SZEMPONT
A Rovatból

Testvére születése mentette meg a leukémiás kislány életét

Ami Alettának segített, az viszont egyelőre kevesek kiváltsága, Magyarországon ugyanis még hiányzik a közösségi, ezért ingyenes őssejt-tárolás infrastruktúrája.


Kistestvére születéskor levett köldökzsinórvére, vagyis az abból kinyert őssejtek gyógyították meg a 7 éves mezőkövesdi kislányt, Nyeste Alettát, aki leukémiája miatt szorult őssejt-transzplantációra. Aletta majdnem fél éve kapta meg kishúga vérképző őssejtjeit a miskolci megyei kórházban. Ezután működő immunrendszer híján 3 hétig egy steril boxban élt, mostanra azonban néha már a szájmaszkot is leveheti, sőt, kutyája is van.

Ami Alettának segített, az viszont egyelőre kevesek kiváltsága, Magyarországon ugyanis még hiányzik a közösségi, ezért ingyenes őssejt-tárolás infrastruktúrája.

"

- Neked van valami gondod?

- Van néhány, miért kérded?

- Mert akkor lerajzolhatod, beteheted ebbe a zsebbe, és megszűnik. Nekem segített.

– vette a kezébe szobája közepén ülve gondűző képességekkel felruházott erszényes plüssfiguráját Nyeste Aletta, egy hétéves mezőkövesdi kislány. Gondűzésre korához képest aránytalanul sokszor volt már szüksége, fél évvel ezelőtt ugyanis még súlyos beteg, leukémiás volt, túl számtalan kemoterápiás és gyógyszeres kezelésen.

abcug01

Nyeste Aletta szobájában (Fotók: Hajdú D. András)

2016 novemberében azonban őssejt-transzplantáción esett át, és bár még maszkot visel és közösségbe sem mehet, vérképzése és immunrendszere mostanra csaknem teljesen helyreállt. Bár hivatalosan csak 5 év tünetmentesség után számít gyógyultnak, egyre valószínűbb, hogy Alettának sikerül meggyógyulnia.

Alettát a testvére, a 2014 nyarán született Alida köldökzsinórvéréből származó őssejtek gyógyították meg, ezeket juttatták be infúzióval a kislány szervezetébe, hogy aztán belőlük épüljön fel szervezetében az új, egészséges csontvelő.

A kistestvér, Alida véréből származó őssejteket a budapesti Krio Intézet tárolta a kislány születése óta szüleik, Nyeste Gábor és Túróczi Aletta kérésére. Mivel a Krio Intézet a már valamilyen őssejtterápiával kezelhető betegségben szenvedők később születő édestestvéreinek köldökzsinórvérét ingyenesen veszi le és tárolja, a házaspárnak nem kellett százezreket költenie magára az őssejt-megőrzésre.

Azt hittük, egyszerű vashiány

Alettát, vagy ahogy szülei hívják: Alcsit hároméves korában, 2013 telén diagnosztizálták leukémiával. Haspuffadás, bevérzések a bőrön, sápadtság, levertség voltak a tünetek, amik miatt édesanyja gyerekorvoshoz vitte.

"

A vérvétel után azt mondta az orvos, biztos, hogy valamilyen fajta leukémiával állunk szemben, mert elég magas volt Alcsi fehérvérsejt-száma. Miskolcon, a megyei kórházban mintát vettek a csontvelőből, ami beigazolta a gyanút. 9 hónapos kemoterápiás sorozat vette kezdetét, majd miután decemberben hazajöhettünk a kórházból, még gyógyszeresen kezelték őt. Ezután több mint egy évig volt tünetmentes.

– mesélte Aletta, Alcsi édesanyja kislánya betegségének történetét. Ekkor még úgy tűnt, Alcsinak nem lesz szüksége új csontvelőre a gyógyuláshoz, a kemoterápiás kezelés kiölte szervezetéből a rákos csontvelősejteket.

abcug02

Túróczi Aletta és két lánya, Alcsi és Alida

"

2014 márciusában volt Alcsi óvodás ballagása, akkor láttuk a férjemmel, hogy megint sápadt. Bíztam benne, hogy csak egy vírus miatt esett le a vörösvértestjei száma. A kórházban viszont az osztály főorvosnője, Simon Réka már azt mondta: valószínű, hogy Alcsinak visszajött a betegsége.

A leukémiásoknál hosszabb idejű tünetmentesség után a betegség kiújulása egyáltalán nem ritka. Miután bebizonyosodott, hogy Alcsinál is ez történt, újabb kemoterápiás kezelés-sorozat vette kezdetét, aminek végén tudható volt, Alcsinak őssejt-transzplantációra lesz szüksége.

Üvegkalickában

A leukémia, mint vérképző-szervi betegség kezelésére olyan őssejtekre van szükség, amelyek képesek vérképző csontvelői sejtekké alakulni. Ilyen sejtek kinyerhetők a csontvelőből, előkezelés után a véráramból, vagy születéskor a köldökzsinórvérből illetve a méhlepényből. Alcsinak a három “lelőhely” valamelyikéből volt szüksége olyan őssejt-készítményre, ami immunológiailag összeférhető az ő szervezetével.

Ebbe a helyzetbe született bele 2014 júliusában Alida, Aletta és Gábor második kislánya, aki, mint Alcsi édestestvére, a legnagyobb eséllyel rendelkezik a beteg kislányéval kompatibilis őssejtekkel.

"

A miskolci kórházban a doktornő mondta nekünk, hogy van egy olyan lehetőség a Krio Intézetnél, hogy ha a születendő gyerek testvére vérképzőszervi betegségben szenved, akkor ingyen leveszik és 5 évig tárolják a köldökzsinórvér őssejtjeit. Ez pont azután volt, hogy Alcsi tünetmentes lett, és hazajöttünk a kórházból, úgyhogy reménykedtünk benne, hogy nem lesz szükség rájuk, de persze, éltünk a lehetőséggel

– mesélte Aletta.

abcug03

A Krio Intézet budapesti laborjában tárolt őssejt-készítményre azonban szükség lett, miután egyértelművé vált, Alcsinak transzplantációra van szüksége.

Miután kemoterápiás kezeléssel, amennyire csak lehet, kisöpörték a rákos sejteket a csontvelejéből, a transzplantációra 2016. november 23-án, éppen Alcsi hetedik születésnapján került sor. Az egész beavatkozás annyi, hogy egy infúzión keresztül vezetik a beteg testébe az őssejt-készítményt, az igazi bonyodalom azonban csak ezután jön.

A transzplantációt megelőző kemoterápiás kezelés ugyanis jelentősen lecsökkenti a vérben a fehérvérsejtek számát, ezért 2-3 hétig,

amíg az átültetett őssejtek nem képeznek elég fehérvérsejtet, a beteg gyakorlatilag védtelen a fertőzésekkel szemben.

Alcsinak ezért az átültetés utáni 3 hetet egy üveg boxban kellett töltenie teljesen steril körülmények között, ahová alapos fertőtlenítés után mehettek csak be hozzá – külön-külön – a szülei.

abcug04

Alcsi a kórházban nem sokkal az őssejt-transzplantáció után

“A legrosszabb volt, hogy állandóan hánytam”

“Amíg a csontvelő el nem kezd beépülni, szaporodni, addig a félelmekkel teli várakozás időszaka van. Ilyenkor gyakran előfordulhatnak komplikációk, vannak, akik ezekbe halnak bele” – magyarázta Aletta. Náluk is fennállt a veszélye, hogy Alcsinál fellép az úgynevezett GvHD (Graft-versus-Host) betegség, azaz a beültetett őssejtek kilökődése. Ezt a gyakori szövődményt gyógyszeres és szteroidos kezeléssel próbálták elkerülni Alcsinál, aki a szteroidoktól ráadásul látványosan meg is hízott.

"
A legrosszabb az volt a boxban, hogy folyton hányingerem volt, meg hogy semmit nem akartam enni.

– emlékezett vissza a kislány az őssejt beültetést követő időszakra. Igaz, szerinte a kórház koszt is “rosszul nézett ki”. Édesanyja, Aletta felvilágosított: a sterilizálás miatt minden ételt magas hőmérsékleten hőkezeltek a kórházban, mielőtt Alcsi elé tették, ezért voltak kevéssé étvágykeltőek. “A sajtburger olyan volt, mintha gumiból lenne” – emlékezett vissza.

abcug05

Alcsi, amellett, hogy sokszor volt rosszul, a boxot is kicsinek érezte, és bár szülei végig vele voltak, a kórház másik szárnyából – még a kemoterápia ideje alatt – szerzett barátaival is csak egy üvegfalon keresztül találkozhatott.

“Hiányzik neki a gyerek közösség”

Alcsi életkora szerint most lenne első osztályos, de még várnia kell az iskola elkezdésével. A kislánynak ugyanis gyakorlatilag újraépítették az immunrendszerét, ami azt is jelenti, hogy az összes kisgyermekkori oltást “elfelejtette” a szervezete, ezeket újra meg kell kapnia.

Emellett szervezete még kevésbé képes védekezni különféle fertőzések ellen, amiknek közösségbe járva nagyobb az előfordulási esélye. Jól mutatja, mennyire óvatosnak kell lennie a családnak, hogy Alida, Alcsi húga bárányhimlő elleni oltása után két hétig nem mehetett haza, nehogy az oltóanyagban található legyengített vírus megtámadja Alcsi szervezetét.

"

Már nagyon kellene Alcsinak, hogy gyerekek közé mehessen, ezért is sajnáljuk nagyon, hogy idén szeptemberben sem tudja elkezdeni az első osztályt. Az orvosa szerint legkorábban jövő márciusban kezdheti el az iskolát, de eleinte akkor is csak itthon, magántanulóként

– magyarázta Aletta.

abcug06

Sok helyről érkezett segítség

Bár Alcsi kezelését teljes mértékben fedezte a társadalombiztosító, Alida köldökzsinórvér-őssejtjeit pedig ingyen tárolta a Krio,

az igazi költségeket azok a munkálatok jelentették a szülőknek, amiket Alcsi hazaérkezése előtt kellett elvégezniük.

Mikor Alcsi betegsége kiújult, a kislány még albérletből költözött édesanyjával a kórházba, és bár már a szülőké volt mostani házuk tulajdonjoga, az épület még romos állapotban volt. Amíg lányuk a kórházban lábadozott, Aletta pedig a kórházzal szomszédos, a beteg gyerekek szüleinek fenntartott szálláshelyen lakott, a családi házat teljesen fel kellett újítani úgy, hogy a körülmények majd a hazatérő Alcsinak is megfelelők legyenek.

“Egyedül a férjem keresetéből nem tudtuk volna megcsinálni a felújítást, és kialakítani Alcsinak egy steril szobát” – magyarázta Aletta. Gábor nehézfém-megmunkálással foglalkozik egy mezőkövesdi üzemben, Aletta pedig egy egri étrend-kiegészítőket forgalmazó cég mezőkövesdi boltjában dolgozott Alcsi megbetegedése előtt.

abcug07

A lányok szobája

Az építkezéshez és a steril környezet kialakításához szükséges pénz előteremtését közösségi összefogás is segítette:

a leukémiás gyerekeket segítő Kosztyu Ádám Emlékére Alapítvány gyűjtést szervezett Alcsi javára, sőt a hegedűművész Mága Zoltán mezőkövesdi jótékonysági koncertjén Alcsi gyógyulására ajánlotta fel a befolyt adományokat. A helyi kézilabda- és focicsapat is segített, mezőkövesdi lakosok több közösségi adománygyűjtést szerveztek Nyestéék javára, Aletta és Gábor munkahelyei is segítettek. “Ezekből az adományokból tudtuk a házat befejezni és Alcsinak a steril szobát megcsináltatni” – magyarázta Aletta.

Őssejt a jövő?

Magyarországon körülbelül 300 őssejt-transzplantációt végeznek évente. Ezek nagy része csontvelőből vett őssejtekkel történik, mindössze 5 százalék a köldökzsinórvérből származó őssejtekkel való kezelések száma. Őssejt-transzplantációval Magyarországon jelenleg körülbelül nyolcvanféle, leginkább vérképzőszervi betegséget: a leukémia, a limfóma és az anémia különböző formáit lehet kezeltetni.

A köldökzsinórvérből származó őssejt transzplantációk száma (évente 6-8 eset) nemzetközi viszonylatban részben azért alacsony Magyarországon, mert

nálunk csak piaci alapon működnek őssejt-bankok, és nem megfizethetetlen, de komoly anyagi vonzata van a terápiás értékű újszülött-kori őssejt-állomány eltároltatásának.

A költségek általában egy alapdíjból – a minta feldolgozása és a minősítő vizsgálatok díjából – és a tárolás éves díjából állnak. Az alapdíj szolgáltatótól és szolgáltatástól függően 100-300 ezer forint között van, míg a tárolásért 10 és 30 ezer forint között kell fizetni évente. Így a 20 éves tárolás esetén a teljes összeg, 350 ezer és 1 millió forint között van – igaz, a szolgáltatók többségénél részletfizetés is lehetséges.

Ha a szülők anyagi helyzete engedi, az úgynevezett családi őssejtbankban azért lehet érdemes eltároltatni az újszülött köldökzsinórvéréből nyert őssejteket, mert ezzel kiküszöbölhető a hosszas csontvelő-donor vadászat, ha a gyerek, vagy édestestvére valamilyen vérképzőszervi betegségbe esik. Ha a saját őssejt is megfelel, egyértelmű a helyzet, ha viszont egy donorra van szükség a gyógyuláshoz, azért lehet fontos a testvér lefagyasztva eltárolt őssejt-készítménye, mert a legnagyobb esélye az édestestvérek között van a már említett immunológiai egyezésnek.

abcug08

Lefagyasztott őssejt-készítmények a Krio Intézet budapesti laborjában

Az Országos Vérellátó szolgálat legfrissebb, április végi adatai alapján 18 gyerek és 122 felnőtt várakozik őssejtdonorra Magyarországon – hazai és nemzetközi csontvelődonor-regiszterekben ennyi magyar betegnek keresnek jelenleg aktívan idegen donort.

Statisztikák szerint a nemzetközi összesítésben 30 milliós donor-regiszterből csak a donort keresők 50 százalékának találnak megfelelő donort, míg ha ezeknek a betegeknek családon belül volna eltárolt őssejt-készítménye, sokkal nagyobb lenne az esélye, hogy immunológiailag összeférhető őssejt-készítményt kaphassanak – magyarázta Száraz Leonóra, a Krio Intézet őssejtlaborjának vezetője. Ráadásul egy transzplantáció esetén a donor köldökzsinórvérből nyert őssejteknek sokkal kevesebb ponton kell egyezniük a fogadó szervezettel, mint a csontvelői őssejtek esetén.

Az öt, Magyarországon működő őssejtbankból a budapesti Krio intézet 2001-es indulása óta Alcsiéval együtt összesen 4 sikeres transzplantációhoz biztosította már az őssejt-készítményeket, mindegyik esetben a beteg gyerek kisebb testvére volt a donor.

Közösségi bank – hol marad?

A korszerű őssejt-terápiás megoldásokhoz való hozzáférést sokkal egyenlőbbé tenné, ha Magyarországon is lennének úgynevezett közösségi őssejtbankok, ahol térítésmentesen tárolnák a születésükkor ingyenesen levett, majd lefagyasztott, köldökzsinórvérből származó őssejteket. Ilyen bankok világszerte és szinte mindegyik európai országban működnek – ezekben az országokban jóval nagyobb is az összes transzplantációhoz viszonyítva a köldökzsinórvér-őssejtekkel történt beavatkozások aránya.

abcug09

A családi bankokkal szemben ugyan – ügyfél szempontból – megvan az a hátránya a közösségi bankoknak, hogy az eltárolt minta felhasználására nincs kizárólagos joga a mintát eltároltató családnak, szükség esetén az őssejteket bárki megkaphatja. Egy ilyen bank létrejötte mellett azonban még mindig működnének magánbankok is, ha valaki meg szeretné tartani a kizárólagos tulajdonjogot. A jelenlegi statisztikák szerint kb. 730 ezer köldökzsinórvér mintát tárolnak világszerte állami bankokban és 5 milliót magánbankokban.

A Krio Intézet az elmúlt években többször kezdeményezte az egészségügyi tárcánál, hogy az állam hozzon létre egy közösségi őssejtbankot az intézettel együtt, használva annak infrastruktúráját és módszertani tudását.

Az úgynevezett hibrid – félig közösségi, félig magán – bank létrehozása jóval gazdaságosabb beruházás lenne, mint a nulláról felhúzni egy közösségi bankot, de a Krio vezetősége sajtótájékoztatójukon arról tájékoztatott, kormányzati részről még nem kaptak semmilyen biztató választ. Úgy tűnik, egyelőre nincs hajlandóság egy közösségi őssejtbank létrehozására.

Pedig a magyar állam rendszeresen vásárol köldökzsinórvérből eltárolt őssejt-készítményeket, hazai híján külföldi közösségi bankokból, amelyek 6-20 millió forint közötti összegbe kerülnek.

Fotók: Hajdú D. András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Urbán Ágnes: A TV2-t el fogják adni, Mészáros Lőrincnek nem érdeke tovább működtetni
A médiakutató szerint a kormánypárti médiarendszer a vártnál is gyorsabban és látványosabban omlik össze. Urbán Ágnes arra számít, hogy a Tv2-nél a Tények megszűnésénél jóval jelentősebb változások lesznek, a nyomtatott lapok pedig sorra eltűnnek majd.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 08.



A Tények megszűntetésének bejelentése sokakat váratlanul ért, és a hozzá fűzött magyarázat is furcsán hatott, ami szerint Vaszily Miklós egyszer csak rádöbbent a brand eróziójára, és ígéretet tett arra, hogy a tanulságok levonása után „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő” hírszolgáltatást nyújtanak majd. A propaganda-híradó arcait, Marsi Anikót és Gönczi Gábort már a választások másnapján eltűntették a képernyőről, majd a Rogán Antalhoz közvetlenül kötődő hírigazgatót, Szalai Vivient is menesztették.

Megmenthető-e a csatorna úgy, hogy a tulajdonos személye nem változik? Miért omlik össze ennyire gyorsan a kormánypárti médiabirodalom? És mi lesz a következő nagy változás? Erről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével.

A TV2 megszünteti a Tényeket és átprofilírozza magát. Még a választások előtt beszéltünk arról, hogy egy esetleges változás után gyorsan össze fog dőlni a kormánypárti médiabirodalom. Úgy tűnik, igaza lett.

— Számítottam rá, hogy gyorsan történnek a dolgok, de arra nem, hogy ennyire gyorsan. Ez a tempó még az én várakozásaimat is felülmúlja.

Lehetett látni, hogy ez az egész kormánypárti médiabirodalom szakmailag és üzletileg is légvárra épült.

Ennek nem volt valós alapja, nem volt mögötte közönségigény. Ezért gondoltam azt, hogy a leggyorsabban fog összeomlani, ha egyszer elindul ez a dominó.

Mi kényszeríti a TV2 vezetőit az előremenekülésre? Nyilván nem arról van szó, hogy már most el is fogyott a pénz. Látják, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan?

— Abban az értelemben most fogyott el a pénz, hogy a folyamatos pénzforrás fogyott el. Látható, hogy vége van az állami bevételeknek. Ilyenkor egy olyan üzletember, akibe szorult némi racionalitás, nem akarja mindenáron az összes tartalékot felélni. Inkább gyorsan döntéseket hoz, hogy legyen erőforrása a teljes átstrukturálásra. Tényleg öngyilkos megoldás lett volna, ha semmit nem csinálnak, csak várják a csodát. Az nem lett volna reális forgatókönyv, hogy ölbe tett kézzel várnak, amíg az utolsó fillér el nem tűnik a bankszámlájukról. Itt most lépni kellett.

Itt kétfajta tőkéről beszélhetünk: a pénzről és a bizalmi tőkéről. Olyan arcok tűntek el vagy léptek hátrébb, mint Marsi Anikó vagy Gönczi Gábor, de a vezetőség, például Vaszily Miklós, maradt. Tovább lehet vinni ezt a brandet, megmaradhat a TV2?

— Azért azt ne felejtsük el, hogy a TV2 elsősorban és alapvetően nem politikai termék, hanem egy kereskedelmi televízió. A műsorstruktúrájában nagyon erősen dominálnak a szórakoztató műsorok, és a legtöbb néző ezt várja el tőlük. Persze, mi tudjuk, hogy ki az a Vaszily Miklós, és gondolkozunk azon, hogy vajon egy ennyire meggyengült branddel mit lehet kezdeni.

Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik napi szinten nézik a TV2-t a különböző műsoraik miatt, nem annyira foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Nagy részüknek fogalmuk sincs, ki az a Vaszily Miklós, és fogalmuk sincs, hogy a TV2 Mészáros Lőrinchez köthető. A téma iránt érdeklődőknek, a tájékozottaknak ez talán fontos, de az átlag TV2-néző kevésbé van kihegyezve ezekre a kérdésekre.

Minden kétséget kizáróan ki fog derülni, hogy ki a TV2 valódi tulajdonosa?

— Én azt gondolom, hogy igen. Sőt, még ennél is tovább megyek:

szerintem a TV2-t el fogják adni.

Minden tudásunk szerint Mészáros Lőrincé a TV2, de erre valójában csak indirekt bizonyítékaink vannak, nem láttunk olyan céges papírt, amin ez 100%-ig rajta lenne. Gyakorlatilag tekinthetjük úgy, hogy övé a tévé. Őszintén szólva egyáltalán nem látom be, hogy Mészáros Lőrincnek milyen érdekeltsége lenne abban, hogy ezt tovább működtesse. Meg merem kockáztatni, hogy a TV2 esetében nagyon reális forgatókönyv most az új tulajdonos keresése. Ugyanakkor ha le tudná passzolni egy tulajdonosnak, akár egy külföldi befektetőnek, akkor elég jelentős bevételhez jutna, ami a családi kasszában valószínűleg jól jönne.

A reklámpiacot eddig torzították az állami megrendelések. Ha ez megszűnik, a TV2 a nézettségével természetesen szerezhet bevételeket. De mennyire akarnak majd a cégek egy ilyen hírű televíziónál hirdetni? Vagy csak a nézettség számít, a pedigré nem?

— Nagyon nehéz ezt megmondani. Számítok arra, hogy valamennyire vissza fognak esni a klasszikus kereskedelmi bevételek is. Leginkább azért, mert hosszú ideje lehetett hallani olyan piaci pletykákat, hogy különböző nagyvállalatokhoz érkeztek üzenetek, hogy muszáj a Fidesz-közeli médiában hirdetni. Különösen abban az esetben, ha hirdetnek független médiában is, elvárás volt velük szemben, hogy a Fidesz-közeli médiában is hirdessenek. Nem nagyon volt olyan nagy cég, amelyik konfrontálódni akart volna a magyar kormánnyal. Amennyire én hallom, ezt az elvárást többé-kevésbé teljesítették is.

Azok, akik eddig csak kényszerből hirdettek a Fidesz-közeli médiában, és egyébként nem remélték ott a célcsoportjuk megtalálását, szerintem nagyon gyorsan le fogják állítani a költést.

De van egy csomó olyan cég a piacon, amelyiknek el kell érnie a társadalom széles rétegét: bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok. Nem hiszem, hogy le akarnak mondani több százezer elért nézőről csak azért, mert a televízió tulajdonosi szerkezetének és múltjának rossz az optikája. De még egyszer hangsúlyozom, ez elsősorban kereskedelmi televízió, és a műsoridejének kilencven-egynéhány százalékában kifejezetten szórakoztató tartalmakat sugároz.

— Eközben felébredt a Gazdasági Versenyhivatal, és a Blikk felvásárlása kapcsán vizsgálódik. Mindezt egy olyan jogszabály ellenére, ami ezt elvileg nem tenné lehetővé. Vissza lehet ezt csinálni?

— Hogy vissza lehet-e csinálni, vagy hogy mi történhet, ennek a megbecslésére nem vállalkozom. Ez egy iszonyatosan izgalmas és furcsa jogi helyzet lesz. Nem vagyok jogász, így nem tudok forgatókönyveket felvázolni a kifutásáról. Az azonban biztos, és ez egy fontos adalék a jogi alaphoz, hogy született egy Európai Médiaszabadság Törvény, az EMFA (European Media Freedom Act), ami tavaly augusztus óta hatályos. Mivel ez jogi formáját tekintve egy rendelet, az uniós tagországokban közvetlenül hatályos. Abban a pillanatban, amikor hatályba lépett, automatikusan Magyarországon is hatályba lépett. Még úgy is, hogy a magyar jogalkotó nem implementálta, nem változtatott a magyar médiatörvényen, pedig kellett volna. A Ringier-Indamedia-deal októberben volt, tehát már bőven augusztus után, emiatt az EMFA megteremtette a jogalapot arra, hogy vizsgálatot lehessen indítani. Azt sejtem, hogy a GVH vagy tudta ezt eddig is, csak próbálta elkerülni, vagy mivel márciusban érkezett hozzájuk egy bejelentés, utólag döbbentek rá, hogy itt valóban van egy európai jogból származó jogalap, és nekik ezzel dolguk van. De nem látok bele, hogy melyik történt.

— Balásy Gyula nevét pár napja az is ismeri, aki eddig sosem hallott róla. Megdöbbentő volt látni azokat az ábrákat, amelyek bemutatták, hogy a cégei a magyar reklámpiac bevételének több mint a felét uralták az állami megrendelésekkel. Ez a tér most felszabadul?

— Az biztos, hogy a piac összemérete csökkenni fog, kisebb lesz a volumene, egész egyszerűen azért, mert ez az őrületes állami pénzforrás véget ért. Ugyanakkor fontos látni, hogy kereskedelmi cégek is szerződtek a Balásy-féle ügynökségekkel, pont azért, mert próbáltak igazodni. Éppen valamelyik nap jelentette be két cég, a Kifli és a Használtautó.hu, hogy szerződést is bontottak. Nem tudom pontosan, mennyi ilyen cég lehetett, de ezek most majd normálisan működő, korrekt ügynökségeket fognak keresni. Ilyen szempontból növekedhet a piac. Hosszabb távon, ahogy elkezd gyógyulni a magyar gazdaság, és beindulnak a fejlesztések, az szépen lassan beindíthatja a reklámpiaci költést is.

Az igazi, normális piaci alapon működő cégeknek sokkal jobb lesz, mert egy tisztességesebben és egészségesebben működő piacon fognak dolgozni.

De újraosztani a Balásy-cégek portfólióját nyilván nem lehet, hiszen annak nagy része állami pénzekről szólt.

Eltűntek az óriási politikai propaganda-plakátok is az utcákról. Ez rengeteg felületet jelentett. Most több a plakáthely, mint amennyit a piac fel tud szívni?

— Valóban az a helyzet, hogy itt állnak üresen a plakáthelyek, és valószínűleg nincs kinek eladni őket. El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy elkezdenek eltűnni az óriásplakátok, vagy legalábbis egy részük. Ennek lehet szabályozási oka is, például ha a Tisza Párt vagy az önkormányzatok településkép-védelmi szempontból szűkítik a számukat. De az is lehet, hogy egyszerűen kereslet nélkül maradnak a helyek, és a plakátcégek kénytelenek lesznek felszámolni őket. Az a benyomásom, hogy ilyen mennyiségben sima piaci, kereskedelmi hirdetők nem fognak óriásplakát-helyet vásárolni.

Mi lesz a következő lépés? Beharangozták, hogy újabb és újabb pentitók fognak vallani.

— Hogy a szappanopera műfajban mi fog történni, ki fog legközelebb bemenni egy nagy adag papírzsebkendővel valamelyik stúdióba, azt abszolút nem látom. Viszont amire mindenképpen számítok, az az, hogy a KESMA, vagy ha úgy tetszik, a MediaWorks portfóliójában jelentős változások lesznek. Elsősorban és időben legelőször azt sejtem, hogy a nyomtatott lapokkal fog történni valami.

A megyei lapokkal?

— Igen, például a megyei lapokkal, az országos terjesztésű napilapokkal. Ott van a Metropol, a bulvár, mint a Bors, vagy a Magyar Nemzet.

Nagyon sok nyomtatott lap meg fog szűnni.

A nyomtatott lapokkal az a baj, hogy ez egy nagyon drága műfaj. Egy online portált a töredékéből lehet üzemeltetni, nem is beszélve a különböző YouTube-csatornákról, beszélgetős műsorokról, amelyeknek elenyésző költségük van. Viszont egy nyomtatott napilap, részben a nyomtatás, de főleg a terjesztés miatt, tehát hogy fizikailag elvinni minden áldott nap az ország minden szegletébe, annyira drága történet, hogy ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Ha egy nagy piaci változásra kell előrejelzést tenni, akkor azt sejtem, hogy ezek fognak leghamarabb eltűnni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk