Karácsony Gergely: Jön a Budapesti Büszkeség – szabadságünnep lesz a Pride napján a fővárosban
A rendezvényen külföldi politikusok is részt vesznek, köztük uniós vezetők és főpolgármesterek. A szervezők szerint ez az emberi méltóság és jogegyenlőség ünnepe lesz.
Június 28-án rendezik meg Budapesten a Budapesti Büszkeség nevű eseményt, amelyet a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen szervez. A rendezvény célja, hogy a szabadság és a jogegyenlőség mellett álljon ki. A szervezők a következő napokban közlik a részletes programot.
A Karácsony Gergely főpolgármester YouTube-csatornáján közzétett bejelentés szerint ezzel az eseménnyel Budapest feléleszti a korábbi hagyományt, amely szerint minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepet tartanak.
Az idei esemény a Budapesti Büszkeség nevet kapta.
A rendezvényre több külföldi meghívott is jelezte részvételét, köztük európai fővárosok vezetői, uniós tagállamok kormányainak képviselői és EP-képviselők.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a Budapesti Büszkeség egy jogszerűen megtartott önkormányzati rendezvény, amelyhez nincs szükség hatósági engedélyre.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: az emberi méltóság elidegeníthetetlen joga mindenkit megillet. Hozzátette: „Budapesten senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és végképp nem azért, hogy kit szeret.” A főpolgármester szerint a város büszke a sokszínűségére, amit értéknek tekint, és „ebbe beletartozik a 30 éves Budapest Pride is”.
„A szabadságot, a szerelmet és a Budapest Pride-ot sem lehet betiltani”
– fogalmazott Karácsony.
Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője a nyilatkozatban elmondta: alkotmányos jog a békés gyülekezés, az együttlét és a felvonulás az emberi méltóságért és az alapvető jogokért. Hozzáfűzte, hogy ezt fogják tenni június 28-án – bátran, önazonosan, megszervezve a közösséget. „Ez a küzdelem nemcsak az LMBTQ-közösségé, hanem mindenkié. A közösség célja, hogy együtt védjék meg magukat és azokat is, akik most félnek, hallgatnak vagy veszélyben vannak – köztük a civil társadalmat és a magyar állampolgárokat.”
A 444.hu emlékeztet: Karácsony Gergely korábban beszédet mondott a bécsi Pride-on, májusban pedig Brüsszelben is felszólalt, kijelentve, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely korlátozza a szabadságot, és be akarja tiltani a Budapest Pride-ot. „De Magyarország nem egyenlő a kormányával. Budapest pedig még csak nem is hasonlít rá” – jegyezte meg, hozzátéve: ez egy európai ügy, mert ha „be lehet tiltani a Pride-ot egy európai uniós tagállamban, akkor az Európai Unió egyik állampolgára sincs biztonságban”.
Mint ismert, a múlt héten a rendőrség másodszor is megtiltotta, hogy négy jogvédő szervezet szivárványos felvonulást tartson június 28-án.
Karácsony Gergely bejelentésére a kormány is reagált már. Közleményükben mindössze annyit írnak: „A kormány megdöbbentőnek tartja, hogy a Fővárosnak van pénze a Pride-ra, bezzeg nincs pénze a BKV-ra! Jobb lenne, ha a főpolgármester a Pride helyett a BKV-val foglalkozna” – idézi a 444.
Június 28-án rendezik meg Budapesten a Budapesti Büszkeség nevű eseményt, amelyet a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen szervez. A rendezvény célja, hogy a szabadság és a jogegyenlőség mellett álljon ki. A szervezők a következő napokban közlik a részletes programot.
A Karácsony Gergely főpolgármester YouTube-csatornáján közzétett bejelentés szerint ezzel az eseménnyel Budapest feléleszti a korábbi hagyományt, amely szerint minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepet tartanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra Nagy Feró szavairól: Erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet
A fideszes politikus szerint a teljes kontextus hiányzik, és a sajtónak „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
A DK kezdeményezte, hogy vegyék el a zenész Kossuth-díját. Lázár János építési és közlekedési miniszter erre azt mondta: „Kossuth-díjat vissza nem vonunk“.
Király Nóra fideszes képviselő, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója a Parlament folyosóján a Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott, „nem jó” és „nem helyes”, ha a politikai közösségükhöz tartozó közszereplők ilyen kijelentéseket tesznek.
Szerinte a médiának is felelőssége van, mert gyakran
„rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaratukon kívül is nyilatkozzanak. Lehet hogy Nagy Ferónak ez így pont nem volt szerencsés, hogy ott megállították, erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet.”
Úgy látja, a médiának „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”, az ellenzéknek pedig „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
„A Békemenetre mi nem mint számháborúra tekintünk. Ezért az elért és látható eredményt regisztráljuk. Így elfogadjuk azok véleményét, akik 2025. október 23-án úgy érezték, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete”
- fogalmaztak a CÖF válaszában.
Az események után több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete, ez pedig a szervező Civil Összefogás Fórum Facebook-bejegyzéseiben is megjelent.
A számok viszont erősen eltérnek: Szabó Andrea szociológus és csapata 85–92 ezer főre becsülte a Békemenetet, a Nemzeti Menetet pedig 160–170 ezer főre. A kormány operatív törzse cellainformációk alapján azt állította, hogy a Kossuth téren 80 ezren, a Hősök terén pedig 45 ezren voltak.
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konfrontáció helyett higgadtság: így készült az interjú Orbán Viktor anyukájával
A felvétel az október 23-i Békemeneten született, és rövid idő alatt nagy nézettséget ért el. A készítő értékítélet nélkül hagyta a párbeszédet, a közönségre bízva a véleményalkotást.
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Kersák célja, hogy a csatorna a kritikus gondolkodást erősítse, ne egyoldalú politikai véleményeket közvetítsen.
„Mindig is szerettem megosztani a véleményemet, és úgy éreztem, hogy Magyarországon különösen fontos megszólalni közéleti kérdésekben. A politikai apátia elleni fellépés számomra személyes ügy, és különösen a gyermekvédelmi törvény érintett meg mélyen. Erős szociális érzékenységgel rendelkezem, ezért ezek a témák különösen fontosak a számomra” - mondta a 24.hu-nak.
Elmondása szerint a találkozás Sipos Erzsébettel spontán történt. Eredetileg hétköznapi embereket szeretett volna kérdezni, és ezekből összeállítani egy hosszabb anyagot, de sok elutasítás után épp a miniszterelnök édesanyja állt meg vele beszélgetni. Először általános kérdéseket tett fel, majd felmerült benne, hogy részletesebben rákérdezzen Hatvanpusztára és a zebrákra.
Az interjú közben végül úgy döntött, nem konfrontálódik. Indoka az volt, hogy az idős hölgy nem rendelkezik közpénzek felett, és nem felel a fia politikai döntéseiért. Szándékosan értékítélet nélkül készítette el a beszélgetést, hogy a nézők maguk alakíthassanak ki véleményt
„Nyilvánvaló, hogy egy szülő valamilyen szinten felelős a gyermeke tetteiért, de nem gondoltam helyesnek, hogy Orbán Viktor édesanyján kérjek számon olyan dolgokat, amelyekkel kapcsolatban valójában a miniszterelnököt kellene kérdezni. Ezért tudatosan úgy döntöttem, hogy az interjúban megőrzöm a független sajtóhoz méltó távolságtartást. Mivel előre sejthető volt, hogy sokan meg fogják nézni a videót, fontosnak tartottam, hogy ne befolyásoljam a nézőket, hanem adjak nekik lehetőséget arra, hogy saját véleményt alkossanak – akár kormánypárti, akár ellenzéki szemszögből.”
A visszajelzések vegyesek voltak. Volt, aki kedves idős hölgyként látta Sipos Erzsébetet, mások manipulációnak nevezték az interjút. Kersák tervezi, hogy az asszony meghívására ellátogat a gánti kőbányába és Hatvanpusztára is, de erről egyelőre nem mondott részleteket.
Korábban a Pécs Pride-on már volt egy hasonló beszélgetése egy konzervatív influenszerrel, Fair Right Ádámmal. A mostani interjú után azonban sokkal több kérdés és komment érkezett hozzá, ezeket igyekszik átnézni és feldolgozni. Visszajelzései alapján az ellenzéki nézők szerint nem volt elég kritikus, a kormánypártiak pedig soknak tartották a Hatvanpusztával kapcsolatos kérdéseket, így egyik oldal sem tekinti „sajátjának” a videót.
A helyzet irányválasztás elé is állította. „Folytassam-e azt az autentikus, pártoktól független tartalomkészítést, amelyben kritikus szemmel vizsgálom a kormánypártot – ez az irány, amit valószínűleg követni fogok –, vagy váltsak a mainstream videók felé, amelyek ugyan több nézőt vonzanak, de kevésbé tükrözik azt a független hangot, amit eddig képviseltem.”
Példaképei között említi Puzsér Róbertet. Inspirációt ad neki Pankotai Lili és Mehringer Marci is, akik baranyai kötődésűek és aktívak a közéletben.
A Sipos Erzsébettel készült beszélgetés mellett felszólalt a tiltás ellenére megtartott Pécs Pride-on is, ott határozottabb hangon. Szerinte a kormány félelmet kelt, és veszélyesnek mutatja be a rendezvényt, különösen a gyerekekre hivatkozva. Úgy látja, a hatalom fél azoktól, akik nem illeszkednek az általa elképzelt világképbe, és a tiltás a gyengeség jele. Beszélt arról is, hogy a meghallgatásnak van ereje, míg a jelenlegi rendszer nem az igazságot keresi, hanem bűnbakokat gyárt az LMBTQ-közösség és a pedofília összemosásával. „Amit ma Magyarországon látunk, az nem erő, hanem pánik attól, hogy az emberek egyszer ráébrednek, a hatalom nem a politikusoké, hanem a népé.”
A 24.hu-nak azt is elmondta, szerinte akkor lehet érdemi vitát folytatni a Pride-ról és más, XXI. századi kérdésekről – mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a monogámia –, ha a választók leváltják a mostani kormánypártokat. „Amíg a Fidesz van hatalmon, addig az emberek pszichózisban élnek és félnek.”
Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.
A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
