ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Amikor Budapestről a Káli-medencébe költözik a család

Zsófiék példáján keresztül bemutatjuk, milyen előnyökkel is járhat a környezetváltozás a kisgyermek számára, és hogyan érdemes felkészülni egy költözésre. "Gyerekkel az élet" sorozatunk 3. része.


"Gyerekkel az élet" sorozatunkban a gyermekvállalás, gyermeknevelés különböző kérdéseköreit járjuk körül, személyes történetek segítségével. Megvitattuk, mire van szükség feltétlenül, ha érkezik a baba, és bepillanhattunk egy ötgyermekes család életébe is. Most azt mutatjuk be, milyen is az, amikor gyerekkel együtt új lakóhelyre költözik a család.

Zsófi, a férje Andris, és a másfél éves Barnabás pár hónappal ezelőtt még egy budapesti kétszobás lakásban éltek – most pedig már a Káli-medencében található Kővágóörsöt tekintik otthonuknak.

A fővárosból költöztek vidékre, társasházból kertes házba, a nagyvárosi munkát cserélik le egy kis faluban indítandó családi vállalkozásra.

A Káli-medence misztikus ereje

Zsófi és férje a Balaton-felvidéken ismerkedtek meg, Szentantalfán, egy házibuliban. Később együtt is gyakran jártak erre, nagy kevdvencük lett a Káli-mendence, egyre jobban megszerették a környéket, egyértelmű lett, hogy az esküvőjüket is itt tartják. Idővel azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne olyan életet kialakítani, hogy ne kelljen vasárnap visszamenni a fővárosba, ami mindig olyan nehezükre esett.

De miből lehetne megélni a Balatonnál?

„Andris régi álma volt egy saját vendéglátóhely. Pedig egészen más munkája volt eredetileg, a banki területet cserélte el szakácskodásra, most pedig pék lesz belőle. Elkezdte nagyon érdekelni a sütés, a kovászos kenyér, a leveles tészták, és nagy szerelme a szendvicskészítés. Így jött az ötlet, hogy egy pékséget szeretnénk nyitni, és ha már, akkor a Káli-medencében. Nem csak azért, mert mi szeretünk itt lenni, hanem mert errefelé hiány van a pékségekből.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miért költöztünk Budapestről a Káli-medencébe, hogy korábbi nagyvárosi életünket hátrahagyva családi vállalkozásként pékséget nyissunk? Sok mindent fel tudnánk sorolni, például, hogy a Káli-medence örülne még olyan helynek, ahol egyszerre lehet minőségi péktermékeket vásárolni és fogyasztani, kényelmesen kávézni, reggelizni, és közösségi élményt megélni. Vagy azért, mert évek óta arról álmodozunk, hogy ezen a csodás helyen élhessünk, és itt kínálhassunk szenzációs ételeket, friss élményeket, és jó emlékeket vendégeinknek. Vagy mert szeretjük nézni, ahogy az étel, ital és jó zene kíséretében barátságok születnek. Szerintünk ez maga az élet! Zsófi és Andris vagyunk, és Nektek álmodtuk meg az Andriska Pékbisztrót Kővágóörsön, amit július végén megnyitunk. ? www.andriskapekbisztro.hu #andriskapékbisztró #andriska #kővágóörs #kalimedence #kálimedencepékség #kálimedencekávézó #kálimedencereggelizőhely #kifli #kávé #reggeli #pékbisztró #kálifeeling

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Már éppen kezdték feladni az álmukat, hogy a Balaton közelében pékséget nyithassanak, amikor egy ismerősük hívta őket: „Figyeljetek, itt van Kővágóörsön egy pékség, ami üresen áll, nem akarjátok ti továbbvinni? Összenéztünk, és egyből megvolt a válaszunk. Ráadásul kiderült, hogy a kővágóörsi pékséget Törökék üzemeltették, a Kossuth utcában – erre mi rá is csodálkoztunk, hogy de hát mi vagyunk Törökék, a Kossuth utcából, mivel Andris családneve Török, az eredetileg pékségnek szánt ingatlanunk pedig a Kossuth utcában volt, csak épp egy másik faluban. Ezt egy jelnek vettük, hogy ide kell jönnünk” – meséli Zsófi.

NÉZD MEG A ZSÓFIVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Fővárosból a kis faluba, egy másfél éves kisfiúval

Megnézték a 15 éve üresen álló romos épületet, és első látásra beleszerettek. Eldöntötték, hogy a család is Kővágóörsre költözik, hiszen egy pékségben korán kezdődik a nap. Három hónapja költöztek a kis faluba a nagy fővárosból, a másfél éves Barnabással együtt.

„Voltak visszatartó erők, megkaptuk a kérdéseket családon belül, hogy biztos, hogy logikus lépés-e ez, és hogy mi lesz velünk szezonon kívül.”

„De a család alapvetően nagyon támogató, és nélkülük nehezen is tudnánk elindulni, mert a nagymamák rengeteget segítenek, vigyáznak Barnabásra, amikor nekünk dolgoznunk kell”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Pontosan egy éve készült ez a fotó, amikor a barátainknak először megmutattuk, milyen őrültségre készülünk. A Friss Cipó sütöde közel 50 évig sütötte a híres kővágóörsi kiflit és a falusi kenyereket, majd 15 évet állt teljesen üresen, mielőtt mi rátaláltunk. Azóta elképesztően sokat dolgoztunk azon, hogy hamarosan új fejezet indulhasson ennek a csodás vöröskő épületnek az életében. Na meg persze a miénkben is...Becsomagoltuk a korábbi budapesti életünket, és leköltöztünk Kővágóörsre, hogy megvalósítsunk egy sokéves álmot. Ez lesz az Andriska. Itt folytatódik majd a kővágóörsi friss kifli története, és indul majd el sok új finomságé. ? Már csak pár hét, és megnézhetitek, mi lett a romos házikóból... #dreambigorgohome #andriska #pekbisztro #andriskapekbisztro #kifli #kávé #reggeli #kalimedence #kovagoors #hamarosan ? @gabbysutori

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Zsófi úgy gondolja, hogy fontos volt figyelembe venniük, Barnabásnak is meglehetnek az igényei, életkori sajátosságai, amiket össze kell hangolniuk az ő álmaik és terveik megvalósításával. „Nem akartunk robbanásszerű változást az életébe, szerettünk volna megfelelően felkészülni a változásra. Sokat segített ebben nekünk Orsi, akit fogadott védőnőnknek tekintettünk. Vele közösen beszéltük át azt a tervet, amit a költözésünkhöz összeállítottunk. Kb. egy éve dőlt el, hogy ideköltözünk, azóta egyre többet jártunk erre Barnabással együtt is, hogy egyre ismerősebb legyen neki a közeg” – mondja Zsófi a környezetváltozásra való rákészülésről.

„A gyerekeket érinti és meg is viseli a változás. Tévesen gondoljuk azt, hogy bizonyos kor alatt ők még kicsik és nem érzékelik a változásokat, lehet a fejük felett dönteni. Fontos az, hogy a gyerek érettségi szintjének megfelelően kommunikáljunk vele arról, ami épp történik” – javasolja Jakobovits Kitti pszichológus.

Néhány megszokott dolog az új környezetben is stabilitást ad

Egy másfél éves kisfiúval költözni kihívás, már csak azért is, mert amit a szülei egy dobozba bepakolnak, azt ő rendszerint kipakolja. Ennek ellenére Gelencsér Józsefné védőnő azt tanácsolja, hogy ne passzoljuk le a gyereket a költözés ideje alatt nagyszülőkhöz, hogy aztán már csak az új környezetben találkozzunk újra vele – jobb, ha ő is megtapasztalja a változást.

„Célszerű az ágyát, a leginkább megszokott tárgyait már első nap elhelyezni, hogy legyen olyasmi a szobában, ami már mindenképp ismerős neki.”

„Ha a gyerek fővárosból vidékre kerül, ahol sokkal többet lehet a levegőn, sokkal szabadabb lehet, több mindent lát, többféle dolgot tud játszani, az megerősíti abban, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni.”

Ez Zsófiéknál is így történt, és bevált: „Az első éjszaka még millió doboz állt össze-vissza a házban, de arra nagyon figyeltünk, hogy Barnabás ágya már készen álljon, és az a fotel is, amiben elalvás előtt szoktam neki mesélni. Ahogy leültünk a fotelba, ugyanúgy ráhajtotta a fejét a mellkasomra, ahogy korábban, és két perc alatt elaludt.”

A kisgyereknek az is élmény, hogy a ház előtt elsétál két tehén

„Barnabásnak másfél évesen ez az élet, hogy ki tud jönni a kertbe, kukacokat nézegetni, a szomszédban libák vannak, a kapu előtt rendszeresen elsétál két tehén, ha elmegyünk sétálni, lovakkal találkozik. Nem állítom, hogy minden gyereknek pont erre van szüksége, de azt látom, hogy neki nagyon jót tesz. Talán pont azért, mert érzi rajtunk, hogy mi itt jól vagyunk, sokkal harmonikusabbak vagyunk, hogy erre vágytunk. Mióta Kővágóörsre költöztünk, ő sokkal jobban alszik, mint korábban. A mozgásának, az egyensúlyérzékének is nagyon jót tett, hogy itt aztán mindenhova megpróbál felmászni, és aztán leesni, és rengeteget van a szabadban” – összegzi Zsófi.

„A gyerek fejlődése szempontjából határozottan jót tehet a vidéki környezet. Olyan ingerekkel találkozhat, amelyekkel egy zsúfolt nagyvárosban nem.”

„Ha csak a fizikai egészségére gondolunk, az immunrendszere erősebb lesz, sokkal nagyobb mozgástere van, ki tud alakítani olyan rekreációs folyamatokat, amelyek később is hasznosak lesznek”

– teszi hozzá a pszichológus, Jakobovits Kitti.

A tervezés és az anyagi stabilitás sem árt

Zsófiék gondolkodtak rajta, hogy mikor van jó időszak ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen költözésbe és egy családi vállalkozás indításába. „Nagyon komoly anyagi vállalást is jelentett részünkről ez a terv.”

„Körülnéztünk, hogy milyen lehetőségek adódnak az anyagi támogatásra, és a babaváró kölcsönt elég jó lehetőségnek találtuk, ezért azt fel is vettük. Szeretnénk még gyereket, ezért ez abszolút nekünk való támogatás.”

Mit tanácsol a szakértő?

„Egy család életében számos lehetőség jöhet, amelyet érdemes megragadni. Akár a költözés, egy új vállalkozás vagy éppen a családbővítés a következő lépés, az anyagiak megtervezésében érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a célokhoz leginkább passzoló pénzügyi konstrukcióval indulhassunk neki a változásnak. A szabad felhasználású Babaváró kölcsön felvétele minden eddiginél egyszerűbbé vált, így egyre több pár válik jogosulttá a támogatásra. A feltételekről és lehetőségekről érdemes előzetesen tájékozódni a honlapunkon vagy időpontot foglalni a bankfiókokba, ahol az állami támogatások szakértői, az OTP Bank kollégái várják az érdeklődő házaspárokat” – javasolja dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

A költözés egyik legfőbb tanulsága az volt Zsófiék számára, hogy jó minél alaposabban és minél hamarabb felkészülni egy ilyen nagy ívű változásra. „Rám korábban nem volt annyira jellemző ez az előzetes tervezés és felkészülés, többször költöztem külföldre egyirányú repülőjeggyel. Amikor eldöntöttük, hogy költözünk, nekem kevésbé tűnt ijesztőnek a gondolat, de azért tudtam, hogy nagyon más ez a helyzet egy gyerekkel együtt. A nagymamáknak nagyon sokat köszönhetünk, hogy számíthatunk rájuk és rengeteget segítenek.”

*Jogi figyelmeztetés:

A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt. Az adatok tájékoztató jellegűek, a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM számításánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szerződéskötés és az első törlesztőrészlet esedékessége között 31 nap telik el, a kölcsön folyósítása 2020. július 1-én történik meg, illetve az 5 éves kamatperiódust követően a referencia kamat nem változik. A THM meghatározásakor a 2020. július 1-én érvényes kondíciókkal számoltunk. Az ügyfél által a központi költségvetés javára, a fennálló kölcsön összege után havonta, a törlesztőrészletekkel együtt fizetendő kezességvállalási díjat a THM magába foglalja.

THM (kamattámogatással): 0,4%

THM (kamattámogatás nélkül): 5,9%


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Adómentesség és extra juttatások: Mihez kezdjünk a hirtelen jött összeggel, hogy ne tűnjön el a számláról?
Négy anyuka barátnőmet kérdeztem meg, ki mire fordítja a megnövekedett bevételt és hogyan kerülik el, hogy a havi többletbevétel észrevétlenül elillanjon.


Nem vagyok egy pénzügyi zseni, de azt már megtanultam az évek alatt, hogy ami a folyószámlán marad, az valahogy köddé válik. Egy impulzusvásárlás itt, egy „ez még kell a gyereknek” ott, és hó végére ugyanott tartok, mint előtte – a nullán. Most viszont, hogy nálunk is változott a havi bevételek összege, hirtelen sokkal sürgetőbbé vált a tudatosabb hozzáállás. És nem csak nekem: a szomszédunkban, az ismeretségi körünkben több házaspárnál is hasonló a helyzet – szóval úgy tűnik, idén a február a nagy tervezések hónapja lett.

De mit kezdjek ezzel a hirtelen jött szabadsággal?

Én az a típus vagyok, aki szereti a biztonságot. Nem akarom, hogy ez a pénz csak úgy elfolyjon a rezsi és a nagybevásárlás résein, vagy apró, felesleges dolgokra szóródjon szét. Ezért ahelyett, hogy azonnal webshop-túrára indultam volna, inkább megkérdeztem az anyuka barátnőimet.

Kíváncsi voltam, ők mit kezdenek a plusz forrásokkal. Meglepődtem. Azt hittem, mindenki wellness-hétvégére vagy új kanapéra gyűjt, de kiderült, hogy a környezetem sokkal tudatosabb, mint gondoltam.

Andi barátnőm példája volt a legtanulságosabb, mert ő az, akit a hónap utolsó hetében már én szoktam meghívni kávéra. Imád élni, és a pénzügyi tudatossága eddig kimerült abban, hogy tudta a PIN-kódját. Most viszont egy friss többletbevétel hatására valami átkattant nála.

Elmesélte, hogy mivel eddig mindig kifolyt a pénz a kezéből, most egyetlen stratégiát követ: úgy tesz, mintha meg se kapta volna ezt a pluszt.

A taktikája zseniálisan egyszerű: a többletet azonnal, a fizetés napján átvezeti egy megtakarítási számlára.

Nem akarja látni az egyenlegén, mert ha ott van, elkölti. Így viszont szinte észrevétlenül épül a vésztartaléka. Azt a célt tűzte ki, hogy legyen legalább 3-6 havi megélhetésnek megfelelő összege félretéve, amihez nem nyúl, csak vészhelyzetben.

Ahogy ő fogalmazott: rájött, hogy a tartalék nem valami extra dolog, hanem egyszerűen kell ahhoz, hogy végre nyugodtan tudjon aludni, és ne kelljen rettegnie egy váratlan kiadástól.

Vele szemben Noémi mindig is a racionális döntések híve volt. Náluk a férje kapott most egyszeri, a munkájához kapcsolódó juttatást, plusz náluk még egy kisebb rendszeres többletbevétel is megjelent,

Ők nem aprózzák el a dolgot, de nem is költik el azonnal.

Úgy döntöttek, hogy ezzel a már szabad szemmel is jól látható többlet bevétellel elindítanak egy rendszeres megtakarítási programot, amelynek segítségével automatikusan, minden hónapban egy bizonyos összeg a kiválasztott befektetési alapba kerül.

Tudjuk, hogy pár év múlva hozzá kell nyúlni a tetőhöz, és energetikai felújítást is tervezünk. Most még nem égető, de akkor hatalmas kiadás lesz.

Az érvelése teljesen logikus: ahelyett, hogy most elfolyna a pénz, egy értékpapírszámlán gyűlik, sőt, a hozamok által még gyarapszik is. Így, amikor eljön a felújítás ideje, nem hitelből kell majd megoldaniuk, hanem ott lesz a saját, összegyűjtött tőkéjük.

Szakmai segítség a tudatosság mögött

Az OTP Bank az ügyfelek eltérő pénzügyi érettségi szintjéhez igazodva kínál megoldásokat az öngondoskodásra. A megtakarítási szokásokat még kialakítóknak a Persely funkció és a Rendszeres Megtakarítási Program kínál könnyen használható belépési pontot, míg a tudatosabb ügyfelek befektetési tanácsadással és személyre szabott megoldásokkal tervezhetnek hosszú távra. A bank kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra és a nyugdíj előtt állókra, számukra innovatív digitális eszközöket és szakértői támogatást biztosítva.

Zsófi barátnőméknél a gyerekek még kicsik, de ő már most a gimnáziumra és az egyetemre gondol:

Tudod, milyen drága lesz egy albérlet vagy egy külföldi félév, mire ezek megnőnek?

Zsófi úgy döntött, hogy a havi pluszt Tartós Befektetési Számlán helyezi el és ott a számtalan elérhető értékpapír közül kiválasztja azokat, amelyek számára megfelelőek.

Ő kifejezetten hosszú távban, 10-15 évben gondolkodik. Úgy van vele, hogy ez a pénz most nem hiányzik a napi megélhetésből, de amikor a gyerekek kirepülnek, életmentő lesz. Ráadásul a TBSZ számlán elhelyezett megtakarítások hozama 5 év után adómentes.

Edit a legfiatalabb közülünk, mégis ő a legelőrelátóbb.

Bár még csak 35 éves, már most azon pörög, miből fog élni 70 évesen.

Nem pesszimista, csak realista: kiszámolta, és rájött, hogy az állami nyugdíja valószínűleg édeskevés lesz ahhoz az életszínvonalhoz, amit megszokott, és nem akarja majd fillérekből tengetni az öregkorát. Nem szeretne az a nagymama lenni, akinek a fiai adnak pénzt gyógyszerre, rezsire.

Nyugdíjas éveiben is a saját lábán akar állni, nem pedig a gyerekeit terhelni anyagilag.

Ezért a többletbevétel egy részét nyugdíjcélú megtakarításba irányítja. Azt mondja, most még nem fáj neki ez az összeg, de a kamatos kamat csodákra képes 30 év alatt. Ráadásul erre még adójóváírást is igénybe vehet, szóval úgy érzi, duplán jól jár.

A barátnős körkérdés után rájöttem, hogy nincs egyetlen „tökéletes” megoldás, csak tudatos döntés van. A legrosszabb, amit tehetek, ha hagyom, hogy az infláció vagy a pillanatnyi vágyaim felemésszék ezt a lehetőséget.

Hogy én mit választok?

Még le kell ülnöm a férjemmel átbeszélni, de a terv már körvonalazódik. Egy biztos: nem fogom hagyni, hogy észrevétlenül elfolyjon a pluszpénz. Valószínűleg ötvözöm a lehetőségeket: a pénz egy részét automatikusan félreteszem vésztartaléknak, a másik feléből pedig elindítok valamilyen hosszú távú megtakarítást, mert a lakásfelújítás pár év múlva nálunk is aktuális lesz.

Bármelyik utat is választjuk végül, a lényeg szerintem nem is a konkrét módszer, hanem a pénzügyi tervezés, ami valódi biztonságot ad a családnak.

Lehet, hogy csábító lenne hónapról-hónapra azonnal elverni mindent, de a felelős döntés az, ha van egy tervünk. A havi pluszbevétel így nem fog észrevétlenül elfolyni a kezeink közül, hanem értünk dolgozik majd. És hidd el, ez a fajta kiszámíthatóság hatalmas terhet vehet le a te válladról is, mert csökkenti a családi pénzügyek körüli stresszt.

Szóval, ha te is most kaptad meg az első emelt összeget, ne hagyd csak úgy elillanni! Ülj le egy kávé mellé, számolj utána, és találd meg azt a célt, amiért neked is megéri félretenni. A jövőbeli éned nagyon hálás lesz érte!

Orosz Emese írása

A képek illusztrációk, forrás: Canva


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egy babona miatt ma 287 milliárd forintot bukunk – és ez még csak az idei első péntek 13
Egy folklorista becslése szerint az elhalasztott utazások és üzletkötések okozzák a hatalmas gazdasági kárt. A jelenség mögött a kulturálisan belénk kódolt félelem áll, ami a viselkedést is befolyásolja.


Ma van az a nap. Február 13., péntek. A naptár fekete báránya, amikor a babonásabbak inkább ki se kelnek az ágyból, a többiek meg legalább egy pillanatra elgondolkodnak, hogy ma talán mégis a lépcsőt választják a lift helyett. És hogy a para teljes legyen, idén ebből nem is egy, hanem mindjárt három jutott nekünk, a mai az első a sorban. De vajon a rettegés mögött áll-e több a kultúránknál, vagy csak az agyunk játszik velünk?

A klasszikus alapanyag két különálló, de önmagában is gyanús elemből áll össze: a péntekből és a 13-as számból.

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsorán tizenhárman ültek, Júdás volt a tizenharmadik, a keresztre feszítés pedig másnap, pénteken történt.

A 12-es szám a teljesség, a rend szimbóluma – tizenkét hónap, tizenkét apostol, tizenkét zodiákus –, a 13-as pedig az, ami ezt a harmóniát megbontja, ami kilóg a sorból. Ehhez jönnek még az északi mitológiából átszivárgó motívumok, ahol a tizenharmadik, hívatlan vendég, Loki borítja fel az istenek vacsoráját. Mégis, ez a két elem csak viszonylag későn, a XIX. század végén, a XX. elején forrt össze egy önálló, marketingképes márkává, a „péntek 13” hírhedt napjává.

Persze van egy ennél sokkal jobban hangzó, filmvászonra kívánkozó eredettörténet is: a Templomos Lovagoké. A legenda szerint 1307. október 13-án, pénteken tartóztatták le és kezdték el szisztematikusan felszámolni a rendet Franciaországban, és az ő átkuk szülte a nap balszerencsés hírnevét. Ez a narratíva annyira erős, hogy máig tartja magát, csakhogy a történészek szerint legfeljebb egy utólagos, csinos magyarázat, amire kevés a bizonyíték. Helen Nicholson középkorkutató elég csípősen fogalmazott a templomosok körüli misztikumról:

„a rendelkezésünkre álló bizonyítékok szerint dögunalmas római katolikusok voltak.”

A babonából egyébként már a XIX. században is viccet csináltak. New Yorkban egy „Thirteen Club” nevű társaság direkt gúnyt űzött a hiedelmekből: a Knickerbocker Cottage 13-as szobájában tartottak 13 fogásos vacsorákat, ahová egy létra alatt vonultak be, és egy „Morituri te salutamus” (Halálba menők köszöntenek) feliratú zászló alatt ettek.

De ha a történelem ingatag, miért érezzük mégis rosszul magunkat ezen a napon? A pszichológia szerint az agyunk van így bekötve. Jane Risen, a Chicagói Egyetem viselkedéskutatója szerint a babona érzete még azokat is eléri, akik amúgy nem hisznek benne. Ilyenkor ugyanis „a rossz kimenetel ugrik be és képzeljük el élénkebben”, és amit élénkebben képzelünk el, azt hajlamosak vagyunk valószínűbbnek is tartani. Stuart Vyse pszichológus ezt nevezi a péntek és a 13-as „kettős pszichés csapásának”. Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem pszichológusa pedig a kulturális nyomásra mutat rá:

„Amint ezek bekerülnek a kultúrába, hajlamosak vagyunk tiszteletben tartani őket… Úgy érzed, ha figyelmen kívül hagyod, kísérted a sorsot.”

A feszültséget oldó apró rítusok, mint a „lekopogom”, még a szkeptikusoknál is működnek, nem mágikusan, hanem mert bizonyítottan csökkentik a szorongást.

És a számok? Tényleg több a baj ezen a napon? Egy sokat idézett, 1993-as brit orvosi tanulmány arra jutott, hogy bár péntek 13-án kevesebben ültek autóba, a közlekedési balesetekből származó kórházi felvételek száma mégis magasabb volt. Egy finn kutatás a nők esetében talált magasabb halálos baleseti kockázatot, de egy későbbi, részletesebb elemzés már nem tudta ezt megerősíteni.

A holland biztosítók statisztikái pedig egyenesen az ellenkezőjét mutatták: szerintük péntek 13-án éppenséggel kevesebb a tűzeset és a közúti baleset, valószínűleg azért, mert az emberek óvatosabbak, vagy egyszerűen otthon maradnak.

A viselkedésünk megváltozása viszont pénzben is mérhető. Donald Dossey folklorista becslése szerint egy átlagos péntek 13-án 800-900 millió dollárnyi üzlet esik kútba az Egyesült Államokban, mert az emberek nem utaznak, nem kötnek üzletet, nem vásárolnak. Ez mai árfolyamon átszámolva nagyjából 255–287 milliárd forintnyi kiesést jelent. A cégek pedig reagálnak erre:

a Lufthansa gépein például nincs 13-as és 17-es üléssor sem, mert mindkettőt szerencsétlennek tartják. A tőzsdéken viszont a hosszútávú adatok nem igazolnak semmilyen szisztematikus „péntek 13-hatást”.

Az egész para ráadásul erősen kultúrafüggő. Spanyolországban és a mediterrán térség több országában nem a péntek, hanem a kedd 13. a rettegett nap, Olaszországban pedig a 17-es szám a mumus, mert a római XVII betűiből kirakható a VIXI szó, ami annyit tesz: „éltem”, vagyis „már halott vagyok”. Eközben a modern neopogány és boszorkányhagyományok egy része tudatosan újraértelmezte a napot, és éppen szerencsés, „istennőnapi” dátumként ünnepli, mondván a péntek a Vénusz/Freya napja, a 13 pedig a holdhónapok száma egy évben.

És ha már a naptárnál tartunk, egy kozmikus érdekesség is kapcsolódik a dátumhoz.

2029. április 13-án, ami szintén péntekre esik, az Apophis nevű aszteroida rendkívül közel, alig 32 ezer kilométerre húz el a Föld mellett – közelebb, mint sok műholdunk.

Mielőtt bárki elkezdene óvóhelyet ásni, a NASA szerint a találkozás teljesen biztonságos. „Ez egy izgalmas tudományos lehetőség, nem pedig olyasmi, amitől félni kellene” - mondta a NASA egyik szakértője.

Mit kezdjünk tehát ma? A statisztikák nem indokolnak pánikot, de egy kis extra óvatosság, főleg a volán mögött, sosem árt – már csak azért sem, mert mások feszültebbek lehetnek. Ha pedig szorongunk, egy ártalmatlan „lekopogom” rituálé többet segíthet, mint gondolnánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk