SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Óriási káosz van a Fideszben, mert nem találják a megoldást a Magyar Péter-jelenségre

Ma már teljesen reális verzió, hogy a következő választásokon Orbán Viktor kikap - mondja a politikai elemző, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz fő célja az lehet, hogy elkerülje a TISZA kétharmados győzelmét, akár a választási rendszer módosítása árán is.


Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

Óriási káosz van a Fideszben. Mindezt azért, mert nem találják a megoldást az egész Magyar Péter-jelenségre.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

vannak olyan folyamatok a Fideszben, nyilván nem függetlenül mindenféle egyéb gazdasági hátterektől, amelyek megpróbálják Orbán Viktorról leválasztani a magyar politikát, mert érzik azt, hogy ebből baj lesz.

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A magyar választók többségének az lenne a fontos, hogy picivel jobb legyen, mint az előző évben, és ne rosszabb, tehát hogy a gazdaság működjön. Ezt Orbán Viktor évek óta nem tudja megadni nekik.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

politikai érdek, hogy azt mondhassák, nem az ország van csődhelyzetben, hanem a baloldal által irányított és egyébként a Tisza által megtámogatott Budapest.

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Nem marad más ebben a Fidesz-frakció számára, mint a szégyen.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

.

Akit ebben az egész ügyben eddig letartóztattak, az a NER-elittel folytatott üzleti tevékenységet.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

a vádak visszahullottak a Fideszre, és ezt kell valamilyen módon kezelnie a Fidesznek.

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk