KULT
A Rovatból

Gemini Man: átlagos akciófilm, nagy felhajtással – kritika

Hatalmas hype-ot kerekítettek a Will Smith által személyesen megnyitott rajongói vetítésre. Hogy mit jelent ez a film szempontjából? Semmit.
B.M. Képek:Youtube - szmo.hu
2019. szeptember 27.



A film Harry Brogan mesterlövészről szól, aki egy rázós küldetés után úgy dönt, hogy kiszáll, amíg még a csúcson van. Nagy bánatára olyan titkokat tud, ami az amerikai kormány számára veszélyes, ezért megpróbálják kiiktatni, minden ügynökkel együtt, akivel együtt dolgozott. Will Smith játsza ezt a vagány, eltökélt, laza főszereplőt, Mary Elizabeth Winstead pedig egy kormányügynököt, Danny-t, akivel együtt menekül. Miután a kormány nem tudja eltenni láb alól a szuperbérgyilkost, egy

titkos szervezet kerül a képbe, a Gemini projekt.

Ennek a félkatonai szervezetnek a vezetője a Clive Oven által megformált Clay Verrise, akinek közös múltja van Harryvel. Van itt minden, menőmanó főszereplő, kötelező sidekick, nagyon gonosz kormányügynökség, még comic relief karakter is, akit az elbűvölő Benedict Wong játszik.

A nagy csavar a sztoriban – nem spoiler, erre építették az egész film marketingjét: a Gemini Will Smith klónját küldi ellene, aki mindent tud, amit a tökéletes bérgyilkos, így méltó kihívója, sőt, mivel fiatalabb, sokkal gyorsabb és erősebb is. A klónt (Junior-t) szintén Will Smith alakítja, csak digitálisan megfiatalított változatban.

Igazából nem Will Smithről „vették” le a ráncokat, hanem újraalkották a színész fiatalabbik énjét.

Nagyon érdekes, néhány jelenetben működik a dolog, de néha nagyon „digitális” a látvány. Budapest legalább jól néz ki, és szerencsére immár végre valahára önmagát játszhatja, úgyhogy a mozi egyik jelenetében a GPS-en egy Nagymező utcai cím a cél.

Ez volt az egyik nagy marketingfogás: Budapest (az egyik poszteren a háttérben a Parlament van, pedig nem is "szerepel" a filmben). Ezen kívül a film nem nyújt semmi többet, egy korrekt akciófilm. Van kb. 4 nagyszabású akciójelenet, autósüldözés, kézitusa, lövöldözés, sok effekt és CGI, némelyik effektekkel megoldva (mondanom sem kell, hogy az utóbbiak végtelenül jobban néznek ki a vásznon…). A másik

nagy marketing-parasztvakítás az volt,

hogy a filmet 120 FPS-sel, 3D-ben forgatták, amit a külföldi sajtó az akciófilm új alapjainak emlegetett. A hagyományos kamerák 24 képkockát rögzítenek másodpercenként, itt 120-at vettek fel, így a mozgás sokkal folyamatosabbnak hat, ami a 24-hez szokott szemnek érdekes. Ezt a technológiát nevezik HFR-nek (High Frame Rate). Nem tudom, mit nézett a külföldi sajtó, nálunk a 60 FPS-es, 3D-s verzió nem adott annyit a filmhez, mint amennyit ígértek. Sőt, néhol zavaró volt a 3D, a folyamatos mozgással együtt mintha egy homevideo-t néznénk telefonon, de hozzá lehetett szokni, anno

a Hobbit: A váratlan utazás 48 FPS-e sokkal zavaróbb volt.

Ugyanakkor meg merem kockáztatni, hogy a film 2D-ben sokkal élvezhetőbb lenne. Sokszor alkalmazták a POV (point of view – mikor a karakter szemszögéből veszik a jelenetet) nézőpontot is, ami 3D-ben kicsit émelyítően hatott. Ami még a 3D-ben nekem furcsa volt, hogy a számítógéppel generált mozgás nagyon kilógott HFR-ben, mintha a folyamatos mozgást nem tudnák annyira követni 60 FPS-ben.

Az akciójelenetek korrektek voltak, némelyikben fel lehetett fedezni Ang Lee keze nyomát: a hosszú snittes stílusát, bár erősen rádolgoztak utómunkával, tehát ki tudja, mi volt valós a felvételeken, mikor volt digitálisan egy vágás elhelyezve. A sztori kiszámítható csavarokkal operál, teljesen alap, de inkább klisés akció-kaland, mint forradalmi történetmesélés.

Ang Lee stílusa ezen felül nem nagyon jött át,

olyan volt, mint az új Aladdin esetében Guy Richie rendezése, tudjuk, hogy ő rendezte, de csupán egy iparosmunka. Will Smith kissé fáradt ugyan, de mindkét szerepben elfogadható, már amikor Junior arca nem néz ki úgy, mint egy 2000-es évekből származó animációs film főszereplője.

A többi színész is hozza a kötelező minimumot,

Clive Owen klasszikus feledhető gonosz, Benedict Wong és Mary Elizabeth Winstead pedig jó „sidekick-ek”, talán utóbbinak nagyobb szerepe van és talpraesettebb, hihetőbb figura.

Aki egy látványos, színes, szagos, szerethető akciófilmet szeretne látni, amiben nagy fordulatokra nem kell számítani, az igazából nem lő nagyon mellé a Gemini Mannel, de elvesztegetettnek érezni mindent a készítők részéről, a rendezőt, a főszereplőket, a felfoghatatlanul nagy marketingköltséget,

mindent feláldoznak a középszerűség oltárán.

Hiába jött Magyarországra mindenki lobbizni a Paramounttól, Will Smith, Jerry Bruckheimer és Ang Lee, a film sajnos önmagában közepes volt, feledhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk