hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.
Báthory-Beck Nóra, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

hirdetés
„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.
Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:
"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"
- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”
– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Alig hordanak már maszkot közterületen az emberek – van értelme fenntartani a szabályt?

Logikátlannak tűnik, hogy a teraszokon nem kötelező, pár méterrel arrébb az utcán viszont változatlanul. De azt is egyre kevesebben tartják be. Felelőtlenség, vagy inkább lazítani kellene?
Láng Dávid; címkép: Csákvári Péter - szmo.hu
2021. május 13.

hirdetés

A kormány az őszi nagy lezárással egy időben, november 11-től tette kötelezővé a szabadtéri maszkviselést, akkor még csak a 10 ezer főnél nagyobb városok egyes közterületein, amiről a polgármesterek döntöttek. A március eleji szigorítás viszont már nem tett ilyen különbséget: kimondták, hogy a települések belterületén mindenhol maszkot kell viselni.

Azóta is ez a szabály az irányadó, hiába töröltek el időközben egy sor másik rendelkezést. Az utóbbi időben azonban meredeken csökkenni kezdett azok aránya, akik be is tartják – különösen, amióta elkezdett melegedni az idő. A hét eleji, szinte már kora nyárinak mondható napokon azt tapasztaltuk, 10 járókelőből legfeljebb 2-3 viselt maszkot Budapest belvárosában. A kistelepüléseken pedig feltehetőleg még rosszabb az arány.

A teraszok nyitása óta még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen.

Megkérdeztük Duda Ernő virológust, indokolt lehet-e már a szabály eltörlése, vagy egyelőre felelőtlenség.

Indokoltnak semmiképp nem mondanám, még akkor sem, ha a zárt helyek összehasonlíthatatlanul veszélyesebbek, hiszen szabadtéren nemcsak a népsűrűség ritkább, hanem a levegő is mozog

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.

A szakértő szerint az is fontos szempont, hogy egyelőre nem tudjuk, mekkora veszélyt fog jelenteni az indiai mutáns, ha nálunk is megjelenik.

hirdetés

Úgy látja, „inkább ne húzgáljuk most az oroszlán bajszát”, hiszen ha még néhány hétig fegyelmezetten betartjuk a szabályokat, jó esély van rá, hogy annyira lecsökken a járvány terjedése és ezzel párhuzamosan megnő a védettek aránya, ami mellett már vállalható kockázat a köztéri maszkviselés mellőzése.

Duda Ernő becslése szerint 1 százalék körül lehet a vírus halálozási rátája, emiatt kb. 2-3 millióan eshettek át eddig a fertőzésen. Közülük másfél-kétmilliónak lehet még meg a védettsége, ehhez adódik hozzá az a további nagyjából kétmillió ember, aki már mindkét oltását legalább két hete megkapta, és van is megfelelő védettsége (hiszen egyik vakcina sem 100 százalékban hatékony).

Ideális esetben május végére elérhetjük, hogy a lakosság fele ilyen vagy olyan okból védett lesz. Emellett az is szükséges kritérium, hogy a regisztrált új fertőzöttek száma napi 300 alá csökkenjen, a teszteknek pedig a 3-5 százaléka legyen csak pozitív – ez a WHO ajánlása a Magyarországhoz hasonló méretű országok esetén.

Ha a fentiek teljesülnek, az Duda szerint már elegendő ahhoz, hogy a szabadtéri maszkviselést el lehessen törölni.

Beltéren más a helyzet: ott annyival nagyobb a vírus továbbadásának kockázata, hogy csak akkor lehet feloldani a korlátozást, ha a járvány teljesen véget ér. Tehát a nyáron még valószínűleg maszkot kell viselnünk, sőt a lakosság oltási hajlandóságától függően az is előfordulhat, hogy egészen év végéig érvényben marad a szabály.

A témával kapcsolatban megkerestük a Koronavírus Sajtóközpontot, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak, ahogy a csütörtöki kormányinfón sem került elő a kérdés.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harc a védettségi igazolványért külföldi állampolgárként, magyar szappanopera, 211832. rész

A szélmalomharc legújabb epizódjából kiderül, hogy a külföldi személyi igazolványok a ludasok, az viszont még nem, hogy mi a megoldás.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

nem volt tömeg, és a sor is gyorsan ment.

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

És ahogy az lenni szokott, akkor nyílt ki a pokol legmélyebb bugyra, amikor a szlovák személyi igazolványom előkerült.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

hirdetés
„hát ezeket ám még nem képes kezelni a rendszer."

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Csak a tüzet láttam, óriási tüzet, 10 percenként megszólalt a sziréna” - civilek az Izraelt sújtó rakétaesőről

Egy gyerek azt hitte, tűzijáték miatt borult vörösbe az éjszakai égbolt, egy nő pedig az utcán halt meg szívrohamban a rakétatámadás idején.
Fotó: Northfoto - Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. május 13.

hirdetés

Egyre súlyosabb a helyzet Izraelben, ahol hétfő este kezdődött rakétaháború az ország és gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között. Az izraeli-palesztin konfliktus újabb fellángolását az idézte elő, hogy Jeruzsálemben összecsapások voltak palesztinok és az izraeli biztonságiak között az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet kedd és szerda este is intenzív rakétatüzet zúdított Izraelre, Tel-Avivban és környékén, az ország központi és déli részén megszólaltak a légvédelmi szirénák. Közben pedig már a zsidó és arab csoportok tagjai az ország több pontján az utcán csapnak össze egymással, önbíráskodással akarnak bosszút állni a másik csoport tagjain. Így a koronavírus-járványból már sikeresen kilábaló Izrael most újabb országos katasztrófahelyzettel néz szembe.

Tel Aviv lakossága 2014 óta nem tapasztalt olyasmit, mint most. Legutóbb ugyanis akkor háborúzott komolyabban az ország a Hamásszal, és bár az elmúlt években is bombázta Izrael a Gázai övezetet, a fegyveresek pedig rakétámadással sújtották a déli városokat, Tel Aviv nagyrészt kimaradt ezekből a csatákból. Még a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivált is simán meg tudták rendezni a nagyvárosban úgy, hogy az ország déli részén eközben háromnapos összecsapás zajlott, amelynek 27 halálos áldozata volt.

A lakosság biztonságérzete azonban most tovatűnt, ugyanis a gázai iszlamisták most Tel Avivot is célba vették a rakétáikkal. Kedd este a helyiek azzal szembesülhettek, hogy a város felett az égboltot apró, borostyánszínű pontok világítják meg - ezek voltak a közeledő rakéták. Bár a légvédelmi rendszer elhárította a 130 rakéta többségét, de néhánynak sikerült áthatolni rajta.

A Guardian izraeli tudósítója több helyi lakost is megkérdezett, hogy hogyan élte meg a rakétatámadást.

Egy ügyvédként dolgozó édesanya, Tal Morry azt mesélte, hogy az ötéves kisfia azt hitte, tűzijátékoznak, később azonban "sajnos" a többi gyerek elmondta neki az igazat.

hirdetés

Egy 48 éves szoftvermérnök, Konstantin Kandaurov éppen focimeccset nézett a tévében a nappalijában, amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák. Azonnal elindult a kijelölt menedékhelyre, de még a lépcsőházban volt, amikor a rakéta becsapódott és emiatt megrengett a föld. Pánikba esve felrohant az emeletre és kinézett az ablakon.

"Csak a tüzet láttam, óriási tüzet"

- mondta, hozzátéve, hogy semmi más nem látszódott az utcából.

Az egyik rakéta az út túloldalán csapódott be, amitől az egész utca romokban állt, egy nő pedig meg is halt a helyszínen. Kandaurov házának ablakai kitörtek, a háztető egy része megrongálódott és repedések keletkeztek rajta.

"20-25 percig lehetett hallani a bombázást. Aztán egy-két óráig csend volt, majd 10 percenként ismét megszólalt a sziréna."



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Pikó András: lakhatási katasztrófát idézhet elő a Fidesz törvényjavaslata

A józsefvárosi polgármester szerint „nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada.”
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 12.

hirdetés

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő kedd este benyújtotta a lakástörvény módosítását célzó javaslatát, amely elsősorban a budai Vár műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakásainak megvásárlását teszi majd lehetővé.

A vételár alapesetben a lakás forgalmi értékének a 30 százaléka. Ez tovább csökkenthető annak függvényében, hogy a bérlő mióta lakik az ingatlanban: évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami legfeljebb az ingatlan 15 százalékig mérsékelhető.

Pikó szerint ez az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntése.

Annak, hogy a kormány most az egész országra kiterjesztené a haveroknak szóló pofátlan önkormányzati lakáskiárusítás Rogán Antal-i modelljét, két hosszú távú következménye lesz. Először is elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is

– írta a Facebookon.

A másik következmény Józsefváros polgármestere szerint egy lakhatási katasztrófa-helyzet lesz.

hirdetés

"Józsefvárosban most durván négy és fél ezer önkormányzati bérlakás van. Budapesten itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya. Ezek közül a több, mint 3000 lakottat a piaci érték 15, maximum 30%-ért vásárolhatják majd meg a benne élő bérlők – penészes, nyirkos, több, mint 100 éves épületekben lévő komfort nélküli vagy alig komfortos lakásokat. Pár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk – ők is gyorsan pénzért kívánják majd tenni. Ez vagy sikerül majd vagy nem. Meg lennék lepve, ha a miniszterelnök-közeli ingatlanfejlesztők ne fognának intenzív előszerződés-kötésbe önkormányzati bérlakásokban élő rászorulókkal a törvényjavaslat következményeként" – folytatta.

"Az önkormányzati lakáspolitika lakások híján megszűnik. Állami és önkormányzati szociális bérlakásépítés nem is volt. A kormány ahelyett, hogy sűrűre szőné a szociális hálót, a maradékát is szétszakítja- politikai számításból.

Ha elfogadják, Józsefvárosban a többségnek marad a segély, Rogán Antalnak és társainak a Pasa Parkban pedig ezzel arányosan nő az arcuk és a lakásuk alapterülete" – tette hozzá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: