clark Kent szerepére az 1978-as Supermanben, amit végül Christopher Reeve kapott meg. A legenda szerint Nolte a két személyisége között őrlődő skizofrénként akarta eljátszani a szuperhőst.

19 Harrison Ford sok nagy szerepet „elcsaklizott” előle: Han Solót, Indiana Jonest, valamint Rick Deckardot is a Szárnyas fejvadászban (1982), mivel mindháromnál szóba került Nolte neve is.

20. Walter Hill az ő főszereplésével akarta megrendezni A szökevényt (1993), Nolte viszont állítólag azt mondta, hogy már elfáradt az akciófilmektől, és túl öreg hozzá. Így csodák csodája, ezt a szerepet is Ford vitte sikerre (Andrew Davis rendezésében).

21. Ő maga is elszalasztott (saját döntéséből) jó szerepeket, ezek többnyire Kurt Russellhez kerültek. Például Snake Plissken a Menekülés New Yorkból (1981) című filmben (nem érdekelte a téma). Vagy R.J. MacReady A dologban (1982). Az utolsó cseppben (1988) végül ő szerepelt volna Mel Gibson és Michelle Pfeiffer mellett, de végül visszalépett tőle, így jöhetett helyette újra Russell.

22. Nagy lelkesedéssel pályázott viszont Benjamin L. Willard kapitány szerepére az Apokalipszis mostban (1979). Amikor Harvey Keitelt kirúgták, Nolte azt hitte, övé lesz a karakter, Francis Ford Coppola azonban végül Martin Sheennek adta.

23. Nolte apja, Franklin Arthur Nolte a második világháborúban a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált az elit amerikai tengerészgyalogosoknál. Leszerelése után hazatért a családjához, de Nick szerint más ember lett, és nem sokat beszélt. Az apjával konzultált szerepéhez, amikor a Pokolról pokolra (1978) című filmre készült, amelyben egy vietnami veteránt játszott.

24. Kb. 23 kilogrammot szedett fel a Hol az igazság? (1990) című filmben játszott szerepéhez.

25. Magas családból származik: az apja 198 cm magas volt, a nővére pedig 185. Ő maga 188 centisre cseperedett.

26. 1992-ben a People magazin a világ legszexisebb férfijának választotta.

27. 13 évig élt együtt Clytie Lane-nel, mielőtt 2016. szeptember 8-án összeházasodtak.

28. 1966-ban Helen Keller testvérének szerepét kapta a Phoenix Little Theatre A csodatévő című darabjában, Sheila Page mellett, aki aztán első felesége lett, és akivel nyitott házasságban éltek.

29. Az egyik legközelebbi barátja az író-rendező Alan Rudolph, akivel összesen négy filmben dolgoztak együtt: Afterglow (1997), Bajnokok reggelije (1999), Trixie (2000), Szexuális mélyfúrások (2001).

30. 1994-ben volt a karrierje csúcsán, abban az évben két filmjéért is 7-7 millió dolláros gázsit kapott: A zűr bajjal járért és a Csont nélkülért.

31. 2017. >november 20-án csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, amit a 6433 Hollywood Boulevard címen lehet megcsodálni.

32. További szerepek, amelyektől elesett így vagy úgy: John McClane,  Drágán add az életed! (1988); Dan Gallagher, Végzetes vonzerő (1987); John Rambo, Rambo (1982).

33. A 2018-as önéletrajzi könyvében azt írta, hogy korábbi színész partnere, Debra Winger „a maga módján gyönyörű”, de nem tetszett nek a viselkedése, amikor együtt dolgoztak A konzervgyári sor (1982) című filmen. Azt már nem magyarázta meg, miért döntött úgy később, hogy újra együtt szerepel vele a Végzetes érdekekben (1990), illetve nem tért ki a pletykákban szereplő románcukra sem.

34. A színésznő Navi Rawat (Gyilkos számok, 24, Ház a ködben, A dög) a menye: 2012-ben ment hozzá a fiához, Brawley-hoz, akinél amúgy 9 évvel idősebb.

35. Nolte-nak van egy saját produkciós cége is, a Kingsgate Films, amely olyan filmeket gyártott többek között, mint A vonzás szabályai (2002), a Sohaország (2005), a legjobb film Oscar-díját is elnyerő A bombák földjén (2008), A mintatanár (2011), a Kalandférgek karácsonya (2011), A hallgatás szabálya (2012), az Idegen földön (2013), illetve tavaly a netflixes Feszült helyzet (2025).

36. Bevallotta, hogy egy kicsit szerencsejátékozott, de sosem kattant rá nagyon, mert tekintettel kellett lennie a gyerekeire.

37. 21 évesen teljes idegösszeomlást kapott, erről így mesélt később: „A szüleim nem küldtek pszichiáterhez. Hagyták, hogy magam oldjam meg a problémát a nagymamám phoenixi házában. A nagyi 80 év feletti volt és szenilis, ezért sok időt töltöttünk együtt az ablaknál, és olyan dolgokat néztünk, amik valójában nem is voltak ott.”

38. Elmondása szerint 35 éves koráig az embernek nem kell semmiben profinak lennie. „Megpróbáltam tanácsot adni John Travoltának, hogy hagyja abba a munkát a Szombat esti láz után, de ő folytatta, és végül babák hangja lett. Aztán hirtelen jött a Ponyvaregény.”

39. 35 év után először szerepelt sorozatban, a 2011 és 2012 között sugárzott Befutóban (Dustin Hoffmannal). Állítása szerint a 70. születésnapja miatt vállalta el a szerepet. „Az ember a kortársaival akar dolgozni, és olyan kevés történet van, amelyben együtt lehet velük lenni.”

40. Összesen négyszer nősült (eddig): Sheila Page 1966-tól 1970-ig, Sharyn Haddad 1978-tól 1983-ig, Rebecca Linger pedig 1984-től 1994-ig volt a felesége. Ezt követően csak 22 évvel később, 2016-ban állt az oltár elé Clytie Lane-nel, akivel máig együtt vannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az egész amerikai kontinenst egyesítő népünnepély lett a Trump által nyíltan megvetett Bad Bunny félidei show-ján
Ritka az, ahol amerikai elnök ennyire ellenzi a legnagyobb amerikai események kiemelt pontját, de Bad Bunny félidei koncertje pontosan ezt a kitüntetést kapta. Politikai hadszíntér, republikánus ellen-halftime show-val. A Puerto Ricó-i énekes pedig a legszebben válaszolt minderre.


Már a bejelentés pillanatában tudni lehetett, hogy a 2026-os Super Bowl félidei show-ja nem csak a zenéről fog szólni. Bad Bunny, a Puerto Ricó-i reggaeton-király ugyanis az első olyan szólóelőadó, aki úgy kapta meg a világ legnézettebb 13 percét, hogy nem volt hajlandó angolul énekelni.

Minden üzenet, minden nüansz elsősorban a történetmesélésen alapult: azokon az embereken, akik igazán naggyá teszik Amerikát.

Itt pedig nem az Egyesült Államokra, hanem magára a kontinensre fókuszálunk, ezt pedig különösebb nyelvtudás nélkül is megérthettük.

Spanyol nyelvű világuralom a pályán

Benito (ahogy a rajongók hívják) nem bízta a véletlenre: a show-t a Titi Me Preguntó-val indította, és az ígéretéhez híven egy hatalmas latin fiesztát varázsolt a Levi’s Stadium gyepére.

A látványvilág brutális volt, és sikeresen adaptált díszleteket Bad Bunny az egyébként futó turnéjáról, az albumborítója is megelevenedett, de az igazi sokkot a vendégfellépők okozták.

Bár sokan Cardi B-t várták, Bad Bunny két hatalmas nagyágyút húzott elő: Lady Gaga váratlanul bukkant fel, hogy aztán Bruno Mars nélkül, egy latinosított verzióban kerüljön elő legutóbbi klasszikusainak egyike. Ricky Martin pedig egyfajta generációs hidat képezve csatlakozott, és a „LO QUE LE PASÓ A HAWAii” előadásával emlékeztette a világot a latin zene erejére, ami bölcs húzásnak bizonyult, ugyanis két ekkora név nyomatékosítja az üzenetet, az valamit biztosan jelenthet.

Bad Bunny pedig egy generációkon átívelő sztorit tálal, miközben minden tökéletes – pontosabban majdnem minden: Bad Bunny élő hangja kicsit hasonlít a felvételen valaki olyanra, aki életében először hallotta a dalokat, majd emlékezetből megpróbálta reprodukálni őket.

Sajnos a korábbi évek félidei show-jához képest hangban nagyon csúnyán alulmarad a 2026-os, de hát a Patriots sem szokott nulla ponton állni három negyeden keresztül.

A bosszantó jelenség mellett a katasztrófaturizmus és az objektív újságírás jegyében megnéztük az “ellenbulit” is, amely az “All American Halftime Show” nevében a republikánus szavazóknak készült,

a Kid Rock fémjelezte show pedig öreges, izzadtságszagú, erősen kínos élményként sújt le ránk.

Kiemelkedő megemlékezést kapott Charlie Kirk, akinek a legacy-ját próbálják őrizni, jelen esetben inkább kevesebb sikerrel.

Visszatérve Bad Bunnyra, olyan titkos meglepikkel szolgáltak, ahol a casual bulizó arcok között Pedro Pascal, Cardi B, Karol G és Jessica Alba is felbukkant.

Az, hogy ők nem voltak előtérbe helyezve, és a korábbi halftime show-khoz mérten a kameramunka is sokkal több szerepet kapott, ami különösen jó ízt adott az egésznek.

A show igazi súlyát nem a flitterek, hanem a puszta időzítés adta. 2026-ban, egy olyan politikai klímában, ahol a bevándorláskérdés és az amerikai identitás meghatározása körül izzik a levegő, Bad Bunny fellépése felért egy békés, de határozott tüntetéssel.

Azzal, hogy Benito egyetlen angol szót sem volt hajlandó énekelni, egyértelművé tette: a spanyol nyelv nem „idegen” többé az Egyesült Államokban, hanem a kultúra szerves része. Míg a stadionon kívül a Trump-adminisztráció szigorú bevándorlási intézkedései és az ICE (Bevándorlási és Vámhivatal) razziái tartják félelemben a latin közösségeket, a színpadon Bad Bunny büszkén hirdette:

„Nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek. Emberek vagyunk és amerikaiak.” Ez a mondat, amit már a Grammy-gálán is bedobott, a Super Bowl éjszakáján vált húsbavágóvá.

A Kid Rock-féle „ellenbuli” pedig pont azt a mély árkot mutatta meg, ami az országot kettészakítja: míg az egyik oldalon a „Faith, Family, Freedom” (Hit, Család, Szabadság) szentháromságára épített, kizárólag angol nyelvű patriotizmus dübörgött, addig a Super Bowl színpadán egy befogadóbb, multikulturális jövőkép jelent meg. Ez a 13 perc nemcsak szórakoztatás volt, hanem egy kulturális hitvallás amellett, hogy Amerika arca végérvényesen megváltozott.

Ugyanitt, a meccsből megelégedtünk volna sokkal kevesebbel, míg ezt a latin bulit tovább is bírtuk volna.

Az idei Super Bowlt, azaz az amerikaifutball-bajnokság (NFL) döntőjét a Seattle Seahawks nyerte, miután 29-13-ra legyőzte a New England Patriots csapatát. Ezzel története során másodszor lett bajnok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Timothée Chalamet pingpongos filmjén rendesen leizzadhatunk – A Marty Supreme-et az év legjobbjai közt emlegetjük majd
Röhrig Géza is szerepel benne, kell ennél több? Szerencsére még sokkal többet kapunk...


Hihetetlen figura ez a Timothée Chalamet. Azt már bizonyos, hogy nem csak egy szépfiú, és nem véletlenül kiáltották ki az új Leonardo DiCapriónak, Robert De Nirónak és hasonló legendás színészeknek. Még csak 30 éves, de már olyan filmek állnak a háta mögött, mint a Csillagok között, a Szólíts a neveden, a Lady Bird, a Csodálatos fiú, az V. Henrik, a Kisasszonyok, a Dűne első és második része (s idén érkezik a harmadik), a Ne nézz fel!, a Csontok meg minden, a Wonka vagy a Sehol se otthon. Fajsúlyos alkotások, sok-sok Oscar-jelöléssel (+ közülük kettő Chalamet-é a Szólíts a nevedenért és a Sehol se otthonért). Nem semmi ügynöke lehet az ifjú titánnak, hogy ilyen magabiztosan képesek együtt mindig belenyúlni a tutiba.

Ennyi azonban nem volt elég neki, Chalamet ugyanis a Marty Supreme-mel mintegy meg is koronázza eddigi, amúgy is elég patinás filmográfiáját.

Elöljáróban ennyit, lássuk a sztorit!

A forgatókönyv a rendező, Josh Safdie, valamint Ronald Bronstein (mindketten: Jólét, Csiszolatlan gyémánt) eredeti sztoriján alapszik, és egy Marty Mauser nevű fickóról (Timothée Chalamet) szól, aki az 1950-es évek New Yorkjában igyekszik a világ legjobb pingpongozójává válni. Ő úgy gondolja, hogy az, és a tehetsége meg is van hozzá, ám nem olyan egyszerű számára megmutatni, mit tud. Folyton bajba keveredik, a férjezett gyerekkori barátnőjével, Rachellel (Odessa A’zion) kavar, és mindig lóg valakinek, de önbizalma, pofátlansága és leleményessége nem ismer határokat.

A film eleji British Openen a döntőbe jut, ahol azonban az ismeretlen japán kihívó, Koto Endo (Koto Kawaguchi) rongyosra veri, a világbajnokságot pedig pont Tokyóban tartják, ahova nem olyan egyszerű kijutnia szponzor, pénz és kapcsolatok nélkük. Mindettől függetlenül valahogy mégis eléri, hogy felfigyeljen rá egy tollgyáros oligarcha (a valóságban is ismert üzletember és tévés személyiség, Kevin O’Leary alakításában), illetve az ő egykori hollywoodi filmsztár felesége, Kay Stone (Gwyneth Paltrow hat év szünet után tért vissza a mozik vásznaira, utoljára a 2019-es Bosszúállók: Végjátékban láthattuk).

Ha valaki látta Josh Safdie (és színész-rendező fivére, Benny Safdie) korábbi filmjeit, a Jólétet (2017) és a Csiszolatlan gyémántot (2019), az pontosan tudja, mire számíthat a Marty Supreme-től. Egy eszeveszett száguldásra, amely alapvetően nem következne egy efféle sztoriból.

Mégis, szinte levegőt venni sincs időnk, úgy sorjáznak egymás után az események, amelyek közepette Marty egyik kétségbeesett küzdelemből, hajszából a másikba esik, és amelynek során minden méltóságát félredobva próbálja elérni célját (hogy kijusson a vébére), épp úgy, ahogy Robert Pattinson és Adam Sandler a korábbi darabokban.

A Marty Supreme azonban talán még azoknál is jobb. Karaktertanulmányként éppúgy, mint korszakbemutatásként vagy pattanásig feszült akció-thrillerként (igen, ilyen vetülete is van ennek a pingpongos filmnek). Egyrész Marty kiváló karakter. Nem feltétlenül szimpatikus (vagy nagyon nem), miközben mindenen és mindenkin átgázolva próbálja elérni azt, amit akar, valószínűleg nincs olyan cselekedete, amely mögött ne lenne hátsó, számító szándék. A film valahogy mégis eléri, hogy ennek ellenére drukkoljunk neki, ebben rejlik egyik legnagyobb varázsa. Aztán persze kiderül, hogy nem eszik olyan forrón a kását, és elő-előbukkannak Marty emberi vonásai is.

Aztán ott van a miliő, ami egészen elképesztő. Szó szerint harapni lehet az ötvenes évek atmoszféráját, ráadásul úgy, hogy a rendező főként a nyolcvanas évek zenéivel festi alá a történéseket.

Forever Young szól az Alphaville-től, Everybody Wants to Rule the World a Tears for Fearstől, I Have the Touch Peter Gabrieltől vagy a The Perfect Kiss a New Ordertől, illetve Daniel Lopatin is főként szintipopos, synthwave-es taktusokat használ eredeti filmzenéjében. Furcsa ez a mix, mégis csodálatos egyveleget kínál egy igazán egyedi filmélményhez.

A Marty Supreme összesen kilenc Oscar-jelölést gyűjtött be az idei akadémiai díjkiosztón, nem véletlenül. S bár ott a helye az összesben, igazán jól jött neki a legújabb, most behozott kategória, a legjobb casting, mivel csodásan sokszínű, hiteles és nem éppen ortodox arcokat válogattak be a kisebb, de fontos szerepere. Ott van például a már emlegetett Kevin O’Leary, aki eddig főként a Shark Tankből, az amerikai Cápák közöttből volt ismerős, a szoftver- és kriptovaluta-bizniszből érkezett üzletember első fikciós játékfilmes szerepében (Mark Ruffalo például azt vágta a fejéhez, hogy igazából önmagát alakítja, ami, tekintve a szerepét, nem túl hízelgő kijelentés).

Vagy a kutyamániás maffiózó Ezraként az ismert filmrendező, Abel Ferrara (A fúrógépes gyilkos, New York királya, A mocskos zsaru, Testrablók, A temetés, New Rose Hotel, Mária Magdolna stb.), a színházi rendező Glenn Nordmannként a színdarab- és forgatókönyvíró-rendező David Mamet (A postás mindig kétszer csenget, Az ítélet, Aki legyőzte Al Caponét, Glengarry Glen Ross, Amikor a farok csóválja… stb.),

illetve nekünk, magyaroknak a legkedvesebb meglepetés, a pingpongbajnok Kletzki Béla szerepében Röhrig Géza (Saul fia), aki egy nagyobb mellékszerepben bizonyíthatja, hogy Timothée Chalamet abszolút egyenrangú társa.

Mindent összevetve tehát a Marty Supreme egyértelműen az év legjobb filmje titulusára pályázik, és könnyen lehet, meg is szerzi azt. Bár nem mindenki tud majd együtt pörögni vele nem éppen közönségbarát felépítésével és stílusával, a hatása alól szinte képtelenség kivonni magunkat. Már a legelején hatalmasat szervál, s azt sokszor le is csapja, de mindig vissza is adja magának az újabb és újabb csavartakat. Ide-oda kapkodjuk majd a fejünket, épp, mint egy pingpongmeccsen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Hét Királyság lovagja négy rész után visszaadta a hitemet a Trónok harca világában - Még csak most kezdődött és mindjárt vége…
Az HBO Max csendben ledobta az év egyik legjobb fantasy-sorozatát. A Hét Királyság lovagja úgy csap oda, hogy még a Sárkányok háza is pironkodhat.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. február 10.



Az első négy epizód után nyugodtan kijelenthető: az HBO Max talán az eddigi legjobb döntését hozta, amikor George R. R. Martin kevésbé grandiózus, ám annál emberibb történeteihez nyúlt vissza. A Sárkányok harca vontatott, túlbonyolított fáradt története után igazi üdítő szomjoltó a fantasy kalandok világában.

A sorozat már az első két résszel meglepően erős nyitást produkált, de a harmadik és a negyedik felvonás az, ahol igazán megmutatja, mire képes.

Ezekben az epizódokban nemcsak felgyorsulnak az események, hanem olyan narratív fordulatok is érkeznek, amelyek új megvilágításba helyezik a korábban látottakat. Különösen a harmadik rész lezárása. Spoilerek nélkül annyi elárulható, hogy több addig homályos motiváció és apró történés is érthetővé válik a könyvet nem olvasók számára. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy az ember hirtelen kedvet kap újranézni a korábbi részeket, immáron a friss információk tükrében.

A negyedik epizód pedig végre teljes erővel beemeli a fő történetszálat: a Hetek próbáját, azt a lovagi küzdelmet, amely nemcsak Duncan sorsát dönti el, hanem tulajdonképpen útjára indítja a későbbi kalandjait.

Ez a pont az, ahol világossá válik, hogy a sorozat nem pusztán egy hangulatos előjáték, hanem komolyan gondolja a konfliktusokat, a téteket, a morális dilemmákat és a karakterek fejlődését.

Mindezt úgy, hogy közben meglepően letisztult marad: nincs túlírva, nem akar mindenáron sokkolni, mégis folyamatosan fenntartja a feszültséget.

A tempó is figyelemre méltó, bár kellett is ez neki, mert nem egy hosszú sorozat. Némelyik epizód csupán félórás, tartalomban sokkal többet ad, egy pillanatig sem válik vontatottá a cselekmény.

A dialógusok pontosan kimértek, a jelenetek gördülékenyen követik egymást, a dramaturgia pedig olyan magabiztos, hogy az ember észre sem veszi, mennyire gyorsan lepereg egy rész.

Külön öröm, hogy a széria nem próbál modern frázisokat és kikacsintásokat erőltetni a középkorias miliőbe: a szereplők beszéde és viselkedése illeszkedik a világhoz, ami manapság, furcsa módon, már önmagában is üdítő. Lehet, hogy ez csak az új Star Trek sorozat után tűnik fel…

A két főszereplő közti dinamika továbbra is a produkció egyik legnagyobb aduásza. Peter Claffey és Dexter Sol Ansell remekül működik együtt: Duncan naiv, tiszta szándékú kóbor lovag és Egg meglepően érett, talpraesett fiatal inasa olyan párost alkotnak, akiknek minden közös jelenete kincs.

Ritka az olyan fantasy-kaland-sorozat, ahol ennyire könnyű szívből drukkolni a hősöknek, nem azért, mert muszáj, hanem mert valóban szerethetőek.

Dunk különösen érdekes figura a Trónok harca univerzumában: ő az a ritka kivétel, aki nem próbál ügyeskedni, nem akar a nagyhatalmúak sakktábláján előnyhöz jutni, egyszerűen csak tisztességes lovag szeretne lenni. Egg pedig kiváló ellenpont, fiatal kora ellenére józan ésszel és kíváncsisággal folyamatosan árnyalja a helyzeteket és voltaképp életben tartja az óriás lovagot.

A mellékszereplők sem maradnak csak a „bajuszpörgető” antagonisták szerepében. Imádtam utálni a gonoszokat. A családi viszályokkal terhelt nemesi családok épp annyira voltak érdekesek, mint főszereplőink.

A tétek ugyan kicsiknek látszanak egy Trónok harcához képest, de szeretett szereplőinknek az élete múlhat egy-egy döntésen.

Egy igazán élvezetes lovagi tornába csomagolt, belső konfliktusoktól feszülő családi csetepatét követhetünk végig az HBO Maxon.

Az egész sorozat legnagyobb erénye talán az őszinteség. Nem akar mindenáron trendeket kiszolgálni, nem próbál rálicitálni saját univerzumának legsötétebb pillanataira, hanem egy földhözragadt, emberközelibb fantasy-kalandot mesél el.

Ennek ellenére, vagy épp pont ezért, sokkal több érzelmet közvetít, mint első pillantásra gondolnánk.

Jó a forgatókönyv, működnek a karakterek, a fordulatok nem érződnek öncélúnak, és az intrikák is pont annyira összetettek, hogy lekössék a figyelmet anélkül, hogy elveszítenénk a fonalat. Persze azért itt is folyik a vér… mégis csak George R.R. Martin írta.

Négy rész után nehéz nem lelkesedni. Régen találkoztam olyan modern sorozattal, amelyről ennyire könnyedén írtam pozitív hangnemben, és amely ilyen magabiztosan találta el a saját tónusát.

Minden adott ahhoz, hogy a hatepizódos első etap valódi kincsként maradjon meg a nézők emlékezetében.

Nagyon remélem, hogy Ser Duncan the Tall története nem ér véget itt. Az HBO a további kötetekhez is bátran hozzányúlhat majd, csak addig jöjjön ki a pletykált negyedik kötet. Mert ha elfogy az alapanyag a Warner streaming szolgáltatója nem arról híres, hogy jó döntéseket hoz. Ha a folytatásban az utolsó két rész is tartja ezt a színvonalat, a Hét Királyság lovagja könnyen az év egyik legjobb új sorozata lesz. Az biztos, hogy a Trónok harca világának már most a legkedveltebb mellékága. Bocsi Sárkányok háza, de nem bocsi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk