SZEMPONT
A Rovatból

Sz. Bíró Zoltán: A Nyugat célja már az, hogy stratégiai vereséget mérjenek az oroszokra

Meddig tarthat a háború? Ki robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeit? Lesz-e télen gázhiány Magyarországon? Erről beszélgettek szakértők a Corvinuson.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. október 01.



Európában és itthon is vezető téma az energiahordozók árának drasztikus növekedése és az energiaválság, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk már az utóbbi időben.

Szeptember 28-án a Közép-Európa Társaság tartott nyílt kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa, Sz. Bíró Zoltán, az egyetem mesteroktatója, történész és Oroszország szakértő, valamint Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár próbált választ találni arra, mi vár ránk a hamarosan beköszöntő télen, illetve hosszabb távon.

Lesz-e mivel fűtenünk? Vajon meddig tarthat még a háború? – tett fel egyből az elején két olyan kérdést a moderátor, Varga Dániel, amiről önmagában is órákig lehetne vitatkozni.

Holoda Attila szerint fontos leszögezni, hogy jelenleg sehol nincs ellátásbiztonsági probléma, ami meglepő lehet annak fényében, hogy egész nyáron ezzel riogattak bennünket. A valóság viszont az, hogy 4,6 milliárd köbméter földgáz van a hazai tárolókban, ami a 46 százaléka az éves fogyasztásnak, a lakosságinál pedig több is.

Ráadásul nemcsak a tárolók feltöltöttségétől függ az ellátásbiztonság: ez három részből áll össze, az előbbin kívül a saját termelésből és az importból. A földgáztárolók szerepe a ciklikusan jelentkező többletigény kiszolgálásában, illetve a vésztartalék-képzésében van.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos téli nap fogyasztása Magyarországon 50-51 millió köbméter, csak ez a kapacitás több mint 90 napig elég lenne, és akkor a másik két lábat még hozzá se adtuk.

Felsmann Balázs a fentiekkel egyetértve hozzátette, korábban még jogos volt a félelem, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe kerül, most viszont már „csak” árkrízis van. Bizakodásra ad okot, hogy egyetlen kivétellel minden világpiaci szállító történelmi rekordszinten teljesít, soha ekkora mennyiséget nem szállítottak még, mint most. Nem túl meglepő módon Oroszország a kivétel, egyedül ők csökkentették a kapacitásukat.

A háború végével kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán semmi megnyugtatót nem tudott mondani. Szerinte a helyzetet nagyon bizonytalanná teszi, hogy míg az ukrán oldalon pontosan definiált célok vannak (mégpedig a február 24-e előtti állapot visszaállítása, jó esetben Krím hozzácsapásával), az oroszok részéről folyamatosan változik, mit szeretnének elérni. Az Ukrán Nemzeti Bank utolsó jelentései ugyanakkor végig azzal kalkulálnak, hogy még 2024-ben is tartani fognak a harcok.

Hogyan szabadultak el ennyire az árak? Tényleg csak a szankciók felelősek a krízisért?

Felsmann Balázs szerint teljesen torz kép, hogy csak a háború a felelős a krízisért, hiszen az már előtte beindult. Valószínűleg az orosz tervek része volt, hogy a Gazprom 2021 második felétől feltűnően nem teljesített, nem töltötte a tárolóit. A céljuk az lehetett, hogy Európa minél kevésbé tudja majd támogatni Ukrajnát a leendő – akkor még csak általuk tudott – inváziót követően.

Ráadásul az aszály miatt a vízerőművek nagyon keveset termeltek, valamint a francia atomerőmű-flotta jelentős része is kiesett műszaki problémák miatt. A gázüzemű erőművek termelése viszont az extrém magas gázárak ellenére nőtt.

Holoda Attila is egyetért abban, hogy egy szakértő nem engedhetne meg magának olyan leegyszerűsítéseket, amiket politikusok teljesen komolyan kimondanak. 2018-19-ben szerinte lavina volt az európai gázpiacokon, óriásit nőtt a kínálat, emiatt mindenki elkényelmesedett. 2021 környékén még inkább ez volt a helyzet: a tárolók akkor alig 50 százalékon álltak, mert nem volt többre szükség.

Elhitték az emberek, hogy mindig lesz bőven gáz.

Tavaly július környékén kezdett el felmenni a gázár, mivel a járvány után óriási visszapattanás történt a fogyasztásban: 12-14 százalékkal nőtt az utolsó békeévhez képest. Már ekkor egy németországnyi fogyasztási igényt nem tudtak teljesíteni világszinten.

Nem tudtak új gázmezőket nyitni, valamint a már említett orosz kavarás is hozzájárult a helyzet romlásához. Mellesleg a látszat ellenére Oroszországban is vannak ellátási gondok: a permafroszt olvadása miatt sorozatos műszaki problémák léptek fel, mivel folyamatosan görgették a korszerűsítést.

Sz. Bíró Zoltán a fentiekhez hozzátette, hogy az energiahordozók közül jelenleg csak a kőszénnel szemben van hatályban szankció, ezért is csúsztatás arról beszélni, hogy az okozza a drágulást.


Ki állhat az Északi Áramlat robbanásai mögött?

Sok szó esett a beszélgetésen az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket ért támadásokról is, amelyek miatt a tőzsdei árak alig két nap leforgása alatt 30 százalékot ugrottak. Holoda szerint ez kizárt, hogy véletlen, de nem merné állítani, hogy szabotázs történt. Érdekes – tette hozzá –, hogy annak ellenére reagált így a piac, hogy augusztus vége óta eleve nem jön az Északi áramlaton gáz.

Sz. Bíró szerint a német sajtó ugyan rögtön arról írt, hogy vagy az oroszok vagy az ukránok voltak, de mindkettő valószínűtlen. Az ukránok azért, mert rengeteg szakértő, óriási helyismeret kellett volna hozzá, ami nekik aligha állt rendelkezésükre.

Az oroszok elvileg állhatnának az akció mögött, annyi bizarr dolog történt már eddig is a háborúban, hogy végső soron nem lenne meglepő. Ami mégis kétségessé teszi: a vezeték eddig főként zsarolóeszköz volt a kezükben, rengeteg pénzt (10-11 milliárd dollárt) beletettek, emiatt irracionális volna, ha pont ők pusztítanák el.

Hogy akkor mégis ki lehetett, arról Sz. Bírónak fogalma sincs.

Holoda ehhez annyit tett hozzá, hogy az USA-nak sem lett volna érdeke egy ilyen akció, mivel egy gyenge Oroszország nem segíti a céljaikat. Kínának már annál hasznosabb volna a meggyengülésük, de ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy ők voltak.


Jó-e az ársapka és a többi adminisztratív beavatkozás? Meddig lehetnek tarthatóak?

Felsmann szerint elsődlegesen piaci folyamatoknak kell irányítani a gazdaságot, azonban piaci zavarok esetén, mint amilyen a mostani is, az államnak van szerepe. Ezért nem meglepő, hogy gyakorlatilag minden ország kitalált valamilyen mentőcsomagot.

Abban van különbség, ki milyen eszközt használ (ársapka, áfa-csökkentés, egyszeri támogatás, stb.) Nincsen biztos recept, inkább ötletbörze zajlik, és mindegy, milyen irányba mennek az intézkedések, mindegyik fájni fog valakinek – hangsúlyozta.

Holoda annyit tett hozzá ehhez, hogy mint azt az Északi áramlat ügye is megmutatta, a piac imád pánikkal reagálni a váratlan helyzetekre. Magyarországon szerinte leginkább a felhasználást kellene csökkenteni, hogy a kiszolgáltatottságunk is csökkenjen. Oroszország hosszú ideig nagyon stabil és megbízható szállító volt, de Putyin ezt másodpercek alatt romba döntötte. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy az orosz gáz teljesen biztos nem váltható ki.

A tőzsdei árak jelenleg egészen elképesztő mértékben ugrálnak, napi 10-20 százalékos kilengés teljesen megszokottá vált. Ezt főleg annak fényében érdemes nézni, hogy a forint esetében már 1-2 százalékos árfolyamingadozás is nagy hírnek számít. Gondoljunk arra, mit szólnánk, ha egy nap leforgása alatt 80 forinttal drágulna vagy csökkenne az euró ára!

Felsmann Balázs szerint kérdés, mennyire van kőbe vésve az évi 10 milliárd köbméteres hazai fogyasztás. Ha mondjuk 15-20 százalékkal csökkenteni tudnánk, az máris annyi lenne, amit még pont meg tudnánk oldani orosz gáz nélkül is.

A magyar lakosság egyébként korábban nagyon erősen képes volt alkalmazkodni a körülményekhez: amikor legutóbb drága volt a gáz (2007-től 2013-ig), jóval kevesebbet fogyasztottak, amikor pedig olcsó (2013-tól mostanáig), újra többet.

Az ársapkával kapcsolatban Felsmann és Holoda is kiemelte, hogy ez elsősorban egy politikai termék, ebből adódóan addig lesz tartható, amíg ez szolgálja a kormány érdekeit. Ha masszívan veszteséges, akkor is fent lehet tartani, viszont akkor más módon kell kompenzálni.

Holoda szerint az emberek eddig egyáltalán nem figyeltek oda a fogyasztásukra, most viszont nagyon tudatosan elkezdtek foglalkozni vele. Ez mindenképp a rezsinövekedés pozitív hozadékának tartja.

„Ha Orbán azt akarná, holnaptól a kenyér is lehetne újra 3 forint 60 fillér, csak az összes pékséget államosítani kéne. És remélni, hogy az emberek nem rakják össze, hogy emiatt nincs mondjuk CT a kórházban, ezért nem újítanak fel egy csomó dolgot, és így tovább” – fogalmazott.

Mi várható a háborúban?

Sz. Bíró Zoltán szerint a bizonytalanságot növeli, hogy a Putyin által elrendelt mozgósítás kritériumai nem szerepelnek a kiadott dokumentumban. A konkrét szám hivatalosan titkos, miközben az elnök szóvívője állítja, hogy 300 ezer főről van szó.

Az emigrációban működő ellenzéki Meduza portál szerint viszont a valós szám akár 1,2 millió is lehet, azonban Moszkvából és Szentpétervárról alig gyűjtenének be valakit. Főleg mezőgazdasági területekről, az ország legkiszolgáltatottabb részeiről soroznak be embereket, ahol működő helyi sajtó is alig van, ezért a lehető legkisebb lehet a felzúdulás.

Nagy kérdés, mennyit sikerül majd valójában, ugyanakkor már az eddigi önkéntes szerződéses katonák motiváltsága is messze az ukránoké alatt volt, nem valószínű, hogy az újonnan besorozottak fordulatot idéznek elő.

Közben az orosz periférián élő népek egyre elégedetlenebbek: a háború a mozgósítás elrendelése óta már nem egy távoli, megfoghatatlan dolog számukra, gyakorlatilag bekopogott az ajtókon. Lélektanilag ez merőben más helyzet, Sz. Bíró ezért nagyobb esélyt lát tüntetésekre is, mint eddig.

Kérdés, az eliten belül lesznek-e dezertálók és ha igen, milyen arányban. Ez merőben új helyzetet idézne elő, és akár Putyin hatalmát is veszélybe sodorhatná – tette hozzá.

Ami a harcok menetét illeti: Sz. Bíró szerint ahogy elkezdenek beérkezni a modern, nagy pontosságú nehézfegyverek nyugatról Ukrajnába, biztosan lesz valamiféle fordulat.

Az ukrán költségvetés jelenleg egyharmad rész adóból, egyharmad rész nyugati segélyből, valamint egyharmad rész bankóprésből (tehát pénznyomtatásból) áll össze. A harmadik csökkentése érdekében hamarosan még több nyugati segély jöhet, évi 60 milliárd dollár, aminek kétharmadát az EU adná. Ezt kizárólag az állam működtetésére költenék.

A Nyugat eddig megosztott volt abban, a fegyverszünet felé kell-e tolni Ukrajnát akár lemondások árán is, vagy a győzelemig. Amerika mellett most már egyre több másik ország is az utóbbi felé hajlik, tehát

kimondott céljuk, hogy stratégiai vereséget mérjenek az oroszokra, különben úgyse tartanák be a fegyverszüneti szerződést. Ezért kell elérni, hogy ha akarnak, akkor se tudjanak újra támadni.

Ráadásul az agresszort sem szabadna jutalmazni úgy, hogy engedünk a területi követeléseinek. Kérdés, meddig fogadja el a Nyugat, hogy ők finanszírozzák Ukrajna egyre horribilisebb háborús kiadásait, de jelenleg a tárgyalásos békekötésnek van kevesebb támogatója a nagyhatalmak között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: