FELFEDEZŐ
A Rovatból

Búcsúüzenetben jelentette be saját halálát a nő, akitől megtagadták az életét meghosszabbító rákgyógyszert

Egy előre beidőzített Facebook-posztban írta meg utolsó gondolatait Rachel Davies.


Rachel Daviesnél áttétes mellrákot diagnosztizáltak, amely átterjedt a csontjaira, a hátára, a nyakára és a medencéjére. A dolog érdekessége, hogy a 40 éves nő az Enhertu nevű gyógyszerért kampányolt, amely egy bizonyos típusú, gyógyíthatatlan mellrákban szenvedő betegek számára átlagosan hat hónappal hosszabbítja meg a betegségben szenvedők életét. Ám a rákgyógyszert megtagadták tőle – írta meg a LadBible.

Ugyanis ez a gyógyszer jelenleg nem érhető el az NHS (a brit állami egészségügyi szolgálat) keretein belül.

„Csak egy esélyt szeretnék, az esélyt arra, hogy élhessek” – mesélte Davies, amikor az NHS keretében az utolsó kemoterápiás kezelését kapta. „Ezért csinálom ezt, a fiamért és a családomért, nem csak magamért.”

Davies onkológusa, aki a Swansea Bay egészségügyi szervezetnél dolgozik, külön finanszírozást kért a gyógyszerre, de ezt elutasították. Arra hivatkoztak ugyanis, hogy „gondosan mérlegelik az összes olyan finanszírozási kérelmet, amely nem tartozik a szokásos kezelési protokollok közé”, és figyelembe veszik a NICE (az egészségügyi értékelő testület) ajánlásait is.

A NICE júliusban úgy döntött, hogy

nem javasolja a gyógyszert, mivel az nem költséghatékony, és arra szólította fel a gyógyszergyártókat, hogy kínáljanak méltányosabb árat.

Mindennek fejleménye lett, hogy Rachel Davies halálhírét szívszorító üzenetben közölte. A 40 éves nő előre elkészítette a közösségi médiára szánt búcsúüzenetét, amely csütörtök reggel jelent meg, amely megerősítette, hogy „már nincs itt”.

„Ha ezt olvasod, már nem vagyok itt. Micsoda életet éltem, és különös módon talán éppen a rák óta voltam a legboldogabb. Rengeteg mindent láttam és tapasztaltam, és megtanultam igazán élni”

– írta Davies, aki bejegyzésében arról is szólt, hogy nagyon büszke a családjára, fiára, és szerencsésnek érzi magát, mert megtalálta élete szerelmét. Úgy vélte, hogy csodálatos élete volt.

Végül arra buzdított másokat, hogy „éljék az életüket, és éljék jól”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
A sport mindenkin segít: interjú Ekler Luca paralimpikonnal és a BioTechUSA szakértőjével
Sztrók tízévesen, világcsúcs Tokióban, új cél Los Angelesben – Ekler Luca története a kitartásról és a tudatos felkészülésről szól. A Magyar Parasport Napja alkalmából arról beszélgettünk vele és a BioTechUSA szakértőjével, hogyan válik a mozgás mentális erőforrássá, és mi teszi a háttérmunkát valódi teljesítménnyé.


Ha te is azok közé tartozol, akik a paralimipiák időszakában lelkesen üdvözlik a magyar sportolók eredményeit, de igazából keveset tudnak magukról a sportolókról, a sikerük hátteréről, a parasportban rejlő újrakezdésükről, akkor Ekler Luca történetét mindenképpen figyelmedbe ajánljuk. A 27 éves sportolónak mindig is az élete része volt a sport, de hogy ezt komolyan is vette azt eredményei igazolják: a tokiói paralimpián lett először paralimpiai bajnok távolugrásban, Párizsban megvédte címét és nyert még mellé egy ezüstérmet is 400 méteres síkfutásban.

Február 22-én, a Magyar Parasport Napján a figyelem azokra a sportolókra irányul, akik nap mint nap bizonyítják: a kitartás, a fegyelem és a hit önmagunkban sokszor a legnagyobb akadályokat is legyőzi. Ez a nap a magyar parasportolókról szól, azokról a példaképekről, akik saját történetükkel mutatják meg, hogy a sport valóban mindenki számára elérhető, kortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül, és akiknek elszántságából bárki erőt meríthet.

Hogy mit jelent a mozgás szeretete a mindennapokban, hogyan formál személyiséget és közösséget, valamint milyen tudatos háttérmunka szükséges a csúcsteljesítményhez, arról Ekler Lucával, kétszeres paralimpiai bajnok atlétával és Németh Sándorral, a BioTechUSA termékspecialistájával beszélgettünk.

Sztrók után újrakezdés tízévesen

Ekler Luca számára a sport sosem egy kipipálandó délutáni program volt, hanem a gyermekkora természetes közege. „Nagyon sportos családban nőttem fel. Nem is nagyon emlékszem olyan hétvégére, amikor ne csináltunk volna valamilyen közös mozgásos programot” – meséli. A kirándulások, focizások, közös játékok mind azt az alapélményt erősítették benne, hogy a mozgás öröm, nem pedig kötelezettség.

Ez a természetesség azonban tízévesen egyik napról a másikra megszakadt.

Sztrókot kapott, lebénult a bal oldala, és a tenisz, amely addig meghatározta a mindennapjait, hirtelen kikerült az életéből.

Gyerekként ez nemcsak fizikai, hanem identitásbeli törés is volt. A rehabilitáció időszaka után mégis megszületett benne egy döntés:

„Szeretnék újra olyan lenni, mint a többi gyerek.”

Ez nem a múlt visszaszerzéséről szólt, hanem arról, hogy megtalálja az új útját.

Az atlétika, ahol eltűntek a korlátok

Ez az út végül az atlétikához vezetett. Bár már teniszezőként is kipróbált különböző sportágakat - így az atlétikát is -, akkor még senki sem gondolta, hogy egyszer ez lesz számára a fő irány. Már azokban az években látszott azonban, hogy a távolugrás áll hozzá a legközelebb, még úgy is, hogy külön nem készült rá.

A rehabilitáció után, amikor az atlétika lett a fő versenyszáma, ahhoz az edzőhöz került, aki korábban édesapja pályafutását is végigkísérte. „Rozi néni már versenyeken is látott, és azt mondta: hosszú lábaim vannak, viszonylag magas vagyok, egyértelmű, hogy a távolugrás lesz az én számom.” Ez a külső megerősítés találkozott azzal a belső élménnyel, amely miatt végül ott maradt:

„Az atlétikában éreztem azt, hogy a fogyatékosságom nem jelent akadályt, és úgy tudok csinálni szinte mindent, mint a többiek. Végül ott ragadtam.”

Innentől pedig valóban egyre egyértelműbbé vált az irány. A távolugrás nemcsak versenyszám lett számára, hanem az a közeg, ahol a lehetőségei kerültek fókuszba. „Nagyon hamar kiderült, hogy a távolugrás az, amiben igazán kiemelkedem… A többi pedig – mondhatjuk – már történelem.”

Ez a „történelem” ma már két paralimpiai aranyérem, világcsúcs és számos nemzetközi siker.

De Luca történetének lényege nem csupán az eredménylista.

(Photo by Christopher Jue/Getty Images)

Amikor minden összeállt: Tokió és a világcsúcs pillanata

Ha Tokió és a paralimpia kerül szóba, nem az érem csillogásáról beszél először, hanem arról a belső folyamatról, amely a rajtvonaltól a dobogó csúcsára vezette. „Tokióból számomra a legmeghatározóbb élmény az első pályára lépésem volt. Az a pillanat jelentette számomra az álmom beteljesülését. Úgy érzem, nem is éveket, hanem majdnem egy évtizedet készültem erre. A pályára lépés mindazt szimbolizálta, amin keresztülmentem, a rengeteg munkát, edzést, küzdelmet - egy csodálatos, kerek pillanat volt.” Akkor és ott összeért a múlt és a jövő: az addigi út és az, ami még előtte állt. Ennek kézzelfogható bizonyítéka lett,

a világcsúcs – az akkori 5,63 méter –, amely külön mérföldkő volt a pályafutásában, de számára legalább ilyen fontos maradt a közösség és a csapat ereje.

„Nagyon emlékezetes volt a távolugrásban elért világcsúcsom is, amit azóta már többször sikerült megjavítanom, illetve az a verseny, amikor esőben futottam 400 métert” – idézi fel. Ezek a pillanatok nemcsak eredmények voltak, hanem bizonyítékai annak, hogy a határok folyamatosan újraírhatók.

Ekler Luca eredményei

Paralimpia

2024 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2024 – Párizs – 400 méter síkfutás – ezüstérem

2021 – Tokió – távolugrás – aranyérem

Világbajnokság

2025 - Új-Delhi - távolugrás - aranyérem

2025 - Új-Delhi - 200 méter síkfutás - bronzérem

2024 – Kóbe – távolugrás – aranyérem

2024 – Kóbe – 100 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2023 – Párizs – 200 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 400 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – távolugrás – aranyérem

2019 – Dubai – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – 200 méter síkfutás – ezüstérem

Miközben a rekordok fontos mérföldkövek, számára legalább ennyire meghatározók voltak a közösségi élmények is. „Nagyon emlékezetesek voltak a csapatgyűlések, amikor pár naponta összejöttünk, meghallgattuk egymás eredményeit, és együtt ünnepeltünk. Ezek az apró közösségi pillanatok is nagyon sokat adtak.” A parasport nemcsak egyéni küzdelem, hanem közösségi élmény is, és ez a Magyar Parasport Napja egyik legfontosabb üzenete.

(Photo by Alex Pantling/Getty Images)

A sport, ami mentálisan is megtart

A fizikai teljesítmény mögött mindig ott van a mentális háttér is. A mozgás pozitív hatása nem áll meg az izmoknál: stabilitást, önbizalmat és kapaszkodót ad a mindennapokban. Segít célokat kijelölni, feldolgozni a kudarcokat, és olyan közösséget teremt, amely a nehezebb időszakokban is összetart.

Luca ezt nagyon tudatosan éli meg:

„Szerintem óriási pluszt ad a sport. Én el sem tudom képzelni a napjaimat mozgás nélkül. Még pihenőnapon is érzem, hogy hiányzik.”

A mozgás számára tehát nem pusztán eszköz a győzelemhez, hanem a mindennapok természetes része. És talán éppen ebből a mély, belső kötődésből fakad az a folyamatos hajtóerő is, amely a sikerek után sem engedi megállni. A kérdés számára nem az, hogy elérte-e már a céljait, hanem az, hogy meddig képes még fejlődni.

„Mindig van olyan terület, amiben jobb lehetek. Regeneráció, étkezés, edzésmunka – szerintem ennek nincs plafonja. Ami igazán motivál, az az, hogy megtudjam, hol van a teljesítményem határa.”

Számára a fejlődés nem elvont cél, hanem folyamatos, tudatos munka. Ráadásul több versenyszámmal dolgozik: a távolugrás és a 400 méter edzésmunkája nagyon eltérő, így állandó egyensúlykeresés zajlik közte és az edzői stáb között. „Ez izgalmas kihívás, és minden felkészülés másképp alakul.” Közben pedig megtanulta azt is, hogy nem a rövid távú eredmények számítanak, hanem az évek munkája.

Egyensúly a pályán és azon túl

Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a sport nem válhat kizárólagos identitássá. „Nem az eredményeinknek kell meghatározniuk minket. A sporton kívül is emberek vagyunk, vágyakkal, célokkal. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.”

Ez a gondolkodás segíti abban, hogy az élsport mellett civil pályáját is tudatosan építse. „Három éve dolgozom a Testnevelési Egyetemen az Atlétika Tanszéken adjunktusként. Részt veszek az inkluzív sportoktató szakirányú továbbképzésben, amelynek már a második évfolyama végzett. Hamarosan Veszprémben is indul egy rövidített mikroképzés, különösen aktuálisan, hiszen a város elnyerte az Európa Sportrégiója 2026 címet. Az inkluzív sportoktatás egyre fontosabb lesz, hiszen sok speciális igényű gyermekkel találkozunk.

Hiszek abban, hogy a jövő sportolóinak szükségük lesz olyan szakemberekre, akik megfelelő tudással tudják őket támogatni.

Ugyanakkor 2026 után már nagyon közel lesz a Los Angeles-i paralimpia, így akkor ismét mindent annak rendelek majd alá, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból.”

Miközben tehát a következő nagy cél, az újabb paralimpiai részvétel is körvonalazódik, Luca párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a sport hosszú távon minél több ember számára váljon elérhetővé.

Tudatosság a teljesítmény mögött

Ahhoz azonban, hogy a tehetség és a kitartás valóban eredményben is megmutatkozzon, komplex háttérmunka szükséges.

A csúcsteljesítmény ma már nem csupán az edzésmunkán múlik: a tudatos táplálkozás és az egyénre szabott étrend-kiegészítés is a felkészülés része – nem csodaszerként, hanem szakmailag megalapozott támogatásként.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arról Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája avat be minket munkájának rejtelmeibe.

„A munkám lényege a BioTechUSA termékeinek mélyreható ismerete és ennek az átadása. A termékek hatóanyagait, azok mennyiségét, egymásra gyakorolt hatásait kell ismerni, egészen hatóanyagszintig. Ehhez szorosan kapcsolódik a sportolók és a különböző sportágak működésének ismerete is. Összetett, sokoldalú munka, nagy felelősséggel, de pont ezért szeretem” – fogalmaz.

Felmerül a kérdés: kell-e különbséget tenni az ép és a fogyatékkal élő sportolók között a felkészülés, különösen a táplálkozás és az étrend-kiegészítés terén? Németh Sándor szerint az alapelv mindenkinél ugyanaz, legyen szó paralimpikonról, élsportolóról vagy akár hobbisportolóról:

„Mindkét esetben a cél a csúcsteljesítmény elérése. A megközelítés alapelvei azonosak: célmeghatározás, egészségi állapot felmérése, az aktuális terhelés figyelembevétele.”

A különbségek az egyéni adottságokban rejlenek. Éppen ezért a hangsúly az állapotfelmérésen és a személyre szabott megközelítésen van. „Egy parasportolónál például az energiafelhasználás, a hőháztartás vagy a regeneráció eltérhet az átlagostól, ezért még több információra van szükség ahhoz, hogy valóban személyre szabott tanácsot tudjunk adni.”

A szakértő szerint az elmúlt években egyre nagyobb az igény a tudatosságra is: a sportolók szeretnék tudni, mit és miért fogyasztanak.

Ez a szemléletváltás azonban csak akkor működik, ha a táplálkozás az alap. „Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy egy ‘jó’ étrend-kiegészítő önmagában megold mindent. Valójában a megfelelő, célhoz igazított táplálkozás az alap, és erre épülhetnek rá a kiegészítők. Nem helyettesítenek, hanem finomhangolnak.”

Elköteleződés a hazai parasport mellett

A BioTechUSA 2021 óta támogatja a Magyar Paralimpiai Bizottságot termékeivel és szakmai tanácsadással, és az együttműködés azóta is folyamatos. A vállalat számára ez nem csupán partnerség, hanem hosszú távú társadalmi felelősségvállalás: céljuk, hogy a hazai parasport láthatósága és szakmai támogatottsága erősödjön, miközben para-, él- és hobbisportolók egyaránt megtalálják azokat az eszközöket, amelyek segíthetik őket saját céljaik elérésében.

A jövőben ezt az együttműködést szeretnék tovább mélyíteni. „Mindenképpen szeretnénk tovább erősíteni az együttműködést. Nemcsak a bizottsággal és a parasportolókkal, hanem azokkal is, akik aktív, egészségtudatos életmódot keresnek vagy folytatnak, akár kerekesszékesként is” – fogalmaz Németh Sándor. Mint mondja, a cél nem pusztán a terméktámogatás, hanem az edukáció erősítése is: „Célunk, hogy a jó példákon és edukáción keresztül megmutassuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mikor, kinek lehet valóban szüksége étrend-kiegészítésre. Ha ezt sikerül tudatosan átadni, az hosszú távon mindenkinek nyereség.”

A sport valóban mindenkié

Ez a szemlélet jól illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet a Magyar Parasport Napja is képvisel: a sport nem kiváltság, hanem lehetőség. Ha tudatosság, szakmai támogatás és közösségi erő társul hozzá, valóban mindenki számára elérhetővé válhat – életkortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül.

Ekler Luca története azt bizonyítja, hogy a kitartás és a megfelelő háttér együtt képes valódi teljesítményt teremteni. Amikor pedig a belső erő találkozik a felkészültséggel és a támogatással, a célok – legyenek azok paralimpiai aranyak vagy személyes mérföldkövek – már nem tűnnek elérhetetlennek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ifj. Schóbert Norbi az ország legnagyobb mellű nőjét készült feleségül venni A Nagy Duettben, aztán jött a fordulat
Baj Angelika is feltűnt a TV2 showműsorában, Lengyel Johanna és Schóbert Norbi duettjénél. Rövid szereplése után idő előtt, csalódottan vonult le a színpadról a produkció részeként.


Élő adásban, A Nagy Duett színpadán „nősült meg” ifj. Schóbert Norbi. A 20 éves fiú a vasárnap esti show-műsorban állt oltár elé, persze csak a Lengyel Johannával közös produkció részeként, egy Las Vegas-i stílusú villámesküvő keretében.

A páros a Valmar slágerét, a Magány vagány című dalt adta elő, Norbi láthatóan lubickolt a vőlegény szerepében, felszabadultan és energikusan énekelt.

A menyasszonyt először az ország legnagyobb mellű nőjeként ismert Baj Angelika alakította, akit csak akkor látott meg Rubint Rékáék fia, amikor felemelte a fátylat. Ekkor mindketten nagyon meglepődtek, majd Angelika csalódottan le is vonult a színpadról.

Az ara szerepét ezután Lengyel Johanna vette át, aki az előző jelenetben még az anyakönyvvezetőt játszotta. Az előadás a zsűrit lenyűgözte, amiért maximális, 40 pontot kaptak, de a nézők tetszését is elnyerték, hiszen továbbjutottak a következő show-ba.

Ifj. Schóbert Norbi a való életben 2023 októbere óta alkot egy párt versenytáncos szerelmével, Farkas Petrával. Kapcsolatuk komoly, a közös jövőt tervezik, és bár az eljegyzésre még nem került sor, Petra már korábban bevallotta, hogy bármikor igent mondana Norbinak.

Via story.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ördög Nóra: „A Séfek Séfe történetében még soha nem fordult ilyen elő” – Princess Szabina botránya után ki is borult
Princess Szabina késekkel hadonászva borította ki a stábot, az új séf, Tischler Petra pedig tehetetlen dühvel nézte a jelenetet. A drámai események után a produkció a legsúlyosabb lépésre készülhet.


Példátlan események borzolják a kedélyeket a Séfek Séfe stúdiójában, ahol a feszültség már nemcsak kézzel fogható, de a legfrissebb előzetes szerint tettlegességig is fajulhatott. A március 2-i adás promójában egy fekete csapattag drámai kijelentést tesz: „Valaki megütött valakit.” Az eset súlyát Ördög Nóra műsorvezető szavai is alátámasztják, aki szerint „A Séfek Séfe történetében még soha nem fordult ilyen elő.”

A konfliktusok középpontjában ezúttal Princess Szabina, A Nagy Ő korábbi szereplője áll, akinek viselkedése már a verseny elejétől megosztja a nézőket és a versenyzőtársakat. Egy feladat során a helyzet annyira elfajult, hogy az influenszer két késsel hadonászva futkosott a stúdióban, ami miatt az új séf, Tischler Petra teljesen kiakadt. „Ne forogjál a késsel!” – üvöltötte a versenyzőre, majd később így nyilatkozott az esetről:

„Annyira kivert a víz az idegtől, hogy tehetetlenül kellett néznem, ahogy Szabina szabotálja a munkát.”

A Blikk is beszámolt róla, hogy a „középkori lakoma” tematikájú feladat során Szabina először a királynői koronára pályázott, majd miután udvari bolondnak öltöztették, teljesen kiborult.

„Én nem hiszem el, hogy én lettem ez a hülye udvari bolond” – fakadt ki.

Az idei évad már korábban is a drámai pillanatokról szólt, a forgatásra egyszer mentőt is kellett hívni egy rosszullét miatt. A nézők egy része szerint a műsor a konfliktusok intenzitása miatt mára szinte nézhetetlenné vált. A mostani eset azonban mindenen túltesz, hiszen a fizikai erőszak egyértelműen a legsúlyosabb vétség, ami egy ilyen műsorban előfordulhat, és akár azonnali kizárást is eredményezhet. A végső döntés és a pontos részletek a hétfő esti adásból derülnek ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Klónnak nézték Jim Carrey-t a párizsi díjátadón, a stábja kénytelen volt reagálni a vad elméletre
A színész megváltozott külseje és viselkedése indította el a találgatásokat a közösségi médiában. A díjátadó szervezői és a sztár sajtósa is megerősítette, hogy a legenda személyesen volt jelen.


Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.

A francia filmakadémia eseményén a világsztár egy percig sem volt egyedül. Családja körében, a párjával, a lányával és az unokájával, valamint 12 közeli barátjával érkezett. A színpadra Michel Gondry rendező szólította, Carrey pedig hónapokig készült, hogy hibátlan franciasággal mondja el köszönőbeszédét.

A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:

„Alexis Stone mint Jim Carrey Párizsban.” Az Elliot Joseph Rentz néven is ismert előadó posztját ezrek osztották meg perdöntő bizonyítékként.

A színész sajtósa, Marleah Leslie azonban a TMZ nevű lapnak lesöpörte az asztalról a híreszteléseket. „Jim Carrey részt vett a César-gálán, ahol átvette a Tiszteletbeli César-díját” – szögezte le Leslie. A díjátadó fődelegáltja, Gregory Caulier is megerősítette, hogy a színész részvétele már a nyár óta szervezés alatt állt, és méltósággal, kedvességgel viselkedett az est folyamán. Jim képviselői szerint tehát mindenki megnyugodhat: a legenda valóban önmaga volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: