SZEMPONT
A Rovatból

Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa

A szakértő szerint az időjárási helyzet teljességgel kiszámíthatatlan volt. Timár Gábor azt mondja, bár a fél kilences vihar a Dunaparton enyhébb volt, de nem messze onnan, a XI. kerületben fákat csavart ki a szél, akárcsak a 2006-os végzetes estén.


Amióta 2006-ban emberéletekbe került a dilettáns szervezés és a viharos időjárás elegye, minden évben felmerül a kérdés, lesz-e tűzijáték augusztus 20-án este. 2020-ban a Covid miatt eleve meg sem rendezték, 2022 pedig a várható rossz idójárás miatt már délután lefújták. Aztán este mégsem lett vihar, másnap pedig Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét.

Idén pár napja kezdtek szállingózni a hírek, hogy ismét

veszélybe kerülhet a tűzijáték megrendezése, mivel az időjárási előrejelzések nem voltak túl biztatóak.

A 2006-os tragédia óta a tűzijáték megrendezéséről két lépcsőben döntenek. Az alapvető információkat a meteorológusok szolgáltatják, vagyis a szakemberek. Ezeket felhasználva kell meghozni a felelős döntést az operatív törzsnek, ahol a politikai szempontok, no meg az anyagi szempontok is szerepet játszanak.

A tudomány természeténél fogva, ellentétben a politikával, csak egy dologhoz igazodik: a saját tudásához, amely magában foglalja korlátainak ismeretét is. Azaz bármennyire is szeretnék a politikusok, ha a meteorológusuk százszázalékosan megjósolnák, hogy egy adott időpontban, egy adott helyen milyen lesz az időjárás, ezt elég ritkán lehet megtenni. Itt bizony valószínűségek vannak, és olyan előre nem látható körülmények, amelyekről egy, a szakmai hitelére adó tudós csak feltételes módon tud nyilatkozni.

„Az időjárásnál az egyik legjobb kérdés, hogy milyen jó a közelítés: vagyis hogy mi az előrejelzés megbízhatósága. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a politikusok”

- magyarázza Timár Gábor, az ELTE TTK geofizika professzora.

Az emlékezetes augusztus 20-ai döntések közül három esetet emel ki, hogy érzékeltesse, mi zajlott le a természetben, mit tudtak mondani a meteorológusok, és milyen döntési dilemmákkal szembesült az operatív törzs.

Az első eset a 2006-os tragédia. Akkor a teljesen felkészületlen tömegre a tűzijáték megkezdése után pár perccel csapott le egy drámai erejű vihar, amely pontosan ott végezte a legnagyobb pusztítást, ahol a tömeg a legsűrűbben állt. A végeredmény ismert: öt halott. Ami igazán tragikus ebben az eseményben, az az, hogy ez a történet, ellentétben a másik kettővel, teljesen előre látható volt. Ahogy Timár Gábor fogalmaz:

„2006-ban, augusztus 10-én délután háromkor látszott, hogy van egy zivatarlánc végig a Dunántúlon, és jön Budapest felé. Ha az ember rátette a vonalzóját a térképre, akkor lehetett számolni, hogy ez körülbelül kilenc órára ide is ér.”

Csakhogy a Meteorológiai Szolgálat hiába látta ezt előre, az akkor bevezetett új információs csatornán leadott figyelmeztetést állami részről senki sem olvasta el. Bár a meteorológus betartotta a szolgálati utat, mégis fegyelmit kapott, mert nem győződött meg arról, hogy a jelentést elolvasták volna. Fegyelmit kapott és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét is, aki nem olvasta el a beérkezett figyelmeztetést, valamint fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

Ezután alapvetően változtattak a rendszeren. A döntések egy kézben, az Operatív Törzsnél futnak össze, így az ilyen információs fekete lyukakat kiküszöbölték.

Így jött el 2022, amikor egész más volt a meteorológiai helyzet, mint 2006-ban. Nem voltak egyértelműen, nyílegyenesen a főváros felé közeledő zivatarláncok, amelyeket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ehelyett egy a mostanihoz hasonló párás, instabil időjárás alakult ki, ahol csupán 30 százalékos valószínűséggel lehetett megmondani, hogy lesz-e baj este Budapest közepén. A meteorológusoktól dél és délután kettő között várták az egyértelmű javaslatot, hogy mehet-e a tűzijáték.

A szakemberek azt mondták, hogy a vihar kialakulásának 9 órával az esemény előtt 30 százalék esélye van. Ebből lehet is baj, meg nem is. Ha ilyen nagy az esély, hogy baj lehet, akkor inkább ne legyen tűzijáték.

Végül Budapesten nem történt semmi, de Budapestről száz kilométerre több helyen is nagy vihar volt.

Ez a helyzet Timár Gábor szerint a tudós és politikus tipikus konfliktusa volt: a politika olyat várt el a tudománytól, amit az nem vállalhatott. A következő munkanapon megváltak az OMSZ igazgatójától és az operatív helyettesétől is.

Ilyen előzmények után érkeztünk el az idei augusztus 20-ához. Az időjárási helyzet eléggé hasonlított a 2022-es bizonytalan állapotra. A napokkal azelőtt lefuttatott előrejelző modellek szerint benne volt a pakliban egy vállalhatatlan időjárási helyzet kialakulása a tűzijáték idejére.

„Azt lehetett látni, hogy délután valahol nagyon durva dolgok lesznek, nem tudni, hogy hol, és olyan délután kettő órától már kezdtek kipattanni a nagyobb zivatarok a semmiből”

- magyarázza Timár Gábor.

Amikor emberéletekről kell dönteni, ez óriási bizonytalansági tényező. A professzor szerint ez akár azt is jelenthette volna, hogy pont a tűzijáték ideje alatt, a belváros felett pattan ki egy vihar. Ahogy ki is pattant délután háromnegyed ötkor a semmiből, a belváros fölött, a VII-VIII. kerület felett. Öt percig nagy záport hozott, majd eloszlott, eltűnt.

Azaz a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy felelős előrejelzést lehessen adni.

Hogy szemléltesse a helyzet bizonytalanságát, mond még néhány konkrét példát. Délután három-négy óra körül egy kifejezetten nagy vihar alakult ki Pest közelében, Vácnál, amely akár Pestre is irányulhatott volna, de végül elfújta a szél a Visegrádi-hegység fölé. Egy másik vihar öt-hat óra között Nagykátánál alakult ki, amely lassan kóválygott Budapest előterében, még Ferihegyet is érintette egy időre.

Tehát egy ilyen teljesen megfoghatatlan helyzetről kellett volna valami konkrétumot mondaniuk a meteorológusoknak és az operatív törzsnek is. Most, ellentétben 2006-tal, Timár szerint

az Operatív Törzs rugalmasabb volt, nem akart kicsikarni a meteorológusoktól idejekorán állásfoglalást.

Csakhogy egy ilyen kivárásnak is van egy természetes vége, ami, ha figyelembe vesszük, hogy legalább két óra kell a terület kiürítésére, azt jelenti, hogy hat órakor egyértelmű döntést kellett volna hozni.

Timár Gábor azt mondja,

ő a látottak alapján öt órakor leállította volna a tűzijátékot, pontosan a magas bizonytalansági fok miatt.

Persze gyorsan hozzáteszi, hogy utólag mindenki sokkal bölcsebb. Ezzel szemben az Operatív Törzs kivárt. Valószínűleg nem akarták megismételni a 2022-es fiaskót, és politikai szempontból is kockázatosnak ítélték meg a rendezvény idő előtti lefújását.

Holott Timár Gábor szerint nem sokon múlt a katasztrófa. Az a vihar, amely végül fél kilenc tájt a Duna-parton csak riadalmat okozott, nem sokkal messzebb, a XI. kerületben fákat döntött ki.

2006-ban pedig az áldozatok között többen pontosan ilyen kidőlő fák alatt lelték halálukat. Azaz a kivárás, bár most bejött, de az elmondottak alapján úgy tűnik, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történt komoly katasztrófa.

Mi is történt? Hét órakor, tehát amikor már néhány vihar a semmiből kipattant Budapest környékén, sőt a belváros felett is, az Operatív Törzs zöld utat adott a tűzijátéknak. Ez a döntés egészen addig érvényben maradt, amíg egy szerencsére kisebb vihar le nem csapott a helyszínre. Ekkor jelentették be, hogy egy órával eltolják az eseményt, hozzátéve azt a tanácsot, hogy mindenki vonuljon fedett helyre.

Timár Gábor szerint ezt meg lehet csinálni egy színpadi rendezvénynél, ahol pár százan vannak, és addig kinyitják mondjuk a közeli közintézményeket, de amikor sok százezres tömeg áll szorosan egymás mellett az egész belvárosi Duna-parton, ennek sok realitása nincs. És igen, ekkor csavart ki ugyanez a vihar fákat néhány kilométerre onnan.

Epilógus

Amikor már vége volt a tűzijátéknak és az emberek megindultak hazafelé, nem várt akadályokba ütköztek. Még mindig teljes szélességében lezárva tartottak több belvárosi hidat is, például a Margit hidat. A központi úton az előzetes bejelentés szerint délután 4-től este 11-ig tiltották meg a közlekedést, de egy portálunkhoz eljuttatott videón jól látszik, hogy még fél 12-kor is a kordonok előtt állt a tömeg, és senki sem tudta megmondani, meddig kell várniuk. A területen csak a kék villogós állami autók konvojai mehettek át, se a 4-es 6-os villamost, se a gyalogos közlekedést nem engedélyezték.

A beszámolók szerint a bizonsági emberek nem sok felvilágosítást adtak, és amit adtak, az sem volt egyértelmű.

Angolul azt mondták, fél órát kell várni, magyar nyelven viszont azt, egy órát.

Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell tisztítani a hidat a ráhullott pirotechnikai eszközöktől. A takarítást végző járművek viszont jó fél órával később indultak el.

Voltak olyanok is, akik a Margit hídon Budáról szerettek volna a Nyugati pályaudvarra eljutni, hogy elérjék az utolsó vonatot, amivel haza tudtak volna menni. Információt, hogy mindezt hol tehetik meg, nem kaptak.

Az elmérgesedő hangulat miatt azonban megjelent a Készenléti Rendőrség, és kamerákkal kezdte venni a tömeget.

VIDEÓ: A felháborodott tömeg

@szeretlekmagyarorszag.hu??‍♂️??‍♂️??‍♂️

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a metró, csakhogy ott a videófelvételeket készítő Lengyel Roland szerint a rengeteg lezárás miatt akkora volt a tömeg, hogy már-már balesetveszélyes helyzetek alakultak ki.

„A lépcsőkön lefelé áramló embertömeg elkezdte nyomni a peronon állókat a sínek felé, és mivel nem volt elég sűrű a metrószerelvények követési ideje, ez a balesetveszélyes helyzet rendre megismétlődött"

- mondja a Rehab Critical Mass sajtóügyeivel is foglalkozó Roland, aki szerint belegondolni is rossz, milyen tragédiák történhettek volna, ha például egy kerekesszékes embert sodor le a tömeg a metró peronjáról.

Mindezek ellenére az augusztus 20-i ünnepség végül baj nélkül lezajlott, senki sem sérült meg sem a viharok, sem a tömegközlekedésben tapasztalható tumultus miatt. A kérdés csak az, megérte-e a kockázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: