SZEMPONT
A Rovatból

Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai

Három és fél év elteltével az Abcúg riporterei visszamentek Bódvalenkére, hogy beszélgethessenek azokkal a fiatalokkal, akikkel korábban készítettek interjút, és megnézzék, merre tart az életük.
Neuberger Eszter írása az Abcúgon, fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2019. február 04.



18 éves korukban Viki és Gina voltak az egyedüli lányok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén, akiknek ennyi idősen még nem voltak gyerekeik. A két lány váltig állította, hogy nem szeretnének túl fiatalon babát vállalni, de maguk körül azt látták, hogy a korukbeli lányok előbb vagy utóbb ebbe menekülnek, annyira nem tudnak mit kezdeni magukkal a lehetőségek nélküli településen. Három és fél év múlva visszalátogattunk hozzájuk, és három másik helyi fiatalhoz Bódvalenkére, hogy megnézzük, merre tart az életük.

Egyedül egy srácnál, Bálintnál tűnik úgy, hogy sikerülhet neki, amire vágyik: jó messzire, Németországig menni egy értékes szakmával. Viki és Gina mindketten anyák már, akik csak akkor tudnának családjukkal meglépni a faluból, ha lenne pénzük az önállósodásra. A nagyra törő álmokat inkább elengedik, és megpróbálják élvezni az életet úgy, ahogy van.

2015. augusztusában két napot töltöttünk Bódvalenke Freskófalu éves roma folkfesztiválján, a korábban Sárkányünnep néven futó Bódvalenkei Vigasságokon. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, határ menti kis faluban ez az egyetlen szórakozási lehetőség – egy évben egyszer. Öt fiatal, akikkel a fesztiválon ismerkedtünk meg, arról mesélt az Abcúgnak, milyen kamaszként, fiatalként élni egy ilyen isten háta mögötti helyen, és arról, nekik milyen terveik vannak a jövőre.

Három és fél év elteltével kitaláltuk, felkeressük Vikit, Ginát, Bálintot, Patrikot és Timit, hogy megnézzük, merre halad az életük, és mi lett velük azóta, hogy először és utoljára találkoztunk. Ilyenek, és így élnek most.

"Maradnék már, megszoktam."

“Remélem, hogy egyszer majd el tudok költözni a szülői házból, ott szeretnék letelepedni, ahol lenne munkám” – ezt mondta három és fél évvel ezelőtt, a 2015. augusztusi Sárkányünnepen az Abcúgnak az akkor 18 éves Gina a jövőbeli terveiről. A fiatal lányt aztán saját kérésére egy menyasszonyi ruhában fotóztuk le egy cigány esküvőt ábrázoló falfestmény előtt. A ruha Gináé volt, de rendeltetésszerűen soha, azóta sem használta.

Amikor január közepén megkerestük, hogy megtudjuk, mi történt vele első találkozásunk óta, Gina körül egy kis családot találtunk.

“Nem sokkal azután a nyár után Szolnokra mentem dolgozni, vonatokat takarítani. Egy évet töltöttem ott, közben összejöttem Tompival, a párommal, akit még itthonról ismertem” – magyarázta Gina, karján lassan egy éves kislányával.

A most 21 éves lány női szabó képzésen tanult épp, amikor megismerkedtünk vele, amit sikeresen be is fejezett azóta. A probléma csak az, hogy a környéken nem tudott elhelyezkedni vele. Gina ezért tovább keresi a helyét a munkaerő-piacon: “nagyon szeretném megcsinálni az érettségit, aztán pedig egy óvodai dajka-képzést”. Azt reméli, érettségivel talán könnyebben felveszik valamelyik környékbeli óvodába, vagy akár a Bódvalenkén működő Biztos Kezdet Gyerekházba.

“Most már megszoktam ezt a helyet, messze nem mennék” – mondta most Gina, aki három és fél éve még kételkedett benne, hogy a közeli kisvárosból, Ongáról Bódvalenkére költözve bírni fogja-e majd a jóval eseménytelenebb falusi életet. Akkor vele egykorú barátnőjével, Vikivel arról panaszkodtak az Abcúgnak, mennyire kevés szórakozási, szabadidő-töltési lehetősége van az itteni fiataloknak. Bulizni is alig tudnak járni, mert ahhoz több kilométert kellene sétálniuk minden alkalommal. “A legtöbb korunkbeli lánynak úgyis ezért van már gyereke meg családja” – mondta akkor a fiatal lány. Nincsen miért hajadonnak maradniuk, mert úgysem élvezhetik a szabadságukat.

Most, egy nem tervezett terhesség után ő is gyereket nevel, és bár örül egyéves kislányának, 8-9 évig még biztosan nem szeretne másikat.

"-Ha visszajövünk megint három év múlva, akkor mit fogunk itt találni?

-Családot.

-Hogy érted?

-Hát, hogy…?"

Három évvel ezelőtti találkozásunkhoz képest külsőre talán Rusznyák Patrik változott a legtöbbet. Nem véletlen, az azon a nyáron még 11 éves kisfiú közben kamaszodni kezdett – most, 14 évesen inkább férfias, mint gyerekes a kinézete. Kicsi, a fiú azóta is jó egészségnek örvendő pónilova most már nem vágott olyan nyugodt fejet, amikor a portré kedvéért Patrik ismét ráült a hátára.

A kamaszfiú három éve, a bódvalenkei Sárkányünnep napján még azt mondta az Abcúgnak, ha befejezi a tanulást kőműves szeretne lenni, és Kanadában vagy Angliában élni. Legközelebbi terve pedig a jogsi megszerzése volt, amint a kora engedi, “hogy könnyebben foroghassak”. A külföldre költözés azóta kiesett a vágyai közül: “Inkább Miskolcon” – mondta, mikor arra kérdeztünk rá, hol élne akkor legszívesebben.

Patrik 14 évesen, amikor a nyolcadikat kellene taposnia, még a hatodik osztályt végzi – bukása miatt most már egy edelényi általános iskolában a szomszédos hídvégardói helyett, ahol körzet szerint a bódvalenkei iskolások tanulnak. Az interjú alatt végig nagyon szűkszavú fiú úgy képzeli, a nyolcadik elvégzése után továbbtanulás helyett inkább dolgozni megy majd: mivel most ott van építkezéseken munka, lehetőleg Budapestre. Mikor rákérdeztünk, miért beszélgetünk most csak tőmondatokban, mikor három éve még hosszasan beszélt a terveiről, félmosollyal annyit válaszolt: “akkor még kicsi voltam”.

"Most többet ülök bent a házban, mint kint szoktam lenni. Tévézek."

Három éve váltig állította, hogy nem szeretne nagyon fiatalon gyereket, most meg kislányával állt ugyanazon freskó elé Patrik nővére, a most 21 éves Rusznyák Viki. Akkor még egészen komolyan állította, hogy táncosnő szeretne lenni, és nagy álma volt a roma rapper LL Junior fellépésein háttértáncolni, mostanra viszont már teljesen elengedte ezt. “Ha nem karol fel senki, én nem tudok kimenekülni ebből a faluból” – mondta.

A legmesszebb, ameddig eljutott, az a Bódvalenkétől nem egész 60 kilométerre lévő Sajószentpéter. Ide közvetítette ki a munkaügyi központ hegesztő képzésre a vékony testalkatú fiatal, lányt, ki tudja, milyen megfontolásból. Ha mást nem is, a párja megismerését ennek a képzésnek köszönheti. Jánossal, aki Viki osztálytársa volt a tanfolyamon, hamarosan gyerekük született: Anna nevű kislányuk most már két éves.

A pár nem tervezte a gyereket, Viki azt mondta, talán együtt sem maradnak, ha nem esik teherbe. Kapcsolatuk nem megy olyan simán, mint amennyire szeretnék, amiben nagy szerepe van annak is, hogy a pár nem tud önállósodni és elköltözni a szülői háztól. “Laktunk Sajószentpéteren az anyósoméknál, de azt nem bírtam, ezért ide költöztünk Bódvalenkére az én szüleimhez. Itt meg János nem szeret.” Hozzászokott a városhoz, ahol van élet és minden kéznél van, amire az embernek a mindennapokban szüksége van.

Viki is érzi, hogy könnyebb lenne városban élni, főleg kislányuk miatt, aki epilepsziás, ezért előfordul, hogy gyorsan van szüksége orvosi segítségre. “Péteren öt perc alatt bent vagyunk a kórházban, itt meg mire kiér az orvos, addigra jóformán meg is hal a gyerek” – mondta.

Amíg azonban egyiküknek – se Vikinek, se Jánosnak – nincs igazán stabil jövedelme, a városba, albérletbe költözés fényévnyi távolságra marad. Vikinek ráadásul nehéz lesz munkát találnia, ha a lánya óvodába megy majd. Végül semmilyen szakképzést nem fejezett be, még a szociális gondozóit sem, amit első találkozásunkkor végzett éppen. “A szóbeli rosszul sikerült, pótvizsgára meg nem mentem vissza” – mesélte.

“Jó nekem itt” – mondta mégis Viki a beszélgetés végén, félig inkább azért, hogy hárítsa a jövőbeli terveivel kapcsolatos kérdéseinket.

"Amondó vagyok, amit eltervezek, befejezem."

Az öt fiatal közül, akiket három és fél év után újra meglátogattunk, Bálintnak van a leginkább sínen az élete. A fiú, akinek tíz éves tervei között szerepelt, hogy jogosítványt, hegesztő szakmát szerezzen és Németországba menjen dolgozni, menetel a céljai elérése felé. A jogosítvány megvan, “most már nem kell buszozni, hogy dolgozhassak”, a hegesztő szakmát is elvégezte, maradt a harmadik: Németország.

“Épp tegnap beszéltük a testvéremmel, hogy rá kell feküdnöm a németre” – mondta Bálint, aki azért van könnyebb helyzetben, mert bátyja már évek óta Németországban dolgozik, és biztosította a fiút arról, hogy szerez neki munkát, ha megy már a német. Egyelőre “a Youtube-on szoktam oktatóvideókat nézegetni, de tudom, hogy sokkal többet kéne”.

Amíg alakul Németország, Bálint igyekszik minél több munkát vállalni, hogy önállóságot és kényelmet teremthessen magának. Tavaly például 8-9 hónapot fixen Budapesten volt: a Kopaszi-gáton épülő lakóparkban gipszkartonozott egy brigáddal. “Rokonokkal albérletet veszünk ki erre az időszakra, és csak néha járok haza Bódvalenkére.”

Ilyenkor, télen szünetel az építőipari munka, így Bálintnak is több szabadideje van. Ilyenkor szeretett Ladáját bütykölgeti.

Bálint az mondta, ha három és fél év elteltével megint visszamennénk Bódvalenkére, szeretné, ha már nem találnánk itt. “Talán családom is lesz majd” – tette hozzá, de azért hamar elmondta, hogy nincs még választottja. “Olyan lányt szeretnék, aki rendes, nem beszél csúnyán és nem nagyképű – errefelé meg még olyat nem találtam.”

"Vagy haladunk kicsit, vagy maradunk úgy, ahogy vagyunk."

A cikkünkben szereplő fiatalok közül három és fél éve még kilógott a lányoknál, Ginánál és Vikinél két évvel idősebb Timi: ő ugyanis már akkor anya volt, méghozzá duplán. Sok próbálkozás után ikreik születtek párjával, Norbival. Őket mostanra már beérték a lányok, de az ikreknek: Melaninak és Violának azóta kistestvére is lett. Bővült a család.

Ezzel párhuzamosan azonban semmit sem javult Timiék anyagi helyzete: Norbi hiába próbálkozott, nem tudott elhelyezkedni sehol sem a környéken. A miskolci Bosch gyárban például Timi szerint “nagyon megválogatják” a munkaerőt, hiába van meg a nyolc általánosa, a belépő teszteken elvérzett Norbi. “Lenkéről senkit nem ismerünk, aki bekerült volna oda.” Az önkormányzatnál ráadásul most a közmunka is szünetel.

Bár anyósáék házából már elköltöztek, Timiék most sem egyedül laknak, hanem a lány nővére és családja szomszédságában, egy közös telken. Továbbra is egyik legnagyobb vágyuk marad, hogy Bódvalenke helyett egy nagyobb településen élhessenek. A szlovák-magyar határ menti településen ugyanis szinte semmi nincs: se óvoda, se iskola, de még az orvosi ellátás is foghíjas a faluban. Ha szükség van rájuk, gyógyszereket beszerezni is nagyon nehéz.

“Hát, szerintem vagy haladunk kicsit, vagy maradunk úgy, ahogy vagyunk” – válaszolta Timi arra a kérdésünkre, szerinte mit találunk majd itt, ha három és fél év múlva megint visszajövünk. Nagy csodákra nem számít, leginkább egy állandó munkát szeretne. “Mindenhez értek. A gyerekek születése előtt közmunkában dolgoztam, de bármilyen munka jó lenne: takarítás, varrás, vagy ami éppen van.”

A 2015-ös képen Timi férje, Norbi is szerepelt. Ő a találkozó idejében a környékbeli erdészetben volt alkalmi munkán, ezért nincs rajta a friss fotón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk