SZEMPONT
A Rovatból

„Sokan még az ágyukban feküdtek az otthonaikban” – a megölt iráni tábornokokat teljesen váratlanul érte az izraeli támadás

Iránban nem hitték el, hogy Izrael még az Amerikával folytatott tárgyalások közben csapást indít, arra pedig pláne nem számítottak, hogy milyen mélyen beépültek. Közben a Moszad már üzenetet küldött a megölt parancsnokok helyébe lépőknek is.


Irán vezetői hiába készültek már több mint egy hete arra, hogy Izrael megtámadhatja őket, a péntek hajnali csapás teljesen váratlanul érte őket. A New York Times úgy tudja, az irániak nem számítottak rá, hogy az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások vasárnapra kitűzött következő fordulója előtt megindul az akció. Az erről szóló hírszerzési jelentéseket propagandának minősítették, úgy gondolták, csak így akarnak nyomást gyakorolni rájuk az izraeliek.

Ez vezetett oda, hogy a támadás éjszakáján a vezető katonai parancsnokok nem biztonságos bunkerekben, hanem saját lakásaikban voltak, és ott az izraeli rakéták végezhettek velük. Sokan „még az ágyukban feküdtek otthonaikban” - mondta egy izraeli tiszt a Washington Post újságírójának.

Izrael nemcsak bombázókat vetett be, hanem titkos kommandós egységeket, fegyveres drónrajokat és hétköznapi járművekbe rejtett robbanószerkezeteket is.

Ali Hamenei ajatollah belső körének tagjai és a nukleáris program irányítói közül egyeseket robbanóanyaggal megrakott drónok öltek meg, amelyek lyukat ütöttek a teheráni lakóházak falán.

A támadásokban életét vesztette Mohammad Bageri vezérezredes, Irán katonai főparancsnoka, Hoszein Szalámi vezérezredes, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, és Mohammad Mehdi Tehranchi fizikus, a teheráni Iszlám Ázad Egyetem elnöke.

A „Feltámadó Oroszlán” néven indított hadművelethez Izrael hónapokkal ezelőtt titkos fegyverraktárakat hozott létre Iránban. De az előkészítés még ennél is régebben kezdődött. A hírszerzésnek köszönhetően pontosan tudták, hol vannak a Forradalmi Gárda parancsnokai és a legfontosabb iráni atomtudósok.

Amir Ali Hadzsizadeh tábornok, a Forradalmi Gárda űr- és rakétaegységének parancsnoka és legfontosabb tisztjei ráadásul figyelmen kívül hagyták azt az utasítást, hogy ne tartózkodjanak egy helyen. Teheránban, egy katonai bázison tartottak sürgős haditanácsot, amikor Izrael csapást mért a bázisra. Mindannyian életüket vesztették.

A pénteki támadás során Izrael 200 repülőgéppel több száz bombát dobott le. Lerombolta Irán légvédelmi rendszerének jelentős részét, radarokat, légvédelmi egységeket semmisített meg, és megbénította a ballisztikus rakétákhoz való hozzáférést.

A légicsapások azért lehettek ennyire pusztítóak, mert a bombázók berepülését a Moszad elit egységei a földről segítették. Precíziós fegyverrendszereket telepítettek Irán légvédelmi rakétái mellé, és titokban becsempészett drónokkal vették célba a föld-levegő rakétakilövő pontokat Teherán közelében. Emellett fejlett technológiákat és rejtett robbanószerkezeteket telepítettek járművekbe is, amelyekkel megzavarta az iráni légvédelmet. Az egyik fő céljuk az volt, hogy megsemmisítsék azokat a teherautókat, amelyek rakétákat szállítottak a kilövőállásokhoz. „Egyetlen teherautó megsemmisítésével négy rakétát semlegesítünk” – mondták izraeli források a Post-nak.

A New York Times birtokába került belső üzenetváltásokban dühös iráni tisztviselők kérdezték egymást: „Hol van a légvédelmünk?” „Hogyan fordulhat elő, hogy Izrael odamegy, ahová csak akar, megöli a vezetőinket, és mi képtelenek vagyunk bármit is tenni ellene?”

„Izrael támadása teljesen váratlanul érte a vezetést, főleg a katonai parancsnokok és nukleáris tudósok megölése. Az is kiderült, hogy semmi komoly légvédelmünk nincs” - mondta az amerikai lapnak Hamid Hosseini, az iráni kereskedelmi kamara tagja.

Hosseini szerint az iráni vezetést az is megdöbbentette, mennyire mélyen épülhettek be az izraeliek az iráni biztonsági és katonai apparátusba. Az izraeli titkosszolgálatok évek óta hajtanak végre titkos akciókat és célzott merényleteket Iránban, de a pénteki, több szálon zajló, repülőket és drónokat is bevető támadás teljesen új szintet jelent.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Izrael elérte fő célját, és megsemmisítette a mélyen a föld alatt elrejtett több ezer centrifugát, amelyek a közel fegyverminőségű uránt dúsítják, vagy az eddig már előállított anyagot.

Iránnak két nagy urándúsító létesítménye van. Az egyik a Teherántól mintegy 160 kilométerre délre található Fordow, amit egy hegy gyomrában alakítottak ki, a másik Natanz, ami kevésbé védett helyen áll. A natanzi létesítményt egészen biztosan találatok érték, mert videófelvételek vannak arról, ahogy sűrű, fekete füst gomolyog az épületekből. Fordow azonban valószínűleg sértetlen.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeket a létesítményeket Izrael a levegőből nem tudja elpusztítani amerikai katonai segítség nélkül.

A megsemmisítésükhöz ugyanis szükség lenne az amerikai GBU 57/B „bunkerromboló” bombákra. Ezeket a 14 tonnás és 6 méter hosszú robbanószerkezeteket azonban csak amerikai B-2 bombázókról indíthatják.

A Washington Post megszólaltatott egy szakértőt, aki szerint Irán kevesebb mint egy hét alatt elegendő magas dúsítású uránt tud előállítani egy bombához. Eric Brewer szerint „ha a Fordow még mindig működik, ha az ott tárolt anyagok még épek, akkor ez az idővonal nem változott.” Ugyanakkor ahhoz, hogy ebből ténylegesen nukleáris fegyver legyen, hónapok kellenek, vagy akár egy év is.

Azt katonai szakértők nem zárják ki, hogy Izraelnek megvan a terve Fordow elpuszítására is, például az izraeli különleges erők vagy kiberfegyverek bevetésével.

Az izraeli támadás megkezdésekor Ali Hamenei legfelsőbb vallási vezetőt titkos, ismeretlen helyre vitték. Onnan tartotta a kapcsolatot a megmaradt katonai vezetéssel. Televíziós beszédében kijelentette: Izrael a támadással hadat üzent Iránnak. Miközben bosszút és megtorlást ígért, Irán rakétákat lőtt ki Tel-Avivra és Jeruzsálemre. „Háborút indítottak. Nem hagyjuk, hogy büntetlenül megússzák ezt a bűnt” - mondta.

Péntek reggel Irán 23 fős Nemzetbiztonsági Tanácsa sürgősségi ülést tartott a lehetséges válaszról. A New York Times szerint megosztottság alakult ki arról, hogy mikor és hogyan reagáljanak, és képes-e az ország egy elhúzódó háborúra Izraellel – különösen úgy, hogy a rakéta- és védelmi rendszerük szinte megsemmisült. Az egyik tisztviselő attól tartott, hogy ha Izrael válaszul az infrastruktúrát, víz- és energiaközpontokat támadja, az tüntetésekhez és lázadásokhoz vezethet.

Egy Forradalmi Gárda-tag úgy fogalmazott: Hamenei 40 éves hatalma egyik legnehezebb döntésével szembesült – vagy visszavág, vállalva a teljes háború és esetleges bukása kockázatát, vagy visszavonul, amit bel- és külföldön is vereségként értelmeznek.

„Hamenei nem tud jó döntést hozni. Ha eszkalálja a helyzetet, újabb és még pusztítóbb izraeli válasz jöhet, amibe az Egyesült Államok is bekapcsolódhat. Ha nem tesz semmit, az a rezsim bukását hozhatja” - mondja Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni projektvezetője.

Végül Hamenei parancsot adott a válaszcsapásra. Eredetileg 1000 ballisztikus rakétát akartak kilőni Izraelre, hogy túlterheljék annak védelmét, de az izraeli támadások után nem tudták időben a rakétákat a tárolókból a kilövőállásokba juttatni. Így Irán az első hullámban alig 100 rakétát tudott elindítani. Legalább hét célpontot találtak el Tel-Aviv környékén: három ember meghalt, legalább húszan megsebesültek, több lakóépület megrongálódott.

Azonban Izrael is folytatja saját hadműveletét, amit az iráni légvédelem kiiktatása után szinte kockázatmentesen megtehet. Szombat hajnalban is folyamatosak voltak a dróncsapások és a robbanások Teherán környékén.

A Washington Post szerint a Moszad közben üzeneteket küldött azoknak a másodvonalbeli parancsnokoknak, akik a megölt vezetők helyére léphetnek.

„Volt, akinek cetlit csúsztattunk az ajtó alá, volt, akit felhívtunk – néhányukat a házastársuk számán értük el” – mondta egy izraeli forrás a lapnak.

Az üzenet egyértelmű volt: „Tudjuk, hol vannak, és el is tudjuk érni őket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: