SZEMPONT

"Életemben először érzem azt, hogy végre élek"

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek.

Az Abcúg cikke - szmo.hu
2017. június 27.

Milyen érzés ötvenhét évesen csupa fiatal lengyel lány között egy csirkeüzemben dolgozni, és három unokát csak Skype-ról ismerni?

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek. Egyikük sem utazott korábban szinte sehova, idegen nyelvet nem beszéltek, és bár néha saját maguk is megkérdőjelezték, vajon nem túl késő-e már nekivágni, mégis elindultak. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Azt nem tudom, hogy a vége jó lesz vagy rossz, de az biztos hogy az oda vezető út minden percét élvezem, konditerembe, úszni járok, hegyeket mászok a csípőprotézisemmel, tervezgetem a jövőmet. Életemben először érzem azt, hogy végre élek.

– az 59 éves Nagy Éva szavai ezek, aki két évvel ezelőtt, egy válással és kilátástalannak tűnő anyagi helyzettel a háta mögött döntött úgy, hogy Izlandra költözik. Személyes vallomása arról, hogy milyen érzés volt a nyugdíjhoz közel teljesen új életet kezdeni és nekivágni egy idegen országnak, az idei Terézanyu pályázaton díjat is ért. Éva a Főnix madár kategória első helyezését vihette haza “Élek” című írásáért. A díjátadó után pár héttel beszélgettünk vele és a külföldi életnek szintén viszonylag későn nekivágó Tóth Ildikóval arról, hogy milyen érzés ötvenéves fejjel, családot hátrahagyva, nulla nyelvtudással nekivágni az ismeretlennek.

Éva története

“57 évesen már egészen mély gyökereink vannak, ezeket a szó szoros értelmében ki kellett tépnem” – kezdi Éva. Erdélyből származik, gépészmérnök végzettsége van, de a kiköltözése előtt már évtizedek óta Magyarországon, főleg Budapesten élt. Eleinte - ma már ex – férjével közös vállalkozásában dolgozott könyvelőként, házassága vége azonban a munkahelye elvesztését is jelentette, ezért Éva pár hónapra titkárnő, majd pénztáros lett. A kiköltözése előtti tíz évet pedig ügyfélszolgálatosként töltötte. Tavalyelőtt februárban azonban kirúgták, de Éva ezt nem is bánta, mert minden nap gyomorgörccsel indult dolgozni. A február és május közötti bő két hónapban született meg a döntés, hogy hiába közelít lassan a nyugdíjhoz, ő inkább elköltözik az országból. Izlandot választotta, mert a fia akkor már évek óta ott élt. “Olyan rossz állapotban voltam, hogy a kirúgásom előtt a fiam már többször határozottan felszólított, hogy menjek ki, és hagyjam itt a francba azt a munkahelyet, ahol megbecsülés helyett csak a folyamatos csesztetést kapom” – meséli Éva.

Nagy Éva Izlandon. Kép: Nagy Éva

Aztán jött a kirúgás, amire Éva szinte égi jelként tekint. “Ez után volt az, hogy eldöntöttem: semmi értelme Magyarországon ücsörögni, ebből a szürkeségből csak ilyen drasztikusan tudok kilépni, és nem volt kizárva, hogy Izlandon talán még jobban is fogom érezni magam”. És bár az elhatározás megszületett, a kiköltözést megelőző gyakorlati tennivalók azért visszarántották Évát a földre.

"Nem beszéltem angolul, egy árva szót sem. A minimális spórolt pénzemen beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. Aztán kezdtem összepakolni, ami nem csak annyit jelentett, hogy dobozolok, hanem leginkább a fejemben rendezni a gondolatokat. Például, hogy mi legyen az autómmal, hova tegyem a bútorokat. Körbenézel a lakásodban, és olyan dolgokat látsz, amik évtizedek óta veled vannak.

Irtó nehéz úgy szelektálni, hogy tudom: amit most kidobok, az már sosem lesz az enyém. Tudtam, hogy két bőrönd és összesen 42 kiló, amit vihetek

– meséli. Végül pár családi fotó, két villa és két kiskanál lett, ami a ruhákon kívül bekerült a csomagjába.

Az utazás előtti hetekben borzalmas gondolatai voltak: idegenbe megy, ahol nem ismeri a nyelvet. “Minden este használtam a Duolingót, ami egy telefonra letölthető nyelvgyakorló program. Teljesen idétlennek éreztem magam közben, sírva fakadtam, ahányszor csak megnyitottam. Úgy éreztem, hogy ennyi idősen én ezt már nem fogom tudni megtanulni” – mondja. De az angol nyelv miatti szorongása nem ért fel azzal, amit beteg édesanyja miatt érzett. Azt mondja, ha a lánya és családja nem vállalta volna, hogy gondját viselik a nagymamának, biztosan nem indul el.

Életében összesen kétszer járt Németországban, soha nem utazott és nem is élt külföldön. Aztán elérkezett az utazás napja, és Éva előtt – ahogy fogalmaz – egyszer csak kinyílt a világ. Az első három hét nem telt túl eseménydúsan: “főleg a szobában ültem és kirakóst játszottam, néha sétáltam az óceán partján, megnéztem, hol vannak a boltok, mondhatni felmértem a terepet”. Éva angoltudása továbbra is annyira alacsony volt, hogy gyakorlatilag megszólalni sem mert, két hét után mondta a fiának, hogy ő vissza akar jönni. “Ő meg mondta, hogy ne hülyéskedjek, pihenjek, fújjam ki magam, majd úgyis találok munkát”.

Fiának igaza is lett: kiérkezése után három héttel Éva már egy csirkefeldolgozó üzemben dolgozott. Két évet húzott le főleg lengyel nők között, így ha sok mindenre jó is volt ez a munkahely, arra biztosan nem, hogy az angol nyelvtudását felhozza. Annak ellenére, hogy a körülmények sokszor nem voltak ideálisak, Éva szeretett ott dolgozni. “Általában 5-6 fok volt, és főleg fiatal lengyel nők voltak a munkatársaim, ami sajnos nem könnyítette meg a beilleszkedésemet. Mondjuk a legidősebb még így sem én voltam, hanem egy 76 éves nő”. Az üzemet végül az után hagyta ott, hogy komolyan begyulladt a szeme, mert belefröccsent a csirkevéres víz.

Éva most abban a szállodában dolgozik reggeliztetőként és néha takarítóként, ahol korábban a fia is.

Havi félmillió forintnak megfelelő izlandi koronát keres, és bár jóval drágább az élet, mint Magyarországon, még így is szépen tud spórolni. Rendezte az itthoni adósságait, és már haza is tudott utazni.

Amíg az ügyfélszolgálaton dolgozott, nagyjából 20-25 ezer forintja maradt egy hónapban enni és minden másra, miután mindent kifizetett.

A pénz csak egy dolog: Éva végre meg mert szólalni angolul. Élete egyik legnagyobb élményének tartja, hogy a koppenhágai reptéren várakozva összebarátkozott egy líbiai orvossal, akivel három órán keresztül angolul beszélgettek.

“Nagyon vágyom haza, az az egy hónap, amit otthon voltam tavasszal, fantasztikus volt. Fájó szívvel jöttem vissza a tomboló télbe a magyar tulipánok közül. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy boldogabb vagyok. Lehetségesnek tartok olyan dolgokat, amikről régebben álmodozni sem mertem. Azt tervezem például, hogy elutazom egyedül Párizsba vagy Londonba. Én, aki a magyaron kívül soha egy szót sem beszélt más nyelven”.

Izlandon a nők 67 évesen mehetnek nyugdíjba, addig Éva mindenképp dolgozni szeretne. “Itt nagyjából 70 évesen lehet valakire azt mondani, hogy öreg. Teljesen más a szemlélet, mint Magyarországon, ahol egy ötvenes nő már teljesen le van írva”. Azt mondja, ez is volt az egyik oka annak, hogy eljött.

Nem akarok lepusztult, csoszogós öreg lenni, akit félrelöknek az útból”.

Ildikó története

Tóthné Ildikó Magyarországról kivándorolt zsidó családoknál takarít New Yorkban. Ő sem volt sokkal fiatalabb Évánál, amikor a külföldi újrakezdés mellett döntött: 49 évesen indult útnak. Ildikót a pénztelenség és a hitelek vitték egészen az Egyesült Államokig. Magyarországon egy vidéki kisváros tejüzemében dolgozott.

Egy szót sem beszélt angolul, se más nyelven, így ez nem szerepelt a döntési tényezők között, amikor országot választott. Ildikó egy ismerőséhez érkezett meg Brooklynba, ahol egyből munkába is állt: takarítani kezdett egy családnál. “Nagyon nehéz volt, nem tudtam mi mit jelent, nem ismertem a tisztítószereket, azt sem értettem, mire mi van írva” – emlékszik vissza az elejére. Aztán hat hétig beköltözött egy családhoz: kapott a pincében egy szobát, és reggel kilenctől kifulladásig takarított. “Rengeteg ezüstöt kellett megpucolnom, nagyon sok vegyszerrel dolgoztam, telefonálni nem engedtek, még a szabadnap sem teljes nap volt, mert estére akkor is vissza kellett mennem”. A munka teljesen kimerítette: amikor elhagyta Magyarországot, 85 kiló volt. Három hónappal később már csak 61.

Annyira fáradt voltam, hogy péntekre szabályosan remegtem, úgy szédültem, hogy azt hittem, nem tudok feljönni a metróból

– meséli.

Ildikó New York-ban. Fotó: Tóthné Ildikó.

Három gyerekét és a férjét hagyta otthon. Három és fél éve hagyta ott Magyarországot, azóta nem járt otthon. Pedig született három unokája is, de őket eddig csak Skype-on látta. Arra a kérdésre, hogy legbelül érez-e haragot a férje iránt, amiért a közös hibákat nem együtt javították ki, hanem neki egyedül kellett az egész korábbi életét felforgatnia, azt mondja nem. “Tudom, hogy ő milyen, ismerem. Ő sosem merte volna megtenni, hogy fogja magát és külföldre költözik. Én meg képes vagyok rá. Nem láttam kiutat az anyagi helyzetből, és én vállaltam. Ezt dobta a gép, hogy nekem kell rendbe rakni mindent”.

Most két állása is van: egyrészt ápolóként dolgozik, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy ott alszik egy idős nőnél, aki fél egyedül aludni, nappal pedig takarít. Megszokta már a családoknál takarítást, de ehhez azért kellett idő. Reggel megy, és estig marad, ételt nem vihet be a házba, csak ha kóser. “Ezért ők adnak nekem enni, de ez az esetek többségében minimális, 3 szelet csupasz kenyér, három szelet sajttal – ez az egész napi élelem”. A zsidó családok szeretik próbára tenni a náluk takarító asszonyokat: például elrejtenek a ház különböző pontjain pénzt, a kanapé alá vagy a wc mögé. Arra kíváncsiak, hogy ha a náluk dolgozó a takarításkor megtalálja ezeket, vajon visszaadja-e. Ildikó átment a teszten, és maradhatott. Tisztességesen megfizetik, de a munka rengeteg. Főleg ünnepek közeledtével várnak el olyan dolgokat, amiket Ildikó soha életében nem tapasztalt. Mint például, hogy fültisztító pálcikával kell az ablakkeret réseit kipucolni, vagy, hogy egy rongyot csak egyszer és csak egy helyiségben használhat, de olyan is előfordult, hogy az egész wc-kagylót kicsavarozták a helyéről, hogy Ildikó alatta is felmosson.

Évához hasonlóan Ildikó sem élt soha külföldön, amikor úgy döntött, hogy kiköltözik, a közeli családtagokon kívül nagyjából mindenki inkább lebeszélni próbálta. “Minek megyek, ennyi idősen hova pattogok, jöttek a megjegyzések, de én nem törődtem ezekkel”.

Angolul nem tanult meg, azt megérti nagyjából, amit mondanak neki, de válaszolni csak korlátozottan tud. Viszont életében annyi görögdinnyét nem evett, mint ez alatt a három és fél év alatt, mert ha szép lassan is, de végül megtanulta, hogy a nagy spórolás mellett saját magától sem szabad mindent megvonnia.

A nyáron végre hazajön, és már itthon is marad. Azt mondja, most elég volt ennyi, de nincs kizárva, hogy valaha még az életben külföldre menjen. “De először az unokák és férjem, aztán jöhet a munkakeresés”.

A nehézségek ellenére Ildikó megtalálta a számítását, anyagilag nagyon sok mindent rendbe tudott hozni az életében. És bár nagyon figyelt rá, hogy a szükségesnél többet ne költsön magára, egy kirándulás a Niagara-vízeséshez azért belefért, és ezt sosem fogja megbánni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Előkerült az olasz zenész, akit napokig kerestek Budapesten, a rendőrség szerint jól van

Davide Lucchellit, az Oggetto Sconosciuto dobosát a családja érte el telefonon hétfőn. A 24 éves zenész május 1-jén tűnt el egy IX. kerületi parkolóból.

KÉK HÍREK

Egy üvegfalon át nézte, ahogy kivégzik a férjét, akivel hetekkel korábban a börtönben házasodott össze

A brit nő április 14-én ment feleségül a halálra ítélt James Broadnaxhoz. Mindössze két héttel később a kivégzőkamra tanúablakához hívták, hogy végignézze a férfi halálát.

KULT

Gyilkosság, látszólag minden ok nélkül? Albert Camus Közönyét nem könnyű megfilmesíteni, de Az idegen nem vallott kudarcot

S hogy miért lett a Közönyből Az idegen? Eláruljuk azt is!

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség

Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.

Nyitókép forrása: Orbán Viktor/Facebook - szmo.hu
2026. május 03.

Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”

Kapcsolódó

Tarr Zoltán: A teljes NKA-hálózatot átvilágítjuk, azonnali és átfogó vizsgálatot indítok

A leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a kulturális támogatások rendszere a politikai hűbérrendszer eszközévé züllött. A politikus azt mondta, hogy garantálja az NKA-hálózat teljes átvilágítását és a gyanús pénzek útjának feltárását, valamint a függetlenség visszaállítását.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Feljelentést tett az Erste Bank megzsarolása ügyében az MNB

A Magyar Nemzeti Bank belső vizsgálata után a rendőrséghez fordult az Erste Bank állítólagos megzsarolása miatt. Az ügyet Simor András volt jegybankelnök robbantotta ki, aki szerint hivatali visszaéléssel kényszerítették lemondásra.

BUDAPEST

8 hangulatos teraszos hely Budapesten, amit idén mindenképp ki kell próbálnod

Amint megérkezik a jó idő, hirtelen minden program jobban esik a szabadban. Összegyűjtöttünk néhány helyet, ahol a hangulat, az ízek és a környezet együtt adják azt az élményt, amiért érdemes elindulni.

KÉK HÍREK

Vizsgálatott indított a NAIH a Mediaworkstől ellopott 15 millió fájl ügyében

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított eljárást a Mediaworksöt ért kibertámadás ügyében. A hatóság szerint a darkweben közzétett 8,5 terabájtnyi adat jogellenes kezelése valósulhat meg.

SZEMPONT

Vezető politikusok is börtönbe kerülhetnek a vagyonvisszaszerzési eljárások során az Ügyvédkör elnöke szerint

Dr. Horváth Lóránt szerint a vagyonvisszaszerzési eljárások elkerülhetetlenül letöltendő börtönbüntetésekkel fognak zárulni. A szakértő úgy véli, a felelősségre vonás a legmagasabb politikai szintig is elérhet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 04.

Dr. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Forbes Money podcastjában beszélt arról, hogy milyen jogi keretek között lehet visszaszerezni azokat a vagyonokat, amelyek az elmúlt években vitatott körülmények között kerültek ki az állami szférából. Az ügyvéd szerint a kulcs a jogszerűtlenség bizonyítása, ez ugyanis nemcsak európai uniós elvárás, hanem a társadalmi bizalom helyreállításának alapfeltétele is.

Horváth Lóránt szerint a legfontosabb tételmondat az, hogy valaki „jogszerűtlenül szerezte meg” a vagyont.

Úgy véli, a bizalom akkor áll helyre, ha ezeket a kérdéseket szakszerűen, jogszerű eljárások lefolytatásával rendezik.

Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben elképesztő mennyiségű állami pénz áramlott a magánszektorba és vesztette el közpénz jellegét. Bár voltak feltárások, a valódi felelősök gyakran kimaradtak az eljárásokból. Egy szakértővel folytatott beszélgetésére hivatkozva elmondta, a bírósági eljárások egyik fő problémája, hogy a valódi felelősök sokszor hiányoznak a vádlottak padjáról.

„A végső haszonélvezők vagy tényleges irányítók nem ülnek ott velünk. És úgy beszélgetünk ügyekről a bírósággal meg az ügyészséggel, hogy egyszerűen neveket nem lehet kimondani, vagy ha kimondjuk, akkor nincsenek az eljárásban” – fogalmazott.

Az ügyvéd szerint a problémakört ketté kell bontani: egyrészt az állami szereplők által elkövetett hivatali bűncselekményekre, másrészt az üzleti szereplők által elkövetett gazdasági bűncselekményekre. Az állami oldalon a legmagasabb korrupciós kockázatot az egyszereplős közbeszerzések és a kifejezetten egy szereplőre szabott pályázatok jelentik. „Kifejezetten valakire szabtak egy eljárást, úgy írták ki, hogy arra más jelentkező ne tudjon pályázni, vagy ne tudjon jelentkezni. És ezek az eljárások gyakorlatilag teljesen sínre rakták ezeknek a pénzeknek az elosztását” – mondta.

Számításai szerint mintegy 7-8 ezer eljárást kellene megindítani, ami olyan elképesztő mennyiség, hogy „gyakorlatilag a hatóságok megfulladnának ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzésében”.

A helyzetet súlyosbítja a hatóságoknál tapasztalható ember- és szakértelemhiány. A rendvédelmi szerveknél 40-50 százalékos az állományhiány, és a fluktuáció miatt a tapasztalat is hiányzik. „Ha egy nyomozó, egy vizsgáló 20 éve ott van a szervezetnél, szinte matuzsálemnek számít” – érzékeltette a probléma súlyát. A komplex gazdasági bűncselekmények felderítéséhez olyan piaci tapasztalat kellene, amivel a nyomozók, ügyészek és bírók nem rendelkeznek. Horváth Lóránt szerint a megoldást a külső szereplők bevonása jelenthetné.

„Én azt gondolom, és nekem ez egy szilárd véleményem, hogy ezt a folyamatot nem lehet külső szereplők bevonása nélkül megcsinálni” – jelentette ki, példaként említve adótanácsadó cégeket, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek nagy tömegű adatot feldolgozni és egyfajta „elkövetési térképet” készíteni a nyomozóhatóságok számára.

Az elévülési idő kapcsán elmondta, a büntetőügyekben ez viszonylag hosszú, akár 15 év is lehet, míg az adó- és polgári ügyekben jellemzően öt év. A bizonyításról szólva kifejtette, hogy a luxuséletmódról készült fotók és videók a közvélemény számára lehetnek beszédesek, de egy büntetőeljárásban nem bírnak bizonyító erővel. „Az, hogy egy büntetőeljárásban a bűnösség megállapítása kapcsán egy fotó, ami Dubajban a Burj Khalifa tetején készült, szerepet játszhat, azt gondolom, hogy nem” – állította.

Szerinte az üzleti oldalon elkövetett bűncselekményeket sokkal könnyebb lesz bizonyítani, mint a hivatali visszaéléseket, mivel a pénzügyi tranzakciók, pénzkivételek és okiratok nyomot hagynak. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados többségével lényegében legalizálhatta a korrupciót, Horváth úgy vélekedett, hogy magát a rendszert büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni.

„De azt, hogy a rendszer, a törvényhozás ilyen-olyan jogszabályokat hozott, ami lehetőséget biztosított arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el, azt szerintem nem fogjuk tudni orvosolni”

– mondta. Ez a probléma szerinte a második világháború utáni jogi dilemmákhoz hasonlítható, amikor egy állam a társadalom kárára hoz jogszabályokat.

A külföldre menekített vagyonok visszaszerzésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, a banki tranzakciók szigorú ellenőrzés alá esnek, a készpénzmozgás azonban nehezebben követhető. A megoldás kulcsát a tanúvallomásokban látja.

„Szerintem ez lesz ennek az egész vagyonvisszaszerzésnek a kulcsa. Vagyis azok a személyek, akik egyébként kishalak vagy kis szereplők voltak ebben, azok fognak terhelő vallomásokat tenni a nagy szereplőkre vagy a kulcsszereplőkre, mert nem akarják helyettük majd elvinni a balhét” – jósolta.

Magyarország esetleges csatlakozását az Európai Ügyészséghez hatalmas előrelépésnek tartja. Úgy véli, a szervezetnek visszatartó ereje lenne, és komoly szakmai segítséget nyújtana a magyar hatóságoknak. „Azt gondolom, hogy ez egy fordulópont lesz Magyarországon, hogyha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez” – fogalmazott.

Végezetül kijelentette, nem számít szimbolikus ítéletekre. A vagyon jelentős része – például ingatlanok, céges üzletrészek – viszonylag könnyen lefoglalható és pénzzé tehető. Az elkövetési értékek nagysága miatt pedig szerinte elkerülhetetlenek lesznek a letöltendő börtönbüntetések.

„Én azt gondolom, hogy ha ezeknek a bizonyítása megtörténik, elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek. Ezt nem tudom elképzelni, hogy bárki is ki tudja őket ebből szedni”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy a felelősségre vonás milyen szintig terjedhet, egyértelmű választ adott:

„Legmagasabb szintig. Nem elképzelhető, hanem szerintem biztos, hogy vezető politikus is lesz benne.”

A teljes beszélgetés itt lehet meghallgatni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Vezetés közben ne mobilozz!” feliratú tábla mellett csapódott az árokba egy autó az M6-oson

A balesetet ezúttal nem a telefon, hanem a fáradtság okozta. A török sofőr sértetlenül megúszta, de a rendőrség szerint az eset is bizonyítja, hogy a kimerültség halálos veszélyt jelent.

KÉK HÍREK

Budapesten veszett nyoma egy olasz zenésznek, de nem szerepel az eltűntek listáján

Az olasz sajtó szerint már az Interpol is keresi azt a zenészt, aki rejtélyes körülmények között tűnt el egy IX. kerületi parkolóból. A rendőrségi körözési listán viszont egyelőre nem szerepel Davide Lucchelli neve.

KULT

Budapesten kiderül, milyenek voltak Freddie Mercury hétköznapjai

Szinte hihetetlen, de idén lesz 40 éve annak, hogy a Queen fellépett Magyarországon. Még hihetetlenebb, hogy ugyanebben az évben lenne 80 éves minden idők egyik legkiválóbb frontembere, Freddie Mercury. Bár az énekes 1991-ben elhunyt, mi mégis közelebb kerülhetünk hozzá a jubileumon, ugyanis a Magyar Zene Házában egy egészen különleges kiállítás nyílik, melynek fókuszában a rockzene fenegyereke áll.

SZEMPONT

„Szakad az ember pofája lefele” – Hadházy Ákos keményen nekiment a könnyeivel küzdő Balásy Gyulának

Hadházy Ákos szerint Balásy Gyula cégei csak az adófizetői pénzből kapott horribilis megrendelések miatt értek sokat, enélkül az értékük elenyésző. A képviselő a propagandacézár felajánlását hiteltelennek tartja.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 04.

Balásy Gyula, az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások egyik legnagyobb nyertese hétfőn egy interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban a magyar államnak ajánlja fel cégeit és magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit. A Kontrollnak adott videóinterjúban az üzletember arról beszélt, hogy több cégéről mond le.

Állítása szerint a felajánlott cégcsoport értéke eléri a 80 milliárd forintot, emellett mintegy 100 milliárd forintnyi élő szerződésállománnyal és 30 milliárd forint eredménytartalékkal rendelkeznek. A bejelentésnek komoly gazdasági súlyt ad, hogy Balásy szerint a cégcsoportban csaknem 500 ember dolgozik, és évente körülbelül 3000 alvállalkozóval állnak kapcsolatban.

A bejelentésre Hadházy Ákos volt független képviselő élesen reagált. Szerinte a cégek értéke valójában „a nagy semmi”, mivel az kizárólag a horribilis összegű állami megrendeléseken alapult.

A visszavonult politikus azt írta:

"Szakad az ember pofája lefele: a propagandacézár Balásy Gyula könnyek között jelentette be, hogy az államnak adja a cégeit, amelyek szerinte 80 milliárdot érnek –

valójában azonban már a nagy semmit érik, hiszen ez a gengszter csak azért tudott sok-sok milliárdot kaszálni, mert horribilis megrendeléseket kapott az Önök adójából népbutító propagandakampányokra.

A nagy jótékonykodás hitelességéből sokat von le, hogy tudtommal ő volt az egyik oligarcha, akinek a sebtében külföldre utalt milliárdjait megfogta a NAV.

Érdekes, a könnyező interjúban nem említette, hogy a tihanyi lebegő villát, a budai elhordott hegy helyén épített lebegő nappalit, a Csőszpusztán vett “majorságot” vagy a floridai luxuslakást is felajánlja a köznek. Pedig nyugodtan tehetné, hiszen remélhetőleg a közeljövőben máshol fogja tölteni az idejét (éppen ezért leadhatná a Ferrari kulcsát is)."

Hadházy Ákos már korábban is többször foglalkozott Balásy Gyula ügyeivel. Kifogásolta a tihanyi lebegő luxusvilla építésének körülményeit, valamint azt a nettó 1,32 milliárd forintos keretszerződést is, amelyet Balásy cégei a Szuverenitásvédelmi Hivataltól kaptak.

Kapcsolódó

Hadházy Ákos azzal vádolja Balásy Gyulát, hogy illegálisan építhette lebegő villáját Tihanyban

Kérdéssel fogok fordulni a tihanyi polgármesteri hivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalhoz, hogy ez hogyan történhetett – fogalmazott Hadházy.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szíven szúrtak egy 30 éves apát Nagykanizsán, vádat emeltek a támadó ellen

A 60 éves támadó ellen emberölés miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség. Tavaly szeptemberben ittasan, késsel és húsvillával támadt a fiatal férfira, aki a helyszínen meghalt.

KÉK HÍREK

„Érezte, hogy átmegy valamin” – halálra gázolt egy asszonyt a busz Kőbánya-Kispesten

Egy 98-as busz gázolt halálra egy 65 év körüli nőt a Kőbánya-Kispest végállomáson, miután az utasok már leszálltak. A sofőr a szakszervezet szerint nem látta az áldozatot, csak azt érezte, hogy a jármű áthajtott valamin.

BUDAPEST

Képgaléria: Ilyen volt az első idei rakpartozás

Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.

SZEMPONT

Szabálytalan kérdés is volt a magyarérettségin a Magyartanárok Egyesülete szerint

Schiller Mariann a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a diákok és a magyartanárok egy része is úgy gondolja, hogy a korábbi évekhez képest nehezebb volt az idei írásbeli vizsga. Arról is beszélt, hogy az irodalmi feladatsor életrajzi kérdést is tartalmazott, ami nem felel meg a kritériumoknak.

Fischer Gábor – Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2026. május 04.

A 2026-os magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga komoly vitákat váltott ki. Az érettségi első felében a vizsgázók többek között Jókai Mór életpályájával és Wass Alberttel kapcsolatos kérdésekkel is találkoztak. A második, szövegalkotási részben a diákok vagy Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témakörét mutathatták be, ami sokak szerint szűkítette a diákok mozgásterét. Nem sokkal a vizsga után elérhetővé váltak a feladatsorok nem hivatalos megoldásai is, azóta pedig a szakma is értékeli a feladatokat.

Milyen volt az idei magyarérettségi? Miért volt váratlanul nehéz az irodalmi feladatlap, és miért hiányzott belőle a kreativitás? Miért volt szabálytalan az egyik kérdés, és van-e esély a változásra a következő években? Erről beszélgettünk Schiller Mariann-nal, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagjával.

— Milyennek látja az idei érettségit a korábbiakhoz viszonyítva? Könnyű volt, vagy nehéz?

— Erre nagyon nehéz válaszolni. Már beszéltünk diákokkal, a sajátjainkkal, és ők egyértelműen azt mondják, hogy nehezebb volt, ahogy a kollégák egy része is így látja. Én egy picit árnyalnám a képet. Ez az érettségi ebben a formában csak két-három éve létezik, és ami igazán nehéz benne, az a szerkezetéből fakad. Az irodalmi feladatlap váratlanul nehéz lett, miközben voltak benne olyan elemek, amik elméletileg segíthették volna a diákokat, például volt, ahol lehetett elvileg választani – de hát miből...

Szóval nagyon sok volt a memóriateszt, aminek az irodalomértéshez nagyon sok köze nincsen.

És nem csak az fáj, ami bekerült a tesztbe, hanem az is, ami kikerült belőle. Nincsen benne gyakorlati írásbeliség vagy érvelés. Tehát olyasmi, ami a közvetlen irodalmon túl az életben maradáshoz segítség lehetett volna, ahogy a régi érettségiben volt. Az irodalmi feladatlap tehát nehéz volt, az szinte biztos.

A szövegértési feladatsor aránylag jó volt, a szöveg nagyon jól volt választva.

Irodalomról szólt, interjú volt, tehát könnyebb volt követni, és a feladatok nagy része is jó volt. Persze volt, amelyik kicsit lazán, puhán volt megfogalmazva, nem volt egészen egyértelmű. Egy csomó mindenre a holnapi javítási-értékelési útmutató ismeretében fogunk tudni válaszolni, hogy valójában milyen is volt, vagy mi az, ami elvárható. Volt benne néhány apróság, ami nem volt tökéletes, de összességében azt gondolom, hogy elfogadható volt.

Az igazából váratlan, a második, műértelmezési-szövegalkotási feladatlapban érhette a diákokat.

Amióta kétszintű érettségi van, emlékeink szerint nem fordult elő olyan, hogy egyik választható feladat sem tartalmazott prózát vagy legalább epikus művet.

A műértelmezés egy késői Arany János-vers, A tölgyek alatt volt, ami nehéz szöveg. A szempontok alapján lehetett róla írni, de

ez nagyon megdolgoztathatta azokat a diákokat, akiknek esetleg nem elsődleges iránya az irodalom.

Én nagyon hiányoltam néhány szómagyarázatot, lábjegyzetet a szöveghez. Arany Jánosnál jobban tényleg senki nem tud magyarul, de azért csak eltelt 150 év. A gyerekek ahhoz is hozzá vannak szokva, hogy a szöveggyűjteményben nagyon sok lábjegyzet, szómagyarázat, megjegyzés van. Hát itt most nem volt.

A másik feladat, a létösszegző versek, az pedig nagyon problémás.

Egyrészt nem nagyon lehet tudni, hogy melyik tanár, melyik tankönyv éppen mit tart létösszegzőnek, egyre több taneszköz mondja ezt egyre több mindenre. Másrészt az elmúlt években többször előfordult, hogy a feladat kiírása gyakorlatilag tartalmazza a megoldást. Tehát azok a diákok, akik maguktól rájöttek volna egy-két alapvetésre, nem tudnak, mert az már benne van a feladat instrukciójában. És ez egy probléma. Ahogy az is, hogy miért nem mondták azt, hogy itt van hat vers, ebből válasszanak ki hármat, és azon mutassák be, hogy milyen a létösszegző verstípus.

Kapcsolódó

Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain

Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.

— Őszintén szólva nekem is szűknek tűnt ez a mozgástér. Ahogy elnéztem a feladatokat, az volt az érzésem, hogy nem szerettem volna idén érettségizni.

— Ezt az idén érettségizők is így gondolják, azt hiszem.

— Nem adta meg azt a szabadságot, azt a kreativitást, amit egy irodalom iránt érdeklődő diák elvárna.

— De drága uram, ez így van tíz éve.

Három éve biztosan, a kreativitás egyáltalán nincs előtérbe helyezve az elmúlt években.

— Hozzátenném, hogy nem csak az irodalomérettségin.

— Tehát a feladatlap első része főleg a lexikális tudást mérte?

Nem inkább, hanem csak: ahhoz semmit nem kell érteni az irodalomból.

— Ez egy olyan bebiflázandó anyag, amit az éppen leköszönő oktatási irányítás, vagyis a Belügyminisztérium tett be. Sokak ellenkezésére, de azt is hozzá kell tennem, hogy vannak, akik ennek örültek, mert ehhez tényleg nem kell semmit érteni. Ezt be lehet magolni, mint a periódusos rendszert vagy a nem tudom mit.

— Ez a vizsgán belül milyen súllyal szerepel?

— Ez száz pontból húsz.

— Ez a 20 százalék azt jelenti, hogy ugrott az ötös?

— Azt nem tudhatjuk, mert még van a szóbeli is. Elméletileg ettől még lehet ötös. Ha valaki az összes többi részét jól csinálja meg és jól is szóbelizik, akkor még meglehet az ötös.

— Az Eduline-on azt írták, hogy a diákok sírva jöttek ki, volt, aki egyenesen azt mondta, hogy a leköszönő kormány bosszúja volt ez az érettségi.

— Én is szívesen mondanám ezt, de nem, mert ezt az érettségit jóval előbb összeállították, minthogy tudták volna, hogy ők leköszönnek. Ezt nem a múlt héten csinálták. De az az erős meggyőződés van benne, hogy az a jó diák, aki teljesen fölösleges adatokat bebifláz.

Az is igaz egyébként, hogy ebben a feladatsorban volt néhány olyan kérdés, ami még annak a kritériumnak sem felel meg, ami ezt a feladatlapot létrehozta.

Fel van sorolva pontosan, hogy milyen témakörökről szólhat a feladatlap, műfajok, műnemek, verselés, rímelés, és ezek között nem szerepel az életrajz. És ebben a feladatlapban volt életrajzi kérdés is. Ami eleve nem lehetne. Ebbe jogilag nem szeretnék belemenni, mert nem értek hozzá. Azt gondolom, hogy az egész érettségi mindenképpen érvényes, legfeljebb azt lehet mondani, hogy ezt az egy-két pontot kapja meg mindenki, ha valaki ezen a jogi hercehurcán keresztül akar menni. De ezt ráadásul irgalmatlan gyorsan kellene csinálni. Ahogy elnézem a magyar jogalkotást, ez nem nagyon fog menni. De lehet, hogy az Oktatási Hivatalban valaki, ha elég fellebbezés vagy megjegyzés érkezik, azt mondja, hogy jó, vegyük ki ezeket az életrajzi elemeket. Ami egyébként jó lenne, de azon már nem segít, hogy a gyerekek egy csomó időt eltöltöttek ezzel.

— Mennyire lehet ezt reparálni a szóbelin? Ott mekkora a szabadság?

— Vegyes. Abban nagyon szűkült a szabadság, hogy mik a szóbeli témakörök, de abban még van a tanároknak szabadsága, hogy pontosan mik a tételek és a feladatok. Például szintén három éve dőlt el, hogy Herczeg Ferenc ugyanolyan fontosságú író, mint Arany János vagy Kosztolányi Dezső, de hogy azon belül ki mit kérdez, és mennyire tanította, az még tanári szabadság kérdése.

— Ismerve a rendszer nehézkességét, van esély arra, hogy jövőre legalább egy kicsit közelebb hozzák az élethez az érettségit?

— A kérdések vagy a feladatok lehetnek kevésbé aprólékosak, de egy év alatt nem lehet megváltoztatni az érettségi rendszerét. Abban lehet talán bízni, hogy lehetséges egy kétlépcsős megoldás. Először csak egy kicsit fellazítani azt, ami van, és csak utána, nagyon hosszú távon valósulhat meg, hogy egy valóban új, 21. századi, szövegközpontú érettségi jöjjön létre.

Mert ahhoz új Nemzeti Alaptanterv kell, új kerettantervek kellenek, új taneszközök kellenek, és a kimeneti rendszert csak a végén lehet megcsinálni.

Tehát ez biztos, hogy évekbe kerül. Az átmeneti időben pedig kármentesíteni lehet. De az sem kevés.

— Amióta bevezették ezt a fajta rendszert, lehetett látni változást az eredményekben?

— Nem. Nagyjából ugyanannyi, mert az esszépontozás és a szóbeli pontozása valahogy kiegyenesíti ezeket a nehézségeket.

— Ez azért némileg megnyugtató.

— A diákok részéről némileg megnyugtató, a magyartanítást illetően viszont nem.

Kapcsolódó

Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai

Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.