SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy: Csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, nem engedem be

Hadházy Ákosnak még mindig nem engedte meg Kövér László, hogy letegye képviselői esküjét.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 01.



Ettől függetlenül a képviselő dolgozik, és arról is van véleménye, mennyire lesz forró az ősz Magyarországon. Nagyinterjú.

– Kapott már levelet Kövér Lászlótól?

– Nem.

– Mit gondol, mikor kap majd?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy az ellenzéki pártokat azzal fenyegette, hogy amennyiben nem vesznek részt az alakuló ülésen, akkor csak az őszi időszakban tehetik le az esküt. De ez már részletkérdés. Amit eddig tett, azzal is lábbal tiporja a demokrácia alapjait. Ezt már nem tudja jóvá tenni semmivel sem. Jelenleg Magyarország egy olyan ország, ahol egy parlamenti képviselőt adminisztratív úton akadályoznak a jogai gyakorlásában és még az Országházba sem engedik be. Ez kiderült. Dolgozni szerencsére tudok, azoknak a jóvoltából, akik adományokkal támogatták a munkámat.

Persze, külön törvényt csináltak azért, hogy ne kérdezhessek, de igazából még ez sem jelent semmi hátrányt.

Ugyanis a kormány vagy az állami intézmények eddig sem válaszoltak igazán a feltett kérdésekre, csak az időt húzták vagy mellébeszéltek. Bizottsági tagságot, tisztségeket egyébként sem vállalnék, nem interpellálgatnék, nincs értelme. Persze, ha továbbra is marad ez a helyzet, akkor nyilván megint kell támogatást kérnem az emberektől. A jelenlegi összeg nyár végéig elegendő.

– A mentelmi joga az megvan?

– Igen, az megvan.

– Két abszurd titulus született a modern magyar közjogban, az egyik Deutsch Tamáshoz kapcsolódik, aki leendő sportminiszter volt, illetve most ön, aki leendő képviselő.

– Ez így nem helytálló. Én képviselő vagyok a zuglóiak jóvoltából. Megvan a megbízólevelem, a mandátumomat a többiekével együtt igazolta az új parlament. Az viszont csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, akkor nem engedem be az épületbe sem.

– Mi volt a legszomorúbb pillanat az ön számára április 3-án?

– Nyilván, mint sokaknak az, amikor láttuk az eredményeket és fél órán belül kiderült, nemcsak kormányváltás nem lesz, de marad a kétharmados Fidesz. Persze voltak még szomorú történetek, viszont a legszomorúbb az volt, ami utána következett.

Az azt követő hetekben kiderült, hogy az ellenzék nem tanult semmit.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mit kellene csinálni, én már aznap este egy posztban megírtam, hogy ezekkel a játékszabályokkal nem lehet választást nyerni. Utána csak én beszéltem arról, hogy ezek nem valódi választások voltak, hanem csak egy kívülről választásnak kinéző, azt imitáló termék. Nem juthatunk el valódi választásokig addig, amíg például az ellenzék négyévente öt percet kap a közmédiában. Tehát nem maga az eredmény volt a legszomorúbb nekem, mert erre igazából számítani lehetett, bár az utolsó napokban még engem is átjárt valamiféle optimizmus. Amíg ilyen játékszabályok vannak, amíg mindent megengedünk nekik, addig mindent meg is fognak csinálni.

– Ha így van, nem lett volna tisztább el sem indulni ebben a választási rendszerben?

– Ez egy örök dilemma. Miután az ellenzék úgy döntött, hogy részt vesz a választáson, én is elindultam. De ha már így alakult, fontos lenne, hogy a parlamenti mandátummal élni tudjunk, hogy

ne a Fidesz által ránk osztott szerepet játsszuk el: azt a színházat, hogy itt demokrácia van.

Nekünk úgy kellene politizálni, hogy világossá tesszük: ebben nem veszünk részt. És azt is ki kellene fejezni, nem fogadjuk el, hogy a következő választást is ilyen keretek között rendezzék meg.

– Hogyan várhatunk egységes és határozott cselekvést attól az ellenzéktől, amelyik április harmadikán este nemhogy nem állt a közös miniszterelnök-jelölt mögé, hanem azonnal elkezdték támadni?

– Én sem voltam a színpadon, de ott voltam a legszűkebb stábommal. Ha hívnak, odaállok, bár én nem vagyok pártelnök. Azonban az azt követő reakciók valóban helytelenek voltak. A miniszterelnök-jelölt is nyilvánvalóan követett el komoly hibát, sőt hibákat, de nem ezek a hibák voltak alapvetően a vereség okai. Hanem azok a játékszabályok, melyekről korábban már beszéltem. Ilyen keretek között ezt lehetett elérni.

– Egyáltalán: létezik működő ellenzék Magyarországon?

– Folytatva az előző gondolatot: mivel az ellenzék nem fogadta meg, nem értette meg, vagy nem akarta megérteni a javaslataimat,

jelenleg az ellenzék arra jó, hogy díszletként szolgáljon a parlamentben, erősítve a rendszert.

Én arról már letettem, hogy ezt az ellenzéket meggyőzzem. Próbáltam sokszor, nyilvánosan, színfalak mögött, észérvekkel elmagyarázni, miért helytelen, amit tesznek. Nem mondom, hogy senki sem érti, de a többség nem érti, vagy nem akar változtatni. Ezzel együtt azt mondom, hogy csak akkor van értelme bármilyen ellenzéki politizálásnak, ha a következő választás már más körülmények közt zajlik. Sok múlhat azon, hogy az EU milyen feltételekkel hajlandó folyósítani a támogatásokat. Például, ha megkövetelik az uniós ügyészséghez való csatlakozást, már mások lesznek a körülmények az országban. Picivel nehezebb lesz átjátszani a miniszterelnök köre számára a forrásokat, mint eddig. Persze, már így is irdatlan forrásokkal rendelkeznek a NER emberei.

– Nyáron rengeteg magas labda volt, amivel az ellenzék nem tudott mit kezdeni. A kata-törvény, a rezsiemelés, a miniszteri és miniszterelnöki bérek emelése, miközben elszállt az infláció, és sorolhatnám. Nem látni valódi cselekvést.

– Az, hogy ilyen hibák ellenére ez a kormány hatalmon tudott maradni, nyilván részben az ellenzék felelőssége is. De azt gondolom, hogy a kiépült propagandagépezet is sokat tesz azért, hogy ez így maradjon. Az ellenzék felelőssége, hogy az elmúlt időszakban semmit sem tett ez ellen a propagandagépezet ellen.

– És most sem tesz.

– Igen, most sem tesz. Az ellenzéki politikusok nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen változtatni tudjanak. Csak az emberek tömegei képesek változtatni. A legfontosabb feladatomnak ezért azt tartom, hogy az embereket mobilizáljam. Ahhoz persze, hogy az emberek mozduljanak, azt kellene látniuk, hogy az ellenzék is komolyan tesz a változásért. Amikor a választások után viták indultak, hogy kinek a felelőssége a kialakult helyzet, akkor sajnos pár megmondóember azt mondta, nem kell ilyen „szimbolikus ügyekkel” foglalkoznunk.

Mára már ott tartunk, hogy a legkevésbé sem szimbolikus, nagyon is konkrétan húsbavágó ügyekkel sem foglalkozik az ellenzék a kellő intenzitással.

Például, amikor a kata-törvényről szavazott a parlament, akkor a parlamenti képviselőknek nem kellett volna visszamenni a parlamentbe, hanem ott a hídon kellett volna elmondaniuk a beszédeiket, amelyeket a vitára szántak. Azt mondhatták volna, hogy annak ott úgy sincs semmi értelme. Néhány képviselő kijött, de szépen vissza is mentek a parlamentbe. Amíg az emberek nem látják, hogy komolyan gondolunk ügyeket, addig nem fognak segíteni a nyomásgyakorlásban. Amikor a rabszolgatörvény elleni tiltakozások voltak, és komolyan beleálltunk, akkor jöttek az emberek. Kijöttek a Kunigunda utcába a téli hidegben. De utána felhagytak a pártok az ellenállással, jött az európai parlamenti választás, aminek az eredménye valamiért megnyugtatta őket, pedig a számok semmit nem mutattak, ami optimizmusra adott volna okot.

– Én úgy emlékszem, hogy azzal lett vége, hogy reggel még megfogadták, hogy addig nem hagyják el az épületet, amíg eredményt nem érnek el, és délután diadalmasan kijöttek, eredmény nélkül.

– Az egy nagyon szomorú történet volt. Engem addigra már kidobtak, de utólag tudom rekonstruálni, hogy mi történt.

Molnár Zsolt valahogy bejutott – amikor már senki nem tudott bejutni a házba, őt beengedték a rendőrök, aztán valahogy rábeszélte a képviselőket, hogy jöjjenek ki.

Ezek nem jó dolgok...

– Molnár Zsolt miért akarta rábeszélni a képviselőket?

– Ezt nem tudom kommentálni.

– Vannak, akik azt mondják, a Fidesznek megvannak az emberei az ellenzéki pártokban...

– Annyit tudok mondani erre, hogy az ellenzéken belül vannak olyan politikusok, akik akarva vagy akaratlanul úgy politizálnak, ami megfelel a Fidesznek. Már elmondtam korábban is azt a történetet, hogy LMP-s koromban a Fidesztől érkező törvényjavaslatot hoztak nekem, hogy ezt be kellene adni, és akkor annak örülne a Fidesz és megszavazná...

– Kik voltak a postások?

– Akkor sem és most sem tudom elmondani. Csak azt mondhatom el, amit bizonyítani tudok. De annyit azért tudok mondani, hogy például az, amikor az MTVA-ból kijöttek a kollégák, az teljesen egyértelműen a Fidesznek kedvező döntés volt.

– Értem...

– Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek mellett sokan tisztességesen dolgoznak az ellenzéki pártokban. Vannak fontos és hiteles megnyilvánulások is. Például amikor Donáth Anna arról írt, hogy hazugság lenne az embereket azzal áltatni, hogy közel van a kormányváltás, hogy meg lehet most buktatni ezt a kormányt. Miért lehetne, miért menne el, amikor a főügyésztől, a Kúria elnökén át az Alkotmánybíróság tagjaiig mindenki a hatalom zsebében van! Ki kell nézni Törökországba, Oroszországba. A hazainál sokkal rosszabb gazdasági helyzetben is stabilak azok a rendszerek.

Azért, mert már kiléptek abból a demokratikus rendszerből, ahol egy ilyen romlás szükségszerűen vezet a kormányzat bukásához.

– Tegye fel az ellenzék a kezét?

– Dehogy! Ha sikerül mozgósítani a tömegeket, akkor nyomatékot adhatunk konkrét követeléseknek. Mert lesznek elégedetlen tömegek. Ezeket az energiákat lehetne becsatornázni értelmes cselekvés irányába. Az nem elég, hogy Orbán takarodj, de például a választások játékszabályainak a megváltoztatását követelhetjük. Vagy a kormányzati hirdetések szigorú szabályzását, hogy ne lehessen milliárdokkal megtámogatni a kormánypropagandát. És ami nagyon fontos, a közmédia vezetésébe feles alapon bejuttatni az ellenzéket, hogy a tájékoztatás elfogultsága megszűnjön.

– Itt van előttünk az ősz. A rezsiszámlák miatt sokan kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. De életszerű az, hogy a létbizonytalanság szélén álló tömegek a médiapluralizmusért tüntessenek?

– Talán nem az egzisztenciálisan legkiszolgáltatottabbak fogják tudni majd ezt kivívni, hanem azok, akiknek van vesztenivalójuk. Persze, a legszegényebbek, az igazán elkeseredettek is sokat segíthetnek, ha hajlandóak kijönni tüntetni. Fontosak a szociális kérdések, de

azt mégsem nem mondhatjuk, hogy jöjjön vissza a rezsicsökkentés, mert ez nem tartható. Pont az elhibázott gazdaságpolitika vezetett ide, hogy Magyarországon sokkal fájdalmasabb a válság, mint máshol.

Persze követelhetjük, hogy a kormány segítse az elesetteket, de minden ilyen harc kudarcra van ítélve addig, amíg a hatalom kezében tartja a propagandagépezetet. Törökországban 80% az infláció, évek óta rohamtempóban romlik a líra, de a kormány a helyén van. Az orosz gazdaság is óriási bajban van, de az oroszok négyötöde támogatja Putyint és a háborút. Nehezen, rosszul él, de támogatja. Azt kell megérteni, hogy amíg ez a gépezet a kormánynál van, addig nem beszélhetünk tiszta és tisztességes választásokról. Ezt a kormányt parlamenti választásokon kell legyőzni, parlamenti ellenzékként mást nem mondhatunk, de a szabályok megváltoztatásáért küzdeni kell!

– Tehát értsem úgy, hogy van egy tömeg és van egy élcsapat, aminek tematizálni kell a tömegek elégedetlenségét?

– Ez lenne az ellenzéki politikusok feladata.

– De ezt nem látom. Viszont nyakunkon az ősz, és ha például a rezsiemelés miatti elégedetlenség artikulálatlanul jelenik meg, abból akár tragédiák is lehetnek.

– Egyetértek, én ezen dolgozom. Biztos, hogy az elégedetlenség meglesz, de annak célt kell adni.

– Ön az ellenzéken belül egy magányos harcos...

– Szinte mindig megkapom ezt a frázist, hogy én magányos harcos lennék, de nem vagyok az. Érzem az emberek segítségét, támogatását. Információkkal is segítenek, most, amikor Kövér házelnök nem hajlandó felesketni, anyagi támogatást is kaptam. Ezek, higgye el, nagyon fontos dolgok.

– Attól még ön egyedül nem tudja megnyerni a választásokat, még feles többséggel sem.

– Tény, hogy a mai ellenzékből nem nagyon sikerült meggyőznöm a kollégákat. Nem mondom, hogy senkit és semmiről, mert a Momentumban sokan megértették, mit akarok – az más kérdés, hogy a végén mégsem jöttek velem. És az is tény, hogy szervezettségre szükség van, anélkül nem megy. Kérdezték többen, hogy alapítok-e pártot, szerintem ez most részletkérdés.

Amíg nincsenek tiszta szabályok, addig a legjobb pártot is ledarálná a Fidesz.

Az biztos, hogy én nem akarom szaporítani az egyszemélyes pártok számát, van elég így is belőlük. Csak akkor érdemes ezt csinálni, ha sokan vagyunk és komoly szakemberek vesznek benne részt, akik már letettek valamit az asztalra.

– A családja hogyan tolerálja mindezt?

– Én komolyan azt gondolom – remélem el is hiszik nekem –, hogy amennyiben azt mondanák, hogy ezt már nem tudják elviselni, akkor abbahagynám. De látják, hogy mi megy az országban, és megértik, miért csinálom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők
A miniszterelnök szerint a Tisztítótűz-művelet során az alacsonyabb szinten érintettek nem fogják a vezetők helyett vállalni a felelősséget. Úgy véli, ezek az emberek vádalkut köthetnek, mert nem akarnak börtönbe menni Orbán Viktor, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc helyett.


Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

„Egészen elképesztő, hogy bárhova nyúlunk, a lopás minősített esete látszik” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

„És ez bejött. Az lehet, hogy én sem gondoltam, hogy ennyire gyorsan, hogy mindent csapot-papot hátrahagyva elmenekülnek” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

„Most a partvonalról, Facebook-posztokban üzenget. Olyan, mint a kisrác, aki hátulról dobál egy kavicsot a vízbe és próbálja húzogatni a ruháját az előtte állónak. Ez nem fair és nem is férfias, de hát ez az ő dolga”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

„Lehet azt mondani Ruff Bálintra, hogy ő az élő lelkiismerete a Tisza-kormánynak” – fogalmazott.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

„Én magam elvárom, miniszterelnökként is, hogy tartson ellent.” – hangsúlyozta.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

„Nyilván Polt Péter nem maradhat az Alkotmánybíróság tagja, ő egy annyira emblematikus alakja ennek a maffiának mindenféle szempontból, hogy ő viszont nem maradhatott” – jelentette ki.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

„Ők nem fogják elvinni a balhét szerintem. Se Rogán Antal helyett, se Orbán Viktor helyett, se Kubatov Gábor helyett, se Lázár helyett, se Szijjártó helyett” – mondta.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

„Meg fog oldódni, rövidesen el fogja fogadni a parlament az új jogszabályi keretet, azzal távozni fog a közmédia vezetése, távozni fog a többi a többi báb a médiatanácsból” – ígérte.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjú:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Korrupciókutató: Ha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége
A társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt a korábbi, sikertelen elszámoltatási kísérletek után Jancsics Dávid szerint. Azt mondja, a Tisza Pártnak el kell kerülnie ezt a csapdát, mert a választók gyors és látványos eredményeket várnak.


Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

„Szerintem ezektől az emberektől minél előbb meg kellene válni akár az osztályvezetők szintjéig, mert nem lehet az államot felépíteni azokkal, akik részesei voltak a lebontásának” – jelentette ki a kutató.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez szerinte nagyjából így szólt: „oké, látjuk, hogy korruptak vagytok, elképesztő luxusban éltek, de cserébe mi is kapunk valamit, állásbiztonságot, támogatott hiteleket, gazdasági növekedést, és, amíg úgy-ahogy jól érezzük magunkat, addig ezt elnézzük nektek.”

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

„hogyha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, akkor brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége.”

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

„Én nem hiszek abban, hogy majd létrehozunk egy szuperhivatalt, és azzal a korrupció problémája meg lesz oldva.”

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

Utóbbi lényege: „attól még, hogy nem te írtad alá a papírokat, viszont bizonyíthatóan része voltál a bűnelkövető szervezetnek, bizonyíthatóan előnyöd származott belőle, akkor bizony a tagja voltál és büntethető vagy.”

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A forradalom nem egy elegáns dolog” – Bárándy Péter szerint nem lehet finomkodni a NER embereivel
A volt igazságügyi miniszter szerint a választás nem egyszerű kormányváltás, hanem egy forradalmi változás volt, ezért a közjogi méltóságok leváltásánál nem az elegancia a szempont. Szerinte Magyar Péterék még csak nem is a legradikálisabb megoldást választották.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 23.



A kormány elindította a Tisztítótűz-műveletet, benyújtotta a parlamentnek azt az Alaptörvény-módosítást és törvénycsomagot, amely létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és lehetővé teszi a kulcsfontosságú közjogi tisztségviselők, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását. Magyar Péter miniszterelnök szerint ezzel lezárul az „illiberális Orbán-korszak”

Egyszerű kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom zajlik Magyarországon? Mennyire tekinthetők jogállaminak azok a módszerek, amelyekkel a kulcspozíciókban lévő vezetőket távolítják el? Hogyan működhet az új Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, és miként lehet biztosítani a függetlenségét? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

— Az Amnesty International szerint Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz. Ön mit gondol erről, és általában azokról az eljárásmódokról, amiket a kormány nevében beterjesztettek? Mennyire nevezhetők ezek elegánsnak?

— Ez nem elegancia kérdése, hanem annak, hogy minek tekintjük az április 12-i választási eseményt. Egyszerű kormányváltásnak, rendszerváltásnak, vagy esetleg egy forradalmi változásnak? Ha forradalmi változásnak tekintem, akkor intézkedni kell a demokratikus állami működés visszaállítása iránt. És ez egyébként nem elegancia kérdése. A hetedik cikkhez írt részletes indoklás szerint: „A társadalom részéről a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.” Ez a szöveg végre megjelenik az Alaptörvény-módosítás indokolásában, és tartalmában arra utal, hogy az alkotmányozó az április 12-i választás eredményét nem egyszerű kormányváltozásként, hanem rendszerváltásként értelmezi. Ha pedig rendszerváltozás, akkor az állami intézmények átalakítása szükséges, a közbizalom helyreállítása és a demokratikus működés biztosítása érdekében is.

Úgyhogy itt ne hivatkozzunk eleganciára. A forradalom nem egy elegáns dolog.

A forradalom egy konvenciókat, konvencionális szabályokat felborító társadalmi mozgás, amelyben az emberek kifejezik, hogy változtatni akarnak a társadalmi struktúrán, a vagyoni viszonyokon. Például azon, hogy ne az elsíbolt közvagyon birtokában alakuljon ki a sokszor emlegetett nemzeti középosztály, hanem a tehetség, az üzleti érzék és a vállalkozások valós működési modellje mentén, tehát nem pedig korrupció és lopás útján. Ezt is kinyilvánítják ilyenkor a társadalom tagjai, valamint azt is, hogy a kialakult jogrenden alapvetően változtatni akarnak. Például meg akarják változtatni, hogy a jövőben ne legyen rendeleti kormányzás. És azt akarják, hogy a stabilitásra, a hatalommegosztásra, az ellensúlyok rendszerére kialakított intézményrendszer valóságban is képes legyen működni. Ne az előző rendszer szolgálói által legyen megbénítva, ami meghiúsítaná egy valós alkotmányos működés létrejöttét. Azaz ne eleganciát keressünk, hanem abban foglaljunk állást, hogy ezt egy egyszerű, sima kormányváltásnak tekintjük, ahogy azt Hack Péter tekinti, vagy pedig úgy, ahogy azt a negyven-valahány jogászprofesszor által aláírt nyílt levél tartalmazza. Akkor egészen más eredményre jutunk.

— Korábban mintha említette volna, hogy önnek is vannak elképzelései, hogyan lehetne eltávolítani a Fidesz bebetonozott embereit. Ehhez hasonló eljárásokat vett számba, amikor erről gondolkodott?

— Az látszik, hogy ebben a 17. Alaptörvény-módosításban nem egy generális szabály mentén akarják a jelenlegi közjogi szereplők státuszát megszüntetni. Némi eltéréssel speciális szabályokat alkalmaznak az Alkotmánybíróság tagjaira és vezetőjére, mást a parlamenti képviselőkre, és megint mást a bírósági szervezet és a Kúria vezetésére.

Az látszik, hogy nem a legradikálisabb eljárást választották.

Például az Alkotmánybíróságnál a tényleges alkotmánybíráskodás visszaállítását nem úgy akarják elérni, hogy az Alkotmánybíróságot jelenlegi állapotában megszüntetik és újraépítik, hanem az életkori határ visszahozatalával. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének státuszában egy olyan kiút látszik kirajzolódni, hogy a bírói kezdeményezésre történő visszahívást is lehetővé tennének. A részletes szabályok ismeretének hiányában persze csak spekulálni lehet. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a bírák bizonyos százaléka, mondjuk kétharmada, dönthet úgy, hogy előterjeszt egy megszüntetés iránti indítványt. Amilyen megbecsültsége mondjuk a Kúria elnökének a bírák között van, ez a megoldás valószínűleg az ő státuszának megszűnéséhez vezethet. Az OBH elnökénél ezt nem tudom, azt a bírók döntik majd el, hogy fenntartják-e a bizalmat vele szemben.

A köztársasági elnök esetében az, hogy meg kell szüntetni a megbízatását, egyértelmű, mert a jelenlegi elnök olyan mértékben vesztette el a társadalmi megbecsültségét és azt a közbizalmat, ami egy ország első emberétől elvárható, hogy fenntarthatatlanná vált a pozíciójában.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére egy nagyon szimpla rendelkezést tervez a jogalkotó a záró rendelkezések között. Ha ezt elfogadják, egyszerűen kijelenti a jogalkotó, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon. Itt valóban nincs semmiféle indokolás, de ez jobb, mintha valamilyen hajánál fogva előrángatott, álságos okot találtak volna az elnöki megbízatás megszüntetésére.

A megfosztási eljárásra valóban lenne alap.

Például a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt. De sorolhatnánk a kisebb hibákat is, mondjuk a gyermekvédelmi törvény körüli antidemokratikus, az egyenlőséget és az emberi méltóságot tagadó rendelkezéseknél sem emelte fel a szavát. De ezen kívül is, hosszan sorolhatnánk a mulasztásait.

— Nagyon kevés idő van a jogállami működés helyreállítására, miközben ilyen kacifántos manővereket kell végrehajtani. Ez egyfajta tojástánc, mert ha valami mégsem felel meg a jogállami kritériumoknak, a nemes cél ellenére is újabb kötelezettségszegési eljárást kaphatunk a nyakunkba. Talán ezért húzódott ilyen sokáig a törvények beterjesztése?

— Itt valóban lehetett volna egyértelműbben cselekedni. Például az első vagy a második parlamenti ülés során kellett volna ezeket a státuszokat megszüntetni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a győztes politikai hatalom ezt egy rendszerváltó, forradalmi változásként kezeli. Akkor kevesebbet kellene magyarázkodni.

Hogy a külföldi, uniós döntéshozó szervek miként fogják ezt megítélni, azt én nem tudom megmondani.

Nekik is állást kell foglalniuk abban, hogy egy kizárólagos hatalombirtoklásra alapított, rendeleti kormányzásban megnyilvánuló, nem demokratikus rendszert vált egy másik, amely a demokrácia intézményrendszerét és annak demokratikus működését akarja visszaépíteni, vagy ezt egyszerű kormányváltásként tekintjük, mint amilyen mondjuk Nagy-Britanniában lesz a miniszterelnök lemondása után. Ez utóbbi esetben ezek a megoldások valóban nem lennének megengedhetőek. Az előző kormányzat rendszernek tekintette az általa felépített rendet, ezt már akkor kimondta, amikor fülkeforradalomnak nevezte a 2010-es eseményeket, majd létrehozta a NER-t, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Ha pedig ezt rendszernek tekintjük (a Fidesz is annak tekintette), és most demokráciát akarunk, akkor ez bizony rendszerváltozás.

De hogy a teljes nyugalomban élő nyugat-európai döntéshozók ezt hogyan fogják kezelni, azt tényleg nem tudom megmondani. Ha lényeglátók, akkor a nyílt levelet aláíró jogászokkal fognak egyetérteni, és azokkal, akikhez nekem is szerencsém van tartozni, akik évek óta ezt mondjuk.

— Egy dolog kilóg a ma bejelentett csomagból: a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása. Van erre példa valahol? Vagy ezt is a jelenlegi helyzetre adott speciális válaszként kell értelmezni?

— Ez a tervezett szöveg ma született, így nem volt módom a világ összes alkotmányát áttekinteni. Tehát nem tudom, van-e erre példa. Azt a reakciót viszont értem, ami ebben is megnyilvánul, hogy a jogalkotó ezzel is kifejezésre akarja juttatni: nem tartja helyesnek a hatalomgyakorlás végeláthatatlanságát, korlátozatlanságát. Időben is limitálni kívánja, ugyanúgy, mint a miniszterelnöki státusz betölthetőségét. Ez is a jövőre vonatkozik, ami abban is kifejezést kap, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást követő első országgyűlési választásokon kell ezt a szabályt figyelembe venni. Nem visszamenőlegesen.

— A javaslat másik lényeges része a Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, ami egy speciális szervnek tűnik. Nem egy nagy nyomozóhatóság, inkább egy koordináló szerv, amely összefogja a többi hatóság munkáját. Erről mit tud mondani?

— Én annak szurkoltam, hogy ne egy újabb nyomozószerv jöjjön létre, hanem egy ilyen koordinálószerv. A nyomozásokat meg kell hagyni az arra hivatott, abban gyakorlatot szerzett és megfelelő szabályrendszer alapján működő szervezeteknek. Úgy tűnik, ez itt így lesz, mert a szöveg szerint ez a szervezet az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el. Aztán azt mondja, hogy a Hivatal jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben. Tehát nem azt mondja, hogy nyomoz, hanem hogy jogokat gyakorol. Hogy ez mi lesz, azt persze nem sejthetem, de ez a szövegezés sokkal szerencsésebb, mintha azt mondaná, hogy nyomoz.

Hogy hogyan fog megoszlani a vádképviselet az ügyészség és e hivatal között, azt a feltehetőleg kétharmados törvény fogja meghatározni.

Nyilván meg kell osztani valahogy. Valószínűleg ez a talán különleges ügyészségként eljáró hivatali részleg azokban az ügyekben fogja gyakorolni a vádképviseletet, amelyek az elmúlt rendszer korrupciós gyakorlatában gyökerező bűncselekmények tárgyában emelt vád esetén indulnak. Be fog kapcsolódni még egy ügyészi szerv, az Európai Ügyészség, amely pedig azokban az ügyekben jár majd el, ahol az Európai Unió pénzét magánosították meg nem engedett módon. Tehát a vád képviselete kissé szétterül, a vádmonopóliumot másként kell majd értelmeznünk. Ez működhet jól is. Ha nem lesznek átfedések, ha tisztán sikerül a három vádképviselő szervezet között a hatásköröket megosztani és elhatárolni, akkor működhet.

Ha az elhatárolás bizonytalan lesz, akkor nagy zavart fog okozni az igazságszolgáltatásban. De reméljük, ezt sikerrel meg lehet oldani.

Az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészségek párhuzamos működését azokban az országokban, amelyek már csatlakoztak, tudomásom szerint zavarmentesen oldották meg.

— Hogyan lehet biztosítani, hogy ez a hivatal ne váljon egy párt öklévé? Hogyan garantálható a függetlensége, hogy valóban minden ügyet kivizsgáljon, pártállástól függetlenül?

— Ha egy állam antidemokratikusan működik, egy ilyen szervezet biztos, hogy a párt öklévé válik. Ha demokratikusan működik, ha komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, komolyan veszi, hogy ez a szervezet pártpolitikamentesen működik, és megfelelő szabályozást kap, akkor áldásos tevékenységet fejthet ki az elmúlt 16 év alatt eltulajdonított közvagyon visszaszerzésében. De ismétlem, mert nagyon fontosnak tartom: ez a teljes állami működés demokratizmusán múlik. Ha az állam a demokratikus működést választja, akkor megjósolható, hogy ez a furcsa nevű Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal funkcionálni fog, nem pedig diszfunkcionálni.

— Még egy utolsó gondolat: kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom? Végül is abban maradtunk, hogy ez egy rendszerváltás. Ez azt jelenti, hogy menet közben kell átépíteni az egészet, ami lassú folyamat. Magyar Péter is türelmet kért. Vajon a társadalomban most meglévő „kegyelmi állapot”, ez az „angyal szállt el felettünk”-érzés elég ideig kitart, hogy ezeket az intézményi változásokat végigvigyék?

— Az angyalszállás általában a forradalom jellemzője. Amit mi rendszerváltásnak hívunk, az valahol ennek a kategóriának a határain belül mozog. A forradalomnak nem az erőszak a szükségszerű eleme, bár rendszerint az, mert a társadalom ezzel fejezi ki, hogy tényleg elege van.

Lehet, hogy ennek az országnak ritkán van szerencséje, de most szerencsénk van, hogy a forradalmat a választás napján vívta meg ez a társadalom.

Ez volt az angyal elszállása, amikor egy szelíden megvalósított forradalmi változást igényel a társadalom. Hogy ez meddig tart? Ezt nagyon nehéz megjósolni, nem is az én kompetenciám. Inkább egy szociológust kellene megkérdezni. Én azt látom, hogy egyelőre még tart. Ha a tendenciákat sikerül úgy felrajzolni, hogy abból a választás előtti ígéretek teljesítésére való törekvés tükröződik, akkor ez a pillanat meghosszabbodhat. Ha a mozgások az ígéretek beváltásának tagadását rajzolják körül, akkor ez a pillanat meg fog rövidülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Most tényleg valóra válhat, hogy fontos emberek kezén kattanjon a bilincs
A politikai elemző szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal megteremti a feltételeit a valódi elszámoltatásnak, amire a korábbi kormányok alatt nem került sor. Török Gábor szerint a szervezet biztosíthatja, hogy a korrupciós ügyek ne csak politikai szólamok szintjén maradjanak, hanem eljussanak a vádemelésig.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

„Ebből a szempontból talán már az sem lesz annyira fontos, hogy ki a legfőbb ügyész”  – fogalmazott az elemző.

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

„Az a vágy, ami a társadalom jelentős részében most megvan, hogy kattanjon a bilincs, meg hogy fontos emberek kerülhessenek az igazságszolgáltatás elé, ezáltal megvalósíthatóvá válik” – jelentette ki.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Török Gábor szerint a Tisza Párt sikere abban rejlik, hogy Magyar Péter hatékonyan tudja ezeket a témákat a nyilvánosság elé vinni. „Nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy hogyan lehet ezeket az ügyeket habosítani” – állította.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

„Lesz-e olyan, amiről mi beszélgettünk, hogy az embereket elkezdi azért az is érdekelni, hogy jó-jó, de mi történt velem, az én életemmel?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk