SZEMPONT
A Rovatból

Varga Judit exférje: „Megmagyarázhatatlan, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek”

Interjút adott a Partizánnak Magyar Péter, aki szerint az nem normális, hogy az ország fele néhány család kezében van. Azt is elmesélte, amikor válni akart, megjelent az irodájában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.


Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója nem sokkal azután tette közzé első NER-kritikus posztját, hogy volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök lemondott. Azt írta, „egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak.” Egyben bejelentette, minden állami megbízásáról lemond, így otthagyja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságát és az MBH felügyelőbizottsági tagságát is.

A Partizánnak adott hosszú interjújában Magyar Péter elmondta, mélységesen felháborította, „ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal irányításával bánt a köztársasági elnökkel.” Példaként azt hozta fel, ahogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címlapján „páros lábbal beleszállt” Novák Katalinba.

„Én azt gondolom, hogy egy köztársasági elnököt meg lehet kérni, hogy mondjon le, lehet neki tanácsolni, lehet vele beszélni, meg lehet vitatni vele a közvéleménykutatásokat, az opciókat. De az megengedhetetlen, hogy a saját jelöltemmel, a saját emberemmel így bánjunk.”

Hozzátette, őt nagyon bántotta a botrány kirobbantása utáni hallgatás is. „Én biztos vagyok benne, hogy a Sándor-palota egyeztetett a Rogán-féle kommunikációs művekkel, és azt a tanácsot kapták, hogy hallgassanak. Majd a botrány elül, történik valami.” Ehelyett az alaptörvénymódosítás jött, és ezzel kényszerpályára állították a köztársasági elnököt. „De ettől még nem kell nyilvánosan belerúgni a köztársasági elnökbe.”

A konkrét kegyelmi ügyről Magyar Péter azt mondta, ő úgy tudja, hogy Varga Judit nem javasolta Novák Katalinnak, hogy támogassa a kérvényt. Azt nem tudja, hogy amikor visszakapta, miért írta ő is alá. Szerinte ha volt erről egyeztetés, akkor azok tudnának erre válaszolni, „akik ezen az egyeztetésen részt vettek, és meggyőzték, hogy miért kell ezt mégis aláírni.”

Magyar Péter úgy gondolja, valószínűleg Novák Katalin sem magától döntött.

„Egy ilyen ügyben magától nem ad senki kegyelmet. Főleg egy olyan politikai környezetben, amikor erre épül a teljes kormányzati kommunikáció. Valakinek közben kellett járnia.”

„Mert azt gondolom, hogy szakemberek terjesztik elő az elnöki hivatalban is, az igazságügyi minisztériumban is, és ott ráírják, hogy milyen bűncselekményről van szó, mik a kockázatok, emberi, szakmai, jogi, politikai, egyéb. Ha ennek ellenére megadta, ott valami volt.”

Azt nehezen tudja elképzelni, „hogyha egy utolsó MTI közleményt is jóváhagynak valahol, akkor egy ilyen politikailag is, erkölcsöleg is érzékeny kérdésben, főleg akkor, ha egy igazságügy-miniszteri döntést felülbírál a köztársasági elnök valamilyen okból, amihez joga van, akkor itt nem történik valamilyen fajta egyeztetés.”

Ahogy tudomása szerint volt egyeztetés például a Budaházy-ügyben is. „A Budaházy-ügyről pontosan tudom, hogy arról a Fidesz-elnökség is tárgyalt, az egy olyan magasszintű lobbi volt minden irányból, pro és kontra, hogy ott nyilván el kellett dönteni, és ott nem egyszemélyben akarta a köztársasági elnök vállalni azt a döntést, hogy megadja. ”

Magyar Péter nem hiszi, hogy ami most történt Novák Katalinnal és a volt feleségével, az egy leszámolás. „De ha az ember belegondol, jelenleg van a miniszterelnök, aki a Fidesz naprendszerében a Nap. És alatta vannak különböző szereplők: miniszterek, pártpolitikusok, képviselők.

„És ha azt nézzük, hogy ki lett volna két héttel ezelőtt Orbán Viktor potenciális utódja, kik azok a legelismertebb politikusok, akik jobboldali, nemzeti körökben magas népszerűséggel rendelkeznek, akkor négy ilyet tudunk mondani: Szijjártó Péter, Gulyás Gergő, Novák Katalin és Varga Judit. Ebből a négyből kettő kiesett.”

Ez szerinte hosszabb távon is sok mindenen változtat.

„Mutatkozott arra esély, hogy egy olyan generáció lesz a Fideszen belül kormányzati tapasztalattal, akik idővel átveszik az irányítást, és ott más lesz.” Szerinte ami most hétvégén történt, ennek nagyon alávágott.

Pedig szerinte fontos lenne változtatni.

„Amikor azt érzed, hogy már a fél ország pár család kezében van, akkor hova lehet még hátrálni?”

- tette fel a kérdést a műsorban.

Mindezt úgy, hogy saját bevallása szerint ő két évtizede jobboldali, konzervatív. Még 2002-ben keveredett jó barátságba Gulyás Gergellyel, és akkor lépett be a Fideszbe is, de családi indíttatása is a nemzeti oldalra sodorta, keresztapja például Mádl Ferenc köztársasági elnök volt.

„Kialakulhat normálisan egy országban, hogy pár családé az ország fele? Szerintem nem. És teljesen mindegy, hogy jogállam van-e, a bíróságok függetlenek-e - azok egyébként, - vagy az ügyészség végzi-e a dolgát - tételezzük fel, hogy végzi, - nem ez a lényeg, a végeredmény a lényeg. Nekem volt szerencsém Tiborcz Istvánnal négyszemközt többször reggelizni. Szerintem az a lényeg, ami ezekben a körökben folyik.”

Egy példát is elmesélt.

„Hogyha megyek Budapesten, és megkérdezi az egyik gyerekem az autóban, hogy ez a szálloda kié, majd elmegyek a következő szálloda előtt, és megkérdezi megint, mondom, ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé. És ezek csak a szállodák. Nem a balkáni irodaházak, nem az alapkezelők, nem a bank, nem a Waberer's, nem a nem tudom, milyen cég. Szerintem ez nincs rendben. És mondom ezt tősgyökeres, meggyőződéses, jobboldali emberként.”

Magyar Péter azt mondja, nem ő változott.

„Pár éve még az a kijelentés volt, hogy élesen elválasztják egymástól az államot és a családi ügyeket. És ez most elmosódni látszik.”

„Szerintem az nem egészséges, és megmagyarázhatatlan nekem, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek.”

Azt mondja, régebben még volt közfelháborodás. „Mostmár át lehet írni mindent a saját nevére mindenkinek. Engem ez zavar a legjobban ebben az országban, hogy ez az apátia van, hogy ezt meg lehet csinálni.”

Szerinte a jobboldalnak lenne a leginkább érdeke, hogy kikényszerítse a változást.

„Nem igaz, hogy nem tudjuk kikényszeríteni, hogy ne Rogán Antalok legyenek a kormányzat középpontjában. Én azt gondolom, hogy Rogán Antalnak mennie kell. El kell hinnünk, hogy enélkül is működik.”

Rogán Antalt egyenesen a kormány Richelieu-jének nevezte. „Minden kormányban vannak intéző emberek. Rogán Antal egy intéző ember. Van, amit a miniszterelnök nem fog megcsinálni, vagy nem az ő terepe.”

Persze nem csak róla van szó. „Vannak, akik sose vállalják a nyilvánosságot, soha nem válaszolnak egyetlen kérdésre sem, és ők, meg a mögöttük álló körök kavarnak folyamatosan. Erre írtam, hogy röhögnek a markukba. Őket soha nem kéri senki számon, ők nem elszámoltathatók.”

Miközben mások szerinte a nyilvánosság előtt élik az életüket, tényleg hisznek a szuverén, polgári Magyarországban, és soha nem vettek el semmit a közösből.

„A fontos döntések nem a kormányülésen dőlnek el, hanem a belső magban. Ide tartozik Rogán Antal, Gulyás Gergely, Orbán Balázs és Nagy Márton” – folytatta. Ezen belül is „borzasztó nagy hatalma van Rogán Antalnak. Magyar szempontból talán példátlan hatalma van. Az előző ciklusban még talán nem, de azzal, hogy a titkosszolgálatok is hozzá kerültek, mostmár pro forma is.”

Ezen a ponton szóba került a Pegazus-ügy is, aminél - már ha létezett az egész - a volt feleségének kellett ellenjegyeznie a megfigyeléseket. „Ő az előterjesztésekkel nem volt mindig elégedett. Információkat kért sokszor. És akkor szóltak neki, hogy nem kell ezzel foglalkozni. Ezt átszignáljuk másra. És itt jött a képbe Völner Pál, aki megkapta a titkos megfigyeléseket. Neked ezzel nem kell foglalkozni, majd megoldja más.”

Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció hagyta, hogy ráégjen ez a botrány is, pedig Magyar Péter szerint volt feleségének ehhez semmi köze nem volt.

Ugyanígy ráégett Varga Juditra a lakásügyük.

Először a budai ingatlanjukkal kapcsolatosan érték őket sajtótámadások: mennyiért vették, hogy kaptak rá hitelt. „Erről az ingatlanvásárlásunkról három ember tudott. A miniszterelnök, Gulyás Gergely és Rogán Antal.” Varga Judit szólt nekik róla. Majd nem sokkal később megjelent a hír a Blikkben. „Felmerül az emberben, hogy vajon honnan szerezte ezt az információt a Blikk, hiszen nem hiszem, hogy a földhivatalban csak úgy tulajdoni lapokat kéregetnek le random módon, és egyszer csak megtalálják Varga Judit nevét.”

Miután megjelent a cikk, Magyar Péter szerint azt kérték tőlük, ne reagáljanak.

„Az én volt feleségem azt az ukázt kapta Rogán Antaltól és a kormányzati agytröszttől, hogy nem kommunikálunk. Nem emeljük fel a hírt. Pedig egy egyszerűen cáfolható, jogilag, hitelszerződéssel szépen levezethető, normális lakásvásárlás volt.”

„Semmilyen hír nem lett volna, ha az ember normálisan reagál a megkeresésre.” De az volt az utasítás, ne tegyék. „Itt egy elég kemény katonai rend van. És kommunikációban is az van, amit Rogán Antal mond."

„Ez teljesen ráégett a feleségemre, teljesen érthetetlen módon. És utána pár nap múlva kitört a botrány abból, hogy Rogán Antal feleségének hány ezer hektárt sikerült majdnem vásárolnia. De egy sokkal alacsonyabb szinten, mivel már megágyaztak, és mivel már a nézők belefáradtak ebbe. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem véletlenül irányítják úgy a dolgokat, ahogy irányítják.”

Elmesélte azt is, 2020 elejétől pár hónapig külön éltek Varga Judittal. Felmerült a válás is. „Behívtak a Karmelita-kolostorba, és azt mondták, ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom. És mondtam, hogy nem, nem szeretnék külföldre menni.”

A visszautasításnak azonban következményei lettek.

„Ha a cukros rendőr nem jó, akkor próbáljuk a botost. Egy verőfényes napon a Diákhitel Központban bekopogott a titkárnőm, hogy megérkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és azonnali be nem jelentett vizsgálatot kívánnak elvégezni az én irodámban, a helyettesem irodájában és az egész cégnél.” Lefoglalták a számítógépét és minden elektronikus adattárolót.

„Én jól ismerem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét. És felhívtam, hogy ez mi? Ráadásul tudta is, hogy éppen válófélben vagyunk, mert előtte lévő hétvégén kirándultam a gyerekekkel vele. És mondta, hogy ez egy figyelmeztetés. Tegnap este kapott egy telefont, hogy ki kell ide jönni, és le kell foglalni mindent. De ne csináljak semmit, mert nem lesz baj.”

Nem is lett, mert rendeződött a kapcsolatuk Varga Judittal. „Miután ez megtörtént, lezárták a vizsgálatot, mindenféle megállapítás nélkül.”

„Tulajdonképpen beleavatkoztak, hogy hogyan válsz el.” Szerinte a válás tartalmát akarták befolyásolni. „Valószínűleg az volt az elvárt, hogy ne legyen balhé. Nem is lett.”

Aztán azt is megtudta, ki állt az egész mögött.

„Engem egy barátom felhívott utána este. Azt közölte, hogy őt elhívták előtte egy sétára, és ott közölték, hogy ez lesz. És azt is közölte, hogy kinek az utasítása volt, és az kinek az utasítására hajtotta ezt végre.”

Szerinte csoda, hogy mindezek ellenére sikerült rendezniük akkor a kapcsolatukat Varga Judittal. És azt azt követő Fidesz kongresszuson, mikor újra egy pár voltak,

Rogán Antal személyesen gratulált neki, hogy mennyire becsüli, hogy ezt megtette, és mennyire örül, hogy sikerült rendezniük. Ő csak kacsintott válaszul.

Mindezt azért nem mondta el hamarabb, mert volt felesége ennek a rendszernek volt a tagja. De állítása szerint már régóta zavarta, ami történik. A Diákhitel Központ vezérigazgatói székét például azért hagyta ott, mert nem akarta aláírni azokat a megrendeléseket, amiket Balássy Gyula központi tenderen kiválasztott cégével kellett kötniük. Kollégái ugyanis úgy látták, háromszorosam, hatszorosan túlárazottak. Végül Rogán Antal kabinetfőnöke próbálta meggyőzni, de ő inkább felállt. Viszont hallgatott.

De ami most történt, az megadta a végső lökést, hogy ez így szerinte nem mehet tovább. Úgy gondolja, innen már neki nincs visszaút. Politikai alternatívát nem tud kínálni, de szerinte ez a rendszer messze nem annyira stabil, mint kívülről tűnik. Ez a mostani ügy is jól mutatja, hogy bármi megtörténhet.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, azt válaszolta, nem, mert nem mesélt el mindent.

„Ha én lennék Rogán Antal, akkor a hajam szála se görbülne meg, és nagyon vigyáznék Magyar Péterre, hogy ne legyen semmi baja”.

A teljes Partizán-adás

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk