SZEMPONT

Otthon Start: Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 milliós négyzetméter áron az új lakásokat, de a műszaki tartalom „vékonyodik”

Miközben 25 éve nem látott mértékben drágulhatnak idén az ingatlanok, az épülő új lakásoknál problémás lehet a másfél milliós árkorlát - mondja a Bankmonitor elemzője. Kulcskérdés, hogy az adminisztratív könnyítések mit jelentenek majd forintban a kivitelezőknek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 24.

25 éve nem látott drágulást jelez előre év végéig a Nemzeti Bank az ingatlanpiacon. Legújabb elemzésük szerint már a második negyedévben gyorsuló ütemben, 17,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az év egészében pedig pedig országosan elérheti az áremelkedés mértéke a 29 százalékot. Ezzel Magyarország vezetheti az EU lakásár-emelkedési rangsorát.

A kormány azt ígérte, hogy az Otthon Start nem okoz drágulást, vagy legalábbis nem emelkednek jobban az ingatlanárak annál, mint amennyire amúgy is emelkedtek volna. Ez azonban láthatóan másképp alakult. Az Otthon Start miatt augusztusban már 46%-kal nagyobb volt a kereslet mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig már a tranzakciók száma is 37%-kal emelkedett. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk a következményekről.

– Az MNB elemzése szerint már a második negyedévben 17,7 százalékos volt az áremelkedés az ingatlanpiacon. Mennyiben tulajdonítható ez az Otthon Start programnak?

– Ha őszinte akarok lenni, akkor szinte semennyiben. A második negyedévről beszélünk, ami június végével zárult, az Otthon Start programot pedig július 2–3-án jelentették be. Tehát

már az Otthon Startot megelőzően rekord-áremelkedés volt a lakáspiacon.

Ez egy érdekes helyzet: egy olyan környezetben jelentettek be alapvetően az ingatlanárakat felfelé toló programot, amikor már eleve elég dinamikus volt az árnövekedés. Ha azt nézzük, mi volt ennek az áremelkedésnek az oka, összetett a kép, több tényező is közrejátszott, de talán kiemelhető az állampapírpiacokon megfigyelhető változás. Az idei év első pár hónapját „kamatesőként” emlegették, mert a lakossági állampapíroknál, különösen a Prémium Magyar Állampapírnál (az inflációkövető PMÁP-nál) ekkor voltak a kamatfizetések, a korábbi magas infláció alapján kalkulált, 18–19% körüli éves kamattal. Mindenki azt figyelte, hogy a kifizetett kamatok hová áramlanak: maradnak-e állampapírban, vagy más befektetési formát keresnek. Felmerült az is, hogy egy részüket visszaválthatják, hiszen az új kamatszint alacsonyabb volt a megelőzőnél. Ez fokozott hype-ot okozott az ingatlanpiacon is, ami lecsapódott az árakban. Inkább az első negyedév tolta emiatt az árakat; a második negyedév már kicsit nyugodtabb volt, de éves alapon még mindig komoly drágulást láttunk.

– Mennyire célszerű ilyen körülmények között elindítani egy Otthon Start-jellegű programot?

– Három időtávot érdemes nézni: nagyon rövid, rövid–középtáv és hosszabb táv. Nagyon rövid távon, főleg a hitelből vásárlóknál, kedvező az elmozdulás, javult a hozzáférhetőség. A 6,5% körüli piaci kamatozású hitelek helyett 3%-os Otthon Start-hitelt vehet fel sok ember. Az Otthon Start új célcsoportot céloz: első lakásszerzőkét, de életkori, családi állapothoz vagy gyerekszámhoz kötött feltételek nélkül. Ráadásul az „első lakásszerző” definícióját a jogszabály elég megengedően fogalmazza, tehát sokan beleférhetnek. Rövid távon a kamatcsökkenés miatt érdemben nőhet az elérhető kölcsönösszeg, és ez akár 20–30%-os bővülést is jelenthet, ami javítja a vevők hitelhez és így az ingatlanpiachoz való hozzáférését. Ugyanakkor a keresletet is növeli: többen tudnak több pénzt elkölteni. Itt jön elő rövid–középtávon a kérdés, hogyan reagál a kínálat, ami különböző okokból valóban nőtt valamennyit, de kérdés, a tartósan magas keresletet hosszabb távon ki tudja-e szolgálni.

Ötezer új építésű lakást nem lehet egy hét alatt elővarázsolni: idő kell a projektek indításához, értékesítéséhez, majd az átadáshoz.

A használtlakás-piacon is megjelent több új hirdetés, részben lakáscserélőktől, részben olyanoktól, akik korábban leálltak a hirdetéssel, de ha a kínálat hosszabb távon nem tudja követni a keresletet, az komoly áremelkedéshez vezethet, és ez az áremelkedés már el is indult. Pontos MNB- vagy KSH-adatok még nincsenek a harmadik negyedévre, de az ingatlanközvetítők és ingatlanportálok becslései dinamikusabb drágulást jeleznek: a korábbi, országos 17% körüli év/év emelkedés helyett akár 23% is lehet, Budapesten pedig 29% fölött. Ezek becslések néha túlzók, de a trendet többnyire jól mutatják.

– Az, hogy 2025 második negyedévében két és fél éves csúcsra ugrott a kiadott építési engedélyek száma, előrevetíti, hogy a kínálat is próbál majd lépést tartani a kereslettel?

– Ez biztos, de ez már inkább közép–hosszú távú tényező. Nagyon rövid távon az történik, hogy mielőtt az árak még jobban megugranának, a vevők több hitelhez jutnak, és mivel több pénzük van, az árak is elindulnak felfelé. Ez már az Otthon Start bejelentése után, de még az indulás előtt megtörtént. Középtávon az a kérdés, a kínálat fel tudja-e venni a versenyt, elsősorban az új építésű ingatlanoknál. Valóban érdemben bővülni kezdett az építési engedélyek száma, de az átadások száma történelmi mércével nézve alacsony. Amit ma engedélyeznek, abból később lesz kész lakás: egy hagyományos projekt nulláról indulva nagyjából három év, míg elkészül, új technológiával ennek a fele is lehet, de akkor is idő. Ezek az engedélyek már az Otthon Start előtt is emelkedni kezdtek.

Az MNB előrejelzése szerint az átadások száma jó eséllyel az idei évben még nem fog érdemben nőni.

Az viszont tény, hogy az Otthon Start erre az engedélyezési hullámra rá is tett egy lapáttal, a programirodához több ezer, sőt egyes információk szerint több tízezer kérelem vagy egyeztetés érkezett.

A kivitelezőket is megmozgatja az új lehetőség, főleg, hogy több egyéb kedvezmény kapcsolódik hozzá, például egyszerűsített eljárások, egyes helyi építéshatósági elvárások könnyítése, illetve az építményi jog alkalmazása is segíthet,

ami lehetővé teheti, hogy a vevők már nagyon korai fázisban önálló jogot szerezzenek, ami rákerül a tulajdoni lapra, és jelzálog is bejegyezhető rá. Fontos, hogy a projektek sokszor már tervezőasztalos, félkész állapotban megjelennek a piacon, de a banki finanszírozás jellemzően használatbavételi engedélyhez kötött, persze az önerőt már korábban is átadhatják a vevők. Ez az Otthon Startra is igaz valamilyen szinten. Vannak kezdeményezések a rendeletben, amelyek könnyítést jeleznek, de jelenleg kérdés, hogy az építményi jog, amely várhatóan jövő évben teljes körűen megjelenik, hogyan épül be a folyamatba, és lehetővé teszi-e, hogy szakaszosan, az elkészülés előtt is finanszírozhatók legyenek a lakások Otthon Startból. Mert ha a jogszabályi környezet csak kész állapotra engedi a finanszírozást, akkor az erős, Otthon Start által fűtött kereslet és a kínálat nem tud találkozni addig, amíg el nem készülnek az ingatlanok.

Most ezt próbálják áthidalni olyan szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megvárni a végleges elkészülést a támogatott hitelhez.

Ez tényleg kulcsfeltétel ahhoz, hogy az új építésű ingatlanok minél hamarabb ki tudják szolgálni az Otthon Start által fűtött keresletet.

– Budapesten egyes felkapottabb kerületekben a panellakások ára megközelítette az új építésűekét. Ez hogy lehet?

– Az Otthon Startnál eleve próbálták fékezni az árakat különböző korlátokkal. Kétféle árkorlát van: egy abszolút értékhatár, lakásoknál 100 millió, házaknál 150 millió forint, és egy 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, amely általánosan érvényes minden ingatlantípusra. Budapesten ez élesebben jelentkezik, sok kerületben és típuskategóriában is rengeteg ingatlan ára meghaladja ezt. A panellakások gyakorlatilag bárhol jó eséllyel a korlát alatt vannak, mind négyzetméterárban, mind az abszolút árban.

Nagyon sok első lakáskeresőnek tehát azon kellett gondolkodnia, hogy vesz-e rosszabb állapotú vagy külső kerületi lakást, vagy inkább egy számára frekventált helyen lévő panelt. Sokan a panel mellett döntöttek, ami erősen felfűtötte a panellakások árait.

Ha a teljes piacot nézzük Budapesten, az áreloszlás is átrendeződött, kiugróan nőtt az 1–1,5 millió forint közötti négyzetméterár-sávban lévő ingatlanok aránya, sokan gyakorlatilag az 1,5 milliós plafon közelébe áraznak, míg a plafon fölötti szegmensben csökkenés látszik. Ennek két oka lehet: egyrészt kisebb ott a kereslet, másrészt akik eddig kicsivel a limit fölött voltak, leáraztak a limit alá.

Az újépítésűeknél Budapesten elég alacsony azon lakások aránya, amelyek megfelelnek mindkét árkorlátnak; korábban nagyjából 17–18% volt.

Itt tehát komoly előrelépés kell, akár költségoldali hatékonysággal, adminisztratív terhek csökkentésével, hogy minél több projekt beférjen 1,5 millió alá. A kivitelezés hosszú távú elköteleződés; ha bármi történne a programmal (például másfél év múlva kivezetnék), az a folyamatban lévő projekteket nagyon negatívan érintené. Éppen ezért a kivitelezőknek kiszámítható, stabil környezet kell. Vélhetően ezért kommunikálja a kormány is, hogy az Otthon Start hosszú távú program. Panyi Miklós államtitkár is hangsúlyozta, hogy nem tervezik kivezetni, hasonlóan kezelik, mint a CSOK-ot, amely 2015-től nagyjából 2023-ig élt. Ezzel igyekeznek biztonságot adni a kivitelezőknek, hogy a program által gerjesztett kereslet stabil lesz, érdemes a projekteket elindítani. Tehát fogjanak bele a kivitelezésekbe, álljanak neki a projekteknek, mert ott lesz a program akkor is, amikor már tényleg vevőket kell keresniük az új lakásokra.

– Meddig tartható az árplafon? Nyilván csábító, hogy Otthon Starttal el lehet adni egy új lakást, de mi történik, ha ez már a gazdaságosság rovására megy?

– Ez valóban kényes kérdés. A kivitelezési költség és a projektek megtérülése kulcstényező. Ha van eladó és vevő az jó, de ha olyan áron kellene eladni, ami mellett nem térül meg a projekt, az olyan, mintha nem lenne vevő. A bérek és a hazai költségek is emelkedtek, 2–3 évre előre is kalkulálni kell további növekedéssel. Az MNB egyik elemzése szerint a budapesti új lakásprojektek potenciális profitrátája az utóbbi években inkább 20% körül alakult, miközben ezek ára bőven a 1,5 milliós négyzetméterár fölött volt.

Ha be kell szorítani a projekteket a plafon alá, plusz kigazdálkodni a további költségnövekedéseket, a profitráta gyorsan megfeleződhet, ha nem figyelnek.

Kulcskérdés, hogy a kiemelt eljárások, adminisztratív könnyítések forintban mérhetően mekkora segítséget jelentenek, erre nincsenek publikus becslések. Ha a költségcsökkentés jelentős, még jó ideig tartható lehet a 1,5 milliós limit, de ha nem, érdemi technológiai és hatékonysági ugrás nélkül több évig nem fenntartható a nyomott ár. A kormányzati szereplők többször elmondták, hogy nem kívánják felülvizsgálni a legfontosabb limiteket; jelen állás szerint a 1,5 milliós korlát marad. Hogy meddig, nehéz megjósolni. Én 2026 közepéig szinte biztosra venném, utána kérdéses, hozzányúlnak-e.

– Előfordulhat-e, hogy a kész ingatlanok minőségének rovására spórolnak majd?

– Alapvetően mindig van kockázat, támogatási programoktól függetlenül is. Mindig ott lebeg a félelem, hogy a projekt olyan minőségben és anyagokkal készül-e el, ahogy le van írva. A vevő műszaki tartalmi leírást és tervdokumentációt kap, a projektekben műszaki ellenőr, projektellenőr és más szereplők is dolgoznak, akiknek feladata a vállalt minimumok és a mászaki tartalom ellenőrzése. Ideális világban ez kizárja a trükközést, de a kockázatot nem lehet nullára csökkenteni. Új építésű ingatlan vásárlásánál, programtól függetlenül kalkulálni kell ezzel, és alaposan meg kell nézni a kivitelezőt: referenciamunkák, cégháló, tulajdonosi háttér, volt-e végrehajtás vagy eljárás korábban, milyen csúszások és problémák voltak korábbi projekteknél.

Hogy nagyobb-e a kockázat ilyen környezetben? Igen, potenciálisan nagyobb.

Ez nem feltétlenül úgy jelenik meg, hogy a vállalt műszaki tartalomhoz képest sunyi módon rosszabb ingatlan készül el, inkább úgy, hogy a vállalt műszaki tartalom „vékonyodik”. Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 millióból, de ha megnézzük a műszaki leírást, kiderül: szerényebb a specifikáció, kevésbé modern vagy jobb minőségű anyagokat használnak, és ami plusz, az feláras, külön megállapodás tárgya. Tehát ami eddig prémium volt, az lejjebb csúszhat. Természetesen az építési szabályok alapjainál senki sem mehet lejjebb, vannak minimum elvárások. De simán el tudom képzelni, hogy a műszaki tartalom úgy alakul át, hogy olcsóbban kijöjjenek a kivitelezések.

Kapcsolódó

Negyedszázados rekordot dönthet a lakásdrágulás: közel 30 százalékkal lőhetnek ki az árak az MNB szerint

A kormányzati Otthon Start program és a növekvő bérek fűtik az árakat, ami brutális helyzetet teremt. Budapesten valamivel enyhébb lehet a helyzet, de ott is 28 százalékos emelkedés jöhet.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: Így borult fel egy kavicsot szállító kamion az M7-esen

A kavicsot szállító kamion az oldalára borult, rakománya pedig beterítette a Budapest felé vezető oldalt. A borulást egy másik, a balesetben szintén érintett teherautó fedélzeti kamerája rögzítette.

KÉK HÍREK

Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air Budapestről induló járata Berlinben

A Budapestről Koppenhágába tartó járat útját kellett megszakítani, mert egy utasnak sürgős orvosi ellátásra volt szüksége. A fedélzeti személyzet a landolásig ellátta a beteget, akit a leszállás után kórházba szállítottak.

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

SZEMPONT

Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe

A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.

F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.

Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.

Kapcsolódó

Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, pénteken bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét

Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Kapcsolódó

Sulyok Tamás hónapok óta egyetlen kegyelmi kérvényről sem döntött

A Sándor-palota közlése szerint 2026 első negyedévében nem született döntés kegyelmi ügyekben. A lemondásra felszólított köztársasági elnök egyébként eddig rendkívül szigorú kegyelmezési gyakorlatot folytat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.