SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Óriási káosz van a Fideszben, mert nem találják a megoldást a Magyar Péter-jelenségre

Ma már teljesen reális verzió, hogy a következő választásokon Orbán Viktor kikap - mondja a politikai elemző, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz fő célja az lehet, hogy elkerülje a TISZA kétharmados győzelmét, akár a választási rendszer módosítása árán is.


Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

Óriási káosz van a Fideszben. Mindezt azért, mert nem találják a megoldást az egész Magyar Péter-jelenségre.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

vannak olyan folyamatok a Fideszben, nyilván nem függetlenül mindenféle egyéb gazdasági hátterektől, amelyek megpróbálják Orbán Viktorról leválasztani a magyar politikát, mert érzik azt, hogy ebből baj lesz.

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A magyar választók többségének az lenne a fontos, hogy picivel jobb legyen, mint az előző évben, és ne rosszabb, tehát hogy a gazdaság működjön. Ezt Orbán Viktor évek óta nem tudja megadni nekik.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

politikai érdek, hogy azt mondhassák, nem az ország van csődhelyzetben, hanem a baloldal által irányított és egyébként a Tisza által megtámogatott Budapest.

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Nem marad más ebben a Fidesz-frakció számára, mint a szégyen.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

.

Akit ebben az egész ügyben eddig letartóztattak, az a NER-elittel folytatott üzleti tevékenységet.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

a vádak visszahullottak a Fideszre, és ezt kell valamilyen módon kezelnie a Fidesznek.

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

[kapcsolodo]dontott-a-tv2-megszunik-a-tenyek-uj-musorok-jonnek-a-helyere[kapcsolodo]


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát

– szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: