SZEMPONT
A Rovatból

„Arra, hogy a marhafelsál is árrésstopos lesz, nincs közgazdasági magyarázat” – Nem látja a koncepciót a Kereskedelmi Szövetség elnöke

Kozák Tamás szerint minél később vezetik ki az árréstopot, annál nagyobb lesz a sokk, akár 20%-kal is nőhetnek majd az árak. Közben a szektor szenved, csak tavaly 1300 bolt zárt be, és a trend folytatódik.


Nem kivezeti, hanem kiterjeszti az árrésstopot a kormány. 14 újabb termék kerül be decembertől ebbe a körbe: a marha fehérpecsenye, a marha felsál, a sertésmájas és a májkrém, a félkemény sajt, a sajtkrém és a kenhető sajt, az alma, a körte, a szilva, a szőlő, a fejes káposzta, a paradicsom, a vöröshagyma, a zöldpaprika és a bébiétel is. A kormány az infláció elleni harcra hivatkozik, Nagy Márton szerint 60-70 milliárd forintot hagynak így a vásárlók zsebébe.

A kereskedők szerint azonban ugyanennyitől esik a szektor. Úgy látják, a márciusban, eredetileg 3 hónapra bevezetett intézkedés rengeteg kárt okoz, boltok zárnak be, és csökken a verseny. Az árréstop jelen állás szerint legalább jövő februárig marad, de a választások előtt már aligha vezetik ki. Milyen következményekkel jár mindez a vásárlókra nézve, és mire számíthatunk, ha egyszer megszűnik? Erről beszélgettünk Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)  elnökével.

– Legutóbb úgy fogalmazott, hogy ha az árrésstop a választásig marad, sok kisbolt bezárhat. Most is tartja ezt a véleményét? Esetleg már el is kezdődtek ezek a bezárások?

– Nézze, az, hogy mintegy 400 településen nincs semmilyen kisbolt, sajnos tény, de friss statisztikai adataink még nincsenek; viszont a visszajelzések alapján azt látjuk, hogy a boltzárások trendje tovább folytatódott. Pontos számot most nem tudok mondani,

tavaly éves szinten körülbelül 1300 bolt zárt be, és nagyon nagy valószínűséggel ez a folyamat nem lassult. Legalább ennyi boltzárás lehet idén is éves szinten.

A kisboltok ennek az intézkedésnek az egyik nagy vesztesei, mert azt a fajta árversenyt nem tudják tartani. Gondoljon bele: egy falusi vagy községi élelmiszerbolt kínálatának 90%-a élelmiszer. Egy kisbolt soha nem tudja elérni azt a nagyvevői alkupozíciót a szállítókkal szemben, mint akár egy hazai, akár egy nemzetközi élelmiszerlánc. Ilyen szempontból nagy valószínűséggel a kisboltok is vesztesei lesznek az árrésstop szabályozásának: ezt a versenyt nem bírják, vagy nagyon nehezen bírják.

– Ugyanakkor a kormányzat azzal érvel, hogy ez remek eszköz az infláció ellen.

– A kommunikációban valóban ez hangzik el, de az árrésstopnak maguknak az inflációhoz hosszabb távon kevés köze van. Ettől még a beszállító megemelheti az árait. Ez nem árstop, hanem árrésstop, ami nem gátolja meg a beszállítót abban, hogy érvényesítse a nála akár energia-, akár nyersanyagbeszerzési okból jelentkező költségnövekedést. Ennek az a következménye, hogy a kereskedő – mint vállalkozás – pozíciója romlik. Ez gazdasági szempontból azért sem jó hír, mert a kereskedelem hagyományosan jelentősen hozzájárul a GDP-hez. A legutóbbi statisztikák szerint a harmadik negyedéves GDP gyakorlatilag stagnált; így ezt a potenciált elveszítjük: a kereskedelem nem tudja húzni a GDP-t, nem járul hozzá a növekedéshez. Ez nagyon komoly makrogazdasági szempont.

– Ha már nagyobb gazdasági szempontokról beszélünk: közép- és hosszabb távon milyen hátrányai vannak ennek a most már régóta tartó intézkedésnek?

– Gyakorlatilag felborítja a piaci alapú gondolkodást a szállító és a kereskedő között. Az online Árfigyelőnek köszönhetően az egyes cégek fillérre pontosan ki tudják számolni a beszerzési árakat, hiszen több ezer élelmiszer ára szerepel benne naponta frissülve. Amikor a beszerzési árak ennyire transzparenssé válnak, a piaci verseny torzulhat.

– Ma bejelentettek 14 további terméket, amelyekkel bővítik az árrésstopot. Látszik-e benne valamilyen tudatos megfontolás, irány, hogy miért éppen ezek?

– Ez egy nagyon érdekes felvetés. Például bekerült a marhafelsál. A marhahús önmagában a fogyasztói kosárban kevesebb, mint egy százalékot képvisel.

Ha a marhahús – azon belül a marhafelsál – a fogyasztói kosárnak egy százalékát sem éri el, akkor milyen megfontolások alapján terjesztették ki éppen erre a termékre a rendeletet? Ezt közgazdasági logikával nehéz levezetni.

Nem tudjuk, milyen gazdaságpolitikai cél húzódik a marhafelsál bevonása mögött. Ugyanez a kérdés merül fel például a bébiételek esetében is. Nem látjuk e lépések mögött a koherens koncepciót. A félkeménysajtok behozatala pont annak a trappista sajtnak a piaci pozícióját veszélyeztetheti, amivel kapcsolatban „fogyasztói bizalmat erősítő” rendelet jelent meg pár héttel ezelőtt.  Nem látjuk e lépések mögött a koncepciót.

– Önök folyamatosan jelzik az aggályaikat. Van-e lehetőségük a kormányzattal tárgyalni, vagy a sajtón, médián kívül más módon jelezni ezeket? Egyáltalán figyelembe veszik-e?

– Nem volt egyeztetés; teljesen meglepetésszerűen ért minket a mostani döntés. Mi épp a kivezetés mellett érveltünk, és szerintem racionális érveket tettünk le az asztalra; ezzel szemben most kiterjesztés jött. Tényleg nem látjuk, hogy a meghatározás során mi volt a koncepció, néhány kategórián belül áruféleség inkább a luxuskategóriába tartozhat.

– Közelednek a választások. Lehet-e a hosszabbításban politikai megfontolás?

– Nehéz úgy tenni, mintha nem tudnánk a választásokról. Ha ezt szociálpolitikai intézkedésként kezeljük, akkor viszont felmerül: egy szociálpolitikai intézkedés árát, költségét miért a piaci szektor fizeti meg? Ráadásul a legalsó jövedelmi ötödben a bruttó keresetek gyakorlatilag nem nőttek az év eleje óta. Ha szociálpolitikai célról van szó, azt is érdemes látni, hogy ha a legszegényebbek jövedelme nem nő, ők nem fognak többet fogyasztani. Ennek a pozitív hatása tehát nem látszik a számokban.

– Elképzelhető, hogy áruhiány keletkezhet az árrésstop miatt?

– Nem tartom valószínűnek, hogy áruhiány lenne. A hazai láncok igyekeznek hazai forrásból beszerezni az élelmiszereket, de ha nem megy, és nincs elérhető mennyiség, akkor importálnak. A számok alapján az élelmiszerimport nőtt, miközben a hazai élelmiszer-gazdaság teljesítménye csökkent. Ha szükséges, az import nőni fog, de áruhiánnyal nem számolunk.

– A fogyasztók valószínűleg nem bánják, ha olcsóbbak az árak. Van-e olyan megoldás, ami az árrésstop alternatívájaként megfogná az elszálló élelmiszerárakat úgy, hogy a vásárló se járjon rosszul, ugyanakkor ne hozzon ilyen nehéz helyzetbe kiskereskedelmi hálózatokat?

– Egyrészt a valódi verseny. Másrészt ne felejtsük el: ha az élelmiszer-inflációt nézzük, a legutóbbi adat 4,7% volt, de ami a boltokban történt, az 3% körül alakult. Persze minden tizedszázaléknyi infláció sem jó az embereknek, de a 3% messze van a vágtató inflációtól. Közgazdászként szoktuk mondani, hogy minket a tények ismerete nem zavar: ha a KSH adatai szerint a boltokban 3% körüli volt a legutóbbi inflációs adat, akkor milyen „vágtató” inflációt kell megfékezni?

– Horvátországban, Olaszországban is bevezettek hasonló intézkedéseket. Azoknak milyen hatásuk volt?

– Ezek az intézkedések többnyire csak néhány hónapig tartottak, és sehol nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Olyan, mint nálunk, sehol nem volt. Volt olyan, ahol az árszabályozás nem a kereskedőkre, hanem az egész ellátási láncra vonatkozott. Megmondták, hogy az egyes szereplőknél hogyan történhet az árképzés. Nálunk a kereskedő viseli az intézkedés teljes költségét. Ilyen nincs máshol, hogy az összes teher egyetlen piaci szereplőre háruljon.

– Van-e olyan számítás, hogy az árrésstoppal érintett termékek ára valójában mennyivel lehet a piaci ár alatt? Vagy másként megfogalmazva: ha hirtelen kivezetnék az árrésstopot, mennyivel nőnének az árak?

– Ha egy az egyben visszakorrigálnának, akkor 20% feletti növekedés is lehetne az érintett termékeknél. Ez statikus számítás. Éves szinten ezt persze más jelentené a bázishatás miatt. Attól is függ, mikor vezetik ki:

ha mondjuk márciusban jelentették be, és márciusban vagy áprilisban vezetnék ki, elméletileg 20% feletti sokk is bekövetkezhetne.

Hozzá kell tenni: ez nem törvényszerű, mert a cégek között verseny van, és a verseny az árképzésre is kiterjed.

– Magyarul a kereskedőknek a kivezetés is okozhat majd gondot? Mi lesz, amikor megtörténik?

– Ha mától megszüntetnék az árréstopot, akkor a kereskedő visszaállítaná az eredeti árait, megspékelve azzal, hogy időközben mennyivel nőttek a költségek. Természetesen egyértelmű, hogy van infláció, de nem törvényszerű az egy az egyben történő visszakorrigálás. Az viszont biztos: minél később történik meg a kivezetés, annál jelentősebb lehet az inflációs sokkhatás.

– Milyen következményekkel járhat mindez jelenleg a kereskedőknél?

– A vállalatok elhalasztják a beruházásaikat és az innovációs projektjeiket – eddig is ezt tették, és ez folytatódik. Ez látszik a beruházási számokból is: gyakorlatilag nem indulnak be érdemben a fejlesztések. Az ingatlanfejlesztések egyik nagy területe a kereskedelem – értem ez alatt a nagy- és a kiskereskedelmet is. Minden közgazdasági logika azt diktálja, hogy ez gazdasági szempontból nem jó, ki kellene vezetni. Még egyszer mondom: figyelembevéve a szociálpolitikai lépések remélt hatását is nem szabad megfeledkeznünk a gazdaságra gyakorolt negatív hatásokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk