SZEMPONT
A Rovatból

Tizenkét pedagógus mondott fel tanévkezdés előtt egy isaszegi iskolában – az igazgatót és a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat okolják a távozók

Öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük olyan diákok is, akik érettségire készülnek. A távozó tanárok elsősorban az új igazgató által teremtett légkörrel voltak elégedetlenek. Az iskolát fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház szerint azonban az igazgató szakmailag alkalmas a munkájára.


Úgy tudjuk, az isaszegi Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikumban összesen 12 dolgozó mondott fel a tanévkezdés előtt, csak augusztusban 8-an.

A 35-40 fős főállású összlétszámhoz képest ez azt jelenti, hogy lényegében minden harmadik, teljes munkaidőben dolgozó pedagógus távozik.

Az alakuló értekezleten elhangzott információk szerint öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük az érettségizők is, ahonnan hiányozni fog a magyar- és a történelemtanár is. További két osztálynak szintén keresnek osztályfőnököt, de ez nincs összefüggésben a felmondásokkal. Ugyanakkor a távozások nyomán az általános iskola felső tagozatán egyáltalán nem maradt matematika-tanár. (Az ő pótlásukról időközben gondoskodtak, erről cikkünk frissítésében írunk.)

A szülőket hivatalosan nem tájékoztatta sem a fenntartó, sem az iskola a kialakult helyzetről. Ők egy-másfél héttel ezelőtt informális úton értesültek arról, hogy mi várható, és most zárt Facebook-csoportokban próbálják összerakni a képet.

Több távozó pedagógussal is beszéltünk. Egyikük szerint minden azzal kezdődött, hogy az intézmény korábbi igazgatónőjét a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház 2023 májusának végén váratlanul és indoklás nélkül leváltotta. Azt, hogy miért kellett távozni az előző vezetőnek, nem tudni. Az iskolát működtető Pünkösdi Egyház csupán annyit írt, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a hirtelen váltás okát, de „a jogszabályokat maradéktalan betartása érdekében” elengedhetetlen volt a lépés.

Az ott dolgozók azt mondják, eleinte igyekeztek pozitívan hozzáállni és mindent beleadni, hogy működni tudjanak, elfogadva a helyzetet.

Az év során azonban az addigi nyugodt légkört többek szerint felváltotta egy ideges, feszült, stresszes munkahelyi atmoszféra, és ezért elsősorban az igazgató stílusát okolják.

Az egyik távozó pedagógus úgy érezte, az igazgató nem ismerte el, és nem becsülte meg a munkájukat. Szerinte a döntéseket sokszor félinformációk alapján hozta meg, és bár mindig azt mondta, várja a visszajelzéseket, és szakmai érvek mentén akár változtatni is kész, valójában soha nem változtatott azon, amit előre elhatározott. „Rendre agresszívan kommunikálta a helyzetet, fenyegetőzött, számos kollégával durva volt” – fogalmazott. Például előfordult, hogy börtönt emlegetett egy testnevelés órán eltört szemüveg miatt.

Az igazgatót azért is kritizálják, mert nem vett részt olyan fontos eseményeken, amelyeken a tanárok szerint minimum illendő lett volna ott lennie. Nem volt jelen például a hagyományos „Tücsökavatón”. Ezen az eseményen az első osztályosok mindig az igazgatótól kapják meg az intézményt szimbolizáló bordó szalagot a nyakukba, azonban ő közölte, hogy nem ér rá, ezért az egyik igazgatóhelyettesre hárult ez a feladat.

A helyzet miatt több pedagógus is megkereste a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat, ahol állításuk szerint nyitottan fogadták őket, és azt javasolták nekik, találjanak megfelelő embert az igazgatói pozícióra. Ők találtak is alkalmas jelölteket, akik megküldték az életrajzukat az egyháznak, de amikor az egyikük bement, hogy tárgyaljon a pozícióról, arra akarták rávenni, hogy a jelenlegi igazgató mellett vállalja el az igazgató-helyettességet, amire nemet mondott.

A Pünkösdi Egyház ezzel kapcsolatos kérdésünkre tagadta, hogy valaha is fontolgatták volna az igazgató-cserét. Azt írták, szerintük

a tavaly kinevezett új igazgató szakmailag alkalmas a feladat ellátására.

A csalódott pedagógusok jelezték az egyháznak, hogy amennyiben az igazgató mégis marad, akkor ők felmondanak. Szerintük a fenntartó válasza annyi volt: „jó, menjenek”.

Amikor az igazgató szembesült azzal, hogy a tantestület harmada távozik, a nekünk nyilatkozó tanár szerint „dühös és ingerült volt”. Azonban nyíltan csak kevesen mondták meg, hogy vele van problémájuk.

Összesen két pedagógus volt, aki a felmondás indokaként elmondta neki, hogy nem tartja jó vezetőnek. A többiek diplomatikusan jobb ajánlatokra hivatkoztak.

A szülők és a gyerekek jelenleg úgy állnak a tanévkezdés előtt mindössze néhány nappal, hogy nem tudják, ki és meddig fogja őket tanítani. Az egyik szülő így fogalmazott: „Három évig ugyanazok az emberek tanítják a diákot, akiket megismert, megszeretett, és mindent, amit eddig tanult, tőlük tudja. Ha ők egymás után tűnnek el, az elég ijesztő gyerekként. De még nekünk, felnőtteknek is. A döbbenet volt a mi családunkban az első érzés.”

A megkérdezett szülők elsősorban az igazgatót hibáztatják.

„Ha ennyi tanár mond fel egyszerre, az azt jelenti, hogy ő nem megfelelően tudott ezekkel a tanárokkal együtt dolgozni – akik már egyébként nagyon hosszú ideje ebben az iskolában megfelelően dolgoztak. Tehát valamit vezetőként nem jól csinált, ha ennyien nem tudnak vele együttműködni.”

A távozó pedagógusok között voltak, akik már több mint húsz éve az intézményben dolgoztak, olyanok is, akiknek korábban számos osztálya sikeresen érettségizett.

De a szülők ugyanennyire felelősnek tartják a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat is, mivel úgy érzik, nem a gyermekek érdekeit nézik, amikor egy olyan igazgatót választottak az intézmény élére, aki szakmailag ilyen eredményt tud egy év után felmutatni.

A Pünkösdi Egyház arra a kérdésünkre, hogy szerintük ki a felelős azért, hogy ennyien mondtak fel néhány nappal a tanévkezdés előtt, azt válaszolta,

„a felelősség kérdésében vélhetően sosem lesz egyetértés a most távozók és az iskola vezetése között. Az mindenesetre tény, hogy a pedagógusok saját döntése volt, hogy elhagyják az intézményt.”

Azt írták, ők most arra összpontosítanak, hogy a diákok a korábbi évekhez hasonlóan jó hangulatban, békességben, mindenféle zavaró körülménytől védve tanulhassanak, fejlődhessenek. Szerintük az érettségiző osztályban is lesz osztályfőnök, és minden tantárgyat jó szakember fog tanítani. Hozzátették,

„az igazgató és a fenntartó arra törekszik, hogy ne a tanév közben, hanem a tanév elején megtörténjen a csere, ehhez azonban a távozó pedagógusok együttműködésére is szükség lesz.”

Kerestük a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum igazgatóját is, de mindeddig hiába.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a szóbeli interjútól korábban elzárkózó Magyar Pünkösdi Egyház néhány módosítási kérelemmel kereste meg lapunkat ezeket az azóta birtokunkba jutott információkkal együtt közöljük:

„Nem maradtak osztályfőnök nélkül a diákok, mert ugyan valóban öt osztályfőnök felmondott, de pótlásuk haladéktalanul megtörtént, ezért mindegyik osztálynak van már osztályfőnöke.” Cikkünk még az alakuló értekezlet idején érvényes számokat tartalmazta. Azóta valóban minden osztálynak lett osztályfőnöke. Értesüléseink szerint ezt középiskolában nyugdíjas tanár bevonásával tudják megoldani.

„Az iskolában nem 35, hanem 55 pedagógus dolgozik.” Az iskolában dolgozó pedagógusok összlétszáma valóban 55 fő, így a cikkben állításunkat úgy módosítottuk, hogy a főállású munkatársak létszáma tehető 35 és és 40 közé. Az 55-ös létszám az egyik távozó pedagógus elmondása szerint az óraadó és nyugdíjasként dolgozó tanárokkal, valamint a pedagógiai asszisztensekkel együtt jön ki. Ennek azért van jelentősége, mert a távozó 12 kolléga mindegyike viszont kivétel nélkül főállású munkatárs volt.

„A távozókon felül több matematikatanár is maradt a felsőtagozaton.” A cikkben itt is az alakuló értekezlet idején érvényes információkkal dolgoztunk. Az azóta eltelt időben az iskola két matematikatanárt is felvett.

Frissítés 2.:

Az iskola területén csütörtök délután lezajlott egy parázs hangvételű szülői fórum. Ezen jelent volt a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház két képviselője, az igazgató, számos szülő és többen a távozó pedagógusok közül.

A fórumon információink szerint a szülők egyértelműen a tanárok mellett voltak, az igazgató megnyilvánulásait többször hangos nemtetszés kísérte. Az egyik szülő szerint többen nehezményezték, hogy az intézmény vezetője a legtöbb kérdésre nem adott egyértelmű és világos választ. Sokat elárul a szülők általános véleményéről, hogy mindössze egy volt közülük, aki a jelenlegi vezetés mellett próbált érvelni. Amikor azonban arról szavaztak, ki ért egyet vele, egyedül ő maga tette fel a kezét.

Amikor a szülők azt kérdezték az igazgatótól, hogy nem érzi-e felelősnek magát a kialakult helyzetért, többek között azt válaszolta, hogy a távozó pedagógusok munkájában hiányosságokat fedeztek fel, amit a fenntartónak is jelzett.

A pedagógusoktól azonban úgy tudjuk, ők soha nem kaptak semmilyen hivatalos negatív visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban.

Az egyik szülő azt is megkérdezte, hogy ha probléma volt a tanárok munkájával, miért nem elbocsátották őket, miért maguktól mondtak fel.

A fórum során a fenntartó képviselője egyszer úgy fogalmazott, nem tudja, mi vezetett a tanárok felmondásához, holott másik alkalommal ő is elismerte, hogy a távozók egy csoportja nyáron megkereste a fenntartót azzal a kéréssel, hogy váltsák le a konfliktusos igazgatót. Tudomásunk szerint a tanárok egy hosszú listát is készítettek a kifogásaikról, amit megmutattak a fenntartónak is.

A tanárok pótlása is szóba került. Az egyik szülő szerint a fórum elején elhangzott néhány információ, amiből arra lehetett következtetni, hogy a 12 távozó kolléga pótlása már meg is történt. Az igazgató későbbi mondataiból azonban az rajzolódott ki, hogy csak néhány helyre találtak új embert, jelenleg csak a 90 napos a felmondási idejüket töltő tanárokkal együtt tudja biztosítani a megfelelő pedagógus létszámot az iskola.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: