SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Az országban már egyre többen tudják, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek

És most már talán meg is előzte a Tisza Párt a kormánypártot. Ráadásul Magyar Péter sorra nyúlja le a Fidesz egykori témáit és jelképeit. A politikai elemző szerint a miniszterelnök mára már nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a kihívójával.


Bár a kormánypárti Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz előnyt mér, két közvéleménykutató szerint is átvette a vezetést a Tisza Párt. A nemzeti ünnepen jelent meg a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése, ami először jelzett (hibahatáron belüli) Tisza-fölényt a Fidesszel szemben a biztos pártválasztók körében. Egy nappal később a Publicus Intézet is kihozta a számait, náluk már a teljes népesség körében is vezet Magyar Péter pártja. De szinte mindegy is, mik a konkrét számok, jó ideje egyértelmű, hogy a Tisza-párt lesz az egyetlen esélyes kihívója a Fidesznek 2026-ban.

Azonban még hosszú utat kell megtenni Magyar Péter pártjának a választásokig. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával az előttük álló kihívásokról beszélgettünk, valamint arról, hogy Orbán Viktor október 23-i beszéde alapján hogyan változott a miniszterelnök hozzáállása kihívójához.

– Szinte szimbolikus volt, hogy pont október 23-án tették közzé a 21 Kutatóközpont kutatását, miszerint, bár még hibahatáron belül, de a Tisza a biztos pártválasztók között megelőzte a Fideszt. Azóta a Publicus is kijött egy hasonló eredménnyel, igaz, a Nézőpont szerint továbbra is a Fidesz vezet. Lehet mindennek lélektani hatása a választókra?

– Ügyes húzás elsőként előlépni olyan eredménnyel, amely a Tisza vezetését mutatja. Ha én csinálnám a saját cégem marketingjét, én is így csinálnám. Ráadásul, hogy össze lehet kapcsolni az ’56-os ünnepségekkel, akkor még inkább izgalmas egy ilyen hír, amely pár hét múlva már nem lesz akkora újdonság. Persze a nyilvánosságban nem úgy működik, hogy valaki publikál valamit, és azt rögtön az egész ország tudja, és a választók sem aszerint döntenek, hogy a közvélemény-kutatásokban mit látnak.

Az már más kérdés, hogy ha sokan ugyanazt mérik, és látható benne egyfajta tendencia, akkor a választók egy része elkezdhet taktikailag gondolkodni a szavazatán.

Összerakja, hogy mi lenne a saját érdeke szempontjából a leghelyesebb és legeredményesebb szavazás. Tehát ha Magyar Péter más kutatásokban is ilyen jól áll majd, akkor az nyilvánvalóan meg fogja erősíteni a Magyar Péterre való szavazási hajlandóságot. De azért az is biztos, hogy nem a közvélemény-kutatások fogja alapvetően eldönteni egy választásnak az eredményét.

– Október 23-án kétszer olyan hosszú volt Magyar Péter beszéde, mint az Orbán Viktoré. És a miniszterelnök már másodszor hozta szóba Magyar Pétert, bár a nevét most nem mondta ki, de egyértelműen róla beszélt. Ezzel felemelte, mint saját maga kihívóját. Nem hiszem, hogy ez volt a szándéka.

– Semmiképpen sem az volt a szándéka, hogy felemeljen valakit maga mellé, de ha valaki felemelkedik mellé, akkor már kénytelen foglalkozni vele. Korábban nem kellett, mert nem akadt valódi kihívója. Ez talán csapda is volt az ő politikai életében, hiszen mindaddig, amíg nem volt politikai ellenfele, amíg nem látta azt, hogy a belpolitikában küzdenie, harcolnia kell, addig megengedhette magának, hogy kitekint a belpolitikából, már nem foglalkozik vele, hanem a világ dolgaival foglalkozik. És miközben ő a világ nagy dolgaival foglalkozott, addig felnőtt vele szemben egy politikai szereplő, aki visszakérdezett, hogy hahó, itt vagyunk mi is, közel 10 millióan ebben az országban, és szeretnénk tudni, hogy mitől lesz jobb a sorsunk. És

ma már nyilván nem tudja nem ellenfeleként meghatározni ezt az embert, aki egymagában annyi szavazót gyűjtött, mint amennyi neki van.

És bizony az országban már egyre többen tudják is, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek. Körülbelül egy szinten vannak. Innentől kezdve a miniszterelnök nem tudja kikerülni a Magyar-kérdést. A probléma az, hogy Orbánnak az elbizonytalanodó sajátjait kell azonnal megerősíteni, hogy tényleg tudja a megoldást a helyzetre. Mert amikor komoly népszerűséggyengülés van, amikor bizonytalanságok vannak, akkor ott előállhatnak azok az emberek, akik másutt keresik a politikai jövőjüket. Ha megnézzük Orbán ’56-os beszédét, abban történelmi távlatokban elmesélte, hogy kik voltak az árulók. Szabó Magdát idézte, hogy az áruló az nincs többé, az áruló az nem létezik, az áruló az megszűnt létezni. Ez a sajátjainak volt üzenet igazából, hogy nehogy árulók merjetek lenni. Itt nincs árulás, itt nincs kibeszélés.

Magyar Péter elmondta párszor, hogy neki segítenek a Fideszből belülről is.

Így hát Orbán elmondta, hogy felveszi a kesztyűt. Majd meglátjuk, hogy mit jelent ez a kesztyűfelvétel, mert lehet, hogy ez már sokaknak nevetségesen hat.

– Sokszor elgondolkoztam, hogy vajon tényleg súgnak-e Magyar Péternek a Fideszből, vagy ez inkább egy jól kitalált zavarkeltés.

– Ugye tőlem nem keresi erre a választ?

– Csak azt gondolom, hogy ez egy működő taktika lehetne.

– Nyilván ezek azok a mondatok, amikre soha nem fogjuk megtudni a választ, de valóban egy jól hangzó dolog, okozhat zavart egy ilyen mondat.

– Nincs másfél év már a választásokig. Van elég ideje Magyar Péternek arra, hogy meg is tudja mutatni a kormányzóképességét, tényleg kész legyen arra, hogy átvegye az országot?

– A Fidesz nyert már úgy választásokat, hogy csak annyi volt a kampánya, hogy „folytatjuk”.

– De emberei voltak.

– Való igaz, hogy Magyar Péter egyik legnagyobb gyengesége pont az, hogy még mindig egyedül csinálja a dolgait. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik feltolták Magyar Pétert arra a szintre, hogy egálban van Orbánnal, azoknak a választóknak a jókora része azt gondolja, hogy mindegy hányan tesznek ennek érdekében, csak Orbán Viktor menjen. És ha Orbán Viktornak mennie kell, akkor teljesen lényegtelen kérdéssé válik, hogy tesz-e bármilyen szakpolitikai állítást ennek érdekében Magyar Péter. Ha győzni akar, ahhoz inkább olyan állításokat kell tennie, amelyek átnyúlnek a Fidesz oldalára, a Fidesz bizonytalanjaihoz. Én az ’56-os beszédét ilyennek éreztem.

A beszéd legfontosabb célcsoportja az Orbán Viktorban elbizonytalanodottak köre volt. Azt mondta, hogy átvertek minket, engem is, a saját sorsát, saját helyzetét állította példaként azok elé, akiket át akar csábítani magához.

Mégsem mondhatjuk, hogy Magyar Péter beszédéből nem bontakozna ki egy alternatív program. Ami erőteljesen előjött például, hogy beleállt az Orbán által hangoztatott semlegességi politikába, mert szerinte nincs ilyen. Azt is mondta, hogy erre a „semlegességi” politikára senki nem hatalmazta fel Orbán Viktort, és a magyar történelemből sem következik, hogy ezt lenne helyes vinni. Ez tud egy olyan koncepcionális különbség lenni köztük, amire azt tudja mondani, hogy itt van az én kampányom, az én programom, ami más, mint Orbáné. Ráadásul ígéreteket tett, például, hogy fejlesztik az állami egészségügyet és oktatást, az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik, megemelik a családi pótlékot, megtartják a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak adókedvezményét és a gyermekek után járó adókedvezményeket, és jelentősen megemelik a minimálbért. Utána azt is elmondta, hogy honnan, ami ráadásul pontosan a nem-semlegességi politikából következik: elhozza másnap az uniós pénzeket.

Ez egy elég erős, de nem tarthatatlan állítás.

Ha megnézzük, mi történt a lengyel választások után, láthatjuk, hogy Európa teljesen máshogy viszonyult az uniós pénzek folyósításához. Azt mondta Magyar, hogy nem lesznek haveri pénzkiosztások, belépünk az uniós ügyészségbe, hazahozza az uniós pénzeket, melyek összegéből tényleg kijön egy-két nagy reform lehetősége, például az egészségügyé, meg az oktatásé. Ráadásul ez egy versenyképes ajánlat Magyarországnak az orbánival szemben.

– Amikor a kompország meghaladásáról beszélt, érdekes volt, hogy miközben azt mondta, hogy a komp az rossz, viszont kerülte, hogy nyugatot és keletet mondjon ennél a hasonlatnál. Ehelyett hidak építéséről beszélt.

– Ő a fiatalkori Orbán politikáját követi. Így próbál a fideszesekhez szólni. Abszolút jól érzi, hogy neki ezt a nemzeti irányvonalat kell vinni, és fel kell hívni a figyelmet, hogy lehetett volna az orbáni politikát jó irányba is vezetni.

Ezért is veszélyes Magyar Péter Orbán Viktor számára, hiszen az Orbán-szavazók egy részének ez a politika akár szimpatikus is lehet.

És éppen ezért nagyon kell figyelnie arra, hogy sehol ne lehessen megtámadni azzal, hogy a baloldalhoz kötődik. A baloldali szavazók már jórészt átjöttek hozzá, ott vannak nála. Nem oda kell politizálnia.

– Magyar Péter beszédében megint szóba került egyfajta casting, amit múltkor az EP-választás kapcsán is megcsinált, csak most jóval nagyobb merítéssel. Később már azt nyilatkozta, nemcsak parlamenti képviselőket, hanem nagyköveteket, kormányhivatali vezetőket, állami cégvezetőket is online pályázat útján keresnek. Több ezer embert. Az, hogy ilyen módon akarják összegyűjteni a megfelelő embereket, gyengesége vagy erőssége a Tisza pártnak?

– Magyar Péter rájött arra, hogy ha igazán erős politikai erőt akar építeni, akkor azt államfüggetlenül kell megtennie. A jelenlegi politikai pártok államfüggőek abban a tekintetben, hogy az államtól kapják a pénzüket a működésükhöz. Ennek elkerülésére keresi azt az ötvenezer embert a Tisza, akik kifizetik az állam helyett a párt működését, ezáltal segíti, hogy a párt független, szabad legyen, ne függjön az államtól. Teljesen érthető az a szándék is, hogy minél többen csatlakozzanak kívülről a párthoz. Nyilván ez egy populista üzenet, mert mindenféle irányzatnak megvannak a maga szakértői. A szakértőknek eltérhet az értékrendszere, és akkor máshova helyezhetik a hangsúlyt. Ezért csak jelentkezés alapján kiválasztani a szakembereket nyilvánvalóan populista elképzelés, azt a hamis üzenetet hordozza, hogy a szakértelem csak egyfajta lehet, köztünk nincsen verseny. Másrészt ebben az az üzenet is nagyon fontos, hogy

Magyar Péter távol akarja tartani magát a régi ellenzéki erőktől. Ez az egyetlen módszer, amivel meg tudja tenni, ha azt mondja a régi szakértőkre, a régi világ embereire, hogy rájuk nincsen szükségem, jöjjenek az újak, gyertek, jelentkezzetek.

Nem kárhoztatom, hogy ezt csinálja, logikusnak tartom, de érteni kell azért ennek a logikáját, természetesen.

– Azt mondja, hogy a csókosok helyett rátermettek és tehetségesek kerüljenek az apparátusába.

– Azzal nincsen gond, ha egy ellenzéki vezető látja azokat a problémákat, amiket a választók is látnak. Ez egyébként messzebbre is vezet. Miközben a miniszterelnökkel most körülbelül döntetlenre állnak egymással, közben az Orbán-beszédben semmi nem szólt a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Mert a miniszterelnök nem tud jót mondani, nincs igazán mit mondania. Eközben az ellenzék vezetője pedig éppen arról beszél, hogy milyen bajok vannak az országban.

Ez Magyar számára jelent erőt és Orbán számára gyengeséget, hiszen a középen álló szavazók, akik nem fanatikusai, hanem szavazói a politikának, éppen arra várnak, hogy választ kapjanak, az ő egyéni, egyedi sorsuk hogyan alakul jobban az országukban.

Addig, amíg konjunktúra volt, úgy érezték, hogy Orbán jól csinálja a dolgát, hiszen ők is egy kicsit jobban élnek, de amikor dekonjunktúra van, akkor azt várnák a miniszterelnöktől, hogy reflektáljon az ország problémáira. Ezzel szemben az, hogy ő hadakozik Európával, a világgal, és el akarja dönteni, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de még azt is, hogy hogyan változzon a nyugat-európai politika, az ő szemükben nem releváns kérdés. Ők azt várják, hogy azt mondja el, hogy mi lenne a helyes kilábalási lehetőség abból a helyzetből, amiben az ország van. Miután erre nincsen mit mondania Orbán Viktornak, ezért a beszéde nem is tudott annyira erős lenni, mint Magyar Péteré, aki az ország problémáiról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk