SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Amit Orbán előállított, hozhatja azt is, hogy Magyar Pétert és a Tiszát félreállítják, kérdés, meg lehet-e ezt csinálni a magyar néppel

Belefordulhatunk akár egy sokkal keményebb autokráciába is, de ha van egy elkötelezett, több milliós tábor, amely szembemegy az orbáni akarattal, akkor a miniszterelnök nem tud sikeresen bekeményíteni - mondja a politikai elemző.


Ismét mozgalmas napokon vagyunk túl, miközben Orbán Viktor megalakította a Harcosok Klubját, és százezres, online térben harcoló hadsereget ígér, a Kossuth teret megtöltötte az "átláthatósági" törvény ellen tiltakozó tömeg, amit rohamtempóban próbál elfogadni a parlament.

A Fidesz rosszul jött ki a romániai választásokból, miután Orbán Viktor korábban kiállt a szélsőjobboldali, magyarellenes jelölt mellett, aki veszített, nem kis részben a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően. Közben Magyar Péter Nagyváradra tart, mert esélyesnek látja, hogy a Fideszt ott is visszaszorítsa, a Harcosok Klubja kapcsán pedig azt mondta, a főszereplő ott sem tud különbséget tenni a valóság és saját őrülete között. Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk a legújabb fejleményekről.

– Megalakult a Harcosok Klubja. Mi jöhet ezután?

– Egyszerre indulhat el az ország egy nagyon rémisztő irányba vagy akár könnyen komédiává is változhat a dolog. Egyelőre sokféle kifutása lehet ennek a helyzetnek. Egy biztos, hogy azt a stabil hitet elvesztették, mi szerint ők erősebbek, mint politikai ellenfeleik, és ezért nem kell semmilyen módon szigorítani a játékszabályokon.

Közel másfél hónapja nem publikált egyetlen, kormány által támogatott kutatóintézet sem adatokat.

Nagy valószínűséggel a Tisza komolyan vezet, ráadásul Magyar Péter elég jól csinálja ezt az ellenzéki politikát. Orbán Viktornak pedig valamit tenni kell, hogy ne veszítse el a választásokat. Az online közösségi térben tisztán látszik, hogy elvesztették a természetes többségüket, kell tehát csinálniuk egy mesterségeset. Nyilván ezért is volt a vasárnapi rendezvény, mert vissza akarják szerezni az irányítást. De ne felejtsük: szerveztek mellé egy Nemzeti Ellenállás Mozgalomnak nevezett csapatot, újra aktivizálja magát a Megafon, plusz bevezetnek egy, a 21. század európaiságával szembemenő törvényt, amiben meg akarnak fojtani minden velük szembeni véleménynyilvánítást. Ez utóbbi miatt, illetve az orbáni kétségbeesése okán mondom, hogy belefordulhatunk akár egy sokkal keményebb autokráciába is.

– Magyar Péter azért is sikeres az online térben, mert tartalmat is tesz bele, ami az offline térben történik. A kommenthadsereg tartalom nélkül elegendő?

– Nyilván nem az történik majd pontosan, amit a nyilvánosság előtt hirdetnek, mert azért azt elég nehéz elképzelni, hogy lenne hirtelen 10 ezer olyan ember, aki reggeltől estig kommentharcot tud vívni a nyilvánosságban, mert megvan hozzá a megfelelő egzisztenciális háttere, nem kell dolgoznia, nem kell mást csinálnia. Sőt, aztán majd százezren lesznek, ahogy a miniszterelnök mondta. Inkább azt kell gondolnunk, amit a putyinista hátterű országokban mindenütt lehet látni, hogy többségében fizetett troll- és kommenthadsereget építenek, akik álprofilok mögé bújva tolják a kormányzati propagandát. Ezt a fizetett hadsereget jelenthette be Orbán, és a következő hónapokban majd jobban látni fogjuk őket a nyilvánosságban. Egyetértek a kérdésben megfogalmazottakkal, azaz ha nem jön mellé tartalom, akkor ez semmit nem fog érni. Lehet, hogy magukat megnyugtatják, de ez egy tiszta választáson biztosan nem lesz elég.

Értéknélküliség lengi át ezt az egész rendszert, amit Orbán Viktor működtet.

Én magam is meglepődtem, hogy a román elnökválasztáson a magyarellenes jelöltet milyen simán tudja támogatni, mert úgy érzi, hogy ezt megteheti, hiszen taktikailag érdekében áll. Elvesztették a korábban sokkal erősebbnek tartott identitásukat, hogy lehessen hova kötni őket, például az úgynevezett „nemzeti oldalra”, miközben egy magyarellenes román jelöltet támogatnak.

– Itt van az "átláthatósági" törvény is. Ezt valószínűleg egy héten belül elfogadják.

– Ez mindenkit fenyeget. Nemcsak a magyar sajtót, hanem magáncégeket is. Ha ugyanis valakinek külföldi üzleti partnere van, és ezzel párhuzamosan a nyilvánosságban megszólal, például a Facebookon elmondja a véleményét, akkor ő akár olyan büntetés alá kerülhet, hogy a külföldről, bármilyen kemény, elvégzett munkáért kapott pénze 25-szörösét visszakérheti az állam. Ez nagyon fenyegető. Az már más kérdés, hogy a bíróságok milyen módon adnak teret ennek a gyakorlatnak, és mennyire van ereje Orbánnak végigvinni ezt, de ahogy az interjú elején mondtam,

most abban a helyzetben vagyunk, hogy vagy egy sokkal keményebb autokráciába torkollunk bele, vagy valami nagyon nevetséges dolog következik.

– Lehet érdeke Orbánnak egy keményebb autokrácia?

– Ha az emberek elviselik, akkor ő megcsinálná, én azt gondolom. A miniszterelnök számára az a legfontosabb, hogy hatalmon maradjon. A bekeményítésre pedig ott van minden formális lehetősége: van neki kétharmados parlamentje, rendeleti kormányzása, és az összes állami intézményt uralja. Semmilyen módon nincsen kontroll alatt a kormányzása. Legalábbis politikai kontroll alatt nem. Társadalmi kontroll alatt viszont még mindig állhat, csak azt nem tudjuk, hogy mennyire tudatosult az emberekben, hogy váltást akarnak, és ők maguk is ehhez hozzá akarnak tenni. Mert

ha van már egy elkötelezett, több milliós tábor, amely szembemegy az orbáni akarattal, akkor Orbán nem tud sikeresen bekeményíteni.

Ha egy rendszeren belül ellenállnak, mert már nem akarják befogadni, már nincsen többsége sem kint az utcán, sem az intézmények falain belül. Tehát lehet, hogy formálisan nincsen kontroll alatt a kormányzás, attól még informálisan sok minden lehetséges.

– Ha már ellenállásról beszélünk, vasárnap civil egyetemisták is meg tudták tölteni a Kossuth teret, amit utoljára Magyar Péternek sikerült.

– Ezt mondom. Ha úgy érzi Orbán Viktor, hogy már túl sokan állnak vele szemben, akkor lehet, hogy nem meri igazán keményíteni a rendszerét.

Amikor már egy huszonéves egyetemista néhány társával meg tudja tölteni a Kossuth teret, akkor talán kevésbé mer a rendszer pressziót gyakorolni.

Ha viszont azt látják a hatalmasok, hogy minden átvihető, mert nincsen ellenállás, akkor át is viszik. Nagyon egyszerű a képlet: rájöttek arra, hogy van esély a választásokat elveszíteni. Tehát meg kell nézni, hogy milyen más módszerrel lehet hatalomban maradni. És vannak más módszerek, amikor valaki túlhatalommal rendelkezik, ezek egy részét már a történelemből ismerjük.

– Milyen módszerek?

– A miniszterelnök kezében sok lehetőség van, és például maga az orosz putyini rendszer egész jól el tud lenni anélkül, hogy szabad választásokat kelljen tartania.

– Vagyunk annyira nyugatabbra Oroszországtól, hogy bizonyos dolgokat itt ne lehessen megcsinálni, amit Oroszországban meg lehet?

– Én azt gondolom, hogy vagyunk, de nem biztos, hogy a miniszterelnök és környezete is ezt gondolja.

– De ha vagyunk, és csak a miniszterelnök gondolja rosszul, akkor ennek a következménye bukás?

– Nem biztos, mert lehet, hogy neki van igaza, és nem nekem.

– Mindeközben Magyar Péter rendületlenül menetel Nagyvárad felé, és szokás róla mondani, hogy ő tudja azt a brechti mondást, hogy előbb a has jön, aztán a morál, azaz ő következetesen olyan kérdésekkel foglalkozik, mint infláció, a közszolgáltatásoknak a leépülése, ezzel lehet választást nyerni. De ha visszanéz a Kossuth térre, akkor nem gondolhatja-e azt, hogy mégiscsak érdemes ezeket a témákat is felvenni a repertoárba?

– Ő bármikor megtöltené a Kossuth teret, és azok a témák, amikkel megy, azok az egekbe repítették. Tehát ilyen szempontból neki minek változtatni, nincs értelme, támogatják a választók, nagy tömegek vannak mellette, jóval több mint 2 millió szavazója van.

– Tehát Magyar nem fog rárepülni, erre a témára?

– De, meg is tette. Szerintem az a mondat, hogy ő jön, és ha ő jön, akkor másnap nincsen Szuverenitásvédelmi Hivatal, és nincs ez a törvény, az egy elég erős állítás.

– Na de tud-e ő jönni úgy, hogy van Szuverenitásvédelmi Hivatal és ez a törvény?

– Ez a kérdés. Mert amit Orbán előállított, hozhatja azt is, hogy Magyar Pétert és a Tiszát félreállítják. De utána jön az a kérdés, hogy ezt meg lehet-e csinálni a magyar néppel, erre szerintem most senki nem tudja a választ. Ha nekem kéne tippelnem, akkor azt gondolom, hogy nem, de simán benne van az, hogy én ezt benézem. Ez a dilemma tarthatja vissza Orbán Viktort is, hogy ő se tudja igazán erre a kérdésre a választ, mert erre ma senki sem tudja.

– Most még csak május van, azaz 11 hónap van a remélt választásokig, a választási kampányig azért kevesebb. Mennyi idő van még addig, hogy bele lehessen nyúlni a választási törvénybe?

– Pont annyi nap, amennyi a választásig van.

– Az utolsó nap is meg lehet változtatni a választási törvényt?

– Nyilván az utolsó nap nem nyúlnak bele a választási törvénybe, de csak azért nem, mert már nem tudnak nyomdát találni hozzá. Egyébként meg akkor nyúlnak bele, amikor akarnak, hiszen alkotmányozó többségben vannak.

– Tehát már egy folyó kampányban is simán megváltoztathatják a szabályokat?

– Ezt hívják alkotmányozó többséggel rendelkező, kontrollálatlan kormányzásnak. Ebben vagyunk, tehát igen a válaszom.

– Van-e valami olyan vörös vonal, amit még nem lépett át Orbán, vagy még átléphet addig, hogy az Európai Uniónak egyáltalán a tagjai maradjunk?

– Szerintem számtalan vörös vonal lenne még, amit át lehet lépni, de az Unióban most inkább kivárásra játszanak, többek között a román elnökválasztás eredményét is látva. Viszont az nagyon nem lesz mindegy az uniós helyzetünket illetően, hogy 2026-ban milyen választási eredmény születik. Azt hiszem,

Európa döntő része még hisz abban, hogy egy demokratikus választáson le lehet győzni Orbán Viktort.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter is hisz ebben, és sokan vannak az országban, akik hisznek ebben, azért is, mert látják, hogy Kelet-Európában, bár vannak kihívások, de valahogy az uniópárti többség mégiscsak ki szokott alakulni a választásokon. Ezért szerintem most kivárásra törekednek, nézik, hogy mi történik 2026-ban. Ha markáns döntésre akarnának jutni európai politikusok, biztos, hogy csak a 2026-os választások után fogják megtenni.

– Tehát a 7-es cikkely szerinti eljárás, a szavazati jog felfüggesztése sem várható, azaz addig Orbán tehet, amit akar?

– Nyilván eljöhet az a nagyon kényelmetlen helyzet, amikor keményen szembe kell mennie az Uniónak Magyarországgal, de egyelőre még azt látjuk, hogy kellemetlen Orbán hozzáállása az egészhez, messze nem tekinthetjük őt klasszikus értelemben vett demokratának, de amikor fontos uniós kérdések vannak, akkor az esetek döntő többségében azért az unió mainstream politikáját támogatja, vagy kimegy kávézni. Tehát

még az látszik, hogy ő is bent akar maradni az Unióban.

Legalábbis olyan radikális lépést nem tett, amiből arra következtetnénk, hogy ki akarna feltétlenül jönni.

– Hacsak ezt a törvényt nem vesszük annak...

– Igaz, ez a törvény elég érdekes helyzetbe hozza mind a magyar politikusokat, mind a magyar választókat, mind az Unió politikusait. Nagy kihívás, hogy erre milyen választ tudnak adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk