SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan vált rémálommá 450 ember álomnyaralása? – Az utasok a Wizz Airt okolják

Nem csillapodnak a kedélyek a madeirai út miatt. Az utasok csak Teneriféig jutottak, aztán az erős szélre hivatkozva visszahozták őket Budapestre. Most pedig még azért is fizetniük kell, hogy lemondhassák a visszaútra megváltott foglalásukat.


Nehéz vadabb utazási rémálmot elképzelni annál, amit azoknak kellett átélni, akik április elején a Wizz Airrel próbáltak eljutni Madeirára. A légitársaság gépe ugyanis április 4-én az erős szél miatt többszöri kísérlet után sem tudott leszállni a sziget repülőterén, ezért végül Tenerifén landolt.

Így akik a gépen utaztak nem jutottak el az örök tavasz szigetének is nevezett üdülőhelyre, akik pedig ezzel a géppel tervezték a visszautat, azok ott rekedtek. Így összesen körülbelül 450 embert érintett az eset.

Lapunk egyik olvasója, aki a gépen utazott, részletesen leírta nekünk, mit élt a sikertelen landolások közben, és hogyan fogadta, amikor több órás várakozás után végül kiderült: nem fog eljutni a szigetre a Wizz Airrel, ugrott az előre eltervezett utazása.

Azonban nem adja fel: szombaton megint megpróbál a légitársasággal eljutni Madeirára.

Szinte mindig rázós a landolás

A Christiano Ronaldóról elnevezett maderai repülőtéren a landolás még a tapasztalt pilóták számára sem egyszerű: a szigeten nem sok vízszintes felület van, a kifutópálya egy része így betonlábon támaszkodik, és egyik oldalról az óceán, a másik oldalról pedig hegyek határolják. A terep mellett az óceáni szelek sem könnyítik meg a dolgukat, a landolás szinte mindig rázós itt.

Április 4-én a Wizz Air Budapestről érkező gépének ez nem is sikerült az erős a szél miatt, így többszöri próbálkozás után végül Tenerifén szállt le 223 utassal fedélzetén.

„Amikor a repülőtér felett köröztünk, sokáig bíztunk abban, hogy végül sikeresen landolhatunk”

– mondta lapunknak a gép egyik utasa, Anna.

Voltak, akik elsírták magukat

A repülő egy órán keresztül körözött a sziget felett, kétszer kísérelte meg a leszállást, de végül inkább tovább repült a körülbelül fél órányira lévő Tenerifére, ahol kevéssel 19 óra után landolt.

„Tanácstalanul álltunk a reptéren, nem tudván, mi lesz velünk. A 220 fős utasközönségből egy körülbelül 50 fősnek tűnő csoporttal együtt várakoztam. Nem tudtuk, hogy hol van a többi utas, és szórványosan jutottunk információkhoz a reptér földi személyzeténél proaktívan érdeklődő utasoknak hála, akik az összecsipegetett információmorzsákat megosztották velünk.”

Anna szerint végül sikerült kideríteni, hogy az utasokat buszokkal szállodákba viszik, ahonnan majd másnap reggel öt órakor indulnak is vissza a reptérre 6-ra, hogy újra elinduljanak Madeira felé.

„Így az érkezés és elindulás között csak arra jutott idő, hogy sietve megvacsorázzak, lezuhanyozzak, 5 órácskát aludjak, majd reggel megint csak sietve összekészüljek, és rohanva egyek egy keveset a reggeliből a buszra szállás előtt.”

A reptéren aztán egy újabb nyolcórás várakozás következett. Anna állítása szerint eközben a Wizz Airtől semmilyen tájékoztatást nem kaptak „sem emailben, sem sms-ben”. A reptér földi személyzete körülbelül óránként bemondta, hogy az indulás csúszik, és csak újabb egy óra múlva tudnak információt adni. Végül 14.10-kor bejelentették:

a gép egyáltalán nem megy Madeirára, helyette 15:00-kor visszafordul Budapestre.

Anna azt írta, hogy az utasoknak így mindössze fél órájuk volt eldönteni, hogy ezzel a géppel elindulnak haza, vagy maradnak Tenerifén, vállalva, hogy innentől minden költséget maguk állnak, beleértve a szállást és a hazafele szóló jegyet is, a helyszínen ugyanis ezt mondták nekik.

„Teljesen ledöbbentem, mert én még ekkor is bizakodó voltam, hogy eljutunk Madeirára. Még arra sem volt időnk, hogy utánanézzünk, van-e kompjárat a két sziget között. Sokan olyan csalódottak voltak, hogy elsírták magukat.”

Anna végül úgy döntött, inkább további költségek nélkül hazautazik Budapestre. Szerinte azonban sokan úgy voltak vele, hogy már legalább „mentik, ami menthető”, és nem hagyják kárba veszni a kivett szabadságot.

A beszállókaput végül 14.50-kor nyitották meg. Anna szerint az utasoknak körülbelül a fele szállt fel vele együtt a gépre, ami végül 16:10-kor indult útnak (ottani idő szerint), és 22:35-kor szállt le Budapesten magyar idő szerint.

Háromszor csekkoltak ki és be

Az érintett utasok azóta létrehoztak egy Facebook-csoportot, aminek már több mint 180 tagja van. Az itteni bejegyzések alapján azoknak sem volt könnyebb a helyzete, akik Madeirán vártak arra, hogy a Wizz Air hazavigye őket.

Az egyik érintett a csoportban azt írta:

„hozzáteszem azt is lehetett olvasni, hogy szombaton mindenki hazajut, na ez se igaz, csomóan vasárnapra meg későbbre kaptak csak helyet valahová, ráadásul az emberek többsége saját költségen, új repjegyek megvásárlása útján! Aki megvette másik gépre a jegyet, az meg csak reménykedhet, hogy hozzájut még a pénzéhez.”

Szerinte „összességében, persze oké”, kaptak szállást és ellátást, és végül pénteken egy mentesítő járatot is küldött értük a Wizz Air, de azt is hozzátette:

„három napon keresztül 7-8 órákat várakoztattak, háromszor mentünk ki a reptérre, háromszor csekkoltunk ki és be a szállodába. Legjobban azzal tudnám összegezni az »élményt«, hogy mi a felszállást tapsoltuk meg”.

A beszámolók alapján azoknak is kijutott még a nehézségekből, akik végül Tenerifén maradtak. Többeknek ugyanis a csomagja végül fent maradt a Budapestre tartó járaton, így a kényszerű tenerifei nyaralást azzal kezdhették, hogy megvegyék a létfontosságú holmikat maguknak.

Elindultak Budapestre, pár óra múlva már landoltak a gépek Madeirán

Anna leginkább azt nehezményezi, hogy az ügy több mint 400 embernek okozott komoly anyagi kárt és óriási csalódást, aminek végső soron szerinte „nem a vis maior időjárási körülmény volt az oka, hanem az, ahogyan a Wizz Air ezt a helyzetet saját döntése alapján kezelte”. Szerinte ugyanis a károkat minimálisra csökkenthették volna, ha egy napnyi várakozás után szerda este átviszik őket Teneriféről Madeirára, az ott várakozókat pedig hazahozzák.

A madeirai reptér honlapja alapján április 4-én 19 óra után, vagyis néhány órával azt követően, hogy a Wizz Air gépe visszaindult Budapestre, a reptéren már le tudtak szállni a gépek.

A flightradar adatai szerint az érintett 9H-WBK azonosítójelű gép pedig a fél 11-es budapesti landolás után másnap reggel 6.50-kor indult újra útnak Athénba.

A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia

A Wizz Airtől többek között azt is megkérdeztük, hogy belefért-e volna időben, hogy a gép még néhány órát várakozzon Tenerifén, majd miután lecsendesedett a szél, mégiscsak Madierára vigye az utasokat, majd onnan térjen vissza Budapestre?

Válaszukban erre nem tértek ki, de az elküldött közleményükben azt írták:

„Pilótáink és a Wizz Air operációs központja bízott benne, hogy az időjárási viszonyok másnap reggel lehetővé teszik az utasok továbbszállítását, de sajnos ez nem így történt. A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia, hiszen ha a gép továbbra is Tenerifén várja, hogy kedvezőbbé váljon az időjárás, és el tudja szállítani az utasokat Madeirára, a várakozás ideje alatt több, ezzel a géppel beütemezett járatot kellett volna törölni Budapestről. Ezzel pedig még több ember számára lehetetlenítette volna el a hazajutást a húsvéti ünnepekre.”

A légitársaság szerint így az operációs központ

„a legésszerűbb és a legkevesebb utasnak kellemetlen megoldást hozta meg, és visszarendelte a gépet Budapestre, hogy a többi menetrendszerinti járaton elláthassa feladatát”.

A Wizz Air szerint ők minden utast tájékoztattak valamennyi lehetőségről, így többek között arról is, hogy módjukban áll repülőjegyüket átfoglalni. Azt a légitársaság elismerte, hogy akik utazási irodán vagy online közvetítőn keresztül vásárolták meg a jegyüket, azok késve kaphattak tájékoztatást. Az ő esetükben ugyanis közvetlen kontakt hiányában csak a foglalást intéző irodának tudták elküldeni az információkat.

A Facebook-csoportban közzétett beszámolók szerint azonban a Wizz Air még a közvetlenül a légitársaságtól foglalóknak sem küldött semmilyen tájékoztatást erről, sőt, a reptér földi személyzete ennek pont az ellenkezőjét közölte az utasokkal. Anna is azt mondta, hogy bár közvetlenül vette a jegyet a Wizz Airtől, ő sem kapott tájékoztatást.

Van, akit milliós kár ért

Sokan szeretnék teljes egészségben visszakapni a tervezett hazaútra szóló jegyük árát is. Ezzel többen is próbálkoztak, de a beszámolók szerint csak néhány embernek bólintottak rá erre a Wizz Air telefonos ügyfélszolgálatán az elmúlt napokban. A többieket különböző indokokkal elutasították.

Kedden már egységes hozzáállást tapasztalhattak az érdeklődők: a diszpécserek megkérik őket, hogy az igényüket emailen küldjék el. Erre pedig egy sablon válasz érkezik, amelynek a lényege:

nem jogosultak a visszaút jegyárának visszatérítésére, mert az érintett járattal kapcsolatban nem történt változás.

Ez persze igaz is. Ugyanakkor elég abszurd érvelés is egyben, hiszen pont a légitársaság nem vitte el őket Madeirára, így nem sokra mennek egy onnan Budapestre tartó járatra szóló jeggyel.

Így, akik például már rég itthon vannak, de eredetileg csak április 15-én jöttek volna vissza, most a hagyományos módon lemondhatják a foglalásukat – minimum 34 ezer forint ellenében.

Emellett sokan szeretnének kártérítést kapni a lemondott szállásdíj, autóbérlés, vagy más előre lefoglalt, és így kényszerűen törölt program, például egy hajóút miatt is. A Facebook-csoportban ugyanis van, aki azt írta, Madeiráról egy óceánjáróra szállt volna, de az az út is meghiúsult, így milliós kár érte. Többen jelezték a csoportban, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak az ügyben.

Anna bár végtelenül csalódott, ugyanakkor igencsak elszánt is, és egyáltalán nem adta fel, hogy eljusson az örök tavasz szigetére.

„Engem olyan szinten frusztrál, hogy el sem jutottam Madeirára, hogy még azt az óriási békát is lenyeltem, amilyen égbekiáltó méltánytalanságot követett el velünk a Wizz Air, és végül is úgy döntöttem, hogy újrafoglalom a jegyemet.”

Így szombaton délután újra nekivág a tervezett útnak. Igaz, ahogy mondta: a decemberben lefoglalt szállásdíjnak csak egy részét kapta vissza, most pedig már csak ahhoz képest két és félszeres áron tudott foglalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: