SZEMPONT

Varga Judit exférje: „Megmagyarázhatatlan, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek”

Interjút adott a Partizánnak Magyar Péter, aki szerint az nem normális, hogy az ország fele néhány család kezében van. Azt is elmesélte, amikor válni akart, megjelent az irodájában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2024. február 12.

Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója nem sokkal azután tette közzé első NER-kritikus posztját, hogy volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök lemondott. Azt írta, „egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak.” Egyben bejelentette, minden állami megbízásáról lemond, így otthagyja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságát és az MBH felügyelőbizottsági tagságát is.

A Partizánnak adott hosszú interjújában Magyar Péter elmondta, mélységesen felháborította, „ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal irányításával bánt a köztársasági elnökkel.” Példaként azt hozta fel, ahogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címlapján „páros lábbal beleszállt” Novák Katalinba.

„Én azt gondolom, hogy egy köztársasági elnököt meg lehet kérni, hogy mondjon le, lehet neki tanácsolni, lehet vele beszélni, meg lehet vitatni vele a közvéleménykutatásokat, az opciókat. De az megengedhetetlen, hogy a saját jelöltemmel, a saját emberemmel így bánjunk.”

Hozzátette, őt nagyon bántotta a botrány kirobbantása utáni hallgatás is. „Én biztos vagyok benne, hogy a Sándor-palota egyeztetett a Rogán-féle kommunikációs művekkel, és azt a tanácsot kapták, hogy hallgassanak. Majd a botrány elül, történik valami.” Ehelyett az alaptörvénymódosítás jött, és ezzel kényszerpályára állították a köztársasági elnököt. „De ettől még nem kell nyilvánosan belerúgni a köztársasági elnökbe.”

A konkrét kegyelmi ügyről Magyar Péter azt mondta, ő úgy tudja, hogy Varga Judit nem javasolta Novák Katalinnak, hogy támogassa a kérvényt. Azt nem tudja, hogy amikor visszakapta, miért írta ő is alá. Szerinte ha volt erről egyeztetés, akkor azok tudnának erre válaszolni, „akik ezen az egyeztetésen részt vettek, és meggyőzték, hogy miért kell ezt mégis aláírni.”

Magyar Péter úgy gondolja, valószínűleg Novák Katalin sem magától döntött.

„Egy ilyen ügyben magától nem ad senki kegyelmet. Főleg egy olyan politikai környezetben, amikor erre épül a teljes kormányzati kommunikáció. Valakinek közben kellett járnia.”

„Mert azt gondolom, hogy szakemberek terjesztik elő az elnöki hivatalban is, az igazságügyi minisztériumban is, és ott ráírják, hogy milyen bűncselekményről van szó, mik a kockázatok, emberi, szakmai, jogi, politikai, egyéb. Ha ennek ellenére megadta, ott valami volt.”

Azt nehezen tudja elképzelni, „hogyha egy utolsó MTI közleményt is jóváhagynak valahol, akkor egy ilyen politikailag is, erkölcsöleg is érzékeny kérdésben, főleg akkor, ha egy igazságügy-miniszteri döntést felülbírál a köztársasági elnök valamilyen okból, amihez joga van, akkor itt nem történik valamilyen fajta egyeztetés.”

Ahogy tudomása szerint volt egyeztetés például a Budaházy-ügyben is. „A Budaházy-ügyről pontosan tudom, hogy arról a Fidesz-elnökség is tárgyalt, az egy olyan magasszintű lobbi volt minden irányból, pro és kontra, hogy ott nyilván el kellett dönteni, és ott nem egyszemélyben akarta a köztársasági elnök vállalni azt a döntést, hogy megadja. ”

Magyar Péter nem hiszi, hogy ami most történt Novák Katalinnal és a volt feleségével, az egy leszámolás. „De ha az ember belegondol, jelenleg van a miniszterelnök, aki a Fidesz naprendszerében a Nap. És alatta vannak különböző szereplők: miniszterek, pártpolitikusok, képviselők.

„És ha azt nézzük, hogy ki lett volna két héttel ezelőtt Orbán Viktor potenciális utódja, kik azok a legelismertebb politikusok, akik jobboldali, nemzeti körökben magas népszerűséggel rendelkeznek, akkor négy ilyet tudunk mondani: Szijjártó Péter, Gulyás Gergő, Novák Katalin és Varga Judit. Ebből a négyből kettő kiesett.”

Ez szerinte hosszabb távon is sok mindenen változtat.

„Mutatkozott arra esély, hogy egy olyan generáció lesz a Fideszen belül kormányzati tapasztalattal, akik idővel átveszik az irányítást, és ott más lesz.” Szerinte ami most hétvégén történt, ennek nagyon alávágott.

Pedig szerinte fontos lenne változtatni.

„Amikor azt érzed, hogy már a fél ország pár család kezében van, akkor hova lehet még hátrálni?”

- tette fel a kérdést a műsorban.

Mindezt úgy, hogy saját bevallása szerint ő két évtizede jobboldali, konzervatív. Még 2002-ben keveredett jó barátságba Gulyás Gergellyel, és akkor lépett be a Fideszbe is, de családi indíttatása is a nemzeti oldalra sodorta, keresztapja például Mádl Ferenc köztársasági elnök volt.

„Kialakulhat normálisan egy országban, hogy pár családé az ország fele? Szerintem nem. És teljesen mindegy, hogy jogállam van-e, a bíróságok függetlenek-e - azok egyébként, - vagy az ügyészség végzi-e a dolgát - tételezzük fel, hogy végzi, - nem ez a lényeg, a végeredmény a lényeg. Nekem volt szerencsém Tiborcz Istvánnal négyszemközt többször reggelizni. Szerintem az a lényeg, ami ezekben a körökben folyik.”

Egy példát is elmesélt.

„Hogyha megyek Budapesten, és megkérdezi az egyik gyerekem az autóban, hogy ez a szálloda kié, majd elmegyek a következő szálloda előtt, és megkérdezi megint, mondom, ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé. És ezek csak a szállodák. Nem a balkáni irodaházak, nem az alapkezelők, nem a bank, nem a Waberer's, nem a nem tudom, milyen cég. Szerintem ez nincs rendben. És mondom ezt tősgyökeres, meggyőződéses, jobboldali emberként.”

Magyar Péter azt mondja, nem ő változott.

„Pár éve még az a kijelentés volt, hogy élesen elválasztják egymástól az államot és a családi ügyeket. És ez most elmosódni látszik.”

„Szerintem az nem egészséges, és megmagyarázhatatlan nekem, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek.”

Azt mondja, régebben még volt közfelháborodás. „Mostmár át lehet írni mindent a saját nevére mindenkinek. Engem ez zavar a legjobban ebben az országban, hogy ez az apátia van, hogy ezt meg lehet csinálni.”

Szerinte a jobboldalnak lenne a leginkább érdeke, hogy kikényszerítse a változást.

„Nem igaz, hogy nem tudjuk kikényszeríteni, hogy ne Rogán Antalok legyenek a kormányzat középpontjában. Én azt gondolom, hogy Rogán Antalnak mennie kell. El kell hinnünk, hogy enélkül is működik.”

Rogán Antalt egyenesen a kormány Richelieu-jének nevezte. „Minden kormányban vannak intéző emberek. Rogán Antal egy intéző ember. Van, amit a miniszterelnök nem fog megcsinálni, vagy nem az ő terepe.”

Persze nem csak róla van szó. „Vannak, akik sose vállalják a nyilvánosságot, soha nem válaszolnak egyetlen kérdésre sem, és ők, meg a mögöttük álló körök kavarnak folyamatosan. Erre írtam, hogy röhögnek a markukba. Őket soha nem kéri senki számon, ők nem elszámoltathatók.”

Miközben mások szerinte a nyilvánosság előtt élik az életüket, tényleg hisznek a szuverén, polgári Magyarországban, és soha nem vettek el semmit a közösből.

„A fontos döntések nem a kormányülésen dőlnek el, hanem a belső magban. Ide tartozik Rogán Antal, Gulyás Gergely, Orbán Balázs és Nagy Márton” – folytatta. Ezen belül is „borzasztó nagy hatalma van Rogán Antalnak. Magyar szempontból talán példátlan hatalma van. Az előző ciklusban még talán nem, de azzal, hogy a titkosszolgálatok is hozzá kerültek, mostmár pro forma is.”

