Magyar Péter: Az USA is elengedte Orbán Viktor kezét
Magyar Péter a Facebookon kommentálta J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását. A TISZA Párt elnöke szerint a viziten elhangzottak azt jelentik, Washington már egy esetleges új magyar miniszterelnökkel is együttműködne.
A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.
A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:
„Magyarul az USA is elengedte Orbán Viktor kezét.”
A TISZA Párt vezetője a bejegyzésében hozzátette, hogy egy TISZA-kormány kiemelt partnerként tekintene az Egyesült Államokra, és az amerikai elnököt, valamint az alelnököt is szívesen látnák Budapesten az 1956-os forradalom 70. évfordulóján.
A poszt akkor jelent meg, amikor J. D. Vance amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol programja szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, és közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen hangzottak el újságírói kérdésre reagálva az amerikai alelnök szavai.
Magyar Péter azt már posztjában nem emelte ki, hogy Vance hozzátette: biztos benne, hogy Orbán és pártja nyeri a választást. A magyar miniszterelnök ehhez angolul hozzátette, hogy „ez a terv”.
A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.
A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Fidesz azért lobbizik Brüsszelben, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat
A miniszterelnök közösségi oldalán vádolta meg a Fideszt azzal, hogy Brüsszelben a magyar érdekek ellen dolgozik. A poszt előzménye, hogy a párt EP-képviselői az Alaptörvény-módosítás miatt az Európai Bizottsághoz fordultak.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán arról írt szerdán, hogy a Fidesz elképesztő mélységekbe süllyedt. A kormányfő szerint „az eddig ellenségnek beállított Brüsszelben, az Alaptörvény módosításra hivatkozva azért lobbiznak, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat”.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről és a képviselői mandátumok időbeli korlátozásáról is rendelkezik. Még aznap a Fidesz európai parlamenti képviselői szövetségeseikkel együtt sürgősségi írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyben alkotmányos puccsra hivatkoztak.
A kormány szerint a lépések pont, hogy a források megszerzését szolgálják, miután a kormányfő május 29-én Brüsszelben 16,4 milliárd euró felszabadításáról beszélt, az Európai Bizottság június 19-én, az Európai Tanács pedig múlt pénteken, július 10-én jóváhagyta a módosított magyar helyreállítási tervet. Ehhez illeszkedik, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök június 26-án még aláírta azt a törvénycsomagot, amely az uniós pénzekhez vezető út egyik fontos lépése volt.
A fideszes EP-képviselők beadványukban a magyar jogállamiság súlyos sérelmének nevezik a történteket, és uniós vizsgálatot sürgetnek, kifogásolva többek között az államfői megbízatás megszüntetését és a 12 éves képviselői időkorlát bevezetését.
A lépésre reagálva Orbán Viktor volt kormányfő ellenállást hirdetett arra az esetre, ha az államfőt „erőszakkal fosztják meg hivatalától”.
A kormány kommunikációja szerint az alkotmánymódosítás és a kapcsolódó jogszabályok éppen azt a célt szolgálják, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, és hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán arról írt szerdán, hogy a Fidesz elképesztő mélységekbe süllyedt. A kormányfő szerint „az eddig ellenségnek beállított Brüsszelben, az Alaptörvény módosításra hivatkozva azért lobbiznak, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat”.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről és a képviselői mandátumok időbeli korlátozásáról is rendelkezik. Még aznap a Fidesz európai parlamenti képviselői szövetségeseikkel együtt sürgősségi írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyben alkotmányos puccsra hivatkoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégsem írhatnak fel gyógyszert a patikusok szeptembertől, a minisztérium bejelentette a halasztást
A tárca bejelentése szerint a patikusok mégsem újíthatnak meg bizonyos vényeket ősztől, a rendszer legkorábban az év végén indulhat. Ezzel párhuzamosan az e-beutaló használatához kötött pénzügyi szankciók bevezetését is elhalasztják.
Nem szeptemberben, hanem legkorábban csak az év végén indulhat a gyógyszerészi vényírás, és csúszik az e-beutalóhoz kapcsolt pénzügyi szankciók bevezetése is. A halasztásról szóló hírt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette a Népszavának, a döntést informatikai okokkal és a kormányváltás utáni felülvizsgálattal indokolva. A krónikus betegek így egyelőre nem tudják majd a patikákban megújítani egyes receptjeiket.
A tárca szerint a három hónapos csúszásra azért volt szükség, mert nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével. Emellett a kormányváltás alkalmat ad az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ felügyeletének és költségvetésének áttekintésére is.
„Inkább december 31., minthogy nem megfelelő informatikai feltételek mellett induljon el a rendszer” – fogalmazott Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
A kamara vezetője hozzátette, hogy a halasztás lehetőséget ad arra is, hogy a nyári szabadságolási időszak után a betegek, orvosok és gyógyszerészek megfelelő tájékoztatást kapjanak az új szabályokról. Erről a gyógyszerészi és az orvosi kamara közös kampánnyal készül.
Azt egyelőre a minisztérium nem közölte, hogy a bevezetés időpontján kívül más is változik-e a szabályozásban.
„A beérkezett észrevételek feldolgozása zajlik, annak megfelelően döntünk a változtatásról” – közölték.
A gyógyszerészi vényírás mellett a digitális egészségügy egy másik területén is halasztásról döntöttek: az e-beutaló használatát megsértő szolgáltatókkal szembeni finanszírozási szankciók bevezetése is csúszik. Bár az e-beutaló használata 2021 óta kötelező, a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. Az eredeti tervek szerint már júniustól büntették volna a szabályszegést, a mostani döntéssel azonban a szigorúbb ellenőrzésre legkorábban 2027. augusztus 31-től számíthatnak az intézmények.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a halasztás a betegek felé kommunikált határidőket nem érinti, kizárólag a szolgáltatókra vonatkozó negatív finanszírozási következmények lépnek életbe később. A tárca szerint napirenden van egy további csúszás is: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletezési határidejéhez kapcsolódó finanszírozási szankciók bevezetését megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása.
Februárban a Magyar Orvosi Kamara még elutasította a gyógyszerészekre és emelt szintű ápolókra kiterjesztett vényírási jog tervezetét, hiányolva a betegbiztonsági garanciákat. A vita nyomán szigorúbb korlátok kerültek a csomagba: a gyógyszerész legfeljebb 30 napos mennyiségre újíthat meg egy terápiát, de csak olyan készítmények esetében, amelyeket a beteg legalább négy hónapja folyamatosan szed, és az előző receptjét minden esetben orvos állította ki. A módosított szabályozás végül március 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
Nem szeptemberben, hanem legkorábban csak az év végén indulhat a gyógyszerészi vényírás, és csúszik az e-beutalóhoz kapcsolt pénzügyi szankciók bevezetése is. A halasztásról szóló hírt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette a Népszavának, a döntést informatikai okokkal és a kormányváltás utáni felülvizsgálattal indokolva. A krónikus betegek így egyelőre nem tudják majd a patikákban megújítani egyes receptjeiket.
A tárca szerint a három hónapos csúszásra azért volt szükség, mert nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével. Emellett a kormányváltás alkalmat ad az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ felügyeletének és költségvetésének áttekintésére is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új lendületet kapott a Washingtonban régóta lebegtetett, Oroszország elleni szankciós csomag: egy kedden bemutatott kétpárti törvényjavaslat már nem általános, 500 százalékos büntetővámmal sújtaná az orosz energiahordozók vásárlóit, hanem célzottan, legfeljebb 100 százalékos pótlékot vetne ki az öt legnagyobb vevőre.
A néhai Lindsey Graham szenátor által fémjelzett, most finomított tervezet így elsősorban Kínát és Indiát venné célba, de a listákon Magyarország is szerepel – írja az Investing.com.
A javaslat szerint az öt legnagyobb orosz nyersolaj-vásárló Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgázimportőrök listáján Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium áll az élen.
A tervezet ugyanakkor kivételt tenne azon országok esetében, amelyek Oroszország földgázexportjának kevesebb mint 15 százalékát importálják, és közben bizonyíthatóan lépéseket tesznek a függőség csökkentésére.
A szankciók emellett kiterjednének az orosz árnyékflottára – azokra a tankerekre, amelyek nyugati szolgáltatások nélkül működnek –, valamint orosz pénzintézetekre, köztük a központi bankra, és olyan nagy energetikai projektekre, mint a Jamal LNG és az Arctic LNG 1, 2 és 3.
A javaslatot a múlt szombaton váratlanul elhunyt Lindsey Graham republikánus szenátor szellemi örökségeként kezelik, aki halála előtt egy nappal állapodott meg Donald Trump elnökkel a törvény előmozdításáról.
Trump kedden maga is megerősítette a személyes elköteleződését: „Ez Lindsey emlékére készül. Ez volt az ő ügye. Ennél jobban semmit sem akart. Tudják, hogyan érezte, és jó esély van rá, hogy elfogadják.”
A csomagba bekerült egy olyan rendelkezés is, amely lehetővé teszi Trump számára, hogy nemzeti érdekre hivatkozva felmentést adjon a szankciók alól.
A Fehér Ház és a szenátus közötti hónapokig tartó egyeztetések eredménye a mostani, enyhébbnek tűnő változat. Egy névtelenséget kérő szenátusi munkatárs szerint a kompromisszum elengedhetetlen volt.
„Ez az egyetlen ‘termék’, amely jelenleg mindenkinek a támogatását bírja, és valószínűleg ez az egyetlen, ami előre fog mozdulni, és olyan nyomást gyakorol Oroszországra, amilyet mindannyian szeretnénk” – fogalmazott.
Trump felvetette, hogy a törvényt kiegészíthetnék Irán és a Hezbollah elleni intézkedésekkel is, amitől Richard Blumenthal demokrata szenátor, a javaslat társszerzője óva intett. „Minden tiszteletem az elnöké, de ő már jóváhagyta ezt a törvényjavaslatot, és véleményem szerint ezzel kellene továbblépnünk, nem pedig megnyitni azt más lehetséges célpontok előtt” – mondta.
Új lendületet kapott a Washingtonban régóta lebegtetett, Oroszország elleni szankciós csomag: egy kedden bemutatott kétpárti törvényjavaslat már nem általános, 500 százalékos büntetővámmal sújtaná az orosz energiahordozók vásárlóit, hanem célzottan, legfeljebb 100 százalékos pótlékot vetne ki az öt legnagyobb vevőre.
A néhai Lindsey Graham szenátor által fémjelzett, most finomított tervezet így elsősorban Kínát és Indiát venné célba, de a listákon Magyarország is szerepel – írja az Investing.com.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már egy méternyi víz hiányzik a Velencei-tóból, és több kisebb patak és tó teljesen kiszáradt
Kedd reggelre 40 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, megdöntve a júniusi mélypontot. A mostani érték több mint tíz centiméterrel alacsonyabb a 2022-es negatív rekordnál is.
Sorra dőlnek a negatív rekordok a Velencei-tónál: kedd reggelre mindössze 40 centiméteres vízszintet mértek Agárdnál, ami azt jelenti, hogy nagyjából egy méternyi víz hiányzik a tóból – írja az Időkép.
Az újabb történelmi mélypont alig három héttel azután következett be, hogy június 24-én hivatalosan is megdőlt a 2022 szeptemberében beállított, 53 centiméteres negatív csúcs.
A drámai apadás hátterében a tartós, csapadékhiányos időjárás és a 30 fok feletti hőmérséklet áll, ami felgyorsítja a párolgást. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban sem várható érdemi javulás, legfeljebb lokális záporok, zivatarok hozhatnak átmeneti enyhülést, de ezek a vízveszteség pótlására már nem elegendőek.
Az alacsony vízállás a turizmust is érzékenyen érinti, a tó partján több strand ki sem nyitott a szezonban, a felmelegedő, sekély víz pedig a vízminőségre is kockázatot jelent.
A probléma nemcsak a Velencei-tavat sújtja, országszerte több kisebb patak és tó teljesen kiszáradt a hetek óta tartó aszály miatt. A Balaton vízszintje is kritikusan alacsony, Siófoknál kedd reggel 64 centimétert mértek. A sekély víz miatt a szervezők kénytelenek voltak módosítani a július végén esedékes Kékszalag vitorlásverseny útvonalát is.
A június 24-i negatív rekord óta a hatóságok a halállomány megmentésére is készülnek. Beavatkozási terv készült, amely szerint szükség esetén mentőhalászatot hajtanak végre, hogy az őshonos állományt megvédjék. A szakemberek egy esetleges hidegfront utáni tömeges halpusztulástól is tartanak.
Dr. Boromisza Zsombor ökológus szerint a jelenség túlmutat a vízhiányon, a tó egy mélyebb, „alkalmazkodási válság” tüneteit mutatja.
A kialakult helyzetre a kormány is reagált, Gajdos László környezetvédelmi miniszter egy külön törvény megalkotását jelentette be a tó megmentése érdekében. Az ökológus szakértő szerint a fő gondot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen, a turisztikai igényeknek megfelelően állandó állapotban tartani.
Nemrég lapunk is a tó partján járt. Az elszomorító helyzetről fotókat is készítettünk. Így néz ki most a tó Agárdnál:
Sorra dőlnek a negatív rekordok a Velencei-tónál: kedd reggelre mindössze 40 centiméteres vízszintet mértek Agárdnál, ami azt jelenti, hogy nagyjából egy méternyi víz hiányzik a tóból – írja az Időkép.
Az újabb történelmi mélypont alig három héttel azután következett be, hogy június 24-én hivatalosan is megdőlt a 2022 szeptemberében beállított, 53 centiméteres negatív csúcs.
A drámai apadás hátterében a tartós, csapadékhiányos időjárás és a 30 fok feletti hőmérséklet áll, ami felgyorsítja a párolgást. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban sem várható érdemi javulás, legfeljebb lokális záporok, zivatarok hozhatnak átmeneti enyhülést, de ezek a vízveszteség pótlására már nem elegendőek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
