SZEMPONT
A Rovatból

Újra napirenden az ásványkincs-megállapodás, de miért fontos ez ennyire Trumpnak?

Ukrajna ásványkincse a béke záloga, vagy a háború valódi oka? Alighanem mindkettő. És úgy tűnik, hogy a lerohant ország előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani a ritkaföldfémek és más ásványkincsek jelentős részéről.


Bár február végén csúfos kudarcba fulladt az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás aláírása, a jelek szerint Donald Trump továbbra sem tett le róla. A Reuters úgy tudja, az amerikaiak már az amerikai elnök keddi kongresszusi beszéde előtt szerettek volna dűlőre jutni az ügyben, hogy Trump a beszédében eldicsekedhessen vele, de ez végül nem sikerült. Az elnök ugyanakkor arról beszélt, levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben jelezte, hogy kész aláírni a megállapodást.

A megállapodás Ukrajnának is érdekében áll, mert külföldi - jelen esetben amerikai - partnerség nélkül talán sosem látna pénzt a kihasználatlan lelőhelyeiből. Márpedig az anyagi forrásokra nagyon nagy szüksége van és lesz, hiszen jelentős területeket kell egy az egyben újra felépíteni az orosz invázió után.

Ukrajna jelentős ipari nyersanyag- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, viszont ezek egy része olyan területeken található, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg is támad vagy már elfoglalt. De mekkora szerep jut ezeknek az ásványkincseknek az invázióban és a majdani béketárgyalásokon?

Az oroszoknak valójában a ritkaföldfémek kellenek?

Nem sokkal az orosz invázió 2022 február 24-i megindítása előtt Szvetlana Grincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős helyettes miniszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy az ország értékes ritkaföldfém-készletei a világ tartalékainak körülbelül 5 százalékát teszik ki, miközben Ukrajna a Föld felszínének csak 0,4 százalékát foglalja el.

Ukrajnában komoly mennyiségben találhatók olyan lényeges ipari nyersanyagok, mint lítium, kobalt, grafit, tantál vagy nióbium, meg persze néhány ritkaföldfém, köztük szkandium, lantán, cérium és neodímium. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak modern informatikai eszközök, elektromos autók és például zöld energia fejlesztéséhez szükséges rendszerek gyártásában is.

Az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint az ország csak lítiumból mintegy 500 ezer tonnával rendelkezik. Két fontos lelőhelyén pedig, a Donyecki területen található Sevcsenkivszkijben és a Kruta Balka országrészben fekvő Zaporizzsjában jelenleg is harcok dúlnak.

„A lítium a nagy hatékonyságú energiatárolása révén gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ezért az ukrán területek felszabadításának támogatása felgyorsíthatja és kiszélesítheti Ukrajna, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának partnerei számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést” – mondta a 2022-es találkozón Grincsuk. A politikus nyilván azt remélte, hogy hazája nem válik háború sújtotta övezetté, ha még időben tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást az ásványkincsek kitermeléséről. Nem volt rá ideje. Most, három évvel és 300-400 ezer halottal később, az ásványok, köztük a ritkaföldfémek kapják a főszerepet a béketárgyalások előkészítése során.

Nyilatkozatháború és alkudozás előzte meg az amerikai-ukrán találkozót

Bár Trump és Zelenszkij látványos összeveszése mindenkit megdöbbentett, nem minden előzmény nélkül történt. A Fehér Ház először Moszkvával - az ukránok és az európai országok nélkül - kezdett egyeztetni a béke feltételeiről. Donald Trump korábban is élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, sőt, egyenesen Ukrajnát okolta a háború kirobbanásáért. Az ukrán elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai elnök „dezinformációs térben él”.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint Trump ezen kijelentései azután hangzottak el, hogy Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás első tervezetét. A találkozótól nyilván mást remélt az amerikai elnök, mert az előzetes nyilatkozatokban sokat finomított az álláspontján: igyekezett elmaszatolni például, hogy Zelenszkijt diktátornak nevezte.

Ami az ásványkincsek jelentős részének átadásáról szóló szerződést illeti, továbbra is hiányozhattak belőle olyan elemek, amelyek Ukrajna számára kellő biztonsági garanciát vagy további katonai támogatást jelentenek. Márpedig Zelenszkij világossá tette, hogy ezek nélkül nem írja alá, hiszen országának további fegyverellátmányra van szüksége Putyin seregeivel szemben, akik ukrán álláspont szerint Európa más országait is fenyegetni fogják, ha nem állítják meg őket. Trump ehhez képest azt mondta a Fehér Házban, hogy „én középen állok, Ukrajna és Oroszország pártján is”, ami egyértelműen jelzi a távolságtartását és ez éles ellentétben állt Zelenszkij követeléseivel.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Pedig az ukrán elnök már tavaly ősszel jelezte, hogy hajlandó hozzáférést biztosítani országa ritkaföldfém-készleteihez, amelyek értékét ezermilliárd dollárra becsülte - idézi fel a Telex. Február elején aztán megerősítette, hogy a további amerikai támogatásokért cserébe az USA részesedést kaphat az ásványkincsekből. Nem sokkal később újra felajánlotta az együttműködést, a katonai segítség folytatását kérve, majd hetek tárgyalásai vezettek el a washingtoni, végül kudarcba fulladt találkozóhoz.

A megállapodás, amely a kedélyek lenyugvása után - más tartalommal - minden bizonnyal újra asztalra kerül, egy ukrán–amerikai pénzügyi alap létrehozásáról is rendelkezik, de ennek részletes feltételeit csak további tárgyalásokon véglegesítik.

Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli ásványkincs-kitermelésekből (pl. ritkaföldfémekből, olajból és földgázból) származó bevételeinek ötven százalékát fizeti be az alapba és az amerikaiak állják a másik felét, ezzel hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalva „egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna” kialakítására. Cserébe kivennék a részüket a kelet-európai állam nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincseiből, amelyekre nagy szüksége van az elszálló nyersanyagáraktól szenvedő világpiacnak és a jelentős importra szoruló USÁ-nak is.

Növekszik a kereslet a grafit, a nikkel és a ritkaföldfémek iránt

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslése szerint a világ szén-dioxid-semlegességi céljának elérése érdekében a megújuló energiába történő beruházásokat 2030-ig a duplájára, 2050-re pedig a háromszorosára kell növelni. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által 2024-ben összehívott szakértői testület szerint az energiaátmenet – amely a fosszilis forrásokról a tiszta technológiákra való áttérést jelenti – 2030-ig megháromszorozza a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és más anyagok iránti keresletet. Emellett a következő két évtizedben a réz és a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan több mint 40, a nikkel és a kobalt iránti 60-70, a lítium iránti pedig közel 90 százalékkal növekszik - írja az ENSZ fentebb hivatkozott riportja.

Mindez egyet jelent: új bányákat kell üzembe helyezni, méghozzá hamar.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra jutott, hogy a termelés jelentős bővítésére van szükség ahhoz, hogy 2030-ig teljesíteni lehessen az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet. Az IEA szakértői úgy számolnak, hogy a globális szén-dioxid-semlegességi célok eléréséhez 2030-ig további 50 lítium-, 60 nikkel- és 17 kobaltbányát kell nyitni. Ez az őrületes üzlettel kecsegtető lehetőség Ukrajna területén vajon kihez kerül?

A képen sárgával az ásványkincsekben gazdag ún. Ukrán-pajzs kontinentális földkéregrész. Keleti és dél-keleti részének jó része jelenleg orosz megszállás alatt áll.

Ábra: Alex Tora/Wikipedia

A háború nélkül az oroszok talán képbe sem kerültek volna, de egy nekik kedvező békével hivatalosan is birtokba vehetnének olyan területeket, amelyek alatt jelentős nyersanyagkészlet lapul, míg az amerikaiak a katonai segítségért vagy a sokat emlegetett biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna más területein szállhatnának be a kitermelésbe. Jelen helyzetben úgy tűnik, Ukrajna csak az ásványkincsei – és bizonyos területei – beáldozásával tudja majd elérni az áhított békét. Nehéz megítélni, hogy egy ekkora invázió után mi a lehető legjobb opciója, de önerőből talán bele sem tudott volna vágni a nagyszabású kitermelésbe.

Ukrajna nagy mennyiségű kritikusan fontos ásványkincs felett rendelkezik

A szomszédos országban található ásványokat széles körben használják többek között az elektronikában, az akkumulátorgyártásban, az orvosi eszközökben, az űrtechnológiában és a védelmi iparban. A BBC az Ukrán Földtani Szolgálatra hivatkozva azt írja, az ország mintegy 19 millió tonnás készlettel bír az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt grafitból, ezzel a világ öt vezető grafitkitermelője közé tartozik. Náluk található továbbá Európa titánkészletének hét százaléka, így kiemelten fontos szállítói a repülőgépek, erőművek és más ipari létesítmények építéséhez szükséges nyersanyagnak.

Az öreg kontinens lítiumkészletének harmada ugyancsak ukrán föld alatt rejtőzik, és ez a fém kulcsfontosságú az akkumulátorgyártásban.

Ukrajnában található egyébként berillium és urán is, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek és reaktorok gyártásához, és szintén bőséggel bányászható az országban réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt, illetve mangán. Mindezen felül jönnek a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyvergyártásban, a szélturbinák és az elektronikai eszközök előállításában, illetve számos más modern iparágban.

Mennyit szereztek meg mindebből az oroszok?

Jelen állás szerint Ukrajna egyes ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős részét Oroszország megszállta. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter azt állítja, az elfoglalt területeken található erőforrások értéke eléri a 350 milliárd dollárt (kb. 134 ezer milliárd forintot), míg a kanadai SecDev geopolitikai kockázatelemző már 2022 során arra jutott, hogy

Oroszország ellenőrzése alá vonta az ukrán szénbányák 63 százalékát, valamint a mangán-, cézium-, tantál- és ritkaföldfém-készletek felét is.

Dr. Robert Muggah, a SecDev vezetője szerint ezek az ásványkincsek stratégiai és gazdasági szempontból játszanak szerepet Oroszország folyamatos agressziójában. Azáltal, hogy Moszkva megszerezte őket, Ukrajnát jelentős bevételektől fosztotta meg, miközben növelte a saját nyersanyagkészletét és nagyobb befolyást szerzett a globális ellátási láncokban.

Miért érdeklik az Egyesült Államokat Ukrajna ásványkincsei?

Muggah úgy fogalmazott, a kritikus ásványok „a 21. századi gazdaság alapját jelentik”, hiszen kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások, a hadiipar és az ipari infrastruktúra szempontjából, ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikában és a geogazdaságban.

Az Egyesült Államok számára azért is kiemelten fontos az ukrán ásványkincsek egy részének megszerzése, mert csökkenteni szeretné a függőségét Kínától. A Geological Investment Group adatai szerint Peking a világ ritkaföldfém-készleteinek 75 százalékát ellenőrzi, és 2023-ban korlátozta egyes ásványok exportját az Egyesült Államokba, majd 2024 decemberében teljes tilalmat rendelt el bizonyos ritkaföldfémek kivitelére.

Mire menne Kijev egy amerikaiakkal kötött megállapodással?

A Világgazdasági Fórum adatai alapján az országban kb. húszezer ásványkincslelőhely található, amelyek 116 különböző nyersanyagot tartalmaznak, de 2022-ben, az orosz invázió kezdetekor ezeknek csupán 15 százalékát hasznosították. A jelentős lítiumtartalék nagyrészt érintetlen volt, és ugyanez igaz a ritkaföldfémekre is, amelyeket egyáltalán nem kezdtek el kitermelni – a szükséges befektetések hiánya miatt.

A lítium bányászat környezeti hatása. A kép illusztráció - a világ legnagyobb, Ausztráliában működő lítiumbányájában készült.

Fotó: Calistemon/Wikipedia

„Ha sikerül amerikai befektetőket vonzani az ásványkincsek kiaknázásához, az óriási előnyt jelentene Ukrajna gazdaságának” – nyilatkozta még a washingtoni balhé előtt az ukrán Geological Investment Group bányászati tanácsadó cég vezérigazgatója. Irina Szuprun szerint a kérdéses ásványkincsek kitermelése rendkívül összetett és költséges feladat, de az amerikai egyezséggel eljutnának hozzájuk azok a technológiák, amelyek hiányoznak a bányászati iparukból. A megállapodás aláírására számítva hozzátette:

Megkapjuk a tőkét is, ami több munkahelyet és adóbevételt jelent. Bevételünk lesz az ásványkincsek kitermeléséből.

Az ukrán érdek tulajdonképpen világos: a lehető legkevesebb veszteséget hosszútávon akkor tudja elérni, ha alkut köt az amerikaiakkal. De – ha ez egymáshoz közelebb kerülő álláspontok mentén meg is történik – van valami, amivel egyelőre sem a lerohant ország vezetése, sem Suprun nem számol, és ez az, hogy a kritikus nyersanyagok, különösen a lítium bányászata jelentős hátrányokkal jár. Rendkívül energiaigényes, nagy karbonlábnyommal járó folyamatok ezek, amelyek nyomán hatalmas mennyiségű hulladék is keletkezik. Persze helyben. Ezt jelen állás szerint a háborútól elgyötört ukrán lakosság lesz kénytelen elviselni a saját biztonsága érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk