A császár, aki öröklétre vágyott - Grandiózus installációkkal és látványos fényjátékkal mutatják be az első kínai császár agyagkatonáit a Szépművészeti Múzeumban
Van néhány olyan régészeti felfedezés a világon, amelyet akkor is ismerünk, ha soha nem láttuk élőben. A több mint nyolcezer fős kínai terrakotta-hadsereg pontosan ilyen: kétezer éve őrzi az első kínai császár álmát. Amikor megtudtam, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz eredeti agyagkatonát és az első császári dinasztia korát bemutató, több mint százötven ókori műtárgyat állít ki, tudtam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Hiszen nem mindennap adódik alkalom arra, hogy néhány lépésre álljunk a történelem egyik legnagyobb régészeti csodájától.
Ez a kiállítás nemcsak vitrinekben sorakozó cserépedényekből áll. Grandiózus installációk, látványos fényjátékok és egész teremnyi történetek várnak, amelyek egyszerre repítenek vissza az időben és engedik átélni a császársír titokzatos világát. Mutatom, mi vár rád.

Kína első császára, Csin Si Huang-ti, 13 évesen, az i. e. 3. században került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára. Hódításai révén néhány évtized múlva már egy hatalmas birodalom felett uralkodott.
A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót városnyi méretű sírkertjében temették el. Építésén 33 éven át több százezer ember dolgozott. A kiállítótérben elhelyezett vetített makett jól érzékelteti, milyen hatalmas területről van szó.

A császársír központi része máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak már a régészek az elmúlt 50 évben.

A sírkomplexum legértékesebb leletei közé tartoznak a császári díszmenet kocsijainak kicsinyített másai. A leletegyüttesre rászakadt a föld, így a kocsik apró darabokra törtek. Ez a nagyon aprólékos helyreállítás nyolc évig tartott. Később az eredeti császári kocsik pontos másolatait is elkészítették. Ezek láthatók a kiállításon.

1974-ben földet ásó földművesek bukkantak rá a sírkertet őrző agyagkatonákra. A több ezer életnagyságú szobor mindegyike egyedileg mintázott: arcvonások, hajviselet, páncélok, fegyverek mind eltérnek.


A budapesti kiállításra tíz eredeti terrakottakatona érkezett a Senhszi tartomány múzeumaiból, amelyeket egy emelvényről felülnézetből is megcsodálhatunk.
A katonák eredetileg élénk, színes viseletet hordtak, de a festék nyomai mára alig látszanak. A kiállítás egyik legizgalmasabb része egy terem, ahol
Nekem ez az installáció adta át igazán, milyen lenyűgöző lehetett eredetileg a sorba rendezett hadsereg.


A Szépművészeti kiállításon nyomon követhetjük a Csin-dinasztia több évszázados felemelkedését, az adott kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit.


Az első kínai császár halálával dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. A rákövetkező Han-dinasztia kibontakozását, s a császári hatalom megszilárdulását a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling-mauzóleum (i. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga mutatja be, amely a kiállítás záróegységében kapott helyet.


A Han-kori sírok az elhunyt földi életét mintázták meg: épületek, őrtornyok, udvarok makettjei, szolgálók és zenészek agyagfigurái, háziállatok, használati tárgyak kicsinyített másai kerültek melléjük. Egyes sírok akár több tízezer tárgyat is rejthettek. E sírkerámiák mérete központilag szabályozva volt.


A tárlat a Szépművészeti Múzeum szervezésében, a Senhszi Tartományi Kulturális Örökség Központtal és az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumával együttműködve valósult meg.
Az Öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című tárlatot 2026. május 25-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
