SZEMPONT
A Rovatból

Sz. Bíró Zoltán: A Nyugat célja már az, hogy stratégiai vereséget mérjenek az oroszokra

Meddig tarthat a háború? Ki robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeit? Lesz-e télen gázhiány Magyarországon? Erről beszélgettek szakértők a Corvinuson.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. október 01.



Európában és itthon is vezető téma az energiahordozók árának drasztikus növekedése és az energiaválság, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk már az utóbbi időben.

Szeptember 28-án a Közép-Európa Társaság tartott nyílt kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa, Sz. Bíró Zoltán, az egyetem mesteroktatója, történész és Oroszország szakértő, valamint Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár próbált választ találni arra, mi vár ránk a hamarosan beköszöntő télen, illetve hosszabb távon.

Lesz-e mivel fűtenünk? Vajon meddig tarthat még a háború? – tett fel egyből az elején két olyan kérdést a moderátor, Varga Dániel, amiről önmagában is órákig lehetne vitatkozni.

Holoda Attila szerint fontos leszögezni, hogy jelenleg sehol nincs ellátásbiztonsági probléma, ami meglepő lehet annak fényében, hogy egész nyáron ezzel riogattak bennünket. A valóság viszont az, hogy 4,6 milliárd köbméter földgáz van a hazai tárolókban, ami a 46 százaléka az éves fogyasztásnak, a lakosságinál pedig több is.

Ráadásul nemcsak a tárolók feltöltöttségétől függ az ellátásbiztonság: ez három részből áll össze, az előbbin kívül a saját termelésből és az importból. A földgáztárolók szerepe a ciklikusan jelentkező többletigény kiszolgálásában, illetve a vésztartalék-képzésében van.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos téli nap fogyasztása Magyarországon 50-51 millió köbméter, csak ez a kapacitás több mint 90 napig elég lenne, és akkor a másik két lábat még hozzá se adtuk.

Felsmann Balázs a fentiekkel egyetértve hozzátette, korábban még jogos volt a félelem, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe kerül, most viszont már „csak” árkrízis van. Bizakodásra ad okot, hogy egyetlen kivétellel minden világpiaci szállító történelmi rekordszinten teljesít, soha ekkora mennyiséget nem szállítottak még, mint most. Nem túl meglepő módon Oroszország a kivétel, egyedül ők csökkentették a kapacitásukat.

A háború végével kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán semmi megnyugtatót nem tudott mondani. Szerinte a helyzetet nagyon bizonytalanná teszi, hogy míg az ukrán oldalon pontosan definiált célok vannak (mégpedig a február 24-e előtti állapot visszaállítása, jó esetben Krím hozzácsapásával), az oroszok részéről folyamatosan változik, mit szeretnének elérni. Az Ukrán Nemzeti Bank utolsó jelentései ugyanakkor végig azzal kalkulálnak, hogy még 2024-ben is tartani fognak a harcok.

Hogyan szabadultak el ennyire az árak? Tényleg csak a szankciók felelősek a krízisért?

Felsmann Balázs szerint teljesen torz kép, hogy csak a háború a felelős a krízisért, hiszen az már előtte beindult. Valószínűleg az orosz tervek része volt, hogy a Gazprom 2021 második felétől feltűnően nem teljesített, nem töltötte a tárolóit. A céljuk az lehetett, hogy Európa minél kevésbé tudja majd támogatni Ukrajnát a leendő – akkor még csak általuk tudott – inváziót követően.

Ráadásul az aszály miatt a vízerőművek nagyon keveset termeltek, valamint a francia atomerőmű-flotta jelentős része is kiesett műszaki problémák miatt. A gázüzemű erőművek termelése viszont az extrém magas gázárak ellenére nőtt.

Holoda Attila is egyetért abban, hogy egy szakértő nem engedhetne meg magának olyan leegyszerűsítéseket, amiket politikusok teljesen komolyan kimondanak. 2018-19-ben szerinte lavina volt az európai gázpiacokon, óriásit nőtt a kínálat, emiatt mindenki elkényelmesedett. 2021 környékén még inkább ez volt a helyzet: a tárolók akkor alig 50 százalékon álltak, mert nem volt többre szükség.

Elhitték az emberek, hogy mindig lesz bőven gáz.

Tavaly július környékén kezdett el felmenni a gázár, mivel a járvány után óriási visszapattanás történt a fogyasztásban: 12-14 százalékkal nőtt az utolsó békeévhez képest. Már ekkor egy németországnyi fogyasztási igényt nem tudtak teljesíteni világszinten.

Nem tudtak új gázmezőket nyitni, valamint a már említett orosz kavarás is hozzájárult a helyzet romlásához. Mellesleg a látszat ellenére Oroszországban is vannak ellátási gondok: a permafroszt olvadása miatt sorozatos műszaki problémák léptek fel, mivel folyamatosan görgették a korszerűsítést.

Sz. Bíró Zoltán a fentiekhez hozzátette, hogy az energiahordozók közül jelenleg csak a kőszénnel szemben van hatályban szankció, ezért is csúsztatás arról beszélni, hogy az okozza a drágulást.


Ki állhat az Északi Áramlat robbanásai mögött?

Sok szó esett a beszélgetésen az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket ért támadásokról is, amelyek miatt a tőzsdei árak alig két nap leforgása alatt 30 százalékot ugrottak. Holoda szerint ez kizárt, hogy véletlen, de nem merné állítani, hogy szabotázs történt. Érdekes – tette hozzá –, hogy annak ellenére reagált így a piac, hogy augusztus vége óta eleve nem jön az Északi áramlaton gáz.

Sz. Bíró szerint a német sajtó ugyan rögtön arról írt, hogy vagy az oroszok vagy az ukránok voltak, de mindkettő valószínűtlen. Az ukránok azért, mert rengeteg szakértő, óriási helyismeret kellett volna hozzá, ami nekik aligha állt rendelkezésükre.

Az oroszok elvileg állhatnának az akció mögött, annyi bizarr dolog történt már eddig is a háborúban, hogy végső soron nem lenne meglepő. Ami mégis kétségessé teszi: a vezeték eddig főként zsarolóeszköz volt a kezükben, rengeteg pénzt (10-11 milliárd dollárt) beletettek, emiatt irracionális volna, ha pont ők pusztítanák el.

Hogy akkor mégis ki lehetett, arról Sz. Bírónak fogalma sincs.

Holoda ehhez annyit tett hozzá, hogy az USA-nak sem lett volna érdeke egy ilyen akció, mivel egy gyenge Oroszország nem segíti a céljaikat. Kínának már annál hasznosabb volna a meggyengülésük, de ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy ők voltak.


Jó-e az ársapka és a többi adminisztratív beavatkozás? Meddig lehetnek tarthatóak?

Felsmann szerint elsődlegesen piaci folyamatoknak kell irányítani a gazdaságot, azonban piaci zavarok esetén, mint amilyen a mostani is, az államnak van szerepe. Ezért nem meglepő, hogy gyakorlatilag minden ország kitalált valamilyen mentőcsomagot.

Abban van különbség, ki milyen eszközt használ (ársapka, áfa-csökkentés, egyszeri támogatás, stb.) Nincsen biztos recept, inkább ötletbörze zajlik, és mindegy, milyen irányba mennek az intézkedések, mindegyik fájni fog valakinek – hangsúlyozta.

Holoda annyit tett hozzá ehhez, hogy mint azt az Északi áramlat ügye is megmutatta, a piac imád pánikkal reagálni a váratlan helyzetekre. Magyarországon szerinte leginkább a felhasználást kellene csökkenteni, hogy a kiszolgáltatottságunk is csökkenjen. Oroszország hosszú ideig nagyon stabil és megbízható szállító volt, de Putyin ezt másodpercek alatt romba döntötte. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy az orosz gáz teljesen biztos nem váltható ki.

A tőzsdei árak jelenleg egészen elképesztő mértékben ugrálnak, napi 10-20 százalékos kilengés teljesen megszokottá vált. Ezt főleg annak fényében érdemes nézni, hogy a forint esetében már 1-2 százalékos árfolyamingadozás is nagy hírnek számít. Gondoljunk arra, mit szólnánk, ha egy nap leforgása alatt 80 forinttal drágulna vagy csökkenne az euró ára!

Felsmann Balázs szerint kérdés, mennyire van kőbe vésve az évi 10 milliárd köbméteres hazai fogyasztás. Ha mondjuk 15-20 százalékkal csökkenteni tudnánk, az máris annyi lenne, amit még pont meg tudnánk oldani orosz gáz nélkül is.

A magyar lakosság egyébként korábban nagyon erősen képes volt alkalmazkodni a körülményekhez: amikor legutóbb drága volt a gáz (2007-től 2013-ig), jóval kevesebbet fogyasztottak, amikor pedig olcsó (2013-tól mostanáig), újra többet.

Az ársapkával kapcsolatban Felsmann és Holoda is kiemelte, hogy ez elsősorban egy politikai termék, ebből adódóan addig lesz tartható, amíg ez szolgálja a kormány érdekeit. Ha masszívan veszteséges, akkor is fent lehet tartani, viszont akkor más módon kell kompenzálni.

Holoda szerint az emberek eddig egyáltalán nem figyeltek oda a fogyasztásukra, most viszont nagyon tudatosan elkezdtek foglalkozni vele. Ez mindenképp a rezsinövekedés pozitív hozadékának tartja.

„Ha Orbán azt akarná, holnaptól a kenyér is lehetne újra 3 forint 60 fillér, csak az összes pékséget államosítani kéne. És remélni, hogy az emberek nem rakják össze, hogy emiatt nincs mondjuk CT a kórházban, ezért nem újítanak fel egy csomó dolgot, és így tovább” – fogalmazott.

Mi várható a háborúban?

Sz. Bíró Zoltán szerint a bizonytalanságot növeli, hogy a Putyin által elrendelt mozgósítás kritériumai nem szerepelnek a kiadott dokumentumban. A konkrét szám hivatalosan titkos, miközben az elnök szóvívője állítja, hogy 300 ezer főről van szó.

Az emigrációban működő ellenzéki Meduza portál szerint viszont a valós szám akár 1,2 millió is lehet, azonban Moszkvából és Szentpétervárról alig gyűjtenének be valakit. Főleg mezőgazdasági területekről, az ország legkiszolgáltatottabb részeiről soroznak be embereket, ahol működő helyi sajtó is alig van, ezért a lehető legkisebb lehet a felzúdulás.