Ezen a ponton szóba került a Pegazus-ügy is, aminél - már ha létezett az egész - a volt feleségének kellett ellenjegyeznie a megfigyeléseket. „Ő az előterjesztésekkel nem volt mindig elégedett. Információkat kért sokszor. És akkor szóltak neki, hogy nem kell ezzel foglalkozni. Ezt átszignáljuk másra. És itt jött a képbe Völner Pál, aki megkapta a titkos megfigyeléseket. Neked ezzel nem kell foglalkozni, majd megoldja más.”

Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció hagyta, hogy ráégjen ez a botrány is, pedig Magyar Péter szerint volt feleségének ehhez semmi köze nem volt.

Ugyanígy ráégett Varga Juditra a lakásügyük.

Először a budai ingatlanjukkal kapcsolatosan érték őket sajtótámadások: mennyiért vették, hogy kaptak rá hitelt. „Erről az ingatlanvásárlásunkról három ember tudott. A miniszterelnök, Gulyás Gergely és Rogán Antal.” Varga Judit szólt nekik róla. Majd nem sokkal később megjelent a hír a Blikkben. „Felmerül az emberben, hogy vajon honnan szerezte ezt az információt a Blikk, hiszen nem hiszem, hogy a földhivatalban csak úgy tulajdoni lapokat kéregetnek le random módon, és egyszer csak megtalálják Varga Judit nevét.”

Miután megjelent a cikk, Magyar Péter szerint azt kérték tőlük, ne reagáljanak.

„Az én volt feleségem azt az ukázt kapta Rogán Antaltól és a kormányzati agytröszttől, hogy nem kommunikálunk. Nem emeljük fel a hírt. Pedig egy egyszerűen cáfolható, jogilag, hitelszerződéssel szépen levezethető, normális lakásvásárlás volt.”

„Semmilyen hír nem lett volna, ha az ember normálisan reagál a megkeresésre.” De az volt az utasítás, ne tegyék. „Itt egy elég kemény katonai rend van. És kommunikációban is az van, amit Rogán Antal mond."

„Ez teljesen ráégett a feleségemre, teljesen érthetetlen módon. És utána pár nap múlva kitört a botrány abból, hogy Rogán Antal feleségének hány ezer hektárt sikerült majdnem vásárolnia. De egy sokkal alacsonyabb szinten, mivel már megágyaztak, és mivel már a nézők belefáradtak ebbe. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem véletlenül irányítják úgy a dolgokat, ahogy irányítják.”

Elmesélte azt is, 2020 elejétől pár hónapig külön éltek Varga Judittal. Felmerült a válás is. „Behívtak a Karmelita-kolostorba, és azt mondták, ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom. És mondtam, hogy nem, nem szeretnék külföldre menni.”

A visszautasításnak azonban következményei lettek.

„Ha a cukros rendőr nem jó, akkor próbáljuk a botost. Egy verőfényes napon a Diákhitel Központban bekopogott a titkárnőm, hogy megérkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és azonnali be nem jelentett vizsgálatot kívánnak elvégezni az én irodámban, a helyettesem irodájában és az egész cégnél.” Lefoglalták a számítógépét és minden elektronikus adattárolót.

„Én jól ismerem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét. És felhívtam, hogy ez mi? Ráadásul tudta is, hogy éppen válófélben vagyunk, mert előtte lévő hétvégén kirándultam a gyerekekkel vele. És mondta, hogy ez egy figyelmeztetés. Tegnap este kapott egy telefont, hogy ki kell ide jönni, és le kell foglalni mindent. De ne csináljak semmit, mert nem lesz baj.”

Nem is lett, mert rendeződött a kapcsolatuk Varga Judittal. „Miután ez megtörtént, lezárták a vizsgálatot, mindenféle megállapítás nélkül.”

„Tulajdonképpen beleavatkoztak, hogy hogyan válsz el.” Szerinte a válás tartalmát akarták befolyásolni. „Valószínűleg az volt az elvárt, hogy ne legyen balhé. Nem is lett.”

Aztán azt is megtudta, ki állt az egész mögött.

„Engem egy barátom felhívott utána este. Azt közölte, hogy őt elhívták előtte egy sétára, és ott közölték, hogy ez lesz. És azt is közölte, hogy kinek az utasítása volt, és az kinek az utasítására hajtotta ezt végre.”

Szerinte csoda, hogy mindezek ellenére sikerült rendezniük akkor a kapcsolatukat Varga Judittal. És azt azt követő Fidesz kongresszuson, mikor újra egy pár voltak,

Rogán Antal személyesen gratulált neki, hogy mennyire becsüli, hogy ezt megtette, és mennyire örül, hogy sikerült rendezniük. Ő csak kacsintott válaszul.

Mindezt azért nem mondta el hamarabb, mert volt felesége ennek a rendszernek volt a tagja. De állítása szerint már régóta zavarta, ami történik. A Diákhitel Központ vezérigazgatói székét például azért hagyta ott, mert nem akarta aláírni azokat a megrendeléseket, amiket Balássy Gyula központi tenderen kiválasztott cégével kellett kötniük. Kollégái ugyanis úgy látták, háromszorosam, hatszorosan túlárazottak. Végül Rogán Antal kabinetfőnöke próbálta meggyőzni, de ő inkább felállt. Viszont hallgatott.

De ami most történt, az megadta a végső lökést, hogy ez így szerinte nem mehet tovább. Úgy gondolja, innen már neki nincs visszaút. Politikai alternatívát nem tud kínálni, de szerinte ez a rendszer messze nem annyira stabil, mint kívülről tűnik. Ez a mostani ügy is jól mutatja, hogy bármi megtörténhet.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, azt válaszolta, nem, mert nem mesélt el mindent.

„Ha én lennék Rogán Antal, akkor a hajam szála se görbülne meg, és nagyon vigyáznék Magyar Péterre, hogy ne legyen semmi baja”.

A teljes Partizán-adás

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Hunyadi sorozat: Ilyen méretű, ilyen erejű történetmesélés nem volt még a magyar mozgókép történetében – mondta Káel Csaba

A tízrészes sorozat nemzetközi koprodukcióban készült, magyar és külföldi színészekkel. A készítők abban bíznak, hogy a szuperprodukcióra nemcsak itthon lesznek kíváncsiak a nézők.

KÉK HÍREK

Száguldó autójával okozott borzalmas balesetet, egy várandós nő és az édesanyja is meghalt

A tragédia egy kereszteződésben történt, ahol a hazafelé tartó nő nem adta meg az elsőbbséget, és a főúton nagy sebességgel érkező kocsi elsodorta. A száguló vezető ellen vádat emeltek.

KÉK HÍREK

„Az édesapám most az Intenzív osztályon fekszik, és mindez miattad történt” – Megszólalt a megtámadott ápoló lánya, a férfi szemét kiszúrta a beteg

A zavart férfi pár napja érkezett a városba, de különös viselkedése feltűnt a járókelőknek, akik értesítették a hatóságokat. Ekkor került kórházba, ahol erőszakosan viselkedett.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”

A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.

FM. Kép: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago - szmo.hu
2025. március 03.

Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.

Kapcsolódó

Rácz András: Valóban véget érőben van a régi világrend, Magyarország közben teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé

Az Oroszország-szakértő szerint azokat, akikben nem lehet megbízni, egyszerűen ki fogják hagyni abból az új szerveződésből, aminek tagjai közösen lépnek fel Európa biztonságáért. A magyar kormány példátlan vakságról tesz tanúbizonyságot.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

200 nap után meghallgatták Kiss Lászlót – Így védekezik az óbudai polgármester

A vesztegetéssel gyanúsított Kiss László több mint fél éve van rács mögött, de most először szólalt meg az ügyészség előtt. A polgármester visszautasította a vádakat, és kemény követeléseket fogalmazott meg.

KÉK HÍREK

Elf Bar miatt tört ki a botrány – Rendőrök vonultak ki egy budapesti iskolához

Egy 16 éves diáknál többféle e-cigit, köztük illegális Elf Bart találtak egy budapesti iskolában. A rendőrök az eszközöket lefoglalták, az ügyet a NAV-hoz továbbították, de eljárás nem indult.

KÉK HÍREK

Búcsúlevelet írt a berekfürdői kisfiú anyja, mielőtt öngyilkosságot követett el

A 34 éves nő tagadja a bűnösségét, de nem tett érdemi vallomást. A tragédia előtt a helyi sörözőben italozott, majd otthon végzett a kisfiával, mielőtt saját életét is megpróbálta kioltani.

SZEMPONT

Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát

Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.

MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.

Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gigantikus dugó alakult ki az M3-ason, nekiment egy kamion a felüljárónak

A helyszínről származó információk szerint valószínűleg túl nagy volt a kamion, így nem fért át a felüljáró alatt.

KÉK HÍREK

Leszállították a vonatról, megharapta a vasútőrt – vádat emeltek az ittas páros ellen

A miskolci pályaudvaron botrányt okozott egy ittas pár, miután leszállították őket a vonatról. A nő harapott, a férfi pedig kővel támadt – most mindketten bíróság elé állhatnak.

KÉK HÍREK

A 26 éves magyar sorozatgyilkos újabb döbbenetes titka: saját szeretőjét is kivégezte?

Zsólyomi Zsolt két idős férfit brutálisan meggyilkolt Miamiban, most pedig kiderült, hogy egyikükhöz romantikus szálak fűzték. Az egykori Észbontók-szereplőre halálbüntetés várhat.

SZEMPONT

Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül

Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.

Fischer Gábor, fotó: Justin Tallis - WPA Pool/Getty Images - szmo.hu
2025. március 05.

Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.

Kapcsolódó

A Kreml elégedett, Kijev aggódik, miután Trump leállította az ukrán katonai segélyeket

Moszkva szerint a döntés tárgyalásra kényszerítheti Ukrajnát, míg Kijev a fronton hamar érzékelhető következményekre figyelmeztet. Közben Európa új védelmi stratégiát mutatott be.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Magyarul beszélő fiatalokat támadtak meg Pozsonyban – az egyikük arcát késsel vágták meg

A fiatalok szerint egyértelműen azért történt a támadás, mert magyarul beszéltek, a rendőrség egyelőre vizsgálja, hogy biztos-e a nemzetiségi indíttatás.

KÉK HÍREK

Ez tényleg brutális! Evőkanállal szúrta ki az ápoló szemét egy zavart beteg a kaposvári kórházban

A férfi napokig bolyongott a városban, mielőtt a pszichiátriára vitték. Az ápoló életveszélyes sérülést szenvedett, napokig kómában volt – a támadót az Igazságügyi Elmegyógyintézetbe vitték.

KÉK HÍREK

Szexuális erőszakot követett el az egyik cellatársán több elítélt a tököli börtönben

A börtön falai között rettegésben tartották cellatársukat az elítéltek: nemcsak megverték, hanem szexuális cselekményekre is kényszerítették. A hatóságok több rab ellen indítottak eljárást.

SZEMPONT

Trump leállítja az Oroszország elleni kibertámadásokat, pedig Európa és Amerika ellen is dúl az orosz „árnyékháború”

Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy állítsa le az Oroszország elleni támadó műveleteket - írja New York Times. Trump azt reméli, hogy az oroszok viszonozzák a lépést.

MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago - szmo.hu
2025. március 03.

Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Ezért az orosz célpontok elleni kibertámadások leállítása komoly kockázatot jelent. Annál is inkább, mert az elmúlt egy évben Amerikában és Európában is egyre több az orosz szabotázsakció.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország Trump hatalomra kerülése után sem hagyott fel azzal, hogy megpróbáljon bejutni az amerikai hálózatokba.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

„Nem tudjuk tárgyalásra bírni őket úgy, hogy közben sértegetjük az oroszokat vagy provokatívan viselkedünk velük” – mondta. „Ez az elnök ösztönös stratégiája, amely az évek alatt szerzett üzleti tapasztalatából fakad.”

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.