Török Gábor: Holnap valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is

A kormányhivatal szerint a gödi Samsung-gyár „működése nem veszélyeztette a környezetet”, ők pedig mindig eljártak az esetleges szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Így reagáltak a Telex hétfői oknyomozó cikkére, amely szerint a kormánynak a titkosszolgálatot is be kellett vetnie, hogy kiderüljön, igazat mondanak-e a dél-koreaiak, majd miután egyértelműen kiderült, hogy mérgezik a dolgozókat, „nemzetgazdasági érdekből” úgy döntöttek, hogy nem záratják be a gyárat, és hallgatnak a felmerült problémákról. Szijjártó Péter egy nap hallgatás után szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy lobbizott volna a gyár további működéséért, Orbán Viktor pedig egyetlen ezzel kapcsolatos kérdésre sem válaszolt szentendrei fóruma előtt.

A GÖD-Ért Egyesület évek óta küzd azért, hogy minél több adatot megszerezzen a hatóságok ellenőrzései során talált szabálytalanságokról, de folyamatosan falakba ütköznek. Az egyesület alapító tagjával, Kecskés Krisztinával beszélgettünk.

— Volt új információ a Telex cikkében, amit eddig nem tudtak, vagy csak sejtettek?

— Az volt új, hogy a kormány tudtával történt mindez a rengeteg szabálytalanság.

Rengeteg büntetést szabtak ki a Samsungra az elmúlt évek alatt, ezeket 2018 óta próbáltuk adatigénylésekkel és minden lehetséges módon megszerezni, és fel is vannak tüntetve a honlapunkon. Ott bárki megnézheti, hogy milyen munkaügyi, környezetszennyezési, zaj- és más témákban, munkavédelmi, biztonsági kérdések miatt szabtak ki büntetéseket a Samsungra.

— Tudomásuk volt arról, hogy a gyárban a szennyezőanyagok határértékének 520-szorosát is mérték?

— Konkrétan erről nem, hiszen a büntetést kiszabó határozatokból csak maga a büntetés ténye és típusa derült ki. Arról volt tudomásunk, ami miatt feljelentést is tettünk, hogy fekete por van a gyár tetején, és hogy zajszennyezés van. Ezekre bizonyító jegyzőkönyveket is beadtunk. A konkrét számokról tehát nem volt információnk, hiszen ezek nem nyilvános adatok.

— Arról sem tudtak, hogy a menedzsment azokat a dolgozókat, akik már sok szennyezőanyagot szívtak be, más részlegbe helyezte át?

— Nagyon sok dologról hallottunk, amit ott dolgozók elmeséltek nekünk. De ehhez senki nem adta, nem adhatta a nevét, hiszen általában titoktartási nyilatkozatot írattak velük alá, ezért mi ezeket az adatokat nem is tehettük közzé. Mi csak olyan információkat hoztunk nyilvánosságra, amelyek általunk is bizonyítottak voltak. De hallottunk arról, hogy mennyire nem kímélik a bent dolgozókat.

— Gondolom, még most is kapcsolatban vannak ottani dolgozókkal.

— Igen, de mi nem ezen az úton haladunk. Mint egyesület és mint magánemberek is, kifejezetten a magyar jogszabályok alapján a hatóságokat faggattuk, bombáztuk beadványokkal, adatigénylésekkel. Azok az információk, amiket mi közzé tudtunk tenni, a magyar jogrend alapján megszerezhetőek. Éppen az a nagy baj, hogy

Pont az a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik most közzétett egy közleményt, hogy ők mindent a legnagyobb rendben tesznek. Ez egy teljesen valótlan állítás, sajnos.

— Akkor sem adják ki az adatokat, ha azok közérdekűek, például a környéken élők egészségéről szólnak? Az állampolgárnak joga van az egészségével kapcsolatos összes információhoz.

— Olyannyira nem, hogy én személyesen is sok adatigénylést nyújtottam be az évek során, mivel a gyár hatásterületén élő ügyfél vagyok, már 2023-ban megszerzett ún. „ügyféli jogállással”. Ennek ellenére volt, hogy a Környezetvédelmi főosztály Zajvédelmi osztálya az előre leegyeztetett iratbetekintést is megtagadta előlem.

aktuális kúriai döntést vagy újabb ÁKR (Általános Közigazgatási Rendtartás) paragrafust, amire hivatkozva elutasítanak. Most felszólítottak, hogy igazoljam, hogy ügyfél vagyok, és hogy egyébként is csak iratbetekintésre lenne jogosultságom. Ezt a kérelmet most újra beadtam, de még nem jött rá válasz. Az általam kikért, és most az atlatszo.hu által már perre vitt adatigényléseknek is az a tartalma, ami nagyon is ránk tartozik: szerettük volna tudni, hogy az október 7-i bírósági ítélet után a kormányhivatal milyen határozatot hozott, milyen ellenőrzéseket végzett azzal kapcsolatban, hogy a Samsung betartja-e az ítéletet, miután megszűnt a környezethasználati engedélye. Ezeket az információkat nem adják ki nekünk.

— Önök végeztek saját méréseket a környéken, vagy egészségügyi felméréseket a lakosság körében?

— Az egészségügyi felmérés nagyon bonyolult, ahhoz orvos és egészségügyi intézményi partnerek kellenének, netán állami akarat. De a szennyezések felderítésében mi voltunk az elsők: 2022-ben mi találtunk NMP-t a kertek kútjainak vizében, azokat a vizsgálatokat mi végeztettük. Itt az én szomszédomban is találtak, a gyártól 600 méterre. Zajmérési jegyzőkönyveket nyújtottunk be, amelyek a nagyon erős, jogszabálysértő zajszennyezést bizonyították. Nem arról van szó, hogy egy kicsit valami zúg néha, és az valakit zavar, hanem hogy általában éjjel hajnali háromkor felébrednek a lakók, és öt óráig egyfolytában a morajt hallgatják, vagy a mindenféle váratlanul felerősödő és impulzusos ipari zajokat. Ezt mi többször bizonyítottuk igazságügyi szakértői jegyzőkönyvekkel.

A kormányhivatal mai közleménye, mely szerint mindent a legnagyobb rendben tettek, arról

Az első években még csak-csak: eleinte azt írták, hogy elrendelték a zajcsökkentő intézkedéseket. A jámbor lakosság másfél éveket várt, hogy a Samsung majd végrehajtja három ütemben az előírt intézkedéseket, de nem javult a helyzet. Később volt még egy ilyen sorozat, de annak a végén sem csökkent a zaj, hiszen közben folyamatosan telepítették az új zajforrásokat. A hatóság azóta már ki sem vizsgálja a benyújtott panaszainkat, amiből ezernél több érkezett a városból, azaz csak az egyesületnek ennyiről van tudomása az elmúlt évekből. Amikor benyújtunk egy hivatalos mérési jegyzőkönyvet arról, hogy éjszakai zajhatárérték-túllépés van, arra az a válasz, hogy cserébe bemutatnak egy Samsung által végzett mérést, amely szerint minden megfelelő. Ilyen szinten teszi a dolgát a hatóság, ami elképesztő.

— Ismer olyan embert, akinek egészségkárosodása, megbetegedése lett?

— Igen, ismerek, de nyilván nem árulhatom el, csak annyit, hogy

De egyelőre nincs az az orvos közel s távol, aki azt mondaná, hogy ez igazolhatóan a Samsung miatt van. A zajjal kapcsolatban én felkerestem az orvosomat, és elmondtam neki, hogy évek óta olyan stresszállapotot idéz elő ez a helyzet, hogy éjszaka nem lehet pihenni, nem lehet normálisan aludni, és hogy ettől kimerültek vagyunk. Azt mondta, hogy ő ezt tudja, látja is rajtam, azt is, hogy a vérnyomásom is megemelkedett, ám ő hiába ír erről egy papírt, az nem lesz bizonyíték, vagy legalábbis nem egy erős bizonyíték, hiszen előtte nem mértem fel, hogy milyen az, amikor teljesen jól vagyok, vagyis milyen volt a normális egészségi állapotom.

vagy a kormányhivatal előír egy ilyen széleskörű vizsgálatot, vagy a Samsung azt mondja, kicsit gyanús vagyok magamnak, hogy itt néha különböző anyagok kerültek a talajba és a levegőbe, ezért a kétségek eloszlatása céljából végezzünk egy egészségügyi felmérést a lakosság körében.

— A Samsung SDI nemrég 133 milliárd forintot kapott a kormánytól. Tudják, hogy ezt a pénzt mire kapta és mire költi?

— Bizonyára a fejlesztésekre. Folyamatban van a bővítés, aminek a környezethasználati engedélyezési eljárásához szerdai határidővel lehet lakossági észrevételeket beküldeni. Bizonyára arra kapta a támogatást a gyár, hogy tovább bővüljön. Mindez akkor történik, amikor a kormány tökéletesen tisztában van vele, hogy a lakosság ellenállása egyre fokozódik. Ráadásul akkor ítélték oda ezt az összeget szemrebbenés nélkül, amikor a bíróság éppen visszavonta a gyár környezethasználati engedélyét, vagyis éppen fellélegezhettünk volna, remélve, hogy valami változhat.

— Arról van tudomásuk, hogy ebből a 133 milliárd forintból valamennyit a hiányosságok felszámolására akarnak fordítani?

— Egyáltalán nem, és semmiféle kormányzati kommunikáció nem is kapcsolódott ehhez, különösen, hogy ez még a mostani konkrét esetek kirobbanása előtt történt, tehát ez a pénz egészen más célt szolgált. Soha fel nem merült, hogy látszat CSR-tevékenység (babacsomagok és játszótér) helyett a Samsung bármilyen érdemi intézkedést tenne a lakosság védelmében. Hogy egy fontos példát mondjak: az egyesületünk a megalakulása, 2020 óta küzd azért, hogy véderdő létesüljön a város és a gyár közé (Van egy erre alkalmas 4-500 méteres parlagon lévő terület.). De erre sem a kormány, sem a Samsung nem mutat semmiféle hajlandóságot. Ez teljesen döbbenetes, hiszen a fák megköthetnék a sokszorosára nőtt szén-dioxid-kibocsátást, és a talajban legalább részben akadályozná a Duna felé tartó szennyezésekett. Mivel a gyár magasabban fekszik, mint a város, minden a Duna felé tart, tehát a kertjeink alatt halad át bármiféle esetleges szennyezés, akár egy ipari balesetből adódóan is.

— Önök nyújtottak be észrevételt a bővítéshez, hogy azt a környezet- és egészségvédelmi szempontoknak megfelelően építsék meg?

— A Göd-ÉRT Egyesület minden lehetséges fordulóban benyújtott nagyon komoly, szakértői véleményekkel megerősített anyagokat. Hivatalból kaptunk is rá valamiféle választ, erre mi ismét jeleztük a ki nem vizsgált problémákat, aztán mégis minden további nélkül kiadták az engedélyt.

— Mit remélnek attól, hogy a Telex most megjelentette ezt a cikket?

— Ha távolabbi jövőbe nézünk, reméljük, hogy a Samsung európai megrendelői, azok az autógyárak, akik innen veszik az autóikba a „zöld” akkumulátorokat, elgondolkodnak azon, mennyire szeretnének egy ilyen céggel a jövőben együttműködni. Emellett reménykedünk abban, hogy lesznek változások az országban. Ami az akkumulátoriparban hirtelen, pár év alatt nagyon sok településsel megtörtént, abban kell, hogy legyen változás, hiszen egyre több helyen tapasztalják ugyanezt, hogy a kormányhivatal nem a lakosok érdekében lép fel. És még egy dologban reménykedünk: hogy a gödi lakosok, akiknek egy része eddig nem észlelte, vagy nem akart tudomást venni a problémáról, jobban elgondolkodnak azon, mennyire vagyunk mi is veszélyben. Hiszen

Nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt években mi már nagyon sok NMP-t és más, levegőbe kerülő veszélyes anyagot is elszenvedtünk.

— A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 szeptemberében elkezdte vizsgálni az egyesületüket. Együttműködtek Lánczi Tamás hivatalával?

— Nem. Küldtünk egy olyan választ, amelyben elmondtuk, hogy a teljes tevékenységünk nyilvános, a mérlegbeszámolóink, és minden tevékenységünk elérhető a honlapunkon és nyilvános felületeinken. Olyan szinten alaptalan és döbbenetes volt a vád, aminek nyilván a megfélemlítés volt a célja, hogy visszautasítottuk. A mai napig felháborítónak tartjuk, hogy egy civil emberekből álló egyesülettel szemben, akinek a támogatói szintén gödi lakosok vagy környező szimpatizánsok, akik a személyes jövedelmükből adakoznak, egyáltalán elő mertek állni ilyen váddal.

— Mit gondol, miért kerültek a hivatal látókörébe?

— Mi voltunk az elsők, akik azzal a céllal alakultunk meg, hogy az akkumulátorgyárak visszásságait felderítsük, mivel személyesen érintett minket. Aki mindig ott van a hatóságok nyakán, beadványokat nyújt be, demonstrációval tiltakozik, tiltakozik minden lehetséges csatornán, az nyilván nem tetszik a hatalomnak.

— Úgy gondolja, hogy a saját és a környezetük egészségének megóvása szuverenitásvédelmi kérdés?

— Nem, ez egy normális állampolgári viselkedés. De úgy tűnik, hogy a hatalomnak ez nem tetszik. Nyilván nem örülnek, ahogy a Telexet is már mindenféle büntetésekkel és feljelentésekkel fenyegetik.

— Sikerült megfélemlíteni Önöket?

— Igazából nem, mert nem találtak volna semmit.

— Volt olyan hatása a hivatal fellépésének, ami eltántorított embereket Önöktől?

— Nem. Sőt! Hiszen annyira jogszerűen és átláthatóan működünk, sokan ismernek minket személyesen is, és látják, hogy az egyetlen célunk az egészségünk és a jogbiztonság megőrzése. Szóval azt kell mondjam, inkább több támogatónk lett, és még több szimpatizánsunk. Bár nagyon sokan – akárcsak önvédelemből is – hallgatnak a Samsung-témáról a városban, de amikor megnyertük a pert a gyár működésének felfüggesztésére vonatkozóan, akkor meglepően sokan gratuláltak! Akkor éreztük meg, hogy amivel 7 éve küzdünk, nappalokat és éjszakákat sem kímélve, annak legalább van elismerése.

„Ha a kormány valóban szexvideóval próbálja majd lejáratni Magyar Pétert, az szerinte „tényleg orosz minta lesz - szó szerint” – írja Rácz András történész, Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán. Emlékeztetett arra, hogy

A szakértő felidézte, hogy 1999 kora tavaszán az orosz belpolitika mély válságban volt, az ország az 1998-as részleges államcsődből próbált kilábalni, az infláció 35%-os volt, a lakosságot pedig irritálták a Borisz Jelcin elnökhöz köthető korrupciós botrányok. Az országot ekkor már egyre inkább az elnökhöz közel álló oligarchák irányították, és a korrupcióból kivették a részüket az elnök családtagjai is.

„De volt egy bökkenő, mégpedig a főügyész, Jurij Szkuratov” – írja Rácz, aki szerint bár Szkuratov sem volt szent. A kilencvenes évek végére az ügyészség közel jutott ahhoz, hogy elkezdje feltárni több, Jelcin elnökhöz közel álló, fontos állami vezető korrupciós ügyeit. Szkuratov vizsgálataiban érintve volt Vlagyimir Putyin, az FSZB akkori vezetője is.

Rácz András úgy folytatja: „ráadásul 1999 februárjában Szkuratov feltárta egy, még orosz léptékkel is pofátlan korrupciós séma létezését: ez volt a FIMACO nevű vállalat, amin keresztül az orosz felsővezetés az IMF-től kapott hitelekből közel 50 milliárd (!) dollárnyi pénzt talicskázott ki offshore számlákra 1993-tól kezdve. Szkuratov az információkat átadta a svájci főügyésznek, Carla del Ponténak is - és várható volt, hogy óriási botrány robban majd ki.”

A történész szerint Szkuratov ezután, 1999 februárjában hirtelen bejelentette lemondását, amit később visszavont, jelezve, hogy nyomást gyakorolhattak rá. A sorsa másfél hónappal később pecsételődött meg.

Ezek után Szkuratov pozíciója tarthatatlanná vált, Jelcinnek pedig lett ürügye a leváltására. Ahogy a szakértő fogalmazott, az állami erőszakszervezeteket és az állami médiát használták egy kényelmetlenné vált politikai szereplő nyilvános megszégyenítésére és elmozdítására.

Rácz András mindezt annak kapcsán írta, hogy a „fél NER-média” azon gondolkodik, milyen videó jelenhet meg Magyar Péterről. A TISZA elnöke ugyanis kedden azt írta Facebookon, hogy a párt alelnökének, Radnai Márknak a nevével fémjelzett weboldalt – melyen csupán egy szobát mutató kamerafelvétel látható, középpontban egy franciaággyal és széttúrt ágyneművel, és egy coming soon (hamarosan következik) felirattal – azért hozhatták létre, hogy őt lejárassák. Úgy sejti, egy olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni róla, amelyen a volt barátnőjével látható intim együttlét közben.

Rácz András úgy véli, a valódi kérdés az lesz, hogy az állami média részt vesz-e a lejáratásban, és hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak milyen szerepük volt vagy lesz a történetben.

A történész szerint ugyanis kétség sem férhet hozzá, hogy ahogyan az orosz főügyész elleni lejáratás, úgy a Magyar Péter ellen esetlegesen készülő akció sem valósulhatna meg a legfelsőbb politikai vezetés utasítása nélkül.

A 2022-es modellt követve elindult a nagy kormányzati pénzeső, amitől a Fidesz a választási esélyek megfordulását reméli. Az előző kampánykor bevezetett 13-ik havi nyugdíj mellett érkezik a 14 havi nyugdíj első részlete. Kiterjesztette a kormány az életre szóló SZJA-mentességet a 40 év alatti anyákra, de ide sorolható a 3%-os lakáshitel, az Otthon Start program is. És, ahogy négy éve, a fegyveres testületek tagjai fegyverpénzt kapnak, ami fél éves illetményüknek felel meg.

Mindeközben az ország gazdasági teljesítménye továbbra is stagnál, és az árakat csak az árrésstoppal tudják kordában tartani. Mekkora szerepe lehet az osztogatásnak a választási eredményben? Hogyan lehet kezelni egy ilyen pénzkiáramlást egy növekedésre képtelen gazdaságban? Mit tehetne ezzel a TISZA, ha esetleg megnyerné a választásokat, és mit tehetne a Fidesz, ha ők győznének? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével.

— Most indul be az igazi nagy osztogatás. Februárban jönnek a tizenharmadik havi nyugdíjak, elindult a 40 év alatti kétgyermes anyák szja-mentessége, és jön a fegyverpénz is, ami nem kis összeg. Milyen hatása van mindennek?

— A lakosságra gyakorolt hatás alapvetően pozitív, a pénzosztás ilyen hatását egyébként a GKI konjunktúraindexei is mutatják. A fogyasztói hangulat, amely elég nyomott volt az elmúlt években, a tavalyi év közepétől kissé emelkedik, ahogy belépnek a hangulatjavító intézkedések: több pénz áll a házhoz, indultak bizonyos adócsökkentések, bejelentettek kedvezményes hiteleket. Az üzleti várakozások viszont inkább gyengülnek. És valóban, ahogy említette, az év elején elég jelentős egyszeri, illetve az adómentességet tekintve folyamatos pénzáram éri a háztartásokat.

— Az adómentességet tekintve folyamatos?

— Igen, igen. Sok családnak már az első fizetésénél, amit a cégétől kap, kevesebbet vonnak le az idén, és ez tartós hatás. Más eset a fegyverpénz, ami hat havi fizetés, mint az előző választást megelőzően is. Eltelt négy év, ki lehet számolni, hogy ezek valóban százmilliárdos tételek, amelyek keresletként fognak megjelenni a piacon. A lakásépítési, kedvezményes kamatozású hitelek szintén folyamatos költést generálnak, bár majd meglátjuk, milyen lendületet vesz a folyamat. A Fidesz-kormányzat visszatérően azzal kalkulál, hogy a választásokat megelőző hetekben, de inkább egy jó fél éven belül történjen mindez. Nem csak az utolsó hetek számítanak.

És ha majd megkérdezik, hogy rosszabbul éltél-e, mint négy éve, akkor ugyan sokaknál igen lenne a válasz, ám négy évre már nehezebb emlékezni, de arra igen, hogy az elmúlt hónapokban valamivel több lett a zsebében. Ez az Orbán-kormányok visszatérő eszköze, és miután bevált, ragaszkodnak is hozzá. A gazdaságpolitikájukba sem sok fantázia szorult, ezért visszanyúlnak ahhoz, ami bevált: hangulatjavító kormányzati aktivitás szavazás előtti időkben. Mivel januárban kivételesen januári idő volt, a kormány rögtön hozzányúlt a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árszabályozáshoz. Ez is arra irányul, hogy a költségvetésből vagy a költségvetésbe előbb-utóbb befizető nagyvállalatok terhére a háztartások egy nem jelentéktelen része úgy érezhesse, kapott a kormánytól valamit.

— 2022-ben ezt jól időzítették. Most, februárban ez nincs kicsit korán a választásokhoz?

— Korán kell indítani, az a tapasztalat, hogy igazi politikai hatása akkor van az intézkedésnek, ha három-négy-öt-hat hónapon keresztül jön a pénz, mert akkor épül be a családi költekezésbe. Akkor épül be a gondolkodásba, hogy tényleg kicsit könnyebben élünk. De most sem januártól indult a voks-vásárlás, hiszen az adóintézkedést, a támogatott hitelt tavaly rakták be a már korábban elfogadott költségvetési tervbe. Pontosabban az költségvetési törvényt félretéve, ismét azon felül – ahogy a Tisza támogatottsági adatait megkapták.

Már az előző évre is nagy deficit volt betervezve, ami nem meglepő, mert az elmúlt 35 évből 34-ben jelentős hiány volt az államháztartásban. De a 2025-ös évről megismert deficitadat jóval meghaladja a betervezettet. Nagy Márton pedig nemrég be is vallotta, hogy ebben az évben nem is törekednek a már elfogadott költségvetési hiánytervet betartani, azaz az Európai Uniónak átadott, a hitelminősítők által is ismert deficitpályát bejárni. Ehelyett eleve megemelte a hiánycélt, mégpedig nem is csekély mértékben, a nemzeti össztermék 5 százalékára. Hogy az mennyi, annak megítéléséhez már a laikus is tudja, hogy az EU-ban él egy három százalékos norma. Azt pedig nem tudjuk, hogy ténylegesen mennyi lenne a 2026-os költségvetési hiány végső száma, mert biztos, hogy a következő parlamentnek nagyon hamar foglalkoznia kell ezzel az üggyel.

A bevételi oldalon kiesnek tételek, az SZJA-csökkentésekkel például nagyon nagy összegek, ráadásul tartósan, léteznek például életfogytig szóló adókedvezmények. És vannak olyan kiadási tételek is, mint például a nyugdíjnál meghirdetett plusz juttatás, amiknek most csak az első része érkezik, majd azt követi idővel a többi. Ezeket összeadva óriási állami bevételkiesés keletkezik, miközben nagyok és növekedők az állami kiadások. Hogy ki fogja az így előálló deficitet finanszírozni? Addig világos a válasz:

De vajon a hazai és nemzetközi megtakarítói közösség hajlandó-e ennyi pénzt kölcsönadni? És persze ott az igazán nagy kérdés, hogy ha hozzájut is az állam hitelekhez, nem olcsón, és ezzel ismét időt nyer, képesek leszünk-e eljutni olyan költségvetési állapotba, amelyik fenntarthatónak néz ki? Nem átmenetileg elviselhetőnek, hanem fenntarthatónak. Ez a mostani folyamat ugyanis nyilvánvalóan nem fenntartható.

— A GKI konjunktúraindex most is jóval alacsonyabb, mint 2022-ben ilyenkor. Ez jelezheti azt, hogy bár sokkal nagyobb összegről van szó, de ezek az intézkedések mégsem olyan hatásosak, mint akkor voltak?

— A lakossági és társadalmi közhangulat most egészen más, rosszabb. Ha visszapillantunk: a 2021–22-es éveket tekinthetjük post-covid időszaknak, a járvány utáni visszatérés éveinek. Erre a trendre pakolta rá a rengeteg állami kiadást az Orbán-kormány 2021 nyarától, amikor a sokféle ellenzéki párt választási összefogása esélyesnek látszott. A költekezés feljebb tolta a gazdasági trendet, és azzal együtt azt, amit az emberek a saját anyagi helyzetükről és annak kilátásairól érezhettek, gondolhattak. Viszont miután ez a túlfűtött és fenntarthatatlan hullám lefutott, a rákövetkező években, egészen a mai napig, az egyéni, és nemkülönben a céges, helyzetértékelés országos átlaga nagyon elmarad a korábbi időszaktól, és nem is a csúcsoktól.

Bárhova nézünk, keletre, nyugatra, északra vagy délre, az európai szomszédjaink, a háborúban álló Ukrajnától eltekintve mindenhol jobban veszik a kanyarokat. Azt, hogy baj van az országgal, más felmérések is mutatják, nem csak a saját helyzetünkre vonatkozó mutatók alacsony szintje. A fogyasztói közérzeten most kicsit javíthat, ha pénzt dobnak az embereknek. De minden felmérésből, tapasztalatból és személyes kapcsolatrendszerből az látszik, hogy az emberek jelentős részében tudatosult: az országgal gond van.

— Ez kicsit a Kádár-korszak végi életszínvonal-politikára emlékeztet, amikor hitelből próbálták fenntartani a növekedést, ami végül persze nem sikerült.

— Én is azt gondolom, hogy van egyfajta történelmi párhuzam. Gondoljunk 1987–88-ra. Akkor is lehetett tudni, hogy az a relatív jólét, ami akkor a sorstársainktól megkülönböztetett minket, fenntarthatatlan. Akkor még mondhatták, hogy „bezzeg a lengyelek” vagy „bezzeg a románok” milyen vacakul állnak hozzánk képest. Most is adósságból élünk, amiről vagy tud az állampolgár, vagy igyekszik nem tudomást venni, a kormányzat pedig nem segít a tisztánlátásban. De ha a magyar polgár mégis körbe néz, akkor már nem románozhat. Azt pedig, hogy „bezzeg a lengyelek még így sem állnak”, pláne nem mondhatja. Lengyelország tavaly 4 százalékos növekedési pályán volt, és gondolom, idén is lendületben marad.

— A négy évvel ezelőtti választási osztogatást még elinflálták, de a mostani intézkedések nagyobbnak tűnnek. Lehetséges ezt is elinflálni? Vagy a 2022-es infláció csak egy könnyű nyári teadélután volt ahhoz képest, ami ránk vár?

— Az elinflálást én semmiképpen sem tanácsolnám. Ráadásul a hivatalban lévő kormány számára is kockázatos. Amikor említjük, hogy rossz a közhangulat (egyébként nem csak nálunk, az Egyesült Államokban is), annak oka, hogy a Covid utáni inflációs sokk ugyan mára lefutott, de az áremelkedés nem tűnt el. Magyarországon a helyzet egyáltalán nincs rendben. Itt van ez a 3-4 százalék közötti fogyasztói árindex, ahogy a KSH méri. Ahogyan méri, hiszen tele vagyunk árrögzítésekkel, ársapkákkal, néhány fontos ágazat szereplőit a kormány nyomatékosan felkérte, hogy júniusig ne emeljenek árakat, mint a gyógyszeripar, pénzügyi szektor esetén, a rezsiköltségek egy részét a szolgáltatókra terheli, amelyek ezt majd idővel visszatolják a fogyasztókra, tehát

A hivatalos magyar árindexnövekedés 3-4 százaléka önmagában talán nem kirívóan magas, de ez a korábbi magas inflációra rakódik rá. Emiatt az inflációs érzékenység megnőtt. Szerintem a Nemzeti Bank Varga Mihály elnök úr vezetésével azért is tartja magasan a kamatszintet, és igyekszik erős forintot tartani az euróhoz képest, hogy ne kapjon még egy lökést a mostani infláció. Tehát én azt remélem, senki sem a pótmegoldással kezdi az államháztartási stabilizálást, hanem az alapmegoldással.

Ha engem kérdez valaki, alapvetően a kiadási oldalon kellene, de nyilván hozzá kell nyúlni mind a kiadási, mind a bevételi tételekhez. Ez a következő parlamentre vár, mert ami az elmúlt években, évtizedekben, de főleg az elmúlt öt évben történt, azt lehetetlen meghosszabbítani.

— Ha a Tisza Párt nyer, és hozzá kell nyúlnia a költségvetéshez, a Fidesz rögtön megszorításokat kiált majd. Létezik olyan lélektani pillanat egy új kormány számára, amikor például a meggondolatlanul bevezetett, életre szóló adómentességeket vissza lehetne vonni?

— Én csak annyit mondok: a Fidesz választási veresége esetén nyilván egy olyan helyzet áll elő, amely tényleg több, mint egy kormányváltás. Alkalmat ad arra, hogy például a gazdaság és társadalom tényleges viszonyait feltárják. Mert eddig a kormánypropaganda letagadta a rossz híreket, és a nagy közönséget a jóhír-kampánnyal bombázta. Tehát

Ennek a képnek a bemutatása önmagában arra kellene sarkallnia a felelős parlamenti képviselőket, hogy minden egyes kiadási tételt felülvizsgáltassanak a pénzügyminisztériummal. Azért itt össze lehet kaparni jó pár százmilliárdot kapásból, és néhány ezer milliárdot pedig kemény munkával, egy-két év alatt. A gazdasági növekedés is kulcskérdés.

Ezért a stabilizálás, ami elkerülhetetlen, nem szükségszerűen olyan mechanikus pénzügyminisztériumi kiigazítás, amelyet a 1970-es évek közepétől az idősebb korosztály már néhányszor megélt, és amitől mindig frász jön az újságolvasóra, amikor a gazdasági bajokról hall. De az országnak szembesülnie kell azzal, hogy milyen állapotba kerültünk. Ezt nem lehet eltagadni.

— A Tisza Párt részéről sokat hangoztatott kincstári optimizmusnak, miszerint a hazahozott uniós források és a felesleges pénzköltések, mint a propaganda vagy a látványberuházások leállítása elegendő alapot teremtenek a stabilizációhoz, van realitása?

— A legnagyobb kérdés, ahogy én látom, Magyarország helyének megtalálása a gyorsan változó Európai Unióban. Ha a következő kormány maga mögött hagyja a keletre kacsingatást, és mindenféle különös rezsimmel való különös üzletelés stílusát, valamint az állandó belenyúlkálást a gazdaság működésébe, és egyszerűen polgári irányt vesz, világossá téve, hol van a magyar gazdaság helye, akkor azok az elhalasztott beruházások, amelyek fájóan hiányoztak az elmúlt három évben, újra előkerülhetnek. Azok a tervek ugyanis ott vannak a vállalkozók fejében, mert a vállalkozás logikájából kiindulva mindenki szeretne ötről hatra jutni. Ha azt látja, hogy van jövő, akkor előveszi azokat a terveket, amiket eddig a felső fiókban tartott. Ezért azt gondolom,

Persze, amiről én beszélek, az egy-két év, a fennálló nyomasztó helyzetre nem ad azonnali megoldást. Másfelől viszont csak és kizárólag ezen az úton tudom elképzelni, hogy ezt a hólabdaszerű eladósodást meg lehessen fékezni.

— Ha marad a Fidesz, mit tud csinálni ugyanezzel a helyzettel?

— El sem tudom elképzelni, hogy a mostani kormányzat további hatalomban maradása esetén hogyan lehetne nagy társadalmi károkozás, veszteségek és a családok nyakába varrt nagy áldozatok nélkül konszolidálni az államháztartást. Az eddig kialakult minta az egymást követő Orbán-kormányoknál: a terheket szétterítik a jövőre inflációs formában, és a gazdasági szereplőkre telepítik az adóbeszedés ódiumát elég különös módon, azáltal, hogy különféle adók, olyan pótadók, járadékok pakolódnak rájuk. Ezen a módon egyszerűen nem hiszem, hogy megoldható lenne a helyzet. A választás számomra tehát igen egyszerű, és nem pártpolitikai, hanem logikai alapon. A „folytatás” program, amit a kormány most hirdet, nyilvánvalóan komolytalan.

Az eddigi kormányzati stílussal és eszköztárral nem lehet felszabadítani az energiákat. Sőt, az a félelmem, hogy lesznek nem kevesen, akik eddig kivártak, és a beruházási adatok mutatják ezt a várakozást, hiszen a beruházások azért csökkennek, mert nincs új beruházás, végleg feladják. Azok az ázsiai hátterű nagy projektek, amik belépnek, egyáltalán nem képesek egy egész gazdaság beruházási deficitjét helyreállítani, maguk is szigetszerűen működnek az országban, nem emelik meg a gazdaságot. A gazdaságot az a több százezer magyarországi, magyar és nem magyar vállalkozó, cég és intézmény képes megemelni, amelyik horizontot szeretne látni maga előtt. Amíg kétségeik fűződnek a magyar rezsim uniós beilleszthetőségéhez, addig ez nem fog menni. Az Orbán-rendszernek nem kell meghosszabbítania azt, amit csinál; a mostani folyamatokból következik, hogy szembemegy az autópályán a többiekkel.

— Azt is mondta, hogy ezt nem lehet folytatni. Akkor mégis mit tudna csinálni egy újrázó Fidesz-kormány?

— Ha az eszközök az infláció, a nyílt és rejtett megszorítás, az tönkretenné a gazdaságot. A folytatjuk” terv nem reális. Ezt a politikát egyszerűen nem lehet folytatni. Az Európából kikacsingatás nem stratégia, és közben le lehet csúszni az új és ígéretes európai folyamatokról. Amit tehát a mostani kormány felmutat jövőképként, az holtbiztosan nem megoldás Magyarország gondjaira. Értelmes megoldás híján mi lenne velünk? Nem tudom, az élet majd gyárt valamit. De annak találgatása már nem a közgazdaság elemző hivatása. Marad a béljóslás, a madarak röpte, kávézacc.

Az első intézkedések

A program első részében a TISZA Párt számos vállalást tesz az első hónapokra. Ígéretet tesznek arra, hogy bemutatják a gazdaság, az egészségügy és az oktatás valós állapotát, a titkos kormányhatározatokat, hazai és nemzetközi szerződéseket, hitelfelvételeket, eltitkolt megállapodásokat. Nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit, és nyilvánosságra hozzák a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnöksége alatti vagyonkezeléséhez kapcsolódó teljes iratanyagot

Azt írják, zéró toleranciát hirdetnek a korrupció minden formájával szemben, felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és teljes erővel elkezdik az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárását. Azt tervezik, helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, újraalkotják az állam jogszerű működését garantáló intézmények rendszerét, hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, és elkezdik beindítani a gazdaságot.

Felderítik az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, független, parlamenti felhatalmazású vizsgálóbizottsággal és szakértők bevonásával.

Ígéretet tesznek rá, hogy helyreállítják a nemzetközi kapcsolatrendszerünket hagyományos szövetségeseinkkel (Visegrádi Négyek, Európai Unió, NATO), leállítják az Európai Unióból való kisodródásunk folyamatát, jelentést készítenek a nem szövetségesi külföldi befolyás mértékéről nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági tekintetben.

Szintén az első hónapokban a terveik szerint helyreállítják a demokratikus jogállami működést, megszüntetik a politikai propagandát, visszaállítják a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. A kormányalakítást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, és csak azután indítják újra, miután megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.

Gazdaság

A program a gazdaság működésének átalakítását és a megélhetés biztonságának megteremtését tűzi ki célul. Úgy látják, a gazdaság akkor lehet sikeres és fenntartható, ha kiszámítható szabályok mentén működik, a verseny tisztességes, az állam pedig nem kivételezett piaci szereplőként, hanem szabályozóként és szolgáltatóként van jelen. A program hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés alapja a bizalom, az átláthatóság és a korrupció visszaszorítása.

Ígéretet tesznek rá, hogy hazahozzék és hatékonyan felhasználják a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.

Célként jelölik meg a közbeszerzési rendszer reformját, a nyilvános és versenyalapú eljárások megerősítését, valamint az állami források politikai vagy személyes alapon történő elosztásának megszüntetését. A gazdasági környezet kiszámíthatóságát a jogbiztonság erősítésével, az előre nem tervezhető kormányzati beavatkozások csökkentésével és az ad hoc gazdaságpolitikai döntések visszaszorításával kívánják elérni.

Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatban rögzítik, hogy az állam elsődleges feladata a stabil szabályozási környezet biztosítása, nem pedig a piaci versenyben való részvétel. A program szerint az állami tulajdon és beavatkozás csak ott indokolt, ahol közérdek, nemzetstratégiai szempont vagy ellátásbiztonság ezt szükségessé teszi, például az energiaellátás, az infrastruktúra vagy egyes közszolgáltatások területén.

A kis- és középvállalkozások megerősítése kiemelt célként jelenik meg. A program szerint a hazai tulajdonú vállalkozások jelentik a gazdaság gerincét, ezért számukra kiszámítható adózási és szabályozási környezetet kívánnak biztosítani. Hangsúlyozzák a bürokratikus terhek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a vállalkozások működését segítő állami szolgáltatások fejlesztését. A cél az, hogy a vállalkozások növekedése ne politikai kapcsolatokon, hanem piaci teljesítményen alapuljon.

Azt ígérik, széles körben újra elérhetővé teszik a katát. A helyi iparűzési adó és a társasági adó adóalapjának harmonizálásával pedig elérik, hogy a kkv-k és a magas hozzáadott értéket előállító, munkaerőigényes cégek kevesebb adót fizessenek. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a legnagyobb társaságiadó-kedvezményeket jelenleg éppen azok a multicégek kapják, amelyek erre nincsenek rászorulva. Átalakítják a tao-kedvezmények rendszerét is, de hogy hogyan, azt nem részletezik.

A program szerint a gazdaságpolitika egyik alapfeladata a tisztességes bérek és a kiszámítható munkafeltételek megteremtése. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkahelyek minőségének javítása, a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése, valamint a képzés és átképzés szerepének erősítése. A cél olyan munkahelyek létrehozása és megtartása, amelyek hosszú távon biztosítják a megélhetést és csökkentik az elvándorlást.

A program külön kitér az infláció és az árak kérdésére, hangsúlyozva a kiszámítható gazdaságpolitika és a verseny szerepét az árstabilitás megteremtésében. Az állami beavatkozásoknak szerintük nem torzítaniuk kell a piacot, hanem elősegíteniük a tisztességes versenyt, amely hosszú távon mérsékli az árakat és javítja a fogyasztók helyzetét.

A program szerint a munkaerőhiány kezelését elsősorban a hazai munkaerő mozgósításával, a képzés és átképzés erősítésével, valamint a munkakörülmények javításával kívánják megoldani. Konkrét vállalásként 2026. június 1-jétől megtiltanák az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát Magyarországra.

Megélhetés, adók

A megélhetési költségek csökkentését a gazdaság egészének stabilizálásán és a hatékony állami működésen keresztül kívánják elérni.

A programban szerepel, hogy a vényköteles gyógyszerek áfáját 0%-ra csökkentik, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfáját pedig 5%-ra mérséklik.

Csökkentik a mediánbér (jelenleg évi 625 ezer forint havi bruttó jövedelem) alatt kereső 2,2 millió dolgozó SZJA-terhelését is. Ez 420 ezres fizetésnél havi 15 ezer forint megtakarítást, 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer forintot, 625 ezres fizetésnél havi 5 ezer forintot jelent pluszban.

A mediánbér felett keresőknél marad a 15%-os szja. Vállalják, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek, és bevezetik az 1%-os vagyonadót az 1 milliárd Ft feletti vagyonokra.

A programban szerepel egy nyugdíjemelési program indítása is, és ígéretet tesznek a nyugdíjak értékének megőrzésére és javítására, a nyugdíjasok vásárlóerejének javítására,

A konkrétumok között szerepel, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez évi 200 ezer forint támogatást jelent, amelyre mindenki jogosult lesz, akinek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál. Akiknek pedig a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van, évente 100 ezer forint támogatást adnak a nyugdíjas SZÉP-kártyákra.

Garantálják, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet. Ezzel több mint 280 ezer nyugdíjasnak növelik jelentősen a nyugdíját. Megemelik a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is: ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint jár majd 140 ezer nyugdíjasnak. A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emelik.

Előírják, hogy az ingatlanfejlesztők 100 új építésű lakás után legalább egyet adjanak önkormányzati tulajdonba. 50%-kal növelik a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát, és a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű nyugdíjasotthonokban.

Egészségügy

A program az egészségügyi ellátórendszer átfogó megerősítését és a betegek számára kiszámítható, biztonságos ellátás megteremtését tűzi ki célul. A kiindulópont szerint az egészség nem egyéni privilégium, hanem közösségi alapjog, amelynek biztosítása az állam alapvető felelőssége. Ennek megfelelően az egészségügyi rendszer finanszírozását, működését és humánerőforrás-ellátottságát egyaránt átalakítanák.

addig pedig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazat számára. A többletforrásokat elsősorban az ellátórendszer működésének stabilizálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a humánerőforrás megerősítésére és a betegellátás minőségének javítására kívánják fordítani. A finanszírozás kiszámíthatóságát többéves tervezéssel és átlátható forráselosztással biztosítanák.

Központi vállalás a várólisták érdemi csökkentése. A program célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban a várakozási idő legfeljebb hat hónap, a járóbeteg-szakellátásban pedig legfeljebb két hónap legyen. Ennek elérését a kapacitások bővítésével, a betegutak újraszervezésével, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével és az ellátásszervezés hatékonyságának javításával kívánják megvalósítani. Hangsúlyozzák az átlátható várólista-kezelés fontosságát is.

Ennek érdekében megújítanák a mentőflottát, fejlesztenék a mentőállomás-hálózatot, valamint javítanák a sürgősségi osztályok működési feltételeit. Kitérnek a sürgősségi ellátás és az alapellátás közötti együttműködés erősítésére is.

Az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezése is terveik meghatározó eleme. A program célja a bérek értékállóságának biztosítása, valamint a humánerőforrás-hiány csökkentése. Külön figyelmet fordítanak a hiányszakmákra, amelyek esetében évi 30 milliárd forintos ösztöndíjprogramot indítanának. A cél az orvosok, ápolók és egyéb egészségügyi szakemberek itthon tartása, valamint a pálya vonzerejének növelése. A program vállalja továbbá az orvos–ápoló arány javítását az OECD-országok átlagához való felzárkózás érdekében.

A háziorvosi rendszer stabilizálását, a praxisok betöltését, valamint az alapellátás és a szakellátás közötti együttműködés javítását a rendszer hatékony működésének kulcsaként határozzák meg. A program célja, hogy az egészségügyi ellátás minél nagyobb része az alapellátás szintjén legyen elérhető, tehermentesítve a kórházi rendszert.

Kitérnek az egészségmegőrzés és a megelőzés szerepére is. A program szerint az egészségügy nem kizárólag a betegségek kezeléséről szól, hanem a megelőzésről, a szűrőprogramok kiterjesztéséről és az egészségtudatos életmód támogatásáról. Ennek érdekében erősítenék a népegészségügyi programokat, valamint a megelőzést szolgáló állami szerepvállalást.

Azt írják, az egészségügyi rendszer átalakításának célja egy olyan, stabilan finanszírozott, szakmailag megerősített és betegközpontú ellátórendszer kialakítása, amely

és hosszú távon biztosítja az egészségügyi dolgozók megtartását és a lakosság egészségi állapotának javulását.

Oktatás és tudás

Az oktatást és a tudásalapú fejlődést a társadalmi mobilitás, a gazdasági versenyképesség és a hosszú távú nemzeti siker alapjaként határozzák meg. A kiindulópont szerint az oktatási rendszer feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem az esélyteremtés, a kritikus gondolkodás fejlesztése és a változó világhoz való alkalmazkodás képességének megalapozása. Ennek érdekében az oktatás irányítását, tartalmát és működési feltételeit egyaránt átalakítanák.

Önálló Oktatási Minisztériumot hoznának létre, amely kizárólag az oktatásügy irányításáért és fejlesztéséért felelne.

azzal a céllal, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyás, és minden fiatal megszerezhesse a munkaerőpiacon hasznosítható alapvető tudást és készségeket. Az oktatáspolitika középpontjába a tanulók megtartását és az egyéni képességek kibontakoztatását helyeznék.

A tananyag és a tanítás tartalmi kereteinek átalakítása szintén a program központi eleme a fejezetnek. Megígérik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát és módosítását a pedagógusok szakmai bevonásával. Ezzel párhuzamosan

A cél egy rugalmasabb, a diákok életkori sajátosságaihoz és a korszerű tudáshoz jobban illeszkedő tananyagstruktúra kialakítása.

Hangsúlyozzák az intézményi autonómia helyreállítását az óvodáktól az egyetemekig. Az iskolák nagyobb szakmai és szervezeti önállóságot kapnának a pedagógiai programok, az erőforrások felhasználása és a belső működés területén. A program szerint az oktatás minőségének javításához elengedhetetlen, hogy az intézmények és a pedagógusok szakmai döntéseit ne politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg.

A pedagógusok és az oktatásban dolgozók helyzete kiemelt figyelmet kap. A program célja a pedagóguspálya vonzerejének növelése, a kiszámítható életpálya biztosítása és a szakmai megbecsülés erősítése. Ennek részeként csökkentenék az adminisztratív terheket,

A felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés területén a program a minőség és a nemzetközi versenyképesség erősítését tűzi ki célul. Hangsúlyozzák az egyetemek szakmai autonómiájának biztosítását, az oktatás és kutatás szabadságát, valamint a nemzetközi együttműködések bővítését. Konkrét célként jelenik meg, hogy 2035-re legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye közé. A kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság és a társadalom hosszú távú fejlődésének kulcselemeként kezelik.

Gyermekvédelem és családpolitika

A gyermekvédelem és a családok támogatását az állam egyik legfontosabb felelősségi területeként határozza meg. Leszögezik, minden gyermeknek joga van a biztonságos, kiszámítható környezethez és a megfelelő gondoskodáshoz, az állam feladata pedig az, hogy a gyermekvédelmi rendszer hatékonyan és megbízhatóan működjön, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek esetében.

A program vállalja a gyermekvédelmi rendszer működési feltételeinek átfogó javítását. Ennek keretében a gyermekvédelemre fordított működési költségvetést 20 százalékkal növelnék, biztosítva a rendszer stabil finanszírozását.

A cél a szakemberhiány csökkentése, a fluktuáció mérséklése és a pálya vonzerejének növelése.

Kitérnek a gyermekvédelmi intézmények állapotára is. A program vállalja, hogy 2030-ig felújítják a gyermekotthonokat és nevelőintézményeket, biztosítva a gyermekek számára a biztonságos, emberhez méltó lakhatási és nevelési környezetet. A felújítások célja nem csupán az épületek állagának javítása, hanem az élhetőbb, a gyermekek fejlődését támogató intézményi környezet kialakítása.

Kiemelt szerepet kap a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése. A program szerint hatékonyabb együttműködésre van szükség a védőnők, a pedagógusok, a háziorvosok, a gyermekjóléti szolgálatok és a rendőrség között annak érdekében, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzete időben felismerhető és kezelhető legyen. Hangsúlyozzák az információáramlás javítását és az intézmények közötti koordináció erősítését.

Minden kisbaba megszületésekor kelengyét biztosítanak 50 ezer forint értékben. Duplájára emelik a GYES-t és a GYET-et. Minden évben iskolakezdési támogatást adnak a rászorulóknak 100 ezer forint értékben. Garantálják, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt.

A családi adókedvezmények esetében növelik az alacsonyabb jövedelmű családoknak nyújtható kedvezmények mértékét. Emelnék az egygyermekes családok, az egyszülős és a fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatását. Az apaszabadság időtartama 3 hétre nőne.

Energiapolitika, rezsicsökkentés

A program az energiaellátás biztonságát, a környezet védelmét és a klímaváltozás hatásainak mérséklését összekapcsolva kezeli. A fenntarthatóság szerintük nem kizárólag környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, egészségügyi és nemzetbiztonsági jelentőségű ügy is. A program célja egy olyan energiarendszer és környezetpolitika kialakítása, amely hosszú távon biztosítja az ellátás biztonságát, csökkenti a külső függőségeket és védi a természeti erőforrásokat.

Az energetikai vállalások középpontjában az energiafüggetlenség erősítése áll.

Ennek részeként vállalják a megújuló energiaforrások arányának növelését, amelynek célja, hogy 2040-ig a megújulók részaránya legalább a jelenlegi szint kétszeresére emelkedjen az energiamixben. Hangsúlyozzák, hogy a megújuló energia fejlesztése nemcsak klímavédelmi, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű.

A program külön kitér a szélenergia hasznosítására. Vállalják a szélenergia-termelést korlátozó szabályozások eltörlését, és olyan jogi környezet kialakítását ígérik, amely lehetővé teszi a modern szélenergia-beruházások megvalósítását. Emellett hangsúlyt kap a geotermikus energia fejlesztése is, különös tekintettel a vízvisszasajtolás kötelező alkalmazására a környezeti terhelés csökkentése érdekében.

Azt írják, teljes körűen felülvizsgálják a PAKS II. projektet, megvizsgálják a nukleáris fűtőelemek nem orosz, hanem pl. francia vagy amerikai forrásból történő beszerzésének a lehetőségét, illetve az új, kisebb és kedvezőbb árú, moduláris reaktorok építésének a lehetőségét is.

Az időjárás függvényében szükség szerint megemelik a rezsicsökkentett gáz- és áramfogyasztási limitet. A tűzifa áfáját 5%-ra csökkentik, a szociális tűzifakeretet megduplázzák, és elérhetővé teszik az 5000 fő feletti településeknek is. A magyar otthonok legalább negyedét 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá teszik. Erre 1000 milliárdot költenek, ami évente 100 ezer otthon felújítására, szigetelésére, fűtéskorszerűsítésére elég.

Arról is írnak, hogy megfizethető és versenyképes energiát biztosítanak a magyar vállalkozásoknak, lehetővé teszik, hogy több beszállító közül válasszanak, felülvizsgálják és csökkentik a hálózati és rendszerhasználati díjakat.

A környezetvédelem területén a program vállalja a természeti erőforrások fokozott védelmét és a környezetszennyezés csökkentését. A fejezet szerint felülvizsgálnák a környezetre jelentős terhelést jelentő nagyberuházások engedélyeit, és szigorítanák a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét. A cél az, hogy a gazdasági fejlődés ne járjon visszafordíthatatlan környezeti károkkal, és a beruházások hosszú távon is fenntartható módon valósuljanak meg.

A hulladékgazdálkodás reformja szintén kiemelt elem.

Konkrét célként jelenik meg, hogy 2030-ra a települési hulladék legalább 55 százaléka újrahasznosításra kerüljön. Ennek érdekében fejlesztenék a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítási kapacitásokat és a lakossági szemléletformálást.

Intézményi vállalásként rögzítik egy önálló környezet- és természetvédelmi minisztérium létrehozását. Az új tárca feladata lenne a környezetvédelem, a klímapolitika, a természetvédelem és az erőforrás-gazdálkodás összehangolt irányítása. A program szerint az önálló intézményi felelősségvállalás elengedhetetlen a hosszú távú, következetes környezetpolitika megvalósításához.

Az infrastruktúra kapcsán ígéretet tesznek arra, hogy 10 éven belül megfelezik a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, a vasúti fővonalakon elérik a legalább 100 km/h állomástól állomásig mért átlagsebességet, az autópályáknál felülvizsgálják a 35 évre szóló koncessziós szerződést.

Jogállam, demokrácia, intézmények

A program abból indul ki, hogy az állam működésének átláthatónak, jogilag szabályozottnak és a polgárok számára ellenőrizhetőnek kell lennie. A program szerint az állam nem uralmi, hanem szolgáltató szerepet tölt be, a közhatalom gyakorlása pedig kizárólag törvényi keretek között történhet, világos felelősségi viszonyokkal.

A program rögzíti, hogy a kormányzás visszatérne a rendes parlamenti jogalkotáshoz, amelyben az Országgyűlés szerepe megerősödik, a jogszabályalkotás előkészítése kiszámíthatóvá válik, és a rendkívüli jogrendek alkalmazása kizárólag szűk, törvényben meghatározott esetekre korlátozódik. A jogalkotás során nagyobb hangsúlyt kapna a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálat.

A végrehajtó hatalom korlátozásának részeként a program kimondja, hogy a miniszterelnöki tisztséget legfeljebb két cikluson keresztül lehessen betölteni. Ezzel összefüggésben célként jelölik meg a hatalmi ágak közötti egyensúly helyreállítását, valamint azt, hogy a kormányzati döntéshozatal ne koncentrálódhasson tartósan egyetlen politikai központban. A program hangsúlyozza a parlamenti ellenőrzés szerepét, valamint az ellenzéki jogok érvényesülésének biztosítását.

Az igazságszolgáltatás területén a bírói függetlenség megerősítését és a jogbiztonság helyreállítását tűzik ki célul. A program vállalja az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását, annak érdekében, hogy az alkotmányos kontroll ismét hatékonyan működjön. A bíróságok működését intézményi és szakmai autonómiával kívánják biztosítani, megakadályozva a politikai befolyás érvényesülését a bírói kinevezésekben és döntéshozatalban. A fejezet kitér a jogállami ellenőrző mechanizmusok megerősítésére is, beleértve az ügyészség és más jogvédelmi intézmények szerepének megerősítését.

A sajtó szabadsága és a nyilvánosság működése külön alfejezetként jelenik meg.

A közmédia irányítását és finanszírozását olyan módon alakítanák át, hogy az ne legyen kitéve politikai befolyásnak. Megszüntetik az állami hirdetések politikai alapon történő elosztását, és átlátható, objektív szabályrendszert vezetnek be a közpénzből finanszírozott reklámköltésekre. Ennek célja a médiapiac torzulásainak csökkentése és a sajtó gazdasági függetlenségének erősítése.

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése a program egyik központi eleme.

Ezzel összefüggésben vállalják, hogy a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit nyilvánosságra hozzák, nemzetbiztonsági szempontú átvilágítást követően. A cél az, hogy a közvélemény számára hozzáférhetővé váljanak a közérdekű döntések hátterei, és a kormányzati működés dokumentált, ellenőrizhető módon legyen megismerhető.

Hangsúlyozzák, hogy a jogállami működés helyreállítása jogi és intézményi keretek között történne. A program nem rendkívüli intézkedésekre vagy átmeneti megoldásokra épít, hanem a demokratikus szabályok betartására, az alkotmányos működés stabilizálására és a jogbiztonság megerősítésére. Célként jelöli meg egy olyan államszerkezet kialakítását, amely hosszú távon biztosítja a hatalom korlátozását, az intézmények függetlenségét és a közérdek érvényesülését a kormányzás egészében.

Biztonság, migráció

A program az ország biztonságát, a közrend fenntartását és a migráció kezelését a működő állam alapvető feladataként határozza meg. Úgy látják, a biztonság nemcsak külpolitikai vagy rendészeti kérdés, hanem a mindennapi élet kiszámíthatóságának és a társadalmi stabilitásnak az alapja. A program célja egy olyan rendfenntartó és határvédelmi rendszer működtetése, amely egyszerre biztosítja az ország védelmét és a jogállami normák betartását.

A program vállalja a déli határkerítés fenntartását, valamint az országhatárok hatékony védelmét. A dokumentum szerint Magyarország nem vesz részt kötelező betelepítési vagy kvótarendszerekben, és elutasítja az Európai Unió migrációs paktumának azon elemeit, amelyek kötelező befogadást írnának elő. A cél a határok feletti ellenőrzés megőrzése és az illegális migráció megakadályozása.

A programban leszögeik, nem küldenek magyar katonát az orosz–ukrán háborúba, sem más fegyveres konfliktusba. Nem állítják vissza a sorkötelezettséget. Viszont helyreállítják a bizalmat szövetségeseinkkel.

A közbiztonság és a rendfenntartás területén a program a rendőrség és a rendvédelmi szervek megerősítését tűzi ki célul. A fejezet szerint a rendőrségnek megfelelő erőforrásokkal, kiszámítható működési feltételekkel és szakmai önállósággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan lássa el feladatait. A cél a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése, valamint a gyors és hatékony reagálás biztosítása a jogsértésekre.

Kitérnek a társadalmi béke és a közösségek biztonságának kérdésére is. A program hangsúlyozza a megelőzés szerepét, a helyi közösségek bevonását a biztonság megteremtésébe, valamint az önkormányzatok és a rendvédelmi szervek együttműködésének erősítését. A cél egy olyan biztonságpolitika kialakítása, amely nem kizárólag represszív eszközökre épül, hanem a társadalmi problémák korai kezelésére is.

Az állam működése, közigazgatás és szolgáltató állam

A program az állam működésének átalakítását és a közigazgatás megújítását is célul tűzi ki. Az állam hatékonysága szerintük nem a szabályok mennyiségén, hanem azok minőségén, betarthatóságán és a végrehajtás kiszámíthatóságán múlik. Az államot szolgáltató intézményként határozzák meg, amelynek elsődleges feladata az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi ügyeinek gyors, átlátható és emberközpontú intézése.

Ennek keretében célként jelöli meg az adminisztratív terhek mérséklését, a párhuzamos hatósági eljárások megszüntetését és az ügyintézési határidők érdemi rövidítését. Azt írják, az állami intézmények működésének áttekinthetőbbé kell válnia, hogy az állampolgárok számára világos legyen, mely ügyben mely hatóság illetékes, és milyen határidőkkel számolhatnak.

A digitális állam fejlesztése kiemelt elemként jelenik meg. A program célja az elektronikus ügyintézés bővítése, az állami adatbázisok összehangolása és a digitális szolgáltatások egységesítése. A fejezet hangsúlyozza, hogy az állami adatkezelésnek biztonságosnak, jogszerűnek és átláthatónak kell lennie, miközben az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A digitális megoldásokat nem öncélként, hanem az állampolgári ügyintézés megkönnyítésének eszközeként határozza meg.

A helyi közösségek nagyobb beleszólást kapnának a helyi ügyek intézésébe, a fejlesztések irányának meghatározásába és a közszolgáltatások szervezésébe. A cél a helyi felelősség és a közösségi önrendelkezés megerősítése.

A közszolgálat működésével kapcsolatban a program hangsúlyozza a szakmaiság és a kiszámíthatóság fontosságát. A közigazgatásban dolgozók munkáját világos szabályoknak, átlátható előmeneteli rendszernek és szakmai követelményeknek kell meghatározniuk. A cél egy olyan közszolgálat kialakítása, amely politikai befolyástól mentesen, a közérdeket szem előtt tartva végzi feladatait.

Az állam működésének megújítása szerintük egy olyan szolgáltató, hatékony és átlátható közigazgatási rendszer létrehozását célozza, amely egyszerre csökkenti a bürokráciát, erősíti a helyi közösségek szerepét, kihasználja a digitális megoldások lehetőségeit, és az állampolgárok mindennapi ügyeinek intézését állítja a középpontba.