SZEMPONT

Stefano Bottoni a NER-ről: Orbán Viktor eldöntötte, hogy nem fogja átadni a hatalmat, túl sok minden forog kockán

Legalábbis ezt tartja a legvalószínűbbnek az elmúlt hetek fejleményei alapján történész, aki korábban könyvet is írt a miniszterelnökről. Szerinte ebben nagy szerepe van Magyar Péter megjelenésének, és annak is, hogy feltűnt mellette Ruszin-Szendi Romulusz.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. március 11.

A NER 15 éves működése sok mindenre felkészítette, de erre nem. Így reagált Kocsis Máté alkotmánymódosítási ötletére Stefano Bottoni történész. A Fidesz frakcióvezetője szerint úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy ki lehessen utasítani azokat a kettős állampolgárokat, akik megsértik Magyarország szuveneritását vagy biztonságát. „Kedves barátaim, remélem, mindenki számára egyértelmű, hogy ez egy olyan ijesztően széles vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik” - írta az olasz-magyar kettős állampolgár Bottoni.

A történész korábban könyvet írt Orbán Viktorról, most pedig interjúk sorában beszélt arról, hogy szerinte a NER folyamatosan radikalizálódik. A most belengetett alkotmánymódosítás mellett arról is beszélgettünk, miért tartja egyre valószínűbbnek, hogy a Fidesz nem adná át békésen a hatalmat, ha veszítene a 2026-os választásokon.

– Olvastam a Kocsis Máté javaslata után írt Facebook-bejegyzését. Miért gondolja, hogy ekkora vörös vonal, amit a kormány most átlép?

– Születéssel megszerzett állampolgárságot nem lehetett elvenni Magyarországon, ezt változtatnák meg úgy, hogy egy született magyar állampolgár is elveszítheti bizonyos esetekben az állampolgárságot.

A szovjet disszidenseket rakták így ki, ez klasszikus módszer volt a Szovjetunióban.

Szerintem Kádárék is alkalmazták, például amikor Heller Ágneséket elítélték, akkor biztos elvették az állampolgárságot. Azoktól az 56-osoktól is, akik elmenekültek Nyugatra, és nem jöhettek vissza. Ők hontalanná váltak, amíg meg nem szerezték egy másik ország állampolgárságát.

És nem csak az a probléma, hogy elvehetjük-e az állampolgárságot, hanem az is kérdés, ki veheti el, és mi alapján? Ki ítélkezik efölött? Lánczi Tamás? A Szuverenitásvédelmi Hivatal kiváló szakértői? És mi alapján? Mit jelent az államra nézve mondjuk a veszély? Kire nézve értelmezhető a veszély? Orbánra, Rogánra?

Attól tartok, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás, ha ez kerül a törvénybe, túlságosan is széles körű lehetőséget ad az állami szervek kezébe, amitől félnék, mert tudom, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon. Ez az ajtó rendkívül tágra van nyitva. Illetve egyelőre csak lenne, mivel még nem fogadták el a jogszabályt.

– Még be se nyújtották. Ez egyelőre csak egy mondat.

– De az alkotmányba akarják beleírni. Ez a másik, ami felháborító. Tehát ez nem egy új törvény, ez nem egy belügyminiszteri rendelet, amit bármikor vissza lehet vonni, hanem ez egy alkotmányos rendelkezés, aminek az érvénytelenítéséhez is kétharmados többség kell majd, azaz már megint nagyon komolyan megkötik bárki másnak a kezét, évekre vagy évtizedekre, ami rendkívül súlyos probléma.

– Ön szerint a Fidesznek miért pont most lett fontos, hogy egy ilyen jogszabályt meghozzanak?

– Majdnem két éve jelent meg a könyvem, és a záró fejezetben ez a radikalizálódási pálya nagyjából le van írva. Megírtam a 2022-es választások után, hogy innen demokratikus vagy konszolidációs visszaút nincs. Ez már egy olyan lejtő, ahol csak gyorsulni lehet. Érzékelhetően nem is akar már fékezni a hatalom, a saját logikája viszi egyre gyorsulva előre. És ez bejött sajnos, ezt látjuk. Emellett volt még egy tényező, amit akkor senki nem látott, nyilván én sem. Ez pedig Magyar Péter felbukkanása tavaly ilyenkor. Az ő színrelépése olyan veszélyt jelentett a rezsim számára, amit ők sem tudtak teljesen lemodellezni. Az addigi ellenzéket le tudták modellezni, hogy ki mit fog csinálni, kiket kell beszervezni, kinek hogy kell mozognia, illetve mennyibe kerül az ellenzék fenntartása. Cinikus vagyok talán, de attól tartok, hogy ebben viszonylag korrekt volt ez a leírás vagy reális. Arra azonban nem voltak modellszámítások, hogy mi van akkor, ha a saját oldalukról, sőt, a saját testükből érkezik egy valódi kihívás? És amikor ezt látták tavaly tavasszal, főleg március 15. után, akkor nagyon megijedtek, és akkor

gyorsan átálltak egy még durvább üzemmódba. Rá kellett jönniük, ahhoz, hogy megtartsák a hatalmat, sokkal többre van szükség.

Azt, hogy mire képes ez a rendszer, én ott leírtam, és azt látom, hogy mások, akár Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, akivel nemrég hallottam egy nagyon jó beszélgetést, vagy Magyar Bálint is, hasonlókat mondanak.

– Mármint?

– Itt senki nem akar erőszakot vizionálni, és szerintem senki nem szereti az erőszakot, de

nem nagyon lehet elképzelni, hogy ez a rendszer csak úgy lelépne, ha úgy adódik.

Nyilván Magyar Péternek ebben hinnie kell erősen, és én szeretném is, hogy neki legyen igaza. Tehát félreértés ne essék, nagyon szeretném, ha a Fidesz egy év múlva, ha kikapna, akkor azt mondaná Orbán Viktor, hogy ez van, nagyon szörnyű, nagyon szomorú, de akkor sok szerencsét. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, ami normálisnak tűnik. A többi forgatókönyv, és van legalább kettő vagy három, sokkal, de sokkal durvább. Ennek az optimista forgatókönyvnek én sajnos csak 20-30 százalék esélyt tudok adni, nem többet. A többi esetben

olyan erőszakszintet és olyan konfrontációt feltételezek a társadalomban, amit '56 óta nem látott ez az ország.

Ezzel számolni kell, hogy ez a radikalizálódás mindkét oldalról fokozódik. Ez már ott van az emberekben, ott van a mindennapi érintkezésekben, ott van a virtuális térben. Ha nem vigyázunk, akkor nagyon-nagyon simán átmehet fizikai konfrontációba, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.

– Mielőtt erről az ön által feltételezett 70-80%-ról beszélgetnénk, fontos valamit tisztázni. Jól értem, hogy Magyar Péter nem várt felbukkanása az, ami radikalizálta a kormánypártot? Lehet, hogy enélkül például ez a Kocsis Máté-féle javaslat sem lenne napirenden?

– Ők azt képzelték, hogy ha bárki felbukkanna Márki–Zay után, azt hasonló módszerekkel lehet leszerelni, mint amiket ellene, vagy korábban Vona Gábor ellen sikeresen alkalmaztak. Tehát a már bevált taktikák kombinálásával a Gyurcsány és a DK vezette ellenzék nagyon-nagyon könnyen leszerelhető, és ebben azt gondolom, hogy igazuk is volt. Ráadásul a 2022-es választások után a parlamenti ellenzék romokban hevert. 2022-23-ban teljes apátia volt. Amikor megjelent a könyvem, akkor a Fidesz egy egyeduralkodó, győztes párt volt.

– Azért diáktüntetések folyamatosan voltak...

– Pár ezer ember volt. Semmi. Ehhez még nagy erőszak sem kellett. Leírtam a könyvben, és emlékszem, akkor többen felhördültek, hogy ez a rendszer nincs letesztelve az erőszakra. A Fidesz úgy kormányozhatott 15 évig, illetve amikor megírtam, 13 volt, hogy fizikai erőszakot gyakorlatilag nem alkalmazott. Azt nem tudjuk lemodellezni, tényleg nem tudjuk, senki nem tudja, hogy ez a rendszer hogyan viselkedne, ha be kell durvulni fizikailag. Mit alkalmaznának? Rendőrség, TEK, speciális erők, paramilitáris erők, Mi Hazánk, huligánok, hadsereg? Ki és hogyan?

– Biztosan el kell jutni az erőszakig?

– Azt gondolom, hogy annak, hogy Magyar Péter maga mellé állította a volt vezérkari főnököt, nagyon komoly üzenete van.

Azt üzente meg Orbán Viktor felé, hogy nincs meg az erőszak feletti monopóliumod. Nekem is vannak embereim.

Amikor Ruszin-Szendi Romulusz állandóan azt mondja, hogy a katonák tudják, hogy neki van igaza, amikor vádolja a kormányt, amikor feltárja a visszásságokat, akkor ez egy teljesen nyílt üzenet. Zseniális lépés volt Ruszin-Szendi Romulusz leigazolása, és látható is, hogy most minden gyűlésen, mint egy sztár, ott van és beszédet mond. Ennek az az üzenete, hogy itt vannak a fegyveres testületek, és a fegyveres testületek csak nem támogathatnak végig egy ilyen rezsimet. Történelmi példákból tudjuk, hogy más országokban egy ilyen szakadásból mi következik. Ezek már nagyon-nagyon komoly dolgok. A NER eddig rettenetesen szerencsés volt ezzel a magyar társadalommal. Ez a társadalom végig szinte teljes passzivitásban nézte végig a NER tevékenységét. Ez az, ami már nincs teljesen így. Azt nem tudjuk, hogy a NER, ha tényleg veszélyben érezné a hatalmát, hogyan cselekedne.

– De ha Ruszin–Szendi Romulusszal Magyar Péter megmutatta, nem biztos, hogy számíthatnak az erőszakszervezetekre, ebből nem az következik, hogy mégis elkerülhető egy ilyen forgatókönyv?

– Azért ott van egy magánhadsereg, a TEK. Erről keveset beszélünk. Több ezer ember állig felfegyverezve. Hogy képzelhetjük el, hogy a TEK átáll, amit Orbán Viktor testőre hozott létre és irányít majdnem 15 éve? Erről a magyar közvélemény nagyon szemérmesen hallgat, mintha nem lenne, de hát ez van. A TEK-et nyilván ezért hozták létre. Ha nagyon-nagyon nagy baj van, akkor ezek az emberek még ott vannak. Ez egy más kiképzés, más fegyverek, más beszerzés. Ezek nagyon komoly dolgok, emiatt van bennem aggodalom, hogy ha radikalizálódik a rendszer, akkor itt nagyon komoly eszközök vannak a kezében. Akkor az a kérdés, hogy erre a lakosság hogyan reagál. Elfogadja-e, hogy túlerővel szemben nincs mit tenni, vagy felveszi a harcot?

– Biztosan nincs más lehetőség?

– Azt gondolom, hogy érdemes ráébreszteni a társadalmat arra, hogy ennek az egésznek nem lehet jó vége, így alakult történelmileg.

– Miért?

– Nem lehet jó vége, mert

ezt a NER, Orbán Viktor önmaga döntötte el. Eldöntötte, hogy ő ezt a hatalmat nem fogja átadni. Túl sok minden forog kockán. Gazdasági érdekeltségek, sok-sok ezer milliárd forint.

Ezek olyan vagyonok, amiket a magyar állam vagy az ellenzék nem engedhetne át, mint egy bónuszt Orbánéknak, hogy „jól van, akkor a felét tartsd meg, és élj vele”. Ezt vissza kellene valahogy szerezni, de ki az, aki önként lemond több ezer milliárd forintról? Tehát sajnos ide jutottunk, és a helyzet nem azért alakult így, mert én vagy mások vizionálnak csúnya dolgokat, hanem azért, mert rettenetesen csúnya a dolog maga.

– Mikor indultunk el ezen az úton?

– Én 2014 és 2015 között vettem észre, hogy baj lesz. Nekem komoly lelkiismeret-furdalást okoz, hogy nyilván észre lehetett volna venni sokkal korábban is. Többször nyilatkoztam, de tényleg ez történt legalább velem, hogy annyira intenzíven éltem át a 2006 és 2010 közötti időszakot, olyan nagyon erősen működött bennem még az a düh meg a frusztráció a Gyurcsány-korszakkal, az egész „elkúrtuk”-féle dologgal kapcsolatban, hogy ez vakká tett. Két-három évig teljesen vakká tett. Amikor Orbánék elkezdték a dolgokat, akkor odafigyeltem, és néha én is felszisszentem, hogy hú, ez mondjuk erős volt, például a nyugdíjpénztárak lenyúlása vagy az alaptörvény. Én például nem vagyok jogász, és amikor megcsinálták az alaptörvényt, valahogy nem éreztem át ennek a súlyát. Voltak ismerőseim, akik mondogatták, hogy figyelj, ez tényleg veszélyes, mert ők jogászok voltak, és átérezték, hogy ennek milyen súlya van. Végül 2014 után, a második győzelem után kezdtem érezni, hogy ez az irány rossz.

De sajnos akkor már késő volt, mert ők akkor már nemcsak hogy eldöntötték, hanem meg is teremtették azt a jogi és aztán anyagi feltételrendszert, amivel azt csinálhattak, amit akarnak.

Mert ez egy jogi diktatúra. A NER tényleg nagyon szigorú jogi rendszeren alapszik. Szinte mindennek van valami jogi alapja. Ez egy új dolog, ez egy új típusú vagy más típusú tekintélyelvű rendszer. Itt azt lehet mondani, hogy minden jogszerű, amit csinálunk, akkor is, ha nem annak tűnik.

– Ha belülről ilyen stabil struktúrát lehetett felépíteni, mire jó a különutas külpolitika? Nem lenne egyszerűbb és célszerűbb belesimulni az európai kórusba, amennyire csak lehet?

– Itt azért hozzátennék egy olyan tényezőt, amit ők lehet, hogy előre láttak, én nem, mi nem. Ez is egy probléma, hogy sok tekintetben ők előttünk járnak, és

sokkal jobban le tudták modellezni ezt az őrült módon változó világot, Amerika változását és annak a transzatlanti világnak a nagyon gyors leáldozását, amiben évtizedekig éltünk.

Tehát hogy Amerika, mint egy biztos pont, megszűnik létezni egyik hónapról a másikra. Ez elképzelhetetlennek tűnt, de ők elég tudatosan erre számítottak. Néha nem jött be nekik: nyolc éve Trumppal nem jött be nekik, aztán megkapták Biden elnökségét, most viszont nagyon bejött nekik. A demokratikus érzelmű ember kettős harapófogóban találja magát, valahogy úgy, mint Romániában, ahol már nem lehet tudni, hogy Călin Georgescut inkább az oroszok nyomják vagy az amerikaiak? Esetleg mind a ketten? És akkor mi van? Akkor mi lesz velünk? Akkor megesznek reggelire? És ha Amerikában se lehet bízni, akkor kiben lehet bízni? Az EU-ban? De hát az EU az ki? Van-e annyi hatalma? Azért mondom ezt, mert ami most történt, hogy az új amerikai irányzat nyilvánvalóan nagyon hangosan Orbánék mellé áll, ez nagyon-nagyon megnehezíti például a hazai rendszerváltást is. Nyilván Orbánék már erre modellezik ezt a radikalizációt is. Tehát az, hogy ők egyre durvábban viselkednek, azért is van, mert megtehetik, mert vannak olyan erős barátaik, akik esetleg meg tudják ilyenkor védeni őket. Amikor a hétvégén felröppent ez a furcsa hír, hogy az amerikai csapatok egy jó részét Németországból Magyarországra telepítenék, akkor ennek most örüljünk?

Ezek most milyen amerikaiak? Olyan amerikaiak, akik esetleg a szabadságot és a jogállamot védik, vagy pedig olyan amerikaiak, akik az új Trump-féle hatalomvíziónak a helytartói?

És az már nem az az Amerika, amire felesküdtünk, vagy amin a NATO és a transzatlanti kapcsolatok alapulnak, ez már egy nagyon vad Amerika, és ez az Amerika nem biztos, hogy jó, hogy itt van Magyarország területén. Ezek mind olyan gondolatok, melyeket, ha pár hónapja valaki megfogalmazott volna, akkor azt mondtuk volna neki, hogy menjen regényeket írni.

– Ha a radikalizálódás ellenére mégis sikerül változást elérnie a társadalomnak, ez a katarzis adhat-e egy olyan közös élményt, egy közös tanulságot, amire alapítani lehet egy negyedik köztársaságot? Mert azt látom, hogy a román társadalom mennyire öntudatos. Ez részben abból az alapélményből fakad, hogy áldozatot hoztak ‘89-ben a szabadságukért.

– Hasonlót mondhatnak a csehek, ahol erőszak nélkül, illetve sokkal kisebb erőszakkal ment végbe a változás. De Prágában '89 novemberében nem lehettek biztosak legalábbis az elején, hogy jó vége lesz. Úgy, mint az NDK-ban sem volt biztos, hogy nem lőnek. A lengyelek se, akik már a Szolidaritás óta folyamatos ellenállásban éltek.

A magyar '89 a leggyengébb volt a társadalmi részvétel és a változás mélységét tekintve.

Akkor ezt mindenki ünnepelte, mert mindenki azt gondolta, hogy mennyire jó, hogy ennyire békésen, ennyire összefogottan és annyira csendesen, szépen, rendezetten zártuk le ezt a korszakot. De én is azt gondolom, hogy nem alakulhatott ki egy heroikus mítosz e körül, egy emlékezet vagy egy tudat, hogy ezt mi megcsináltuk, és tényleg megteremtettünk egy demokráciát. Az komoly hátulütője volt ennek a békés változásnak. Mi inkább azért kaptuk meg a szabadságot, mert Gorbacsov átengedett minket, és nyilván mi megköszöntük, és akkor tettük a dolgunkat, de nem mi voltunk ennek az egésznek a motorja, ezt látni kell. '56 volt ilyen, de azt is láthatjuk, hogy mi lett '56 hagyományával. Ennél harciasabbat nem lehet elképzelni. Ezt a hagyományt folyamatosan depotenciálni kellett, folyamatosan meg kellett kérdőjelezni, ahogy ezt már a Kádárék is csinálták. Később azonnal kiderült, hogy '89 pont azért jó, mert nem úgy végződött, mint '56. Tehát nem volt se lincselés, sem szovjet beavatkozás a végén, tehát szép vége lett, senki nem halt meg, és ez a jó. Tehát '56 egyfajta zárójelbe került, mert elbukott, mert nagyon-nagyon véres, nagyon erőszakos, nagyon durva volt. És aztán soha senki nem tudta feléleszteni ennek a hagyományát. És végül, amikor a különböző Orbánok, tehát a Viktor meg a Balázs elkezdték mondani '56-ról azt, amit szerintem már régóta gondolnak, hogy nekik ez már veszélyes. Nem jó, ha túl sokat gondolunk '56-ra, mert

'1956 pontosan azt tanítja, hogy seggbe lehet rúgni egy idegen hatalmat, sőt, a sajátjait is seggbe lehet rúgni. Le lehet váltani akár erőszakosan egy rendszert.

Egyenesen következik ebből Orbán Balázs elhíresült mondata arról, hogy nem kellett volna Ukrajna mellé állni, mert a mi példánk pont azt mutatja, hogy ilyenkor be kell csicskulni, és akkor majd lesz valami, tehát nem kell ellenállni. Tehát '56 azért egy nagyon mérgező hagyomány nekik, senki nem tud ezzel mit kezdeni. Orbánék aztán végképp nem, mert nagyon veszélyes lehet. '56 radikális, nagyon-nagyon radikális. Ott nincs kompromisszum.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem küldtek mentőt Gálvölgyi Jánoshoz, már vádemelésnél tart az ügy

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség emelt vádat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt négy mentődolgozó ellen. A vádirat szerint a mulasztásuk miatt az életveszélyes állapotban lévő színművész szakszerű ellátása teljesen elmaradt.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, 140 milliós kárt okozhatott, az ÁSZ elnöke mérlegel

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje Birót, emellett 23 millió forint vagyonelkobzást is kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.

KÉK HÍREK

Azt hitték, a medve játék: Egy nap alatt hárman kerültek kórházba Erdélyben

Egy portugál pár a Transzfogarasi úton autójukból akart fotót készíteni egy medvéről, de a nyitott ablakon át az állat rájuk támadt. Egy 18 éves lány etetni próbálta a csúcsragadozót.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Évekig rejtett kamerával figyelte a balatonalmádi jegyzőt, most 600 ezres bírságot kapott a volt polgármester

Jogerősen elmarasztalta a korábbi településvezetőt a Veszprémi Járásbíróság tiltott adatszerzés miatt. A férfi a klímaberendezésbe rejtett kamerával és mikrofonnal figyelte a hivatali jegyzőt.

KÉK HÍREK

Ezzel a biliárddákóval verte halálra kislánya szeme láttára húgát a nógrádi testvérgyilkos, az ügyészség 10 évet kért rá

Emberölés miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség a 44 éves ecsegi férfival szemben. A vádirat szerint ittasan, egy biliárddákóval végzett a testvérével egy vita után.

KÉK HÍREK

„Ne menjen a közútra az, aki halálos balesetet okozott” - Három hónapig szabadon kocsikázhatott a rendőrt halálra gázoló férfi

Három hónappal a baleset után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki és intézkedett vezetési jogosultságának szüneteltetéséről annak a 27 éves férfinak, aki március 19-én elütötte a 22 éves Zalavári Bálint Zsolt rendőrt Veszprém mellett. Az áldozat apját felháborította az eljárás lassúsága, szerinte a gázoló a részvétét sem fejezte ki azóta.

SZEMPONT

„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön

Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 08.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...) akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Robbanás a Debreceni Egyetemen: egy teljes épületet kellett lezárni, mindenkit hazaküldtek

Elektromos robbanás történt a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében egy transzformátor felújítása közben. Egyelőre nem tudni, hogy megsérült-e valaki, és az áramellátás helyreállításáról sincs információ.

KULT

Krasznahorkai László: Erősen gondolkodom a kiszálláson

A Nobel-díjas író egy marosvásárhelyi közönségtalálkozón beszélt arról, hogy komolyan fontolgatja az írás abbahagyását. Krasznahorkai László azonban azt is elmondta, a döntést tudatosan halogatja.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, feleségét felfüggesztett börtönre ítélnék

Biró Ferenc Pált hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az Integritás Hatóság elnöke a minap több interjúban is kitálalt, szerinte az az ellene indított büntetőeljárás teljes mértékben koholt vádakon alapul.

SZEMPONT

VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. június 08.

Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások. A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.

Kapcsolódó

Megjelent a rendelet: holnaptól nem adnak ki vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket Magyarországon

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint június 6-tól leállítják a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A már itt lévő dolgozók a papírjaik lejártáig maradhatnak, de újak már csak egy másik, szigorúbb jogcímen érkezhetnek.