SZEMPONT
A Rovatból

Testvére születése mentette meg a leukémiás kislány életét

Ami Alettának segített, az viszont egyelőre kevesek kiváltsága, Magyarországon ugyanis még hiányzik a közösségi, ezért ingyenes őssejt-tárolás infrastruktúrája.


Kistestvére születéskor levett köldökzsinórvére, vagyis az abból kinyert őssejtek gyógyították meg a 7 éves mezőkövesdi kislányt, Nyeste Alettát, aki leukémiája miatt szorult őssejt-transzplantációra. Aletta majdnem fél éve kapta meg kishúga vérképző őssejtjeit a miskolci megyei kórházban. Ezután működő immunrendszer híján 3 hétig egy steril boxban élt, mostanra azonban néha már a szájmaszkot is leveheti, sőt, kutyája is van.

Ami Alettának segített, az viszont egyelőre kevesek kiváltsága, Magyarországon ugyanis még hiányzik a közösségi, ezért ingyenes őssejt-tárolás infrastruktúrája.

"

- Neked van valami gondod?

- Van néhány, miért kérded?

- Mert akkor lerajzolhatod, beteheted ebbe a zsebbe, és megszűnik. Nekem segített.

– vette a kezébe szobája közepén ülve gondűző képességekkel felruházott erszényes plüssfiguráját Nyeste Aletta, egy hétéves mezőkövesdi kislány. Gondűzésre korához képest aránytalanul sokszor volt már szüksége, fél évvel ezelőtt ugyanis még súlyos beteg, leukémiás volt, túl számtalan kemoterápiás és gyógyszeres kezelésen.

abcug01

Nyeste Aletta szobájában (Fotók: Hajdú D. András)

2016 novemberében azonban őssejt-transzplantáción esett át, és bár még maszkot visel és közösségbe sem mehet, vérképzése és immunrendszere mostanra csaknem teljesen helyreállt. Bár hivatalosan csak 5 év tünetmentesség után számít gyógyultnak, egyre valószínűbb, hogy Alettának sikerül meggyógyulnia.

Alettát a testvére, a 2014 nyarán született Alida köldökzsinórvéréből származó őssejtek gyógyították meg, ezeket juttatták be infúzióval a kislány szervezetébe, hogy aztán belőlük épüljön fel szervezetében az új, egészséges csontvelő.

A kistestvér, Alida véréből származó őssejteket a budapesti Krio Intézet tárolta a kislány születése óta szüleik, Nyeste Gábor és Túróczi Aletta kérésére. Mivel a Krio Intézet a már valamilyen őssejtterápiával kezelhető betegségben szenvedők később születő édestestvéreinek köldökzsinórvérét ingyenesen veszi le és tárolja, a házaspárnak nem kellett százezreket költenie magára az őssejt-megőrzésre.

Azt hittük, egyszerű vashiány

Alettát, vagy ahogy szülei hívják: Alcsit hároméves korában, 2013 telén diagnosztizálták leukémiával. Haspuffadás, bevérzések a bőrön, sápadtság, levertség voltak a tünetek, amik miatt édesanyja gyerekorvoshoz vitte.

"

A vérvétel után azt mondta az orvos, biztos, hogy valamilyen fajta leukémiával állunk szemben, mert elég magas volt Alcsi fehérvérsejt-száma. Miskolcon, a megyei kórházban mintát vettek a csontvelőből, ami beigazolta a gyanút. 9 hónapos kemoterápiás sorozat vette kezdetét, majd miután decemberben hazajöhettünk a kórházból, még gyógyszeresen kezelték őt. Ezután több mint egy évig volt tünetmentes.

– mesélte Aletta, Alcsi édesanyja kislánya betegségének történetét. Ekkor még úgy tűnt, Alcsinak nem lesz szüksége új csontvelőre a gyógyuláshoz, a kemoterápiás kezelés kiölte szervezetéből a rákos csontvelősejteket.

abcug02

Túróczi Aletta és két lánya, Alcsi és Alida

"

2014 márciusában volt Alcsi óvodás ballagása, akkor láttuk a férjemmel, hogy megint sápadt. Bíztam benne, hogy csak egy vírus miatt esett le a vörösvértestjei száma. A kórházban viszont az osztály főorvosnője, Simon Réka már azt mondta: valószínű, hogy Alcsinak visszajött a betegsége.

A leukémiásoknál hosszabb idejű tünetmentesség után a betegség kiújulása egyáltalán nem ritka. Miután bebizonyosodott, hogy Alcsinál is ez történt, újabb kemoterápiás kezelés-sorozat vette kezdetét, aminek végén tudható volt, Alcsinak őssejt-transzplantációra lesz szüksége.

Üvegkalickában

A leukémia, mint vérképző-szervi betegség kezelésére olyan őssejtekre van szükség, amelyek képesek vérképző csontvelői sejtekké alakulni. Ilyen sejtek kinyerhetők a csontvelőből, előkezelés után a véráramból, vagy születéskor a köldökzsinórvérből illetve a méhlepényből. Alcsinak a három “lelőhely” valamelyikéből volt szüksége olyan őssejt-készítményre, ami immunológiailag összeférhető az ő szervezetével.

Ebbe a helyzetbe született bele 2014 júliusában Alida, Aletta és Gábor második kislánya, aki, mint Alcsi édestestvére, a legnagyobb eséllyel rendelkezik a beteg kislányéval kompatibilis őssejtekkel.

"

A miskolci kórházban a doktornő mondta nekünk, hogy van egy olyan lehetőség a Krio Intézetnél, hogy ha a születendő gyerek testvére vérképzőszervi betegségben szenved, akkor ingyen leveszik és 5 évig tárolják a köldökzsinórvér őssejtjeit. Ez pont azután volt, hogy Alcsi tünetmentes lett, és hazajöttünk a kórházból, úgyhogy reménykedtünk benne, hogy nem lesz szükség rájuk, de persze, éltünk a lehetőséggel

– mesélte Aletta.

abcug03

A Krio Intézet budapesti laborjában tárolt őssejt-készítményre azonban szükség lett, miután egyértelművé vált, Alcsinak transzplantációra van szüksége.

Miután kemoterápiás kezeléssel, amennyire csak lehet, kisöpörték a rákos sejteket a csontvelejéből, a transzplantációra 2016. november 23-án, éppen Alcsi hetedik születésnapján került sor. Az egész beavatkozás annyi, hogy egy infúzión keresztül vezetik a beteg testébe az őssejt-készítményt, az igazi bonyodalom azonban csak ezután jön.

A transzplantációt megelőző kemoterápiás kezelés ugyanis jelentősen lecsökkenti a vérben a fehérvérsejtek számát, ezért 2-3 hétig,

amíg az átültetett őssejtek nem képeznek elég fehérvérsejtet, a beteg gyakorlatilag védtelen a fertőzésekkel szemben.

Alcsinak ezért az átültetés utáni 3 hetet egy üveg boxban kellett töltenie teljesen steril körülmények között, ahová alapos fertőtlenítés után mehettek csak be hozzá – külön-külön – a szülei.

abcug04

Alcsi a kórházban nem sokkal az őssejt-transzplantáció után

“A legrosszabb volt, hogy állandóan hánytam”

“Amíg a csontvelő el nem kezd beépülni, szaporodni, addig a félelmekkel teli várakozás időszaka van. Ilyenkor gyakran előfordulhatnak komplikációk, vannak, akik ezekbe halnak bele” – magyarázta Aletta. Náluk is fennállt a veszélye, hogy Alcsinál fellép az úgynevezett GvHD (Graft-versus-Host) betegség, azaz a beültetett őssejtek kilökődése. Ezt a gyakori szövődményt gyógyszeres és szteroidos kezeléssel próbálták elkerülni Alcsinál, aki a szteroidoktól ráadásul látványosan meg is hízott.

"
A legrosszabb az volt a boxban, hogy folyton hányingerem volt, meg hogy semmit nem akartam enni.

– emlékezett vissza a kislány az őssejt beültetést követő időszakra. Igaz, szerinte a kórház koszt is “rosszul nézett ki”. Édesanyja, Aletta felvilágosított: a sterilizálás miatt minden ételt magas hőmérsékleten hőkezeltek a kórházban, mielőtt Alcsi elé tették, ezért voltak kevéssé étvágykeltőek. “A sajtburger olyan volt, mintha gumiból lenne” – emlékezett vissza.

abcug05

Alcsi, amellett, hogy sokszor volt rosszul, a boxot is kicsinek érezte, és bár szülei végig vele voltak, a kórház másik szárnyából – még a kemoterápia ideje alatt – szerzett barátaival is csak egy üvegfalon keresztül találkozhatott.

“Hiányzik neki a gyerek közösség”

Alcsi életkora szerint most lenne első osztályos, de még várnia kell az iskola elkezdésével. A kislánynak ugyanis gyakorlatilag újraépítették az immunrendszerét, ami azt is jelenti, hogy az összes kisgyermekkori oltást “elfelejtette” a szervezete, ezeket újra meg kell kapnia.

Emellett szervezete még kevésbé képes védekezni különféle fertőzések ellen, amiknek közösségbe járva nagyobb az előfordulási esélye. Jól mutatja, mennyire óvatosnak kell lennie a családnak, hogy Alida, Alcsi húga bárányhimlő elleni oltása után két hétig nem mehetett haza, nehogy az oltóanyagban található legyengített vírus megtámadja Alcsi szervezetét.

"

Már nagyon kellene Alcsinak, hogy gyerekek közé mehessen, ezért is sajnáljuk nagyon, hogy idén szeptemberben sem tudja elkezdeni az első osztályt. Az orvosa szerint legkorábban jövő márciusban kezdheti el az iskolát, de eleinte akkor is csak itthon, magántanulóként

– magyarázta Aletta.

abcug06

Sok helyről érkezett segítség

Bár Alcsi kezelését teljes mértékben fedezte a társadalombiztosító, Alida köldökzsinórvér-őssejtjeit pedig ingyen tárolta a Krio,

az igazi költségeket azok a munkálatok jelentették a szülőknek, amiket Alcsi hazaérkezése előtt kellett elvégezniük.

Mikor Alcsi betegsége kiújult, a kislány még albérletből költözött édesanyjával a kórházba, és bár már a szülőké volt mostani házuk tulajdonjoga, az épület még romos állapotban volt. Amíg lányuk a kórházban lábadozott, Aletta pedig a kórházzal szomszédos, a beteg gyerekek szüleinek fenntartott szálláshelyen lakott, a családi házat teljesen fel kellett újítani úgy, hogy a körülmények majd a hazatérő Alcsinak is megfelelők legyenek.

“Egyedül a férjem keresetéből nem tudtuk volna megcsinálni a felújítást, és kialakítani Alcsinak egy steril szobát” – magyarázta Aletta. Gábor nehézfém-megmunkálással foglalkozik egy mezőkövesdi üzemben, Aletta pedig egy egri étrend-kiegészítőket forgalmazó cég mezőkövesdi boltjában dolgozott Alcsi megbetegedése előtt.

abcug07

A lányok szobája

Az építkezéshez és a steril környezet kialakításához szükséges pénz előteremtését közösségi összefogás is segítette:

a leukémiás gyerekeket segítő Kosztyu Ádám Emlékére Alapítvány gyűjtést szervezett Alcsi javára, sőt a hegedűművész Mága Zoltán mezőkövesdi jótékonysági koncertjén Alcsi gyógyulására ajánlotta fel a befolyt adományokat. A helyi kézilabda- és focicsapat is segített, mezőkövesdi lakosok több közösségi adománygyűjtést szerveztek Nyestéék javára, Aletta és Gábor munkahelyei is segítettek. “Ezekből az adományokból tudtuk a házat befejezni és Alcsinak a steril szobát megcsináltatni” – magyarázta Aletta.

Őssejt a jövő?

Magyarországon körülbelül 300 őssejt-transzplantációt végeznek évente. Ezek nagy része csontvelőből vett őssejtekkel történik, mindössze 5 százalék a köldökzsinórvérből származó őssejtekkel való kezelések száma. Őssejt-transzplantációval Magyarországon jelenleg körülbelül nyolcvanféle, leginkább vérképzőszervi betegséget: a leukémia, a limfóma és az anémia különböző formáit lehet kezeltetni.

A köldökzsinórvérből származó őssejt transzplantációk száma (évente 6-8 eset) nemzetközi viszonylatban részben azért alacsony Magyarországon, mert

nálunk csak piaci alapon működnek őssejt-bankok, és nem megfizethetetlen, de komoly anyagi vonzata van a terápiás értékű újszülött-kori őssejt-állomány eltároltatásának.

A költségek általában egy alapdíjból – a minta feldolgozása és a minősítő vizsgálatok díjából – és a tárolás éves díjából állnak. Az alapdíj szolgáltatótól és szolgáltatástól függően 100-300 ezer forint között van, míg a tárolásért 10 és 30 ezer forint között kell fizetni évente. Így a 20 éves tárolás esetén a teljes összeg, 350 ezer és 1 millió forint között van – igaz, a szolgáltatók többségénél részletfizetés is lehetséges.

Ha a szülők anyagi helyzete engedi, az úgynevezett családi őssejtbankban azért lehet érdemes eltároltatni az újszülött köldökzsinórvéréből nyert őssejteket, mert ezzel kiküszöbölhető a hosszas csontvelő-donor vadászat, ha a gyerek, vagy édestestvére valamilyen vérképzőszervi betegségbe esik. Ha a saját őssejt is megfelel, egyértelmű a helyzet, ha viszont egy donorra van szükség a gyógyuláshoz, azért lehet fontos a testvér lefagyasztva eltárolt őssejt-készítménye, mert a legnagyobb esélye az édestestvérek között van a már említett immunológiai egyezésnek.

abcug08

Lefagyasztott őssejt-készítmények a Krio Intézet budapesti laborjában

Az Országos Vérellátó szolgálat legfrissebb, április végi adatai alapján 18 gyerek és 122 felnőtt várakozik őssejtdonorra Magyarországon – hazai és nemzetközi csontvelődonor-regiszterekben ennyi magyar betegnek keresnek jelenleg aktívan idegen donort.

Statisztikák szerint a nemzetközi összesítésben 30 milliós donor-regiszterből csak a donort keresők 50 százalékának találnak megfelelő donort, míg ha ezeknek a betegeknek családon belül volna eltárolt őssejt-készítménye, sokkal nagyobb lenne az esélye, hogy immunológiailag összeférhető őssejt-készítményt kaphassanak – magyarázta Száraz Leonóra, a Krio Intézet őssejtlaborjának vezetője. Ráadásul egy transzplantáció esetén a donor köldökzsinórvérből nyert őssejteknek sokkal kevesebb ponton kell egyezniük a fogadó szervezettel, mint a csontvelői őssejtek esetén.

Az öt, Magyarországon működő őssejtbankból a budapesti Krio intézet 2001-es indulása óta Alcsiéval együtt összesen 4 sikeres transzplantációhoz biztosította már az őssejt-készítményeket, mindegyik esetben a beteg gyerek kisebb testvére volt a donor.

Közösségi bank – hol marad?

A korszerű őssejt-terápiás megoldásokhoz való hozzáférést sokkal egyenlőbbé tenné, ha Magyarországon is lennének úgynevezett közösségi őssejtbankok, ahol térítésmentesen tárolnák a születésükkor ingyenesen levett, majd lefagyasztott, köldökzsinórvérből származó őssejteket. Ilyen bankok világszerte és szinte mindegyik európai országban működnek – ezekben az országokban jóval nagyobb is az összes transzplantációhoz viszonyítva a köldökzsinórvér-őssejtekkel történt beavatkozások aránya.

abcug09

A családi bankokkal szemben ugyan – ügyfél szempontból – megvan az a hátránya a közösségi bankoknak, hogy az eltárolt minta felhasználására nincs kizárólagos joga a mintát eltároltató családnak, szükség esetén az őssejteket bárki megkaphatja. Egy ilyen bank létrejötte mellett azonban még mindig működnének magánbankok is, ha valaki meg szeretné tartani a kizárólagos tulajdonjogot. A jelenlegi statisztikák szerint kb. 730 ezer köldökzsinórvér mintát tárolnak világszerte állami bankokban és 5 milliót magánbankokban.

A Krio Intézet az elmúlt években többször kezdeményezte az egészségügyi tárcánál, hogy az állam hozzon létre egy közösségi őssejtbankot az intézettel együtt, használva annak infrastruktúráját és módszertani tudását.

Az úgynevezett hibrid – félig közösségi, félig magán – bank létrehozása jóval gazdaságosabb beruházás lenne, mint a nulláról felhúzni egy közösségi bankot, de a Krio vezetősége sajtótájékoztatójukon arról tájékoztatott, kormányzati részről még nem kaptak semmilyen biztató választ. Úgy tűnik, egyelőre nincs hajlandóság egy közösségi őssejtbank létrehozására.

Pedig a magyar állam rendszeresen vásárol köldökzsinórvérből eltárolt őssejt-készítményeket, hazai híján külföldi közösségi bankokból, amelyek 6-20 millió forint közötti összegbe kerülnek.

Fotók: Hajdú D. András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila: Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani
Hiába éri egyre több támadás a Barátság kőolajvezetéket, az orosz olaj túlságosan is jó üzlet a MOL-nak is és néhány közvetítő cégnek - mondja az energetikai szakértő. És a magyar állam is 4-500 milliárd forint adóbevételt bukna a váltással.


Háromszor érte támadás pár napon belül a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. Az ukrán 14. drónezred kamikaze drónokkal csapott le az Unecsa olajterminálra, amely a vezeték legnagyobb központja. Innen biztosítják a kőolaj zavartalan szállítását a mintegy 9000 kilométer hosszú rendszeren keresztül, többek között Magyarország és Szlovákia felé. A támadásról csütörtök este fél 11-kor a magyar nemzetiségű, ungvári származású Robert Brovdi – más néven Bródi Róbert –, az ukrán hadsereg pilóta nélküli repülőgépes erőinek, az SZBSZ-nek a parancsnoka számolt be a Telegramon. Bródi a „Magyar Madarai” drónegység alapítója, katonai hívójele: Magyar (МАДЯР). A támadásról videót is közzétett, majd azt írta: „Az Unecsa-finomító kapott a pofájára. Jöhet a javítás 48 órán belül. A fullánkot a 14. SZBSZ-dandár pilótái juttatták el a férgeknek. Az SZBSZ Madarak útja az orosz finomítók ellen folytatódik. És még valami, finomabban, személyesebben: Ruszkik, haza!” – az utolsó két szót már magyarul. Bródi Róbert civilben üzletember, az ukrán agrártőzsde korábbi vezetője, aki 2025. május 8-án Volodimir Zelenszkij elnöktől megkapta az Ukrajna hőse kitüntetést.

Ez már a harmadik csapás volt rövid idő alatt a Barátság vezetékre. Kijev közben orosz finomítókat is célba vett, ezzel jelentősen csökkentve az ország feldolgozókapacitását, és több térségben üzemanyaghiányt előidézve.

A magyar külügyminiszter azonnal reagált. Szijjártó Péter szerint ez „újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen, és egy kísérlet, hogy belerángassanak minket a háborúba”. A poszt alatt azonnal beindult az adok-kapok Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel: előkerült a szolidaritás, az Északi Áramlat, sőt még a „magyar meló” kifejezés is. A vitába végül bekapcsolódott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is, aki szerint Magyarország energiabiztonsága saját kezében van: „Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól, ahogy Európa többi országa is tette.” Közben a Mol azt közölte, a Barátság vezetéken újraindult a szállítás. Van-e okunk attól tartani, hogy ha folytatódnak a támadások, nem lesz benzin? Miért ragaszkodik ennyire Magyarország az orosz olajhoz, és képesek lennénk-e más forrásból is fedezni az igényeinket? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Kell-e attól tartani, hogy nem lesz benzin?

– A válasz: nem. Magyarországon stratégiai készleteket tartanak fenn. Először, ha jól emlékszem, 30 napnyi készletet írtak elő, később 60 napot, most pedig már több mint 90 napot. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartása alapján jelenleg 96 napra elegendő nyers kőolaj és feldolgozott üzemanyag áll stratégiai tartalékként rendelkezésre. Vagyis nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben hirtelen bármilyen okból üzemanyaghiány alakulna ki.

– De mi történik akkor, ha sikerül teljesen megsemmisíteni az unecsai elosztóállomást? Előfordulhat, hogy teljesen kiesik a Barátság kőolajvezeték, amelyen jelenleg Magyarországra kőolaj érkezik?

– Szerencsére nem ez az egyetlen útvonal. Ott van az Adria vezeték is. Unecsa nemcsak a Barátság vezeték fontos csomópontja, azaz nem kizárólag Magyarország és Szlovákia ellátása miatt jelentős,

sokkal inkább a Balti-tenger felé irányuló „árnyékflotta” ellátása szempontjából fontos, hiszen Szentpétervár mellett, a leningrádi kikötőből innen tankolják fel ezeket a hajókat, és ugyaninnen szolgálják ki a belorusz finomítókat is.

Ez azért fontos, mert az utóbbi időben megszaporodtak az ukrán támadások az orosz finomítók ellen, nagyjából a kapacitásuk 30 százalékát már megsemmisítették. Emiatt Oroszországban, főleg a távol-keleti régiókban üzemanyaghiány alakult ki, kilométeres sorokban várnak az emberek, és alig tudják ellátni őket. Ezért Oroszország most Belorussziából próbál üzemanyagot beszerezni, így vált különösen fontossá az említett elosztóállomás. Tehát a támadás elsődleges célja ez volt, a magyar és szlovák ellátás érintettsége inkább csak járulékos következmény. Az ukránok részéről ugyanakkor politikai üzenet is: régóta mondják, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is le kellene válnia az orosz olajról. Az orosz olaj viszont annyival olcsóbb, hogy a MOL és a magyar állam, haszonélvezőként nem akar lemondani a többletbevételről.

– Ez a támadás megdrágíthatja-e annyira az orosz kőolajat, hogy már ne érje meg megvásárolni?

– Nem, mert az orosz kőolaj önköltsége elég alacsony, majdnem olyan, mint az araboknál. Jó hatékonysággal, nagy mennyiséget tudnak kitermelni és értékesíteni. Az oroszoknak érdekük fenntartani az eladásokat, amíg csak lehet, hiszen kemény valutát kapnak érte, amit a háborúra fordítanak.

– Így tulajdonképpen részben a magyar állam finanszírozza az orosz háborút.

– Így van, a magyar és a szlovák állam is.

– Gyakran hallani azt az érvet, hogy azért nem tudunk az orosz olajról könnyedén leválni, mert a finomítók kifejezetten az orosz, uráli típusú olajra vannak állítva.

– Ezt szeretném pontosítani. A sajtóban gyakran kész tényként kezelik, hogy ezek a finomítók át vannak állítva az uráli olajra, de ez nem igaz. Nem átállítva, hanem optimalizálva vannak rá. A kettő nem ugyanaz. Minden finomító képes különböző típusú olaj feldolgozására, csak más-más a kihozatal. A szocialista időszakból örökölt ellátási lánc miatt került többségében uráli olaj Magyarországra és Szlovákiába, ezért optimalizálták erre a kihozatalt. De ez nem jelenti azt, hogy más típusú olajat ne tudnának feldolgozni.

A MOL multinacionális cégként nem engedheti meg magának, hogy csak egyetlen forrásra támaszkodjon. Már régóta készülnek arra, hogy más típusú olajat is feldolgozzanak, csak ezt nem hangoztatják.

Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani.

– És most úgy tűnik, az ukránok most már tényleg elszánták magukat...

– Nyilvánvaló, hogy ehhez a mostani akcióhoz megkapták a nyugatiak, köztük az amerikaiak jóváhagyását. A helyzet az, hogy elegük lett abból, hogy egyes európai országok, főleg Magyarország, továbbra is finanszírozzák az oroszokat. Bár más európai országok is vesznek orosz olajat feketén vagy LNG-t, de ezek volumene meg sem közelíti a magyar és szlovák vásárlásokat. Magyarország ebben élen jár. Az orosz nyersolaj exportja jelenleg főleg Kínába és Indiába irányul, de a háború előtti uniós mennyiséget meg sem közelíti. Részben mert nincs ekkora igény, részben mert csak tengeri úton tudják szállítani, ami drágább. Így az orosz fosszilis export mennyisége 20–25 százalékkal csökkent, a bevétel pedig közel 50 százalékkal esett vissza. India és Kína tehát erősen kihasználja az oroszok helyzetét, és jóval olcsóbban vásárolja meg az olajat és az LNG-t.

– Mik a magyar perspektívák?

– Nem olyan bonyolult. Az Adria vezeték azonnal bevethető. Ha a MOL ragaszkodik az uráli olajhoz, akkor beszerezhető akár hasonló típusú, vagy akár ki is keverhető. Maga az uráli olaj sem homogén, hanem egy keverék. Ki lehetne keverni akár Százhalombattán, de az omisalji tartályparkban is. Valójában nem technikai, hanem üzleti érdekek miatt ragaszkodnak hozzá. Az ár mindig a brenti jegyzéshez igazodik, tehát a fogyasztói ár nem lenne magasabb. A horvát tranzitdíj magasnak tűnik, de ha nagyobb mennyiséget szállítanának, egy tonnára vetítve olcsóbb lenne.

2023-ban a Janaf és a MOL közösen tesztelte a vezetéket, havi 1,2 millió tonna kapacitást mértek, ami évente 14,4 millió tonna. A két finomító, Százhalombatta és Pozsony együtt sem használ ennyit,

legfeljebb 11–12 millió tonnát. Tehát ellátási gond nem lenne.

– – Mik ezek az üzleti érdekek? A MOL már nem állami cég, jól tudom?

– A magyar államnak már nincs benne közvetlen részesedése. Korábban volt, közel 25 százalék, de ezt kiszervezték alapítványokba. A MOL alapszabálya szerint egyetlen tulajdonos szavazati joga sem lehet 10 százaléknál több, így hiába volt az államnak 25 százalék körüli részesedése, csak 10 százalékos szavazati joggal élhetett. Amióta viszont három alapítványba szervezték ki, az MCC-be, az Új Európa Alapítványba és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványba, a 25 százaléknyi részvény ismét 25 százaléknyi szavazati erőt képvisel. Ezzel a menedzsment lényegében leválthatatlanná vált.

– Kik húzzák a nagy hasznot?

– Egyrészt a magyar állam adó formájában. Van egy rendelet, amely szerint az uráli és brenti olaj közötti árkülönbségből származó extraprofit 98 százalékát adóként be kell fizetni. Másrészt a MOL osztalékot is fizet,

idén például 200 milliárd forintot, amiből 50 milliárd jutott az említett alapítványokhoz.

Arról nem is beszélve, hogy azt mindenki tudja, talán az Átlátszó írt róla hosszabban, hogy micsoda összefonódások vannak mind a gáz, mind az olaj oldalon, hány közvetítő cég van még az eladó orosz vállalat és a MOL között. Azaz egy csomóan elteszik a maguk kis hasznát, egy-két cent, tíz cent, húsz cent ide-oda tonnánként, és már mindjárt összejön egy jó néhány milliárd forint.

– Mennyi adóbevétel esne ki, ha szakítana Magyaorszg az orosz olajjal?

– Pontosan nehéz megmondani, de körülbelül 400–500 milliárd forintnyi adóbevételről van szó, amit a különbözet alapján szed be az állam. Ezért védi a kormány tűzzel-vassal az extraprofitadót.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen leáll a Barátság vezeték?

– Igen, elképzelhető. A MOL már utalt rá, hogy lehetőség van a Barátság ukrajnai ágát használni, akár kazah vagy azeri olaj szállítására is. Ezért bombázták az oroszok az odesszai kikötőt, mert tartanak attól, hogy a közép-ázsiai országok be akarnak törni erre a piacra.

– De egy teljes leállás idejére a 90 napos tartalék elegendő lenne.

– Egy műszaki helyreállítást, egy kerülő vezetékszakasz építését 90 nap alatt meg lehet oldani. Ez mindig csak akarat kérdése. Amíg a MOL hatalmas nyereséget tud realizálni, addig nem változtat az üzletpolitikáján. Csak akkor lesz valódi akarat, ha ez a nyereség elolvad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: