SZEMPONT
A Rovatból

Steiner Kristóf: Mindig találhatunk zöld megoldást, ha nem a kifogásokat keressük, hanem a lehetőségeket

A népszerű influenszer elmondta, hogy lehet pandémia idején is környezettudatos vegán ételhez jutni, milyen a környezettudatos hedonizmus, és beszélt arról is, milyen programokon lehet találkozni vele hamarosan Budapesten.

Link másolása

– Jó pár interjút elolvastam és megnéztem veled, és nagyon jól kitapintható egy folyamat, ahogy egyre jobban odafigyelsz magadra is és a környezetre is. Jól érzem ezt?

– Abszolút jól érzed. Tudom, hogy a fiatalok nem szeretik ezt hallani, de a korral, az idő múlásával nagyon sok minden együtt jár. Vannak bölcs lelkek, akik már 16 évesen olyan kiforrott emberek, mint más 30-40 évesen, de azért sokat számít, hogy min megy keresztül valaki.

Elég színes, kalandos életet élek. Sok országban megfordultam, sokféle munkával foglalkoztam, sokféle barátom van különböző népekből és korosztályokból.

Amit ma képviselek, az egy tanulási folyamat és egy tudatosság eredménye.

Nincs egységes recept arra, hogy miként érdemes élni az életet. Van, akinek az válik be, hogy minden percét beosztja, sosem iszik egy korty alkoholt se, hihetetlenül szervezetten él. Más pedig éppen attól válik kiegyensúlyozottá, hogy megtanulja elengedni magát, hedonista életet folytat.

Én a kettő közti egyensúlyt próbálom megtalálni.

– Gyakran hangsúlyozod, hogy hedonista vagy. Össze lehet egyeztetni a hedonizmust a környezettudatossággal?

– Szerintem száz százalékosan. A hedonizmus azért nem azt jelenti, hogy egy őrült fogyasztói kultúrában mindent megvásárolunk, és csak a saját boldogságunkkal foglalkozunk.

Számomra a hedonizmus azt jelenti, hogy a lehető legideálisabban karbantartom lelki, testi és szellemi saját magamat ahhoz, hogy mindig többet és jobbat tudjak produkálni.

Egy átmulatott éjszaka, vagy egy utazás jobban fel tud tölteni, mintha sanyargatom magamat.

– Az köztudott, hogy vegán vagy, aminek szintén sok zöld vonatkozása van. Emellett mik a legfontosabb zöld választások az életedben?

– A vegánság nyilván nagyon fontos, de hozzáteszem, hogy azt is lehet rosszul csinálni környezetvédelmi szempontból. Ha például valaki kizárólag Dél-Amerikából érkező avokádót eszik és kinoát, vagy folyamatosan csomagolt termékeket vásárol, chipseket és gyorskajákat fogyaszt, akkor hiába vegán, az sem az egészségének, sem a környezetének nem fog jót tenni.

Az abszolutizmusban sem hiszek, de azért törekedni kell rá, hogy az alapanyagaink jelentős része szezonális és helyi termesztésű legyen, és amennyire lehet, helyi kisvállalkozásoktól vásároljuk.

Ezzel nem azt mondom, hogy senki ne járjon szupermarketbe, és soha ne ehessen meg egy csokit vagy ihasson meg egy kávét bűntudat nélkül. De nálam a konyhai kreatívkodás 90%-át szezonális, helyi termékek töltik ki. Sőt, Görögországban, a faluban, ahol élünk, már saját zöldséges kertünk is van, ami mindig tele van az adott évszaknak megfelelő terményekkel. Sokszínű, változatos táplálékforrás.

A kényelmi kultúra egyik következménye, hogy azt hisszük, mindennek kell lennie otthon.

Pedig ez nem így működik, nem ez a cél, inkább az, hogy a következő egy-két napra mindig legyen otthon főznivaló.

Mi, amikor cukkini szezon van, főleg cukkinit eszünk. Ha tele van a kert céklával, akkor mindenbe teszünk céklát. Arra is ügyelünk, hogy egészségesen étkezzünk. Mindig legyen valami leveles zöld, gyökérzöldség, hüvelyesek, olajos magvak, bogyós termékek.

Mivel nem vagyok az a típus, aki figyeli, hogy hány kalóriát fogyaszt, vagy milyen típusú fehérjét, figyelnem kell arra, hogy elég változatos legyen az étrendem.

– Magyar vagy, de évekig éltél Izraelben, és egy ideje Görögországba költöztél. Nagy különbségek vannak a három ország, a három nép hozzáállásában a zöld témák tekintetében?

– Óriási a különbség. Bár nem is biztos, hogy az országon múlik, inkább az, hogy városban vagy falun. Biztos Magyarországon is vannak helyek, ahol száz százalékosan megoldható, hogy az ember főként kistermelőktől vásároljon, de ehhez az kell, hogy olyan emberek vegyék körül, akik zöldséget termesztenek. Budapesten élve ez már-már luxusnak számít, hogy az ember kistermelőktől vásároljon.

Az is hozzátartozik, hogy a magyar konyha nem kimondottan vegán barát. Évszázadok szokásait kellene megváltoztatni ahhoz, hogy egészségesen és környezettudatosan étkezzünk Magyarországon.

Ezt azért szoktam elmondani, hogy senki ne érezze magát rosszul, amiért esetleg nem tud teljesen környezettudatosan étkezni.

Nem vagyok benne biztos, hogy ha Magyarországon maradok, ilyen mértékben át tudok állni a hulladékmentességre és a vegán életmódra.

2021-ben szerencsére egyre többen vannak, akik Budapesten is meg tudják ezt valósítani. Egyik kedvencem az Instagramon Vica, a vászonzsákos lány, aki igazi budapesti, nagyvárosi lány létére mégis odafigyel, hogy kevés szemetet termeljen, vegán és csomagolásmentes boltokban vásárol.

– Hogy érzed, a Covid milyen hatással volt a zöld mozgalmakra, a zöld törekvésekre?

– Olyan szempontból jót tett ez az időszak, hogy sokkal tisztábbak a vizek. Ez itt, Görögországban is egyértelműen érzékelhető. Nem járnak a nagy óceánjáró hajók. A tengerparton felhalmozódott szemét ugyanis alapvetően nem azért kerül oda, mert a parton pihenő emberek nem viszik magukkal haza, hanem mert a hajókról a vízbe engedik.

Viszont az is hozzá tartozik, hogy nagyon sok bolt be volt zárva, nem voltak piacok. Ilyenkor sokkal nehezebb például csomagolásmentesen vásárolni. Nehezebb a helyi termelőkkel tartani a kapcsolatot.

De már erre is vannak megoldások. Például már avókádót is lehet rendelni spanyol termelőtől interneten magánszemélyként. Tíz barát vagy család összeáll, és rendelnek egy nagy láda avokádót, ami nem a dél-amerikai őserdők avokádó maffiáitól származik.

Mindig találhatunk zöld megoldást, ha nem a kifogásokat keressük, hanem a lehetőségeket.

Tudod, milyen hatással van az emberi tevékenység a bolygónkra? És tudod, hogy mit tehetünk a teremtett világ védelmében?

Tedd magad próbára a DUE Médiahálózat, Nagy Diák Klímatesztjén, hogy esélyes légy a fődíjra, amit te választhatsz magadnak, egy fantasztikus kétszemélyes belföldi (balatoni) utazás, egy elektromos robogó, vagy egy nagyértékű kerékpár közül!

A három fordulóból álló vetélkedősorozat első szakasza online zajlik 2021. március 5. és 2021. szeptember 5. között, a legjobb környezetvédők pedig továbbjuthatnak a középdöntőbe. A tesztet bárki kitöltheti, de a fődíjakért csak a 14-24 év közöttiek versenghetnek. A középdöntőt és a döntőt 2021. szeptember 30-án, a 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretén belül rendezik meg az Akvárium Klubban.

– Hamarosan Budapesten találkozhatunk veletek, és itt is tartotok mindenféle workshopokat.

– Így van. Egy év után végre Magyarországra látogatunk. A Pride-ra érkezünk. Szívből remélem, hogy megvalósulhat, bár az új törvény tükrében elég kétséges és ködös, hogy megtartható-e.

De akárhogy is lesz, mi mindenképp eljövünk.

Úgy érzem, szüksége van a magyar LMBTQ közösségnek a támogatásunkra.

Július 24-én, a Pride napján este 10 órától tartunk egy bulit a Budapest Parkban. Másnaptól pedig egy héten keresztül minden nap vannak programjaink.

Két főzőkurzusunk van, ami már másfél hónappal az esemény előtt teljesen betelt. Lesz egy főző bemutatóval összekötött előadásunk is a zöld életmódról és a környezettudatosságról. Illetve 30-án este tartunk egy Pride vacsorát. Ezt hét éve minden Pride-on megtartom. Ilyenkor a tányéron a szivárvány összes színe megjelenik.

Utána szaladunk haza Görögországba, ahol rurális turizmus workshopokat tartunk, és október végéig teljesen be vagyunk foglalva vendégekkel, akiket helyi borászatokba viszünk, olivatermelőkhöz, főző kurzusokat tartunk nekik. Novemberben pedig egy jóga táborban fogunk főzni, Mexikóban.

Fotó: Mate Czaban Photography

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: