SZEMPONT
A Rovatból

Totyik Tamás: Ha a mobilok miatt minden gyereket külön ellenőrizni kell reggel, ugyanaz lesz az iskolákban, mint a reptéren

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint mindez rengeteg idő, ráadásul a tanárok felelősek lesznek azért, hogy a gyerekek ugyanolyan állapotban kapják vissza a mobiljaikat. De honnan tudják majd, működtek-e a leadáskor?


Szeptember elsejétől az iskolákban elveszik a mobilokat, okosórákat a gyerekektől, azokat el kell zárni. Ezt egy új kormányrendelet írja elő. A tanárok és az iskolaőrök is átkutathatják majd a diákok holmiját, hogy ellenőrizzék, nem visznek-e be tiltott tárgyakat az órákra.

Az okoseszközök elzárása alól kizárólag oktatási célból adhatnak felmentést a tanárok, de ezt minden esetben be kell jegyezniük a Krétába. A kormány szerint a szigorításra azért van szükség, mert a mobilok, a tabletek és az okosórák elvonják a gyerekek figyelmét a tananyagról, és az online zaklatásokat is szeretnék visszaszorítani. Az új szabály betarthatóságáról Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezete elnökével beszélgettünk.

– Eddig a házirenden belül általában szabályozták az iskolák az okoseszközök használatát. Miért változtathattak ezen?

– Tavaly októberben a kormány azt mondta, hogy nem akarja ezt szabályozni, hanem a házirendben az intézmények szabályozzák megfelelően ezt a kérdést. Az látszik a jogszabályból, hogy az igazi nagy változás abban van, hogy most a pedagógusok és az iskolaőrök a diákok táskájába is belenyúlhatnak ellenőrzés céljából, bármikor átkutathatják a diákok táskáit vagy csomagjait.

Az tény, hogy az egy valós probléma, hogy a gyerekek használták a mobilokat szünetekben is, a szülőknek üzentek, felvették az iskolai verekedéseket, a tanárokat is provokálták ezzel.

Bár amikor már a tanárt is provokálták a telefonokkal, ott nem biztos, hogy a pedagógus kollégák a feladatuk magaslatán álltak. Egy valós problémára egy nagyon rossz válasz született. A 21. században az okoseszközök használatát kellene tanítani, nem plusz adminisztrációs feladatokat róni a pedagógusokra, hogy ezentúl bevezessék az e-krétába, hogy milyen célból, hogyan használták az eszközt adott esetben. Reggel, amikor a gyerekek bemennek, ellenőrizni kell, hogy a diákok leadták-e a telefont, közben a pedagógusoknak felelősséget kell vállalni értük, aztán ugyanolyan állapotban kell visszaadni. De ha ki van kapcsolva a telefon, azt a pedagógus hogy tudja ellenőrizni, hogy az valóban működőképes, vagy nem működőképes?

Ha van egy 4-500 fős iskola, akkor minden gyereket végig fognak ellenőrizni beléptetéskor? Akkor két órával előbb be kell menni az iskolába, mert az lesz, mint a reptéri ellenőrzéseknél.

Vagy például energiaitalt sem lehet most már bevinni az iskolába. De ha egy kólás üvegbe átönti a gyerek az energiaitalt, akkor mit tehet a pedagógus? Nekem az egész olyan látszatot kelt, mintha olyanok hozták volna ezt a jogszabályt, akiknek nagyon sok közük nincs az iskolához.

Eltérő gyakorlatok

Az iskolák a legtöbb helyen már eddig is szabályozták a mobil-használatot. Van, ahol reggel a diákok egy dobozba teszik a telefonjaikat, kikapcsolva. A dobozt elzárják, a tanítás végén megkapják. Máshol minden telefon kis felcimkézett zacskókba kerül, hogy véletlenül se vigye haza más mobilját a diák. Megint máshol nincs központi szabályozás, de vannak tanárok, akik elvárják, hogy az ő órájuk előtt a diákok a telefonokat kirakják egy polcra vagy asztalra.

– Olyan vélekedést is olvasni a közösségi térben, hogy ezzel egyszer és mindenkorra véget lehet vetni azoknak a kínos felvételeknek is, amikor kiderült, hogy milyen módon élt vissza a hatalmával egy-egy pedagógus. Vagy ha mégis készülnek ilyen videók, a diákok innentől kezdve büntethetőek lesznek ezért?

– Nincs a jogszabályban büntetés. Még egyszer mondom, nekem az a gyanúm, hogy nem ez a fő célja ennek a jogszabálynak, hanem az, hogy belenyúlhassanak mindenki táskájába. A bőnyi eset után ez elképzelhető.

– Ott késsel támadt egy diák egy tanárra. De egy kés az nem egy okoseszköz.

– Ahogy mondtam, az volt a fő cél szerintem, hogy belenyúlhassanak a diákok táskájába, ellenőrizhessék a tartalmát. A jelenlegi jogszabályok szerint a pedagógus csak felszólíthatja a diákot, hogy pakolja ki a táskáját.

– Akkor miért az okoseszközökre fókuszál a szabályozás?

– Annál is inkább kérdés ez, mert volt 2018-ban egy digitális oktatási stratégia, ami önmagában egy remek anyag. Nem nagyon szoktam a kormányt dicsérni, de ez tényleg jó anyag. Csak alig-alig valósult meg belőle valami.

Ebben szerepelt az is, hogy az okostelefonokra készítsenek digitális tananyagokat. Ez például nem valósult meg.

Ez lenne az igazi irány, hogy olyan platformokat hozzon létre a kormány, ahol okoseszközökkel el tudják érni a diákok ezeket a felületeket, érdekessé lehet tenni az oktatást azzal, hogy ezeket az eszközeiket használni tudják. Például biológia órán kimehetnének az iskolaudvarra, és a Google felismerővel növényeket azonosíthatnának.

– Ha ez a jogszabály életbe lép, ilyen célra visszakaphatják az okoseszközeiket a gyerekek?

– Igen, erre a jogszabálytervezet most is lehetőséget ad.

– Visszatérek még egyszer arra, hogy történt már olyan eset, hogy a gyerekek felvették, ahogy egy tanár akár fizikailag, akár verbálisan bántalmazta egy társukat. Mostantól erre is sokkal kisebb az esély, nem?

– Ezért kellenének az iskolákban például az iskolapszichológusok.

Minden iskolában kellene, ahol legalább 200 tanuló van, egy főállású iskolapszichológus.

Ők értenek ahhoz, hogy kiszűrjék azt, amikor a gyereknek problémái vannak, és ha a pedagógus okozza ezt a problémát, akkor ők jelezhetik az intézményvezető és a család felé. Azon is el kellene gondolkodni, mint ahogy az egészségügyben vannak a betegjogi képviselők, megyénként lehetne két-három tanulói jogi képviselő is, akihez a diákok vagy a szülők fordulhatnak.

– Hogyan fogják ellenőrizni, hogy az új szabályokat az iskolák miképpen hajtják végre?

– A tankerületek biztos ellenőrizni fogják, hogy hol lesznek elzárva az eszközök. Azt is, ki lesz a felelős ezért.

– Jól értem, hogy van egy általános rendelkezés, amiben nincsen végrehajtási rész, hogy akkor ezt hogyan kell megcsinálni? Azt majd találják ki az iskolák, ők vegyék meg a ládákat, dobozokat, zacskókat, lakatokat, címkéket, amik kellenek?

– Pontosan.

– Egy 25 fős osztálynál mennyi idő egyenként beszedni az eszközöket? Gyerekenként számolhatunk egy percet arra, hogy azonosítsák, elpakolják?

– Nagyjából.

– Akkor ez plusz fél óra reggel és délután?

– És kell még a pedagógus, aki összeszedi, utána el kell vinni valahová, egy elzárt terembe, mert sok helyen szaktantermek vannak felső tagozatban, vagy a gimnáziumokban is.

– Lehetnek-e olyan vis maior esetek, hogy egy adott tanulónál jobb, ha van ilyen eszköz?

– A jogszabályban szerepel ez is, például egészségügyi okok miatt.

– Okoseszköznek számítanak például az okosórák is, amik adott esetben csak az egészségügyi adatokat nézik?

– Igen, azok is ebbe a körbe tartoznak, hiszen ugyanúgy lehet velük hangot felvenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET: