ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Csak magaddal tolsz ki, ha akkor sem sírsz, amikor okod van rá

Elmondjuk, miért érdemes szabadon engedni a könnyeidet és felvállalni az érzelmeidet.


Sok olyan élethelyzet van, amikor sírunk: öröm, bánat, szomorúság, meghatottság, egy emlék vagy egy film. Folyhat a könnyünk patakokban, legördülhet egyetlen könnycsepp vagy minden belül marad. Vajon jót teszünk azzal, ha eltitkoljuk a sírást? Valóban megkönnyebbülünk, ha befelé sírunk? Erősebbek leszünk, ha nem mutatjuk? A kérdésekre Lung Andrea pszichológus tanácsadó válaszol a Lélekgondolat blogon.

Szoktál sírni? Már nem is emlékszel arra, mikor sírtál utoljára? Pedig az életben sokszor, sokféleképpen sírhat az ember. Sírhat örömében, bánatában, félelmében vagy mert megkönnyebbül. Sírunk hangosan, hogy mindenki hallja, vagy némán, mert annyira fáj. Ha kell, nagy krokodilkönnyekkel. Mondjuk azért, mert Peti elveszi a dömpert. Lehet nagyon csendesen, csak egyetlen tűzforró cseppel, amikor valaki végleg elengedi a kezünket. Akár valaki másért.

Néha nyíltan sírhatunk, mert valami nagyon szép és nagy dolog történik. Egy esküvő, egy kinevezés, egy születés. Néha elvárják, hogy könnyekig meghatódjunk, mert úgy szokás. Máskor megy magától, mert megérintett egy film, vagy eszünkbe jutott egy buta kis emlék. Az is lehet, hogy csak ezért, mert fáradt vagy. Esetleg magányos.

Sírni kell!

Néha minden különösebb ok nélkül sír az ember. Ha megteheti. Titokban, úgy, hogy senki sem látja. Belül. Nyeled a könnyeidet, marja a sós lé a torkod, miközben közben erőből mosolyogsz a világra. Menni kell, csinálni kell. Idővel hozzászoksz a fájdalomhoz. Idővel valahogy megkérgesedik az ember szíve és már nem sír kifelé.

siras4

Egyszer csak azt veszed észre, valami szorít belül. De nagyon. Érzed, hogy talán sírni kellene egyet. De akárhogy próbálod, akarod, nem megy. Csak állsz az egyre erősebb szorítással a mellkasodban. Vársz. A torkodban ólomgombóc. Semmi. Gondolsz a halott kutyádra, mennyire fájt, hogy kirúgtak, hogy nincs hova menned, esetleg, hogy nem vár senki. Hátha. De hiába szeretnéd, nem jönnek a könnyek. Egyre jobban fáj, egyre jobban szorít és te egyre kevésbé érted.

Szavak helyett

Pedig a könnyek sokszor segítenek neked. Elmondják azt, ami abban a pillanatban, vagy már nagyon régóta nagyon fáj. Azt, amit szavakkal sokszor nem lehet. Ott is hatalmasak, ahol a szavaknak már nincs erejük. A könnyek mesélnek, gyógyítanak, összekapcsolnak másokkal és el is szigetelhetnek. Segítséget kérnek, ha te nem tudod, hogyan kell. Valahol sebezhetővé tesznek, hiszen elárulják, hogy az a valami ott van benned, egy seb, és akármennyire is az ellenkezőjét mutatod, fontos neked. Hiszen nem vagy fából. Mert valami szép vagy fájó, de mindenképpen hatalmas és lényeges dolog a lakik a lelkedben. Valami, amivel csak úgy bírsz el, ha megkönnyezed.

Sebek és pofonok

Persze nem mindegy, hogyan és mikor sírunk. Mert ha olyanok előtt sírod el magad, akikben nem bízol meg, éppen azok előtt, akik a vesztedet okozták, erősebb lesz benned a szégyen, mint a megkönnyebbülés. Nem akarsz gyengébbnek látszani. Senki sem akar. Inkább nem mutatod, mennyire fáj, egészen addig, amíg lehet. Aztán ha nem bírod, akkor jön az összeomlás. Néha csak úgy az utcán, amikor még az az erőszakos alak is neked megy véletlenül, amikor távol vagy mindenkitől, ahol senki sem látja. Sokszor egészen váratlanul jönnek a könnyek. Mert van egy ismerősen kedves hely, egy gondoskodó mozdulat, egy gesztus, valami, ami felszabadít. Egy szeretetteljes ölelés is, vagy egy őszintén figyelő szempár. Amikor végre meghallja valaki, amit igazából mondasz, vagy szó nélkül szelíden betakar este a kanapén. Valahol a gyógyító, tisztító síráshoz is bizalom kell. Kell valaki, aki elbírja a könnyeidet, ha te már nem tudod bezárni őket.

siras3

Minden, ami fáj

De mi van akkor, ha mindez megvan, és te mégsem tudod letenni könnyekkel azt, ami fáj? Talán sokszor és sokat bántottak téged réges-régen vagy valahogy csak mostanában. Olyanok, akiktől nem vártad volna. Annyira szíven ütött a támadásuk, hogy nem is hiszed el igazán, hogy megtörténhetett. Talán olyan helyzettel szembesültél váratlanul, amit nem vagy képes megérteni. Talán annyira megijesztett, megdöbbentett, megsebzett, hogy az életed azóta már nem olyan, mint volt. Mert érthetetlen. Mert megrengetett mindent, amit biztosnak véltél. Akkor is elapadhatnak a könnyek, ha hirtelen, netán örökre elveszítettél valakit vagy számodra valami fontosat.

De az is lehet, hogy soha nem engedhetted meg magadnak a sírást vagy még inkább soha nem volt a könnyeidre szeretetteljes válasz. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy nem tanultad meg már kisgyermekként sem, hogyan fejezd ki az érzéseidet. Azt, hogy te is számítasz. Talán jobbnak láttad elrejteni a fájdalmad, hogy meg tudj birkózni a helyzettel. Hamar megtanultad, hogy aki érzékeny, az sebezhető is. Aki sír, az gyenge. Így aztán, egyre többször, csak befelé sírtál. Megtanultad befelé nyelni a könnyeidet és elfelejtetted milyen sebezhetőnek lenni. Nem azért, mert gyenge vagy, hanem mert ember. Talán sokáig el sem hitted, hogy olyankor majd lesz valaki melletted, és nem kell mindig figyelned, honnan jön a veszély. Mert valahogy el mered hinni, hogy lesznek majd, akik szeretettel vigyáznak rád.

siras2

Páncélok

Ha nem tudsz sírni, valószínűleg volt egy pillanat, amikor úgy gondoltad, választanod kell. Vagy páncélt növesztesz, vagy belerokkansz a fájdalomba. Talán volt egy pont, amikor eldöntötted, már nem sírsz, mert az apád nem fogad el téged. Mégis kellett valami, hogy mégis ott lehess a vasárnapi ebédeken. Mert valahova tartozni kell. Talán volt egy pont, amikor már túlságosan fájt neked, ahogy szavakkal vagy tettekkel vert a társad. Tudtad, hogy soha nem fog megváltozni, mégis a gyerekek miatt maradnod kellett. Amikor hirtelen ráébredtél, hogy a főnököd szeretője szemelte ki az állásod, és egy pillanat alatt lett halálos vesszőfutás az életed a munkahelyi aknamezőn. Amikor ő meghalt és te csak ültél némán kék sporttáskájával az öledben a kórházi folyosón. Reggel még te adtad a kezébe, most meg már nincsen. Semmi értelme.

Amikor menned kellett, de nem volt hova. Fájt nagyon, de nem lehetett sírni. Mert menni kell, csinálni kell, hiszen felelősséggel tartozunk önmagunkért és másokért is. A számlákat is fizetni kell. Ilyenkor veszed magadra a páncélt. Kicsit szoros és merev is, de legalább megvéd. A sírás nem segít senkin. Vannak helyzetek, amiben szinte már luxus.

Talán ha nem mutatod, hogy fáj, akkor nem kérdeznek. Az embernek legyen tartása. Így aztán finoman és észrevétlenül megkeményedik a páncélod. Belenő a húsodba és már eszed ágában sincs levenni, mert már nem is veszed észre, hogy rajtad van és már nem is emlékszel rá, hogy mikor sírtál utoljára.

siras1

Kapaszkodók

Sírni csak az tud, aki hinni mer. A holnapban, az életben, önmagában. Sírni csak az tud, aki érezni mer. Engedd meg magadnak a könnyeket. Engedd, hogy kimossa azokat az érzelmeket, amiket nem tudsz szavakkal elmondani. Ne hidd, hogy a sírás elgyengít. Az erős ember is felvállalhatja a könnyeit. Ha nem sírsz, akkor a lelked fájó része bezárva marad, amögött a nagy fal mögött, ahol te is rejtőzöl. Engedd kicsit szabadon a könnyeket, ha úgy érzed biztonságban vagy és megteheted.

Ne felejtsd el, az egyedüllét is lehet megnyugtatóan védelmező és egy ölelés is megnyithatja az elzárt szelepeket. Engedd meg magadnak, hogy egy pillanatra elgyengülj. Hogy egy egész picit megpihenj és sebezhető legyél. Legalább önmagad előtt is, ha kell. Senki sem lehet örökké erős. Vedd le egy picit a páncélod. Tedd le magad mellé. Ha még akarod majd, később újra magadra veheted. Érezd, hogy enged a szorítás. Lélegezz. Meglátod majd, mire felszáradnak a könnyek, könnyebb lesz minden levegővétel.

Ha segítettünk a cikkel, oszd meg, így te is segíthetsz másoknak!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk