„Itt már csak az van hátra, hogy közélőhetünk a tömegnek" - videó Puzsérék tüntetéséről

Pottyondy Edina a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló vitában.

A bejegyzésben egy sor kérdést is felvetett: „Hol volt ekkor a szent választójog? Hol volt a szent népakarat? Hol volt a szent képviselői megbízatás? Hol volt a nagyon értékes tapasztalat, amely felhalmozódott Kósa Lajosban? Hol volt az az elv, hogy az embereknél kell hagyni a döntést? És hol volt a jogállamiságvédő Áder János, hogy tiltakozzon? Sehol.”

Pottyondy szerint az „ex-nemzetvezető” egy sor megválasztott képviselőt „kivágott a parlamentből”, hogy a helyükre olyan politikusokat ültessen, akiket a választók nem juttattak mandátumhoz. Példaként említette Pócs Jánost, Vitályos Esztert, Németh Balázst, Radics Bélát, valamint „a megafonos gyökeret a lista 218. helyéről”.

Szerinte amit Orbán Viktor tett a képviselőivel, önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.

Úgy véli, „ezt a hatalomkoncentrációt nem éli túl a demokrácia”. „És az a paradox igazság, hogy a hatalom demokratikus működéséhez korlátozni kell a hatalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Simán lehet, hogy a tizenkét év önmagában nem lesz elég. De ez egy jó lépés a jó irányba" – írta a közéleti influenszer.

A képviselői ciklusok korlátozását és az ezt is tartalmazó alaptörvény-módosítási előterjesztését a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége botrányosnak tartja. Ezért Gulyás Gergely és Rétvári Bence frakcióvezetők hétfőn bejelentették, hogy csütörtökön tüntetésen tiltakoznak a tervezett alkotmánymódosítás ellen. Szerintük a Tisza-kormány lépése nem egy egyszerű határátlépés, hanem „egy olyan önkényuralomra törekvésnek a megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”.

A tüntetés hírére Magyar Péter azonnal reagált. Azt üzente: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált.”

Lakner Zoltán politikai elemző a Partizán Elemző című műsorában beszélt Benyó Ritának a Tisza-kormány első heteinek kihívásairól, a klímaváltozás kezelésétől az elszámoltatásokon át a parlamenti viták stílusáig. Az elemző szerint a kormányzati felelősség fokozatosan terhelődik át az új kabinetre, aminek jó példája az uniós pénzekről kötött megállapodás. Úgy látja, a 16,4 milliárd eurós egyezség egy konkrét szám, amihez ezentúl mérni lehet a Magyar Péter vezette kormány teljesítményét.

A közelmúltbeli hőhullám kapcsán Lakner kiemelte, hogy a kormány részéről „kifejezetten emberséges üzenetek” hangzottak el, például a hajléktalanok befogadásáról, ami szerinte elképzelhetetlen lett volna Orbán Viktor részéről. Ugyanakkor hiányolja, hogy a kormányzati kommunikáció egyértelműen a klímaváltozás keretébe helyezze a problémát. Szerinte már most is fizetjük a klímaváltozás árát az egészségügyben, az energiarendszerben és a mezőgazdaságban is.

„Nem arról van szó, hogy el kell dönteni, hogy mikor kezdünk el sok pénzt költeni a megváltozott klímához való alkalmazkodásra. Ne adj Isten arra, hogy megpróbáljunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a klímaváltozás ne robogjon ilyen tempóval, hanem ennek a költségeit már most fizetjük” – fogalmazott.

Elismeri, hogy a közszolgáltatások egy részének támogatása legitim kormányzati cél lehet, de a jelenlegi rendszert több sebből vérzőnek tartja. Problémásnak nevezte, hogy a támogatás mértéke a fogyasztástól függ, így a gazdagabbak járnak jobban, miközben a karbantartási és fejlesztési költségek elmaradtak. „Ezt a feje tetejéről a talpára állítani, az szerintem egy fontos, tehát anyagi előny, fontos, a társadalom igazságosság szempontjából is fontos, és ráadásul egy lehetséges törekvés lenne” – mondta.

A kormány rászorultsági elv felé fordulását az iskolakezdési támogatás kapcsán elemezte. Lakner szerint az, hogy a kormány nem tudja pontosan, hány rászoruló gyerek van az országban, a korábbi évek statisztikai problémáira és a szociális ellátórendszer leépítésére vezethető vissza.

A támogatás módjában kettősséget lát: a célzott csoportok (pl. egyszülős családok, SNI-s gyermeket nevelők) támogatását „nagyon szép szociáldemokrata érvelésnek” tartja, míg a támogatás egy részének utalványos formáját klasszikus jobboldali, a rászorulók feletti kontrollt megtestesítő politikának. „Ez az érdemesség problémáját hozza elő, amikor úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk, hogy mások hogyan élnek, és azt gondoljuk, hogy mi felelősen használjuk fel a pénzt, míg más felelőtlenül használja fel” – vélekedett.

A Tisza-kormány első 50 napját és a költségvetési helyzetet értékelve Lakner Zoltán úgy látja, a kabinetnek egyszerre kell végrehajtania egy „rendszerváltó speciális feladatot” az elszámoltatással és a jogállam helyreállításával, valamint egy klasszikus kormányzást. A kettő szorosan összefügg, hiszen uniós pénzek nélkül a költségvetési hiányt sem lehet csökkenteni.

„Arról beszélt Magyar Péter, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben még keresik a helyét, hogy ezt hova lehet berakni a büdzsében, miközben az egyik zászlóshajója a Tisza szociálpolitikájának” – emlékeztetett.

Szerinte a  családi póltlék duplázás az egy évben 300 milliárd forint plusz, miközben van egy ígéret az egészségügyi büdzsé évente minimum 800 milliárd forinttal való  növelésére.

„Ha mondjuk ezt a két nagyon jól kézenfogható társadalmi politikai célt nézzük, akkor kell csinálni 800 milliárd forintnyi helyet a költségvetésben.” Lakner Zoltán szerint ha figyelembe vesszük, hogy eddig 150-160 milliárdot költött az ország az állami médiára, vagy milyen propagandakiadások voltak, akkor össze lehet vetni a nagyságrendeket.

Az olyan szimbolikus ügyekről, mint a képviselői mandátumok korlátozása, Lakner azt gondolja, nem csupán elterelő hadműveletek. „Ez szerintem alapvetően arról szól, hogy mit gondolunk, mi a politikus helye a társadalomban, hogy ez egy zárt foglalkozási csoport, vagy pedig valami olyan élő és fokozatos, állandó átmenetet jelent a hétköznapi élet szférái felé, ami mondjuk szükségesé teszi, hogy legyen egy ilyen beépített rotációs elem.”

Szerinte teljesen mindegy, hogy 2026. júniusában-júliusában, vagy 2026. szeptemberétől. egy éven keresztül folyik a vita, a dilemmák ugyanazok lesznek, ezek a kérdések legitimek és fennálnak. Az persze  nem mindegy, hogy milyen széles részéhez jut el ez a társadalomnak, hányan szólnak bele, hány embernek van ideje egyáltalán ezen elgondolkodni.

Lakner szerint ezekről fontos beszélgetni, és az emberek nem mindig tudják, minek mi a következménye. „Például az emberek szeretnének arányosabb választási rendszert, viszont nem becsülik túl sokra a listás képviselőket. Az a rossz hírem, hogy ha arányosabb rendszert akarunk, akkor az a listás elemet fogja erősíteni.”

Az elszámoltatásokkal, így az NKA- és az Aranykonvoj-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, bizonyítékok alapján kell működnie, nem pedig közhangulat alapján. Ugyanakkor valószínűsíti, hogy a felelősség nem áll majd meg az alsóbb szinteken.

„A társadalmi elvárás, meg a józan ész is azt mondathatja velünk, hogy ez valószínűleg nem az adott adminisztrátoroknál, meg nem is csak Bús Balázsnál, az NKA volt alelnökénél fog majd megállni, de ez időbe telik” – mondta.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a gyanú nemcsak korrupcióról, hanem hivatali visszaélésről, sőt, terrorcselekményről is szólhat. Orbán Viktor kiállását Hajdú János, a TEK korábbi főigazgatója mellett talányosnak nevezte, szerinte ez akár azt is jelentheti: „köszönöm szépen, hogy elviszed helyettem a balhét”.

A politikai mártíromság lehetőségét firtatva Lakner úgy látja, ehhez széles társadalmi támogatottságra és aktív, a nyilvánosság előtt zajló politikai munkára van szükség, ami nem pótolható Facebook-posztokkal. Példaként Gyurcsány Ferenc 2011-es ügyészségi kihallgatását hozta fel. A Fidesz jelenlegi, 20 százalék körüli támogatottsága szerinte nem elegendő alap a mártírszerephez.

A parlamentben tapasztalható feszült hangnemről és Magyar Péter stílusáról azt mondta, a parlament „egy politikai színház”, és a történelem során mindig is elhangzottak kemény szavak. Szerinte a miniszterelnöknek azért van szüksége a folyamatos konfrontációra, hogy fenntartsa az ellentétet a „legyőzött ellenféllel”. Lakner Zoltán emlékeztetett arra, hogy még mindig nem telt el három hónap a választás óta, és még mindig épp csak elkezdődött valamiféle elszámoltatási folyamat.

Mindezt nagyban befolyásolja, hogy a Fidesz részéről semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el az elmúlt 16 évért. „Ezt a szurkolói indulatot fűti az, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői részéről továbbra sem érkezett semmiért, semmiféle bocsánatkérés. Ha ők tennének egy gesztust azzal kapcsolatosan, hogy a gyerekvédelemben, a igazságtalan politikákban, társadalmi csoportok megbélyegzésében hibát követtek el, szerintem onnantól kezdve nem lehetne velük így beszélni.”

Lakner Zoltán azt mondja, ő biztos nem beszélne úgy, mint a miniszterelnök, de ez ő. Szerinte ha azt gondoljuk, hogy Magyar Péter trumpista módon, populista módon, az indulatokat tovább fűtve beszél, akkor azért a mélyben mégiscsak az van, hogy ennek van egy oka, amire refelktálni kellene.

A Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke közötti nyilvános véleménykülönbséget nem tartja előre megtervezettnek, de úgy látja, a Tisza-párt utólag jól használja a helyzetet, megmutatva, hogy náluk különböző karakterek is megférnek.

Lakner Zoltán szerint a politikai helyzet alapvetően megváltozott, az embereknek már nem kell attól tartaniuk, hogy Orbán Viktor a nyakukon marad. „Ezen most túl vagyunk, és szerintem tényleg érdemes akár a hangnemről, akár az alaptörvénymódosításokról, akár a konkrét gazdasági vagy jóléti intézkedésekről viszonylag higgadt vitát folytatni.”

Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebook-oldalán kommentálta, hogy a Fidesz–KDNP tüntetést szervez a Sándor-palotához.

„Mondjátok, hogy álmodom, és nem azok a bukott maffiózók szerveznek éppen tüntetést az »önkényuralom« ellen, akik tizenhat év alatt egy posztkommunista maffiaállamá züllesztették Magyarországot. Akik pártkatonákkal tömték tele az alkotmányos intézményeket, választási törvényt írtak magukra, rendeleti kormányzással tartották fogságban az országot, korlátozták a sztrájkjogot, üldözték a szabad sajtót, és közpénzből felépített propagandagépezettel hazudtak reggel, délben meg este a magyar emberek arcába” – kezdte a politikus.

A „bukott miniszterelnök”, azaz Orbán Viktor indoklását is felidézi, aki szerint a választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a Tisza Párt „minden emberi, erkölcsi és jogállami határt átlépjen”. Fekete-Győr szerint ennek éppen az ellenkezője történik: azoknak az elszámoltatása kezdődik meg, akik ezeket a határokat tizenhat éven át átlépték, és annak a „pártállami gépezetnek” a lebontása, amelyet Orbán Viktor és köre a saját hatalmának és vagyonának védelmére épített fel.

Elismerte, hogy a Tisza alaptörvény-módosítási csomagjával kapcsolatban lehetnek aggályok, de szerinte a Fidesz nem ezeket fogalmazza meg.

„Nem fog menni, elvtársak. Átlátunk rajtatok. Hiába ordibál a bukott miniszterelnök a pálya széléről, próbálja eljátszani, mintha még mindig ő diktálná a tempót. Már nem uralja Magyarországot. Ő már csak egy bukott korszak kellemetlen emléke. Egy leváltott miniszterelnök, aki a saját összeomlott rendszerének romjai között toporzékolva próbálja elhitetni magával és a világgal, hogy még mindig tényező. Miközben pontosan tudja: már csak egy bukott senki, aki ha megszakad, sem fogja tudni elkerülni a felelősségre vonást.

– írta Fekete-Győr András.

A kormány sürgősségi eljárásban nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyetlen mondattal szüntetné meg Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Az ügy parlamenti tárgyalása azonnal megkezdődött, és kedden be is fejeződhet. Válaszul a Fidesz–KDNP csütörtök estére tüntetést hirdetett a Sándor-palotához, amelyhez a pártszövetség vezető politikusai is csatlakoztak egy külön felhívással.

Sulyok Tamás egy lengyel lapnak adott interjúban jogállamisággal összeegyeztethetetlennek nevezte a leváltását, és kijelentette, nincs oka a lemondásra. A Tisza Párt vezette kormány a választói felhatalmazásra hivatkozva állítja: célja az alkotmányos rend helyreállítása és egy, a nemzeti egységet jobban megtestesítő államfő megválasztása.

Orbán Balázs, az előző miniszterelnök volt politikai igazgatója a Szeretlek Magyarországnak azt mondta,

Szerinte ha az elnököt jogellenesen váltják le, az utódja által aláírt törvények érvényessége is megkérdőjelezhetővé válik, ami hosszú évekre alkotmányossági válságot okoz.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, nem számít nagy csavarokra. Szerinte  Sulyok Tamás mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik meg, és tartalmi kérdésben az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a döntést, ha az Országgyűlés szabályszerűen fogadja el. Ezt követően harminc napon belül kell új államfőt választani.

Arra a kérdésre, van-e már jelölt, úgy felelt, a Tisza Párt frakciója még nem vitatott meg senkit, de olyan személyt keresnek, aki „független a politikai csatározásoktól” és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet.

Az ellenzék szerint azonban a kormány lépése példa nélküli. „Soha senki ilyen módon az alkotmányzó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormánykoalíció kísérletet tesz” – fogalmazott a KDNP-s Rétvári Bence. Szerinte a kormány a demokrácia gyengítésével „egész egyszerűen le akarja tarolni a közjogi palettát”.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, a csütörtöki tüntetésre mindenkit várnak, akinek „fontos a demokrácia, fontos a jogállam, fontos a demokratikus választás”.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésteremben úgy reagált a fideszes kritikákra, hogy ők erre kaptak felhatalmazást.

Hogy a Fidesz bojkottálhatja-e az országgyűlési munkát, és mit reagál erre a Tisza, kiderül a videóból.