SZEMPONT
A Rovatból

Lackfi János: Jól van-e így, hogy több laptop van a földön, mint ahány ember?

A József Attila-díjas költő fotókhoz írt novellája kapcsán beszélt a szociális érzékenység fontosságáról, a közösségi média előnyeiről és hátrányairól.


Amint arról mi is beszámoltunk már, kortárs kulturális programot indít a Mastercard. A program felvezetőjeként népszerű kortárs írók és streetfotósok együttműködésével 20/20 néven érzékenyítő kampánnyal jelentkeztek. A kampányhoz írt novellák itt érthetőek el.

A program egyik résztvevője Lackfi János.

– Nem mindennapi kezdeményezéshez csatlakoztál. Mesélj kicsit erről, mire kért fel a Mastercard?

– Nagyon örülök neki, amikor a nagy cégek jótékonysági akciókba fognak. Ha ráadásul művészeti oldala is van, annak még jobban örülök. Több értékes dolog tud összekapaszkodni. Művészet és környezetvédelem például, vagy mint az én témámnál, művészet és szociális gondolkodás.

Ráadásul ebben az esetben több művészet összjátékáról volt szó. A felkért szerzőknek művészi fotók alapján kellett novellát írni. Én két fotót kaptam, Soós Bertalan készítette őket, mindkettőn hajléktalan emberek láthatóak. Az egyiken mobil telefont néznek, a másikon egy laptop fölé hajolnak.

– Te választhattál magadnak témát, vagy ők adták?

– Ők küldték a fotókat. De nem tiltakoztam, rögtön megszólított a téma. Tetszett a kommunikációs szál, és az is, hogy ezek az eszközök a kor csúcstechnológiái. Tehát benne van a kapcsolat a telekommunikációs eszközökkel, de a kapcsolat hiánya is, hiszen ezek az emberek a társadalom peremén élnek.

Az egész egy nagy kommunikációs kérdésfelvetés: Jól van-e ez így, hogy több laptop van a földön, mint ahány ember él? Közben pedig milyen arányban vannak azok, akikhez eljutnak a világ javai?

Persze az én gyerekeim is ilyen eszközökön kommunikálnak, akár még úgy is, hogy mellettük ül a barátjuk vagy barátnőjük és csetelnek. Az utca is egy kommunikációs zóna, ahol elmegyünk a hajléktalanok mellett, akikkel vagy szóba állunk, vagy nem.

– A Mastercard emellett tavasszal díjat szeretne alapítani az irodalom támogatására, amit később kiterjesztenének más művészeti ágakra is.

– Jó gondolat. A háború előtt még működött a mecenatúra. Ahol folytonosság volt, például Amerikában, ott még nem kopott ki teljesen.

A 20-as 30-as években az akkori elitben volt egy olyan tudat, hogy a jelentős társadalmi szereppel és meggazdagodással nem csak az jár, hogy eljárhatok a kaszinóba, hanem a társadalomnak és a kultúrának vissza kell adni valamit abból, amit az adott ország, nép kontextusába én megkerestem.

A Mastercard szeretne hozzájárulni társadalmunk és bolygónk megóvásához

"Mind a 20/20 kampány, mind a művészeti díjak és pályázatok, amiket jövő évtől tervezünk elindítani, abból a felismerésből fakadnak, hogy a mai világban mindenkinek hozzá kell valamivel járulnia társadalmunk és bolygónk megóvásához, akármilyen kicsinek is tűnik az a hozzájárulás. A művészet pedig mindig is a társadalmi hangok egyik legfontosabb platformja volt, és szeretnénk, hogy az is maradjon, mert olyan nyelven szól, ami nem csak erős, de szép is. És a szépségnek igen is van helye, és kell legyen helye a világban” - mondta a kezdeményezés kapcsán Boris Martinovic, a Mastercard Public Policy igazgatója.

– Ez a novella az interneten olvasható. Azon írók közé tartozol, akik nagyon erősen jelen vannak a közösségi médiában. Például rendszeresen reagálsz az aktuális eseményekre verssel. Ez tudatos?

– Annyira nem értek hozzá, mint mondjuk Dragomán Gyuri, akinek szakmája is, és aki elolvasott két informatikai szakkönyvet a Facebookról. Engem mint kommunikációs eszköz érdekel. Hogy miként tudom ezen keresztül azt adni, ami én vagyok.

Néha csodálatos dolgok is jönnek a Facebookon keresztül.

Például megkeresett egy kedves szponzor, aki kérte, hogy a neve maradjon ismeretlen. Mondta, hogy örökölt egy összeget, aminek egy részét szeretné felajánlani művész barátainak, hogy a műveiket eljuttassák az olvasókhoz.

Ezért csináltam négy könyves akciót az oldalamon, kedvenc idézeteket kellett beírni. Például kedvenc versidézetet 1700 bejegyzésben írtak az emberek. A megosztók és a kommentelők között pedig kisorsoltam a könyveket, amiket ez az illető finanszírozott.

Aztán a másik. Régóta szerettem volna jótékony akciókra is kihasználni, hogy immár körülbelül 87000 lájkolója van az oldalamnak. Egy kedves, tizennyolc éves, teljesen magatehetetlen srácnak akartam segíteni, hogy vehessenek neki egy 80000 forintba kerülő memóriamatracot. Egy kis verskéziratot feltettem, és két óra alatt összejött rá az összeg, sőt, sokan írtak, hogy adjam meg az anyuka számlaszámát, hogy segíthessenek.

Szóval a cybertérnek vannak előnyei és hátrányai, de azt tapasztalom, hogyha az ember kitart a jóban, ha nem megyek bele osztásokba, nem politizálok, nem üvöltöm le a fejét annak, aki másképp gondolja, akkor nagyon normálisan is működhet.

– Magas kultúrával nehéz széles körben népszerűvé várni. Te mégis egyfajta popikonná kezdesz alakulni. Nem olyan rég például még a Homokóra rapcsatorna is „műsorára” tűzött Varró Danival együtt. A videó végén személyesen is megjelentetek Danival. Nem tűnt őszintének a mosolyotok a végén.

– Örültem neki nagyon. Szerintem ügyesen csinálták. Tatabányai gyerekek. Úgy találkoztam velük, hogy Tatabányán, a Vértes Agórája művelődési házban volt egy rendhagyó irodalom órám diákoknak. Ott is bemutatták az egyik kis filmjüket, mint gimnazisták. Jó, persze van benne sok marhulás is, de tetszett nekünk. Daninak annyi kifogása volt, hogy ne küzdjünk már egymás ellen, mert amúgy sosem voltunk rosszban, szeretjük egymást. De mondtam, hogy ez ilyen műfaj. A nem őszinte mosolyt a végén viszont a gyerekek kérték. Ők mondták, hogy inkább húzzuk a szánkat, és oltsuk le őket, mert ebben az a lényeg.

– Most min dolgozol? Van-e valami aktuális híred?

– Négy könyvem jött ki szoros egymásutánban, feltorlódtak karácsonyra. Nagyon örülök neki, az olvasók is jól fogadták őket.

Egyet kiemelnék közülük. Húsz év tanári tapasztalataim összefoglalásaként jelent meg a Hogyan írjunk verset című könyvem. Picit kézműves jelleggel próbálja lazán összefoglalni a témát. 30-40 gyakorlat van benne, amivel az irodalmi „erőnlétét”, stílusérzékét „edzheti” mindenki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: