Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai

Magyar Péter túl van a századik településen, mindenhol tömeg várja, minden beszédét élőben közvetíti a Facebookon, és az országos problémák mellett mindenhol helyi aktualitásokról is beszél. Semmiből épített pártot hetek alatt, amire a Závecz Research legutóbbi mérése szerint másfélmillióan szavaznának, és a 40 éven aluliak körében a legnépszerűbbé vált. Még úgy is, hogy továbbra is egyszemélyes show-nak tűnik, amit Magyar Péter csinál.

Közben Orbán Viktor szinte titokban kampányol, válogatott közönség előtt, ahol azt is mindig elmondja, nem is céljuk meggyőzni sem a másik oldalon állókat, sem a bizonytalanokat, szerinte a „fényes győzelemhez” elég, ha a „sajátjaikat” elviszik szavazni. Egyetlen témára fűzte fel a kampányát: a háborúra.

A Partizán által szervezett pénteki EP-vitára sem Magyar Péter, sem a Fidesz listavezetője, Deustch Tamás nem ment el. Pedig a Závecz mérése szerint toronymagasan ez a két erő a választás esélyese: a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 39, a Tisza Párt már 26, míg a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 17 százalékon áll. Igaz, a választásokig még van három hét. Az aktuális helyzetről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Úgy tűnik, Magyar Péter mára eltüntette az összes kis pártot úgy, ahogy van. Meddig tarthat ez a menetelés?

– Várjuk meg azért a választási eredményeket, nincs már olyan messze a június 9-e. Persze, Rákosi Mátyás szavaival élve a politikában a határ a csillagos ég, tehát a plafon lehet bárhol. Még nem tudjuk azt, hogy milyen dinamikával, mekkora lendülettel rendelkezik, illetve közben a Fidesz és az ellenzéki erők mennyire gyengülnek Magyar Péter működése mellett.

Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy kezd egy olyan hangulat lenni, mintha országgyűlési választási kampányban lennénk. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb választási részvételre lehet számítani. Ha magasabb választási részvételre lehet számítani, akkor a bejutási küszöbön imbolygó, illetve kisebb pártokat még ez is lehúzza, hiszen ahhoz, hogy magas választási részvétel mellett valaki jól szerepeljen, sok szavazat kell az ország különböző pontjairól. Ha azt nézzük, hogy mely pártok tudtak országos szinten, mindenütt listát állítani, akkor erre csak a Fidesz, a DK, és a Mi Hazánk volt képes. Ez szintén abba az irányba mutat, hogy jó néhány eddig a parlamentben lévő ismert pártnak van esélye, hogy kiessen.

Ez az egyik dolog. A másik, hogy

Egy példa: Karácsony Gergely megtámadta az egyik jelöltjével kapcsolatban. Az ilyenek az egész Magyar Péter-jelenséget gyengíthetik. Amíg Magyar Péternek csak önmagáért kell jót állnia, addig ez a megváltást váró hangulat, hogy végre valaki valamit csinál ellenzéki pozícióból, az tudja őt előre vinni, de abban a pillanatban, hogy már a listáján lévő összes politikusért, másokért is felelősséget kell vállalnia, minden ilyen ügy veszélyes lehet az ő megítélése szempontjából. A politikában pedig teljesen más az időszámítás, mint a hétköznapjaink emberi időszámításai, pár percnyi történés is megfordíthat folyamatokat. Kampányban pedig még inkább így van.

Ezt a Fidesz el akarja kerülni. Eddig az volt a terve, hogy az EP-választáson majd jól teljesít, az összes többi meg kevésbé lesz érdekes. Most meg azt lehet érezni, hogy a kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára.

– Ha a Fidesz szempontjából egy relatív gyenge választási eredmény születik, akkor az beindíthat-e lélektanilag egy olyan dominó effektust, hogy az abból kialakuló hangulat gyengíti tovább a Fideszt?

– Az egy kicsit ennél bonyolultabb. A Fidesz csak nagyon erős országos eredményt tud elviselni, mert a saját magára vonatkozó mondása az, hogy ő a nemzeti párt, és mindenki más félreérti vagy éppen nem képviseli a nemzetet. És ez még a jóindulatú megközelítés a Fidesz oldaláról, mert általában azt is szokták mondani, hogy nem tagja a nemzetnek, vagy nem nemzeti érdeket képvisel.

Mert akkor milyen alapon mondja? És ez a fajta identitásgyengülés hozhat egy erőteljes, hosszabb távú népszerűségcsökkenést a Fidesz számára. Persze mindig ott lesz a lehetőség, hogy változtasson a politikáján, ha van képessége erre, meg akarat, szándék és megfelelő dinamikával reagál mondjuk a választási eredményekre.

– A választásokig még van egy hónap. Az szokott lenni, hogy az igazi nagy és romboló erejű tölteteket a hajrában lövik ki. Számíthatunk arra, hogy a Fidesznél is lapulhat, vagy befújhat egy kormánypárti médiumhoz egy olyan dossziét a szél, amivel a végén akarják jelentősen módosítani az eredményeket?

– Igen, de azt mindig fel kell építeni. Ha valamivel elő akarnak jönni, akkor ezt ezekben a napokban fogják megtenni, mert azért egy ügy felépítésére kell jó néhány hét, hogy az úgy beépüljön, hogy egyáltalán a választók meghallják.

– A Fidesz azt mondja, hogy ami Magyar Péter körül történik, az csak az ellenzéken belüli pozícióharc, a Fideszre nézve nem veszélyes. Azonban nem az látszik a Fidesz viselkedésén, mintha nem úgy érzékelné, hogy közvetlenül az ő bázisuk is veszélyben lehet.

– Az, hogy mit mondanak kifelé, egy dolog. Mi lenne, ha egy párt elkezdené mondani, hogy jaj, nagy veszélyben vagyunk, jaj, jaj... akkor ki gyűjtene neki ajánlásokat? Mindenkinek azt kell mondani, hogy minden rendben van, csináljuk, dolgozzunk. Aztán persze a házon belül meg néznek ki a fejükből,

Már rögtön az is probléma, hogy hogyan kerül Debrecenbe 15 ezer ember egy ellenzéki tüntetésre? Ezt egyébként az ellenzéki politikusok is nézik, akik tíz éve magyarázzák, hogy ilyen nem történhet meg, mert nem lehet vidékre menni. De ennél érdekesebb a Fidesz esete, mert utána, a következő hetekben az a 15 ezer ember, aki kiment a tüntetésre, ezt fogja mesélni a többi debreceninek, amikor elmegy a boltba, vagy a szomszédoknak, a fodrászának, hogy ő ott volt.

Eddig a felállás hasonló volt a Horthy-rendszerhez. Akkor teljesen tudatosan, a Bethlen-Peyer paktummal ráadásul le is papírozva az volt a helyzet, hogy a főváros lehet ellenzéki, de a vidéknek kormánypártinak kell lennie, és ezt az ellenzéknek is el kell fogadnia. Most azt látja a Fidesz, hogy az ő területükre tévedt valaki, vidéken szónokol komoly befogadó közönséggel, eredményesen. Ez új helyzet.

– Elég sok olyan kis pártnak sikerült összegyűjtenie a húszezer ajánlást és ezáltal listát állítania, amelyeket viszont csak egy százalék körüli eredményre mérnek. Viszont ezek a szavazatok valószínűleg el fognak veszni. Ha pedig elvesznek, akkor néhány százaléknyi ellenzékre leadott szavazat eltűnik, ami a Fidesznek javára torzíthatja a végeredményt.

– Annyira nem gondolom ezt jelentősnek, én ezt egy picit máshogy látom amúgy. Ezekben a leszakadó pártokban is számos olyan szavazó lesz, aki egyébként a Fideszre szavazna, ha nem az adott kispártra szavaz. Tehát ezek azért annyira nem lesznek jelentősek. De amikor egy 4 százalék körüli párt hullik ki a versenyből, az mindig nagy probléma, és ilyet látunk azért többet is. Az egy fontos kérdés lesz, hogy egy ilyen erő öt százalék fölé megy, vagy öt alá. De azt se tudjuk, hogy melyik lesz az a politikai erő. Ha a másodlagos szavazói hajlandóságot nézzük, mondjuk hadd legyek udvariatlan két párttal: egy Momentum-szavazó, meg egy Mi Hazánk-szavazó prefernciája teljesen más. Ha ezeket mind összevetjük, akkor ott is valamennyire kiegyenlítődik a jobboldali-baloldali arány, vagy a Fidesz nem Fidesz arány. Tehát még ezt sem tartom olyan mértékben torzító hatásúnak, hogy azt lehessen mondani, hogy adott esetben a Fidesznek lehet akkora szerencséje, hogy a megítéléséhez képest, tehát ami szavazatot valójában kap, ahhoz képest a mandátum száma sokkal jobb legyen. Én ezt nem tartom most egy fajsúlyos kérdésnek.

Fajsúlyos kérdés még, hogy Budapesten hogyan szerepel a kormánypárt jelöltje, illetve hogyan alakul a választás összképe az ellenzék számára. És persze az, hogy Magyar Péter politikai mozgalma hogyan szerepel ténylegesen, és adott esetben akár csak átmenetileg, de kiket lök ki politikai pozíciókból.

– Az tűnik biztosnak, hogy az ellenzéki térfélen a DK-féle koalíció és a Tisza párt állva marad. Mi lesz itt az országgyűlési választásokig?

– Van még nem egész két év addig, valószínűleg nagyon erős pozícióharc jön ezután. Hadd mondjak erre egy leegyszerűsített modellt – és tényleg csak a modell miatt mondom ezt. Ha ezt az elméleti modellt magunk elé tesszük, és azt mondjuk, hogy Magyarországon egy olyan választási rendszer van, ami a győztest támogatja, ami azt jelenti, hogy

Ha ebből a választási rendszerből indulunk ki, akkor nagyon egyszerű a helyzet. Legyen elméletileg 40, 30, 30, a három párt támogatottságának aránya, és a 40-et adjuk a Fidesznek, ez reális elméleti modell lehet. 30-at meg a Tisza-körüli mozgalomnak, 30-at a baloldalnak.

Emiatt aggódik a Fidesz is.

– Kérdés, hogy van-e valamelyik harmincasnak erőforrása ehhez...

– Az erőforrások elkezdenek előbújni, amikor látható az alternatíva. Eddig azért nem volt olyan nagy erőforrás, mert nem volt alternatíva. Sőt, mondok mást is. Néhány tízmillió forint belement Magyar Péter kampányába, de annál nem sokkal több. És már ott van, ahol a többiek, sőt. Komolyan vehető szereplővé nőtte ki magát. Mennyi pénz kell akkor a politikához? Nem tudhatjuk. A Fidesz olyan szempontból a legrosszabbul áll, hogy a legrosszabb terméket kell eladni, mert az, amit a kormányzati tevékenységnek gondolunk az az nagyon-nagyon rossz teljesítmény. De mindezt propagandával társítják, tehát az adófizetők pénzéből reklámozzák napi félmilliárd forintért, így pedig mindent el lehet adni, ideig-óráig.

Ezt sosem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hogyan húzza ki a propaganda eszközeit. Ráadásul egy olyan harcossal áll szemben most a propaganda, amelyik eddig a propaganda ellene irányított energiáit meg tudta fordítani, és abból is tudott táplálkozni. Még a vele kapcsolatos támadásokra is kitér, és azokat így visszafordítja.

Kirakják a nadrágszíjat Debrecenben, és rögtön elmondja, hogy a nadrágszíj politikát a Fidesz képviseli, mert nincsen pénz a gazdaságban. Ezeket nagyon ügyesen csinálja. Tehát azt mondom, hogy ez sem olyan egyszerű, hogy az egyik oldalon van a hatalmas pénz, és akkor csak ők nyerhetik a választásokat. A hatalmas pénz arra jó, hogy fenntartson valamilyen képzetet, és ha az a képzet rossz, akkor ugyanolyan erővel fenntart egy rossz képzetet a propaganda eszközeivel, meg pénzeivel. Szerencsére a politikában nem csak kizárólag a pénz számít. Olyan szempontból igen, hogy a gazdasági helyzet alapvetően nagyon meghatározó tud lenni. Viszont jelen pillanatban nincsen olyan gazdasági helyzet, ami a Fidesznek kedvezne.

– Sokan azt mondják, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy talán még nagyobb nem megszorítások várhatók a választás után, mint ami a 2022-ben volt, azaz ilyen szempontból még rosszabb helyzetbe kerülhet a kormánypárt.

– Közvetlenül az önkormányzat és európai parlamenti választás után lehet, hogy lesz némi kiigazítás. De azt gondolom, hogy amikor jönnek az országgyűlési választások, akkor mindig rendelkezésre áll a pénznyomda, és akkor hirtelen egy kicsit jobb létet teremtenek. Nem akarok ezzel kapcsolatosan tippelni, csak az előző választáson ezt láttam. Azt láttam, hogy

Ennek lett az az eredménye az az infláció, ami Európában a legnagyobb mértékű volt, azaz gyakorlatilag minden magyartól azáltal, hogy elinflálták a pénzüket, vissza is vették azt a pénzt, amit a választások előtt kiosztottak.

– Magyar Péter is belement abba a huzavonába, hogy hol, kikkel és milyen feltételekkel hajlandó vitázni. Nem ment el a Partizánba, csak feltételekkel menne el az egyébként általa követelt vitára az állami televízióba. Ez azért is érdekes, mert Puzsérral való háromórás beszélgetéséből kiderült, hogy képes nagyon koncentráltan és nagyon magas színvonalon vitatkozni úgy, hogy ráadásul még számadatok is vannak a fejében, tehát nem a levegőbe beszél. Akkor mire szolgál ez a lebegtetés?

– Neki valószínűleg az egyetlen értelmes vita Orbán Viktorral lenne, aki viszont nem ül le vele vitatkozni.

Ez a probléma messzebbre vezet. Persze van egy olyan demokratikus elvárás, hogy kell, hogy legyen vita, de amíg a választókban valakik nem építik fel tudatosan azt, hogy ciki és szégyen, ha valaki nem áll be a vitába, addig azért olyan nagyon nagy szégyen nem éri azt, aki nem ül le vitatkozni, mert azt is ésszerű politikai döntésnek látja a választók többsége. Nincs meg bennük az a fajta értékrend, hogy elvárják az őket képviselni kívánó politikusoktól, hogy üljenek le egymással vitára, hanem azt érzik, hogy ez is egyfajta politikai döntés.

– De ezzel nem ugyanazon politikusok közé sorol be, akik ezzel az eszközzel próbálnak előnyt szerezni?

– Kezdjük ezt egy kicsit máshonnan, ami egy picit hosszabb lesz. Magyar Péter ugyanúgy, ahogy egyébként Orbán Viktor, beszél a saját stratégiájáról. Magyar Péter pont ugyanez a szereplő, aki például egy lengyel lapnak adott interjújában azt a tanulságos eszmefuttatást tette, hogy nem lesz jobb attól, ha Ukrajna egy-két területet visszaszerez, mert a háborút nem nyerheti meg, az oroszok meg nem veszíthetik el, és ezért béke kell. A lengyel lap munkatársa erre azt mondta, hogy ezt Lengyelországban mi nagyon másképp gondoljuk. Mire az volt a válasza, hogy ha én mást mondanék, megbuknék a magyar politikában, mert a magyar propaganda sok év alatt felépítette az emberek fejében ezt a képet, amiről én beszélek.

Azt is elmondta Magyar Péter, hogy a Fidesz eszközeivel veri meg a Fideszt, a nemzeti szimbólumokkal, a Fidesz eredeti értékrendjével, amit számon kér a Fideszen. Ha ez a politikája Magyar Péternek, akkor azt sejtem, hogy itt azért a közép-hosszú távú stratégia az, hogy ténylegesen a Fidesztől kell ellopni szavazatokat ahhoz, hogy a Fidesz kormányt meg lehessen verni a választásokon. Ez egyébként nem is feltétlenül lesz ellenére a Demokratikus Koalíció körüli baloldali blokknak. Ezt még akár le is tudják játszani egymással. Csakhogy ilyenkor az a kérdés, hogy kivel is kéne vitatkozni. Ha most nem ül le Orbán Viktor, akkor ő üljön le mondjuk a DK politikusaival? Az olyan lenne, mintha megint az ellenzéken belül lenne egy ilyen vita arról, hogy ki vigye el az ellenzék szavazóit. Nem feltétlenül rossz a kormányváltás szempontjából, ha ezek a szereplők viszonylag távol, egymás mellett beszélnek és nem egymással vitatkoznak a szavazatokért vagy a szavazókért. Ez nem feltétlenül érzem technikailag meg taktikailag rossznak, miközben persze a demokratikus értékrendem az igényelné, hogy bárki, aki képviseletet lát el, politikus, az üljön le más politikusokkal vitatkozni.

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Több száz külföldről kölcsönzött dolgozót küldtek el teljesen váratlanul az SK On Hungary Kft. iváncsai akkumulátorgyárából pénteken. A dél-koreai cég az elektromos autók iránti világpiaci kereslet, azon belül is főleg az európai kereslet csökkenésével indokolta a 609 embert érintő leépítést.

Várkonyi Gábor szerint az Iváncsán történtek alapján beigazolódni látszik, amitől régóta tartottak a szektor szereplői: nem úgy zajlik a villanyautókra átállás, hogy egyik napról a másikra leteszik az emberek a belső égésű motoros kocsikat, ezzel párhuzamosan pedig évről évre duplázódik az elektromos autók száma. Az autópiaci szakértő szerint ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy valaha is megvalósul majd a teljes átállás.

– Mi várható akkor most az elektromos autók terén?

– Ez a technológia a jelenlegi fejlettségi fokán továbbra sem jelent megoldást minden élethelyzetre. Az early adopterek, azaz az új termékekre leginkább nyitottak, a jobb módú emberek, valamint a második autónak ilyen kocsit választók az elmúlt 4-5 évben beszerezték azokat a villanyautókat, amelyek a piacon voltak. Az a helyzet azonban, hogy tudomásul kell venni: egyszerűen nem mindenki számára megfelelő még a technológia. Minél többen kezdik el használni ezeket a járműveket, annál többen értik meg, hogy a médiában elhangzottak és a valóság nem mindig találkozik egymással.

De ez nem jelenti azt, hogy ezek a beruházások középtávon ne lennének hasznosak vagy jók. Véleményem szerint nagyobb üzleti lehetőség és realitás van abban, hogy elérhetőbb árú, komolyabb hatótávű plug-in hibridek jelenjenek meg az autópiacon, mint annak, hogy száz százalékban átálljunk villanyhajtásra az Európai Unió által meghatározott időn belül. A 2035-tel kapcsolatos átállás tulajdonképpen már minden létező módon megkérdőjeleződött, csak éppen még a politika nem mondta ki, hogy ez nem működőképes.

– Mióta tart ez a folyamat, ami ezek szerint most egy üvegplafonig jutott el?

– Szerintem egy-másfél éve erősen lehet érezni a közhangulat és a sajtó változását is a villanyautók kérdésében. Most már fel lehet tenni olyan kérdéseket, és ki lehet mondani olyan dolgokat, amiket 3-4 évvel ezelőtt még ignoráltak.

Ezen felül továbbra is nagy kérdés az infrastruktúra, a töltési sebesség, a járművek értéktartása, és a másodpiac, vagyis a használt villanyautók adás-vétele is. Már az autóipar szereplői is sokkal szabadabban beszélnek arról, hogy sokan buknak rengeteg pénzt a villanyautók erőltetésével.

– Mi lehet a megoldás a jelenlegi helyzetre?

– Nem arról van szó, hogy az elektromos autóknak nincs létjogosultságuk, vagy hogy ez nem egy jó technika. Egyszerűen mindenki számára egészségesebb és hitelesebb megoldás lenne, ha jóval őszintébb párbeszéd folyna arról, hogy mire jó és mire nem jó ez a technológia, és ha a politika nem avatkozna bele ilyen drasztikus módon abba, hogy mit szabad gyártani és mit nem. Azok a főleg tőzsdén is érdekelt gyártók, akik nagyon előreszaladtak abban, hogy rövid időn belül minden kizárólagosan villany lesz, csúfosan buknak ezzel a stratégiával.

Hasonló dolgokat nyilatkoznak a Ford részéről is, de a Volkswagennél sem mennek különösebben jól az eladások, miközben a Tesla is elért egy üvegplafont. Elon Musk cégénél már az árak drasztikus rángatásával sem tudnak jelentős befolyással lenni az értékesítésre, így negyedévről negyedévre egyre csak nő a legyártott és el nem adott autók száma.

– Honnan indult ez az egész folyamat?

– Mindez arra vezethető vissza, hogy főleg Európában nem azt gyártják a gyártók, amire igény lenne, hanem azt, amit a politika enged nekik. Ezt pedig a másodpiac kíméletlenül beárazza. A használt autók piacán dől el igazán, hogy minek van létjogosultsága, jelenleg pedig az látszik, hogy

Jóval hasznosabb lenne, hogy ha a kicsi, könnyen és olcsón fenntartható, egyszerű villanyautók irányába menne el a gyártás, mert a vásárlók nem a 100 kilowattórás, nagy akkus, drága, nehéz villanyautókat keresik.

– Magyarország az elmúlt időszakban feltette a jövőjét az elektromosautó-iparra és az akkumulátorgyártásra. Hogyan befolyásolhatja a mostani visszaesés vagy platófázis a hazai akkumulátor- és elektromosautó-gyártást?

– Meg vagyok győződve arról, hogy a közlekedéshez köthető széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésének gerincét alapvetően a villamosítás valamilyen formája fogja adni. Tehát

Ehhez persze szükség lenne megfelelő infrastruktúrára, ami alatt azt értem, hogy az emberek tudják otthon és a munkahelyükön is tölteni a kocsikat, de szükség lenne az átláthatóbb árazásra is. Magyarországnak szerintem nemzetgazdasági szinten is az lenne az érdeke, hogy a két technológia, az elektromos és a belső égésű találkozzon országunkban, ahogyan itt találkozik Ázsia és Európa autógyártása is.

– A Magyarországon jelenleg már működő és a hamarosan majd induló akkumulátorgyárak szükség esetén tudnak ilyen gyorsan reagálni a piac változásaira, vagy ők csak egy bizonyos gyártásra vannak felkészülve, ami ha nem működik, akkor az történik, mint ami Iváncsán is történt, vagyis hogy embereket bocsátanak el, és egyszerűen kevesebbet gyártanak a jövőben?

– Könnyebb szerintem egy akkumulátorgyártónál stratégiát változtatni, mint egy autógyártónál. Egyszerűbb egy akkumulátor-konstrukciót, méretet, jelleget belátható időn belül az igényekhez szabni, mint teljes autóipari gyártósorokat vagy modelleket áttervezni. Lehet, hogy kedvezőtlen képet mutat, ami most történik a piacon, de az az igazság, hogy középtávon ezekre a gyártókra mindenképpen szükségünk lesz.

– Ez azt is jelenti egyben, hogy inkább egyszeri eset, ami most Iváncsán történt, mintsem hogy mindegyik hazai akkumulátorgyárnál jelentkezzenek hasonló problémák a közeljövőben?

– Szerintem kedvezőtlenebb ennél a kép. Azt gondolom, hogy ami most ott történik, az megtörténhet időszakosan máshol is. Most éppen a piac nem abba az irányba megy, hogy ezt a mennyiségű akkumulátort fel tudja szívni.

Mindenképpen fontos lenne valamifajta egységes, egyértelmű és minden európai országra kiterjedő stratégiára ennek kapcsán. A villanyautózás ügyének szempontjából nem hasznos, hogy huszonvalahány állam mindegyike gyakorlatilag a saját elképzelése szerint rángatja ezeket a kedvezményeket ide vagy oda.