Nagy kérdés, mennyit sikerül majd valójában, ugyanakkor már az eddigi önkéntes szerződéses katonák motiváltsága is messze az ukránoké alatt volt, nem valószínű, hogy az újonnan besorozottak fordulatot idéznek elő.

Közben az orosz periférián élő népek egyre elégedetlenebbek: a háború a mozgósítás elrendelése óta már nem egy távoli, megfoghatatlan dolog számukra, gyakorlatilag bekopogott az ajtókon. Lélektanilag ez merőben más helyzet, Sz. Bíró ezért nagyobb esélyt lát tüntetésekre is, mint eddig.

Kérdés, az eliten belül lesznek-e dezertálók és ha igen, milyen arányban. Ez merőben új helyzetet idézne elő, és akár Putyin hatalmát is veszélybe sodorhatná – tette hozzá.

Ami a harcok menetét illeti: Sz. Bíró szerint ahogy elkezdenek beérkezni a modern, nagy pontosságú nehézfegyverek nyugatról Ukrajnába, biztosan lesz valamiféle fordulat.

Az ukrán költségvetés jelenleg egyharmad rész adóból, egyharmad rész nyugati segélyből, valamint egyharmad rész bankóprésből (tehát pénznyomtatásból) áll össze. A harmadik csökkentése érdekében hamarosan még több nyugati segély jöhet, évi 60 milliárd dollár, aminek kétharmadát az EU adná. Ezt kizárólag az állam működtetésére költenék.

A Nyugat eddig megosztott volt abban, a fegyverszünet felé kell-e tolni Ukrajnát akár lemondások árán is, vagy a győzelemig. Amerika mellett most már egyre több másik ország is az utóbbi felé hajlik, tehát

kimondott céljuk, hogy stratégiai vereséget mérjenek az oroszokra, különben úgyse tartanák be a fegyverszüneti szerződést. Ezért kell elérni, hogy ha akarnak, akkor se tudjanak újra támadni.

Ráadásul az agresszort sem szabadna jutalmazni úgy, hogy engedünk a területi követeléseinek. Kérdés, meddig fogadja el a Nyugat, hogy ők finanszírozzák Ukrajna egyre horribilisebb háborús kiadásait, de jelenleg a tárgyalásos békekötésnek van kevesebb támogatója a nagyhatalmak között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Az Orbán családját megfenyegető ukrán tábornok azt is állítja a videóban, tudja, Putyin mivel zsarolja Orbán Viktort
Hrihorij Omelcsenko azt állítja, személyesen ismeri a magyar miniszterelnököt, és pontosan tudja, miért állt Putyin oldalára. Azzal is megvádolja, hogy készen állt bevonulni Kárpátaljára. Végül valóban szóba hozza a családját, de az unokás mondat egy kicsit másképp hangzik el.


Hrihorij Omelcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat nyugalmazott altábornagya azzal került be a hírekbe, hogy megfenyegette Orbán Viktor családját. A miniszterelnök nem sokkal később videót posztolt arról, hogy felhívja lányait, majd édesanyját is. Arról beszélt, a fenyegetést komolyan kell venni. De az egykori parlamenti képviselő a Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Pryamiy nevű, 4,8 millió követővel rendelkező YouTube-csatornán ennél jóval többről is beszélt.

Omelcsenko az interjút azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: nem a levegőbe beszél, hiszen öt cikluson át volt parlamenti képviselő, dolgozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és az ENSZ-ben is, így mély rálátása van az európai és orosz diplomáciai játszmákra.

A tábornok állítása szerint személyes, mondhatni baráti kapcsolata volt Orbán Viktorral a kilencvenes évek végétől kezdve. Felidézte, hogy azonos években választották őket parlamenti képviselővé.

„Nagyon jól ismerem Orbán Viktort, vitatkoztunk különböző politikai kérdésekről, különösen akkor, amikor még nyugatbarát, európai nézetei voltak”

– emlékezett vissza Omelcsenko.

A tábornok még személyesebb részleteket is megosztott: elmondása szerint

többször is együtt futballoztak a magyar kormányfővel „Akkoriban még vékony, hosszú hajú srác volt, nem olyan kövér, mint egy hordó, mint most”

– jegyezte meg. Omelcsenko szerint Orbán annyira rajongott a fociért, hogy miniszterelnökként is képes volt kormányüléseket elhalasztani egy-egy meccs miatt.

Ebben az időszakban – Omelcsenko szerint 2009-ig – Orbán a „Moszkvai Birodalom” és Putyin esküdt ellensége volt, aki az 1956-os forradalom leverését orosz megszállásnak nevezte, és határozottan támogatta az euroatlanti integrációt.

A fordulat Omelcsenko szerint 2009 novemberében következett be. Orbán ekkor az Egységes Oroszország pártkongresszusára utazott Szentpétervárra. A tábornok szerint a magyar politikus azt hitte, európai tekintélye miatt hívták meg, és Putyin „meghajolt előtte”. Ehelyett állítólag egy előre eltervezett titkosszolgálati akció várt rá.

„A szünetben Putyin és az FSZB igazgatója meghívta őt egy külön szobába kávéra, teára, pezsgőre. A beszélgetés során megmutattak neki egy videófelvételt arról, ahogy még egészen fiatal parlamenti képviselőként szőröstül-bőröstül megvették őt”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a kompromittáló felvételeken az lehet, ahogy Orbán kenőpénzt fogad el a hírhedt maffiózótól és KGB-ügynöktől, Szemjon Mogiljevicstől. Omelcsenko állítása szerint ez a zsarolási potenciál adhatta Putyin kezébe az irányítást.

„Orbánt választás elé állították: vagy megfordítja a szekeret Oroszország felé – lesz olcsó olaj, olcsó gáz, az öt gyereke és az unokái biztosítva lesznek –, vagy mire a repülője leszáll Budapesten, tízezernyi magyar várja majd a repülőtéren az interneten elterjedt videók miatt”

– fogalmazott a tábornok.

Omelcsenko véleménye szerint Orbán ezen a napon vált „Putyin politikai befolyási ügynökévé”. Hazatérése után a párttársai is megdöbbentek a radikális váltáson: hirtelen az oroszbarátság, a gáz és az olaj vált a legfontosabb prioritássá. A tábornok ugyanakkor arról nem beszélt, mire alapozza ezeket az állításait, amelyek ennél árnyaltabb formában a magyar sajtóban már megjelentek, és amelyeket a kormányzat részéről korábban cáfoltak.

A nyugalmazott altábornagy az interjúban kifejtette: a magyar miniszterelnök ma már az egyetlen olyan eszköz a Kreml kezében, amellyel belülről tudja bomlasztani az Európai Uniót és a NATO-t. Omelcsenko szerint Moszkva mindent feltett egy lapra, hogy életben tartsa az Orbán-rendszert.

Hrihorij Omelcsenko szerint Orbán Viktor nem csupán politikai szövetségese, hanem katonai partnere is lett volna Vlagyimir Putyinnak 2022 februárjában. A tábornok véleménye szerint a magyar kormányfő csak azért nem vonult be Kárpátaljára, mert az orosz villámháború kudarcot vallott.

Omelcsenko szerint 2022 februárjában, alig néhány héttel a teljes körű invázió előtt, Orbán Viktor parancsára magyar katonai egységek sorakoztak fel az ukrán határ mentén. Hivatalosan menekülthullám kezelése volt a cél, a tábornok szerint azonban a valóság más lehetett.

„Megállapodás volt Putyinnal: abban az esetben, ha az Oroszországi Föderáció három nap alatt elfoglalja Kijevet, Orbán az Ukrajnában élő magyar állampolgárok védelmének ürügyén bevezeti a csapatait Kárpátaljára”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a forgatókönyv a krími mintát követte volna: „Ezt követően a már bevált szcenárió szerint fiktív népszavazásokat tartottak volna, mint a Krímben vagy Donyeckben, és Kárpátalja csatlakozott volna Magyarországhoz. Ez volt a terv”. Omelcsenko ugyanakkor itt sem mondott semmit arról, mire alapozza mindezt.

A tábornok beszélt a választásokról is. Szerinte a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése miatt a Fidesz pánikba esett, miután a belső mérések állítólag 20 százalékos lemaradást mutattak az ellenzékkel szemben.

„Már néhány hete Magyarországon dolgozik az orosz politikai tanácsadók egy hatalmas csoportja. Sőt, diplomáciai fedésben megérkezett a katonai hírszerzés (GRU) egy népes csoportja is: pszichológiai műveletek szakemberei, politikai provokátorok és dezinformációs szakértők”

– fejtette ki a tábornok.

Omelcsenko figyelmeztetett: Putyin nem engedheti meg magának Magyarország elvesztését, miután már „elvesztette Moldovát, Venezuelát és Iránt”. Szerinte a Kreml akár „véres provokációktól” sem riad vissza a választások előtt, hogy szükségállapotot lehessen hirdetni és el lehessen halasztani a szavazást.

A tábornok véleménye szerint Orbán Viktor közvetlen utasításokat hajt végre, amikor az uniós szankciók ellen küzd. Példaként említette a 20. szankciós csomagot, amelyet állítása szerint kizárólag Magyarország akadályozott meg az orosz érdekek védelmében.

„Orbánon keresztül Oroszország blokkolja az Európai Unió országainak munkáját, a szankciók kivetését az agresszor ország tisztségviselőire és Putyinra” – mondta Omelcsenko, hozzátéve, hogy véleménye szerint ez a magyar miniszterelnököt a nemzetközi jog szerint „háborús bűnösök bűntársává” teszi.

Az interjú végén Omelcsenko a közelmúlt egyik legfurcsább diplomáciai incidensét elemezte: az Oschadbank pénzszállító autóinak magyarországi feltartóztatását és a személyzet elfogását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az ukrán pénzszállítók „háborús maffia” pénzét moshatták. Omelcsenko, aki korábban katonai elhárítóként és nyomozóként dolgozott, nevetségesnek nevezte a vádat.

„Mint volt nyomozónak, rögtön adódik a kérdésem: kedves magyar kollégák, ha elfogtak egy csoportot, amely a katonai maffia bűntársa, miért nem rendelték el a letartóztatásukat? Miért nem kerültek vizsgálati fogságba, és miért engedték el őket két nap után Ukrajnába? Azért, mert ez az egész egy kamu” – érvelt a tábornok.

Omelcsenko szerint az akció célja egyfajta „erődemonstráció” volt a választások előtt, hogy beigazolják Orbán korábbi kijelentését az ukrán blokád „erővel történő áttöréséről”. Kiemelte, hogy az autóban utazó Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott SZBU-tábornok legálisan, az Oschadbank alkalmazottjaként volt jelen, és az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött hivatalos szerződések alapján szállítottak valutát és aranyat.

A tábornok párhuzamot vont Orbán Viktor és a 2014-ben elűzött oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics között. Szerinte a magyar miniszterelnök is hasonló luxusbirodalmat épített ki, mint Janukovics hírhedt Mezhyhirya birtoka, csak éppen „az apja nevén”.

„Nézzék meg az interneten, milyen palotát épített magának ez a Viktor is az orosz kenőpénzekből. Teljesen korrupt, teljesen Putyintól függ, és mindent meg fog tenni a hatalomért, mert tudja, hogy a bukása után börtön vár rá, vagy valami még rosszabb”

– osztotta meg véleményét Omelcsenko.

A Barátság kőolajvezeték kapcsán Omelcsenko „jó hírrel” szolgált az ukrán nézőknek. Elmondta, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő közös levele, amelyben nyomást próbáltak gyakorolni az Európai Bizottságra Ukrajna ellenében, kudarcot vallott.

„Az Európai Bizottság válaszolt Orbánnak és Ficónak: van elég olaj, amit Nyugat-Európából vásárolhatnak, nincs semmi probléma. Ebben a kérdésben az EU a törvények és Ukrajna mellé állt” – mondta.

Omelcsenko az interjú végé felé mondta el azokat a fenyegető mondatokat, amelyekre azután a magyar miniszterelnök is reagált. Bár élesen kritizálta Volodimir Zelenszkijt is – „klónnak” és „dilettánsnak” nevezve őt a biztonságpolitika terén –, Orbánnak azt üzente: a bűnöknek súlya van.

Így néz ki részletesen az a rész, amit a kormánypárti sajtó úgy értelmezett, Omelcsenko a miniszterelnök családját fenyegeti:

„Zelenszkij úr, a mi ’Karma nevű szervezetünknek’ nincs szüksége Orbán címére. Pontosan tudjuk, hol lakik, hol hajtja álomra a fejét, hol sörözik vagy borozik, hol vízipipázik, hol sétál, és még azt is, hogy kivel találkozik. Ha Orbán nem hagy fel az ukránellenes politikájával, és továbbra is Putyin háborús bűneinek tettestársa marad, jobb, ha eszébe vési: a karma senkinek, soha nem bocsátja meg a bűneit. A karma elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nincs az a milliárdos vagyon, amivel meg lehetne váltani.

Erről nagyon sokak kapcsán lehetne beszélni. Tudják, úgy történt, hogy 2024-ben, másfél nappal az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete előtt figyelmeztettem Hameneit, hogy mi vár rá, a rokonaira és a hozzátartozóira. És ez meg is történt, mert tudják, ahogy mondani szokás: minden Isten akarata szerint van.

Orbán pedig csak gondoljon bele: ott van az az öt gyerek és a hat unoka. Persze, az ő kezét nem égeti az ukrán gyerekek vére, neki többet ér az orosz olaj, mint az ukrán kisgyerekek élete. De a lelkiismeretén – és ne tessék megsértődni, ismétlem: nem a kezén, hanem a lelkiismeretén – ott szárad az ukrán gyermekek és a civil lakosság vére és könnye a bűnpártolása és a cinkossága miatt. A háború kitörése óta több mint háromezer kisgyereket öltek vagy nyomorítottak meg Ukrajnában. Nem is értem, hogyan tud Orbán ezzel a tudattal élni, vagy egyáltalán nyugodtan aludni, amikor a saját hat unokája szemébe néz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: Ez állami útonállás, csak a szégyen tölt el, mint ennek az országnak a polgárát és mint büntetőjogászt
Az ukrán pénzszállítók elleni akció egy olyan végvonaglás képét vetíti elé a jelenlegi hatalomgyakorlók részéről, amit a saját országában sosem szeretett volna látni - mondja a volt igazságügyi miniszter. Szerinte az eljáró NAV-osok felelőssége is felvethető.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 11.





A parlament utolsó ülésnapján a kormánypárti többség megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely visszamenőleges hatállyal próbálja törvényessé tenni az ukrán pénzszállító autókban talált pénz és arany lefoglalását, valamint lehetővé teszi, hogy 60 napig ne adják azt vissza Ukrajnának. Közben Lázár János nyíltan beszélt arról, hogy a TEK-es akció nem volt független a Barátság kőolajvezeték lezárástól, mert „mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat.” A Telex azt is kiderítette, hogy a NER-hez közel álló Garancsi István cége, a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. rendszeresen végzett hasonló pénzszállításokat az ukránoknak, Ukrajna ugyanis az orosz támadás óta kénytelen közúton megoldani a készpénz és értékek szállítását.

Hogyan minősíthető jogilag a bécsi Raiffeisen Bank és a kijevi Oscsadbank közötti, bejelentett pénzszállítással kapcsolatos NAV-os akció? Hatással lehet-e ez a választásokra? Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel beszélgettünk.

— Hogyan lehet értékelni, ami történt?

— Ez egy törvényen kívüli történet. Tulajdonképpen, ha össze akarom foglalni, akkor egy útonállás. Minden eddigi értesülésünk szerint, és ilyenkor az értesülések tartalma valószínűleg igaz, mert ezek hitelesnek tűnnek, azóta szállítanak közúton ilyen pénzeket, amióta légtérzár van Ukrajna területe felett. Ez egy két bank közötti pénzszállítás, ami valóban rendszeresen történt. Ebben a rendszerességben egyetlen elemet most megakasztottak, és a később tanúként meghallgatottakat kifektették a betonra és megbilincselték. A pénzt pedig most visszatartják. Látom, hogy van egy törvényhozási próbálkozás, ami visszamenőleg próbálja törvényessé tenni ezt a törvénytelenséget, legalábbis azt a részét, hogy a pénzt visszatarthassák. Mindeközben egy felelős miniszter tesz egy olyan nyilatkozatot, hogy ez a pénz itt marad addig, amíg a Barátság kőolajvezetéket meg nem nyitják újra, és hogy tulajdonképpen az egész azért történik, mert elzárták a csapot. Az egészet nem tudom beleilleszteni egy büntetőeljárás menetébe.

Tanúkat általában nem fektetünk ki, nem bilincselünk meg. Egy minden határon ellenőrzött pénzküldeményre nem mondjuk azt, hogy pénzmosás gyanúja van, mert ez azért elég valószínűtlen két bank közötti pénzmozgás esetén.

Másrészt azóta sem látunk gyanúsítottat, aki a pénzmosást elkövette volna. Harmadrészt nem nagyon tudom, mi az a jogellenes magatartás – magyarul bűncselekmény, amiből ez a készpénz származik, és ezért lehet tárgya egyáltalán pénzmosásnak. Bűnös származás nélkül ugyanis az ilyen anyagi javak pénzmosás tárgyai nem lehetnek. Szóval akárhonnan közelítem meg, jogtalanság jogtalanságra halmozódik.

Ez egy állami útonállásnak tűnik az én számomra.

Az, hogy a hét embert kiutasították Magyarországról, egy idegenrendészeti eljárás keretében elképzelhető, csak hát annak sem tudjuk az alapját. Az ügyben részt vevő ügyvédtől származó, nyilvános közlések alapján pedig olyan furcsaságok is fölmerültek, hogy a hatóságok félrevezették az ügyvédet, az ukrán nagykövetet és a konzult is arról, hogy egyáltalán hol, milyen eljárási cselekmények folynak, ha ezeket egyáltalán szabályos eljárási cselekménynek lehet mondani. Ezért aztán az ügyvéd és a nagykövet kóborolt Budapest-szerte, keresvén a bilincsbe vert embereket, meg az eljárást egyáltalán, sikertelenül. Ha a véleményemet kérdi erről, akkor mint ennek az országnak a polgárát és mint jogászt, büntetőjogászt, csak a szégyen tölt el.

— Az állam is elkövethet bűncselekményeket?

— Az állam, mint olyan, nem követhet el bűncselekményeket, csak természetes személy. Olyan személy, aki esetlegesen állami megbízásra hivatkozik, amikor a magatartását tanúsítja, vagy az államban valamilyen felelős pozíciót tölt be. Ilyenkor

meg kell keresni azt a természetes személyt, aki mondjuk indította a TEK-es fiúkat arra, hogy állítsák meg és fektessék ki ezeket az embereket.

Arról nem is beszélve, hogy a miniszterelnök valótlanságot állít, amikor azt mondja, hogy már csak az is megmagyarázhatatlan, hogy az M5-ösön haladnak, holott az M5-ösön sosem jártak. Szóval egy biztos: aki itt állami tisztségviselőként megnyilvánult, az szinte kizárólagosan hamis állításokat tett. Vagy pedig olyat tett, mint az egyik felelős miniszter, aki azt mondta, hogy ezt kvázi bosszúból teszik, mert elzárták az olajcsapot.

— Ha bosszú, akkor miért beszélnek pénzmosásról?

— A kettő együtt természetesen nem lehet igaz.

— Mi a helyzet a végrehajtókkal? A NAV-os, TEK-es parancsnokok, a nyomozók láthatták, hogy ez nem jogszerű. Kötelességük lett volna megtagadni a parancsot?

— Én nem tudom, hogy ők mit látnak. A TEK-et egyszerűen kiküldték, hogy ezt a két kocsit meg kell fogni, és aki benne van, azt ki kell fektetni a betonra. Egyébként ha megfognak valakit, és az ő értesülésük szerint bűnözőkről van szó, akkor maga a kifektetés és a bilincselés lehetett akár szabályszerű is. A kérdés az, hogy kaptak-e olyan információt, ami alapján kétségbe kellett vonniuk, hogy jogszerűen járnak-e el.

Ha kaptak ilyen információt, akkor ők is bűnösök, amennyiben nem tagadták meg a parancs végrehajtását.

Ha nem kaptak ilyet, akkor természetesen az ő büntetőjogi vagy bármilyen felelősségre vonásuk nem állhat meg, hiszen lehet, hogy a TEK-et mint egy végrehajtó egységet küldték ki azzal, hogy a gyanú egyébként megalapozott, de az a részletek nálunk vannak. Ezt most még nem tudhatjuk. Természetesen a társadalom igényt tarthatna arra, hogy egy ilyen súlyos és szégyenletesnek látszó állami cselekvés esetén érdemi tájékoztatást kapjon az államtól. Ez itt természetesen nem valósult meg. Azért mondom, hogy természetesen, mert a jelenlegi hatalom viselkedésével ez tökéletesen összeillik. Ami a NAV-ot illeti, hogy ők miről értesültek, ott nem nagyon van ilyen kétségem.

Az eljáró NAV-os tisztségviselőknek tudniuk kellett, hogy mit csinálnak.

— Ebben az esetben viszont, ha tudták, akkor kötelességük lett volna azt mondani, hogy ezt nem csinálom?

— Azt gondolom, hogy igen.

— Azt máig sem tudjuk, hova vitték ezeket az embereket, továbbá megtagadták tőlük a jogot, hogy ügyvéddel beszéljenek.

— Ez egy olyan, kifejezetten illegálisnak tűnő eljárás, amiben még visszamenőleg sem tudjuk tisztán látni ennek a hét embernek a státuszát. Tanúként hallgatták ki őket, de akkor meg nem ilyen módon járunk el velük szemben. Egyébként a tanúnak is lehet képviselője a büntetőeljárásban. Ha van képviselője, és a hatóság erről értesült, akkor lehetővé kell tennie, hogy a tanú képviselője jelen legyen. Ha pedig terheltként, gyanúsítottként hallgatják meg, akkor végképp lehetővé kell tenni, hogy a védője jelen legyen. Emellett,

ha külföldi az illető, értesíteni kell az állama szerinti külképviseletet, de ha az magától jelentkezik, a nagykövet, a konzul vagy bárki, akkor ott is lehetővé kell tenni a jelenlétet, és a tájékoztatás kötelező.

Szóval ez, ami itt történt, egyszerűen nem minősíthető. Tudja, amikor túl sok baj van egy emberi cselekménnyel, akkor sokszor az ember azt se tudja, melyik végén fogja meg a történetet. Ebben a történetben minden rossz. És ezt koronázza meg az, hogy egy képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, egy elképzelést, hogy hogyan kellene utólag legálissá tenni valahogy a pénz visszatartását.

Ez egy olyan végvonaglás képét vetíti elém a jelenlegi hatalomgyakorlók részéről, amit én a saját országomban sosem szerettem volna látni.

— A törvény elfogadása előtt Orbán Viktor is hozott egy rendeletet, amiben elrendeli a pénz eredetének vizsgálatát, azt is, hogy politikai szervezetek részesülhettek-e belőle. Elképzelhető, hogy az egész akció célja a TISZA Párt kizárása a választásból?

— A miniszterelnöki nyilatkozat a szürrealitások körébe tartozik. Természetesen lehet egy ilyen elképzelés, de a jelenlegi hatalom helyében én legalább mérlegelném, hogy egy állami cselekvésnek milyen társadalmi fogadtatása lesz. Az a reményem a magyar társadalom jövőjét tekintve, hogy az állami magatartások nem csúsznak át egy olyan szférába, ami már olyan mértékű nyugtalanságot kelt a társadalomban, amely aztán helyrehozhatatlan károkat okoz az országban.

— Orbán Viktor közben az ATV-ben azt is mondta, hogy létezik egy titkosszolgálati jelentés arról, hogy a TISZA Pártot Ukrajna finanszírozza.

— Mondott már ilyet, aztán a dokumentum sose került elő.

— Most viszont arra is biztatta az őt kérdezőt, hogy kérje a titkosítás feloldását.

— Hát intézkedjen ő hivatalból esetleg. Vagy kérje ő, mint magyar állampolgár.

— Közben több kormánypárti oldalon AI-jal generált képek jelentek meg az „ukrán aranykonvoj” lefoglalásáról, amik alatt tízezerszámra jelentek meg külföldi lájkolók. Lehet ebben az egészben szerepe az orosz szolgálatoknak?

— Nyilvánvalóan a tényállásnak ezt a részét nem ismerem. Azt tudjuk, hogy az orosz befolyásérvényesítés különböző technikákkal jelen volt választások idején akár Romániában, akár Moldáviában, akár Belaruszban. Sőt, arról is szárnyaltak fel hírek, hogy az USA-ban is jelen volt ilyen orosz akaratérvényesítés a legutóbbi és az azt megelőző választások idején is. Helytálló következtetés, hogy

az oroszoknak nem érdekük a hatalomváltás Magyarországon, és ezért itt is felléphetnek.

Én ezt nem tudhatom, de logikus lenne, hogy fellépjenek. Ezt a magyar állam tagadja, az orosz állam is tagadja, de ettől még lehet igaz. És ugye van olyan értesülésünk, hogy egy külföldi, viszonylag elfogadottan működő titkosszolgálat erről értesítette is a magyar államot.

— Alig több, mint egy hónap van a választásokig. Tegyük fel, a Fidesz hatalmon marad. Egy ilyen, a jogállamiságot ennyire nyíltan sértő ügy után milyen következményei lehetnek ennek Magyarország maradék reputációjára nézve az EU-ban?

— Itt nem is a reputációról van szó, hanem arról, hogy egy bel- és külföldön túlnyomórészt teljesen hitelvesztett társaság gyakorolná továbbra is a hatalmat. Mert most a választás megnyerése érdekében olyan magatartást tanúsítanak a jelenlegi hatalom reprezentánsai, ami végképp hiteltelenné teszi őket. Már többször mondtam, és most is mondom: ha a Fidesz érdekét tekintem, vagy a Fideszben hívők és a Fidesz hatalmát gyakorlók érdekét, akkor én a helyükben azt kívánnám, hogy a hatalomváltás egy választás útján történjen meg, és nem másként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elég a háborús pszichóziskeltésből!” – Betelt a pohár Krizsó Szilviánál, nekiment a kormánynak és volt munkahelyének
Az egykori MTV-műsorvezető megelégelte a hallgatást. Szerinte az országot szándékosan traumatizálják alantas politikai érdekből. Felteszi a kérdést, hogy hova jutott szellemileg az ország, ahol be lehet adni, hogy a miniszterelnök úgy aggódik családja épségéért, hogy közben valaki ezt videóra veszi.


Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

„Hova jutott szellemileg az az ország, amelyiknek be lehet adni, hogy a miniszterelnök aggódik a családja épségéért, ezért végig hívja Rózácskámat, meg Flórácskámat úgy, hogy közben valaki ezt videóra veszi? Tegye már fel a kezét, aki így telefonál a rokonaival, pláne, ha baj van!”

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy szerepel, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

„Komolyan, van, aki ezt elhiszi? Hogy ez életszerű? Igen, van. Sokan vannak. És ez borzasztó. Mert ez azt mutatja, hogy a szövegértés, a kritikus gondolkodás, a politikusok számonkérése sokaknak nem épült be, és ezért manipulálhatók”

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

Példaként a közmédiát említi, amely szerinte élen jár az álhírek és a propaganda terjesztésében, és amelynek vezérigazgatója, a Kúria által is hírhamisítónak ítélt Papp Dániel egy „alkotó- és szeretetközösségnek” nevezte az MTVA-t. „Könyörgöm, nem lehetne, hogy ezt otthon, a négy fal között tegyék?! Mennyivel több lenne az öröm és szeretet!”

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc: Manipulált lehet a videó, amiben Orbán Viktort fenyegetik
A kibervédelmi szakértő szerint a felvételt egy deepvoice hanggenerátorral és szájmozgás-szinkronnal hozták létre. Frész Ferenc több árulkodó technikai hibára is felhívja a figyelmet.


Frész Ferenc kibervédelmi szakértő egy Facebook-bejegyzésben elemezte azt a videót, amelyben egy ukrán politikus Orbán Viktort és családját fenyegeti. Ahogy megírtuk, Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje egy tévéinterjúban egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt üzente a magyar miniszterelnöknek:

„Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”

Frész Ferenc Facebook-bejegyzésében azt írta: a felvétel egy „elég gyenge próbálkozás”, amelynél

egy meglévő képanyagra illesztettek egy deepvoice hanggenerátorral létrehozott hangsávot, a szájmozgást pedig szinkronizálni próbálták. Úgy véli, a lip-sync nem sikerült túl jól.

A szakértő szerint a manipuláció egyik jele az úgynevezett „számok” problémája. Mint írja, érdemes megfigyelni a szájmozgást, amikor Omelcsenko az öt gyermekről és a hat unokáról beszél:

„Az ukrán nyelvben az öt és a hat kimondásakor a szájforma és a fogak láthatósága nagyon specifikus. Ebben a videóban ezen a ponton a száj körüli terület kissé elmosódik (blur), és a mozgás gumiszerűvé válik. Ez tipikus jele annak, hogy egy létező videóra egy új hangsávot (deepvoice) illesztettek, és az MI-vel próbálták hozzáigazítani a szájmozgást.”

Frész Ferenc egy másik jelenségre, az apró rángásokra (micro-jitter) is felhívja a figyelmet, amit a felvétel lelassításával lehet észrevenni.

„Míg a beszélő feje természetesen mozog, a szája és az álla néha egy tizedmásodpercre lemarad vagy furcsán vibrál. Ez azért van, mert az eredeti felvételen Omelcsenko valószínűleg valami teljesen másról beszélt (például Putyinról vagy Zelenszkijről, ahogy szokott), és az algoritmusnak rá kellett feszítenie az új szöveget (az Orbán-családot érintő részt) a régi arcmozgásra.”

A szakértő arra is kitér, miért használhattak az alkotók a teljes arcot lecserélő deepfake helyett csak száj-illesztést. Szerinte a lip-sync sokkal hatékonyabb dezinformációs eszköz, mert hiteles marad a szem és a szemöldök mozgása, ami a legnehezebben hamisítható, így az agy nehezebben szúrja ki a csalást. Emellett kisebb erőforrást igényel, mert csak a száj körüli maszkot kell módosítani. A szakértő ezt egy hibrid megoldásnak nevezi, ahol "fogják" az eredeti embert, és "beleadják a szájába" azt a konkrét üzenetet, amit a célközönségnek szánnak.

Frész Ferenc érvelésével egyetért Rácz András Oroszország-szakértő is, a poszt alatt kommentben azt írta: „Csodaszép találat, köszi!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: