SZEMPONT
A Rovatból

„Még a nógrádi melósok is kiállnak mellettünk ebben az ügyben, belevésve a falba a Free SZFE feliratot”

Tóth Balázs színihallgató, Molnár Áron „noÁr” színész, volt diák, és egy volt osztályvezető tanár, Gálffi László vallomásai az SZFE-t jelenleg meghatározó mindennapokról.
Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. szeptember 19.



Heroikus küzdelmet folytatnak a Színház és Filmművészeti Egyetem jelenlegi és volt hallgatói, tanárai, és a mellettük kiálló művészek a Vidnyánszky Attila vezette új kuratóriummal. Tóth Balázs harmadéves színihallgató, Molnár Áron „noÁr” színész, az SZFE volt diákja, és egyik akkori osztályvezető tanára, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Gálffi László vallomásai következnek az SZFE-t jelenleg meghatározó mindennapokról.

- Szeptember 1-én elhatároztátok, hogy elfoglaljátok az SZFE épületét, mindaddig, míg az általatok megadott feltételek nem teljesülnek. Ennek már 12 napja. Hogyan élitek meg ezt az időszakot?

- Tóth Balázs: Felemelő érzés bent lenni, már csak azért is, mert rengeteg támogatónk van, akik napi szinten élelemmel, pénzadománnyal, vagy akár csak egy kedves szóval segítenek minket. Az akciók, amiket szerveztünk, arról árulkodnak, hogy az embereket igenis érdekli ez az ügy, és valami olyasmit érzünk, ami elkezdte túlnőni magát. Itt már talán nem csak a mi egyetemünkről van szó, hanem valami jóval többről. Kiállunk az igazunkért, ami úgy érzem, szimpatikus az embereknek.

Ez az egyetemfoglalás olyan szimbólummá vált, ahol érdemes tovább menni a tüntetésnél, megéri további lépéseket tenni, mert az emberek arra várnak, hogy valaki végre csináljon ilyet. Nagyon hálásak vagyunk, hogy támogatnak minket ebben, elképesztő erőt ad.

- A tüntetés egyik szimbóluma az az őrség, amiben váltjátok egymást, kiállva az első emeletre. Most vagyunk túl a tiéteken. Mi jár az ember fejében olyankor kint állva?

- Molnár Áron: Van 30 perced igazából véggiggondolni azt, hogy mit jelent számodra ez a kiállás. Nekem azt jelentette, hogy minden erőmmel támogatnom kell a szakmai alapon működő szabad oktatást.

A Vas-generáció minden eszköze progresszív gesztus, ami túlmutat az eddigi, egyszerűbb akciókon. Ami Balázsék történetében nagyon fontos, az a fajta szigorú metódus, ami alapján bent működnek. Itt nem henyélés van. Kilenckor felkelnek, takarítanak, reggeliznek, majd két-három órán keresztül fórumoznak, amit egy sajtótájékoztató, képzés, majd ismét egy több órás, éjszakába nyúló fórum követ. Ez azt jelenti, hogy az oktatással párhuzamosan, naponta ágyazzák meg a saját demokráciájuk alapját. Ez az, ami szerintem 2020-ban egy mérföldkő az egész ország történetében, hogy ez nem csak egy egyetemfoglalás, hanem komoly stratégiai kialakítás, jövőbeli elképzelés pontokban meghatározott részei, amik a tárgyalások alapjait képezik az autonómiájukat illetően. Hogyha ezeket elfogadja az állam, a fenntartó, vagy bárki, akinek ez a feladata, onnantól kezdve lehet beszélni érdemben a folytatásról.

- Aki felvételizett már az SZFE-re, az tudja, mekkora álom ide felvételt nyerni. Az egyetem autonómiáját úgy féltik a hozzá kötődők, mintha a saját családtagjuk lenne. Mi a titka az egyetem e különleges atmoszférájának?

- Gálffi László: A szellemisége. Nekem ez egy szent hely. Én 1971-ben nyertem ide felvételt, és azután volt szerencsém itt tanítani is. Megtisztelve éreztem magam, mikor felkértek a mai napi őrségbe. Én még abból a nemzedékből származom, aminek még mindig összeszorul a gyomra, mikor átmegy Hegyeshalmon kocsival, és ez már belénk van ivódva.

A mostani már más generáció. Lenyűgözve nézem a bátorságukat, azt, amilyen minőségi ez az összefogás. Ők már máshogy gondolkodnak. Csodálkozva figyelem, hogy mi lesz a továbbiakban, mert most tanulom ezt a jelenséget én is.

- M. Á.: Ezek a nagy történetek, amikor maga a mestered mondja azt, hogy ő most tanul. Ez a fajta megújulás az, ami lenyűgöző.

- Van olyan jelenlegi hallgató, aki elgondolkozott azon, hogy külföldön folytatná a tanulmányait, amennyiben nem teljesülnek a közeljövőben az egyetem autonómiájáról szóló feltételek?

- T.B.: Ameddig a feltételeink nem teljesülnek, mi maradunk. Ahogy Áron is mondta az előbb, ezek jelentik a tárgyalások alapjait. Egy diákról sem tudok, aki elmenne külföldre, vagy adott esetben váltana.

- G.L.: Miért mennének el? Magyar színészek akarnak lenni magyar nyelven, magyar gondolatokkal.

- M. Á.: Ki ápolja a legjobban a magyar nyelvet? Az írók, színészek, rendezők, dramaturgok, akik például Arany János fordításaiban alkotnak újra akár egy Hamletet.

Nekünk a nemzeti indentitáskérdés alapvetés, ami az eskünkben is benne van, hogy a hazámhoz hű leszek, és a legjobb tudásommal a magyar művészet szolgálatába állok. Erre esküdtünk föl gólyaként. Ez a szellemiség megy végig 5 éven keresztül. De az, hogy pártpolitikai platformra helyezzük ezt a kérdést, az dilettantizmus.

Szakmaiságról van szó ebben az intézményben, ami eddig is evidencia volt, csak idáig ez a tény nem volt kiemelve. Van egy másik fontos állítás is, miszerint Vidnyánszky Attila elmondta, neki mit jelent magyarnak lenni, de ez a vélemény tízmillió emberből csak egy. Nekem az az igazán nemzeti, ha valaki őstermelőt támogat, és nem a multiba megy vásárolni. Ezért a szót, hogy “nemzeti” nem kisajátítani kell, hanem evidenciának tekinteni. Ahogy ezt mi is tanultuk. Eszünk ágában sincs elmenni külföldre.

Én személy szerint imádom ezt az országot.

- Szeptember 21-én sztrájkolásba kezdtek. Mennyiben lesz más a helyzet a mostanihoz képest?

- T.B.: Az egyetem dolgozói kezdenek sztrájkba. Velük vitatunk meg bizonyos kérdéseket a folytatással kapcsolatban. Ez a sztrájk is egyfajta nyomásgyakorlás, annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat, ne gondolják azt, hogy könnyen feladjuk. Azt gondolom, hogy egy nagyon szoros egyetértés van a hallgatók, a szenátus, és az itt dolgozók között, mert az ügy közös. Akik szét akarnak minket szedni, nem tudják, mi történik az intézményben reggel kilenctől hajnali kettőig, egy csoda van idebent, nap mint nap: nem csak az eddigi oktatás alatt, hanem ebben a rendkívüli helyzetben is. Ez erős érzelmi utakra tereli az embert, mert küzdünk egymásért.

- M. Á.: Ez a sztrájk csak akkor következik be, ha nem születik konszenzus. Azok a hangok, akik azt mondják, hogy a diákok el fogják ezt a csatát veszíteni, én arról azt gondolom, hogy ők minden egyes másodperccel nyernek. Félreértés ne essék, itt nem Vidnyánszky Attila félreállása a cél. A diákság az egész kuratóriumot tartja illegitimnek, ragaszkodnak pontjaikhoz és az egyetem autonómiáját ezekhez köti. Nem ahhoz, hogy egy ember félreáll vagy sem.

- G.L.: Arról, hogy ki nyer, és ki veszít, az szerintem nem jó megközelítés. De annyi biztos, hogy az én felfogásom szerint egy bizonyos szinten mi már rég beszélhetünk győzelemről a jelenlegi kiállás minőségét és formáját tekintve, bár még messze van ez a helyzet az igazi céljától.

- M. Á.: De ez egy irány, nem pedig az, hogy elmegyünk külföldre, hanem a szabad oktatás autonómiája kell az alapvetése legyen az egyetemnek. Ez nem csak nekünk szól, hanem a szakmának is, és annak, aki csöndben van, mert a csend fogja legitimizálni azt, hogy végül a kussolás, és a lojalitás lesz a tehetség ismérve.

- Milyen üzenete van annak, hogy ismert nemzetközi művészek, intézmények, sőt, hazai, magukat jobb oldalainak mondott alkotók is kiállnak mellettetek?

- M. Á.: Csak hangsúlyozni tudom, hogy ez nem jobb, vagy bal oldal kérdése. Ahogy a rasszizmus, a hajléktalan emberek helyzete, a gyermekbántalmazás, és a klíma-és ökológiai védelem sem az.

Ez az üzenet. Ezen az egyetemen nem oldalt választunk, hanem hivatást.

A külföldi támogatás mérhetetlenül fontos, de az is brutális, hogy a nógrádi melósok is kiállnak mellettünk ebben az ügyben, belevésve a falba a “Free SZFE” feliratot, mert ők is érzik, hogy mindenkinek ég a háza, amit közösen kell eloltanunk.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az Orbán–Magyar-csatáról: Kibírhatatlan, de szakmailag színvonalas a kampány
A politikai elemző szerint mindenki veszít agysejteket és türelmet a mostani hetekben. Szerinte mégis a magyar politikatörténet egyik legkiélezettebb meccse zajlik.


Török Gábor politológus kedden a Facebookon fejtette ki véleményét a jelenlegi választási kampányról. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bárhol jár,

azt hallja az emberektől: „csak lenne már vége, mert ez a kampány kibírhatatlan”. Azt írja, sokszor ő is úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben mindenki veszít valamit, legyen az agysejt, türelem, hajszál vagy hitelesség.

Szerinte azonban lehet ezt másképp is nézni. Úgy véli, ha kicsit messzebbről tekintünk a helyzetre, észrevehető, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik. Úgy véli, „minden kétségtelenül meglévő aszimmetria ellenére sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért”.

Török Gábor szerint gondolhatunk bármit a felekről, azt nem lehet eltagadni, hogy politikai munkában és tudásban mindkét oldal magas szinten teljesít.

„Bizonyára sokan elborzadva olvassák majd ezt, de bizony szakmai szempontból ez egy kifejezetten színvonalas kampány, nem a mondanivalók esztétikai minősége vagy emelkedettsége okán, hanem abból a szempontból, ahogy felépítik, menedzselik és végrehajtják” – fogalmazott. Az elemző úgy látja,

„a magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük”.

A politológus a bejegyzéshez két képet is mellékelt: az egyiken Orbán Viktor, a másikon Magyar Péter látható focizás közben.

A poszt végén hozzáteszi, a politika nem foci, és a küzdelem eredménye sem csak három pont. „De attól még ez is egy harc, amelyet sokféle módon meg lehet vívni. Amit most látunk, az bizony az érdekesebbek közé tartozik. Ezért is vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Mi nem vagyunk hülyék” – Kocsis Máté a választások után ismét elővenné az ellehetetlenítési törvényt
Elmondása szerint a végül be nem nyújtott törvényjavaslat nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. A Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy Zelenszkij szerinte lepaktált Magyar Péterrel, energiaválságot akarnak okozni Magyarországon, a sajtó egy része pedig külföldi pénzből és utasításra segíti a Tiszát.


Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

A frakcióvezető szerint két szláv nép háborúját látjuk, és bár az agressziót az oroszok követték el, „az ukránok meg öntik az olajat a tűzre a háborús provokációikkal”.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

Az esetleges benzinárstop bevezetését firtató kérdésre úgy reagált, hogy az a kormány dolga, de szerinte „a kormány nem fog tétovázni, hogyha a magyar emberek érdekéről van szó”.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

„Ez nem a független tájékoztatás, ez egy hamis, magyarellenes külföldi projekt. Mi nem vagyunk hülyék” – fogalmazott.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.


Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor kiszámolta, mikor kormányozhatna tovább a Fidesz a Mi Hazánkkal, és mikor nyerhetne a Tisza
A politológus szerint még egy szoros vereség esetén is van esélye a Fidesznek az abszolút többség megszerzésére a választási rendszer sajátosságai miatt. Egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását.


Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a TISZA és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit ez a táblázat mutat.”

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális”

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

több, egymástól eltérő, de reális forgatókönyvben is előállhat, hogy a TISZA listán több szavazatot kap, mégis a Fidesznek lesz több mandátuma.

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: