prcikk: Skóciában a gyerekeknek nincs osztályzat az iskolában, és nem kötelezőek az oltások sem | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Skóciában a gyerekeknek nincs osztályzat az iskolában, és nem kötelezőek az oltások sem

Játszva tanulnak, miközben az életre nevelik őket. Nem cipelnek könyveket, viszont sportolnak, zenélnek, és a kicsiket is segítik.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. március 22.



Brigi és férje több mint tíz éve él Skóciában. Nem véglegesnek szánták a kintlétüket, de gyermekeik megszületése után úgy érezték, hogy jobb, ha maradnak. A kezdetekről, a munkájukról, a hétköznapokról és örömökről előző írásunkban olvashattok.

Most arról beszélgettünk, hogy milyen az élete a gyerekeknek, milyen az ellátásuk, hogyan működik az iskolarendszer, mik a követelmények. Meg arról is, hogy miképp működik az egészségügy, mi a helyzet az oltásokkal, a kórházi ellátással, mit tehet a szülő a beteg gyerekkel.

skocia_ (1)

Magyarul beszélünk a gyerekekkel

Andrissal mind a ketten csak magyarul beszélünk a három gyerekünkkel. Ennek meg is volt az eredménye, mert három éves korukra nagyon szépen beszéltek magyarul. Az ovikezdés után tértek át az angolra, és azóta ez lett a nyelvük.

Egymással és velünk is angolul beszélnek, de mi magyarul válaszolunk nekik. Szeretem hallgatni őket, mert igen erős skót akcentusuk van. Ha hazalátogatunk, akkor a nagyszüleikkel magyarul társalognak, az elején akadozva, és akcentussal, de pár nap után belejönnek, és megint jól megy nekik a magyar nyelvű beszélgetés. Ilyenkor velünk is átváltanak magyarra.

A kétnyelvű közeg miatt mikor beszélni kezdtek, vegyesen használták a magyar és az angol szavakat a mondatokban, attól függően, hogy melyik jutott előbb az eszükbe. Mára a két nagyobb már szépen olvas magyarul, nagylányom pedig már elég jól tud írni is.

bagpipes-1665108_960_720

Az ovi nem kötelező

Három és öt éves kor között járhatnak óvodába a gyerekek, de nem kötelező. A csoportok vegyesek, nincsenek életkor szerint szétválasztva.

A kisgyerekekre egyébként is odafigyelnek. Például van egy olyan szabály, hogy amelyik pubba öt év alatti gyerekek is bemehetnek, ott kötelező pelenkázót kialakítani.

skocia_ (2)skocia_ (4)

Az iskola hét osztályos és nincs osztályzás

Az iskolát – a magyar szülőknek tán furcsa – ötévesen kezdik meg a gyerekek. Az általános iskola itt 7 osztályos. A januárban, februárban született gyerekeket vissza lehet tartani, de aki decemberben tölti be az ötödik életévét, annak kötelező megkezdeni az iskolát augusztus végén.

Emese lányom januári, de én nem akartam, hogy évvesztes legyen, ezért négy és fél évesen került iskolába. Persze a suli itt más, mint Magyarországon.

Sokkal lazább, kevesebb a tananyag. A gyerekeknek nincs tankönyvük, a hátizsákjukban határidő napló van, amiben a szülők és a tanárok kommunikálnak egymással.

A munkafüzetüket sem hozzák haza, az is az iskolában marad.

A tanárok változnak, minden évben más tanítja az osztályt. A tananyag is másképp áll össze, negyedévenként más-más témát dolgoznak fel. Emese hatodikos, ő például most a viktoriánus korról tanul. Boti negyedikes, ő a skót Maryvel és a Tudorokkal foglalkozik. Attila elsős, az osztályuk egy skót meséről tanul, amelynek a főszereplője egy kislány, Katie Morag.

suli2suli3suli4

Minden évben téma az egészséges életmód, amit a karácsonyi szünet előtt tárgyalnak, benne például a test tudattal is foglalkoznak. Amúgy az iskola környéke is "egészséges", egy erdő szélén áll, van egy nagy füves pályájuk is, ahol a sportnapot is tartják. Az udvaron pedig el van kerítve a kicsik helye, ezzel is védve őket.

A suliban nincs osztályzat, nem jegyekért tanulnak és nem is buktatják meg a diákokat.

Szinteket mérnek, a gyerek tudását nézik. Minden tanuló a saját szintjének megfelelő csoportba van beosztva, ahol együtt dolgoznak.

Van egy elvárás, hogy hányadikos gyerek melyik szintet kell, hogy elérje. Ha lemaradna, akkor segítik felzárkózni, speciális tanárok foglalkoznak azokkal, akiknek erre szükségük van.

Az év végi bizonyítványban nem osztályzatok vannak, hanem írásbeli értékelés. Ehhez hozzáteszik azt, hogy miben kell még fejlődnie a diáknak. Ez támpontot ad a szülőknek és motiválja a gyereket is.

sdrdav

Külön érdekesség, hogy minden év elején minden osztály ír egy saját szerződést, a diákok és a tanárok együtt belefogalmazzák a tudnivalókat. Olyasmi, mint egy házirend. A gyerekek pedig ennek alapján fel tudják sorolni, hogy mit várnak el tőlük, hogyan kell viselkedniük. És ugyanígy ők is megfogalmazzák, hogy mit szeretnének a tanároktól. A végén pedig mindenki aláírja, és kiteszik a falra. Az elsősök - mivel nem tudnak még írni - a kézlenyomatukkal "hitelesítik" a szerződést.

Játszva tanulnak

A gyerekek így játszva, élményeket szerezve tanulnak, és ezekre később is emlékeznek. Az iskola fő célja, hogy felelősségteljes állampolgárokat neveljenek.

Az itt végzett diákok magabiztosak, sok dicséretet és matricát kapnak. Az iskola „életszagú”, az életre nevel.

Például Emese már háromszor is jelentkezett külön feladatra, ahol olyan kérdéseket kapott, mint egy rendes állásinterjún. Az egyiknél még szóbeli interjú is volt.

A kisebbek segítését is megtanulják. Minden elsős mellé beosztanak egy hetedikes diákot, aki egész évben a társa lesz. Az ő feladata, hogy segítse a kicsit beilleszkedni az iskolai életbe, vagy akár együtt játszanak.

A szülők is segítenek

Az iskolának van egy szülői közössége, és különféle módon segítik a sulit jobbá tenni. Többféle ötletre gyűjtenek pénzt, a bevételből pedig hasznos dolgokat finanszíroznak. Így jutott például minden osztálynak egy-egy laptop. Az iskolában vásárokat, családi társasjátékokat, mozi esteket is rendeznek.

A gimnáziumot 16 évesen végzik el

Itt továbbtanulni csak gimnáziumban lehet, és a diákok a lakóhelyük szerinti gimibe kerülnek 11-12 évesen. Négy év után végeznek, azaz 16 éves korig kötelező az oktatás. Ha valaki tovább szeretne tanulni, annak még további két évet kell tanulnia, és egy magasabb szintű vizsgát tesz le, ami a felvételihez szükséges.

A felsőoktatás általában ingyenes

A felsőoktatás az itt élőknek általában ingyenes, de vannak fizetős szakok is. A tanuláshoz lehet diákhitelt felvenni, amit csak akkor kell visszafizetni, ha a munkába álláskor egy bizonyos szint fölötti a fizetése, tehát szociális alapon működik ez is. Ha valaki diákhitelt vett fel, annak gyerekfelügyeletet is biztosítanak ingyenesen.

sport1

A legnépszerűbb különóra a sport, a zene és a dráma

A szülők sokféle különórára járatják a gyerekeket, de ezek nem korrepetálások. Főleg sport, zene és dráma foglalkozásokra járnak, ezek a legnépszerűbbek. A sporton belül a foci, a golf, a rögbi és az úszás a legnépszerűbb, ide járnak a legtöbben.

Mi is mind a három gyerekünket beírattuk úszni. Boti drámára is jár, Emese pedig jégkorizik és táncol.

A sport amúgy is népszerű Skóciában. Minden júniusban külön sportnapot is tartanak az iskolákban, ahol a gyerekeken kívül a tanárok és a szülők is részt vesznek.

Kötelező az egyenruha

Az iskolákban kötelező az egyenruha. Minden iskolának saját színe és logója van. Az alacsonyabb jövedelmű családok ingyen kapják meg a ruhát.

Háromféle menü van a menzán

A menzán is figyelembe veszik a jövedelmi viszonyokat. Negyediktől kell fizetni érte, de a rászorulók ingyen kapják. A mi megyékben a menzán háromféle menüből lehet választani – ez területenként változik, de nagyjából azonos az elv. Minden héten eldöntheti a család, hogy melyik nap kér menzát, és milyen ételt. Ha a gyerek nem ott eszik, akkor bevisz magának saját uzsonnát.

Menzafelelős ötödiktől lehet a gyerek, erre írásbeli interjúval lehet jelentkezni. Ők segítenek a kisebbeknek, eligazítják őket, kiviszik a tálcájukat. Ők adják ki a desszertet, az italokat.

Az iskolai szünetek változóak

Az iskolai szünetek is változóak, nyáron általában 6, 7 vagy ritkán 8 hétig tart. Ezen kívül februárban és októberben van egy-egy hét, áprilisban és karácsonykor két-két hét szünet, de ezek terjedelme, időpontja is megyénként eltérhet, ahogy a munkaszüneti napokban is van eltérés.

skocia_ (3)

Az oltás nem kötelező, de beadatják a gyerekeknek

Az Egyesült Királyságban az oltások a gyerekek számára nem kötelezőek, rutin oltásnak hívják ezeket, és még senkivel nem találkoztam, aki ne adatta volna be a gyerekének a szükséges oltásokat.

A rutin oltások ráadásul ingyenesek.

Az első oltást két hónaposan kapják, majd három és négy hónaposan. Utána jön az egy éves kori, a következő három és fél évesen jár. Végül kamaszkorban van még oltás.

Az ajánlottak közül a legnépszerűbb az influenza elleni védőoltás, amit a 16 év alattiak, a 65 év felettiek, a kismamák, és az egészségügyi problémával küzdők ingyen kapnak meg. Az öt év alatti gyerekeket időpontra lehet vinni az orvosi rendelőbe, és úgy oltják őket, a nagyobbaknak az iskolában szervezik meg az oltást.

A beteg gyerekkel szabadságra mehet a szülő

Ha a gyerek beteg, arra nem jár külön táppénz. A szülő viszont elmehet szabadságra. A munkavállalók az első három hónapot kivéve 28 hétig kaphatnak táppénzt.

Ha egy gyerekkel kórházba kell menni, akkor egyre több helyen van rá lehetőség, hogy a szülő bent aludhasson a gyerekével egy szobában. Ez nem csak a gyerekkórházakban van így, hanem a felnőtt intézményekben is.

A szülésnél itt is bent lehet az apuka, ha szeretné. Nekem „anyukás” szülésem volt, mert a férjem helyett ő jött be velem a szülőszobára az első gyereknél. A következőknél is velünk volt, de akkor már a gyerekekre vigyázott.

St Andrews2

Gyes, szabadság és nyugdíj a felnőtteknek

A gyerekes családoknál a gyes az első 6 hét bruttó átlagfizetésének a 90 százaléka. A következő 33 hétben 141 font jár, vagy a heti fizetés 90 százaléka.

A dolgozóknak öt hét plusz három nap fizetett szabadság jár, amivel szabadon rendelkezhet. Én is magam döntök arról, hogy mikor megyek szabadságra. Andrisnak négy hét szabija van, mert neki az ünnepnapok is járnak, és ő szintén maga dönthetett eddig is arról, hogy mikor kéri ki a szabadságát.

A nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, a nőknél 60-65 év között van. 2020-ra egységesen 66 évre emelik fel, fokozatosan. Az állami nyugdíj összege kb. a fele a bruttó minimál bérnek. Az államnak viszont van egy programja, amellyel támogat. Ha a fizetésből valaki egy bizonyos százalékkal hozzájárul a nyugdíjához, akkor az állam ugyan annyit ad hozzá. Sokan fizetnek maguknak egy külön magán nyugdíjpénztárba is.

A képek illusztrációk. Fotók: Pixabay, Brigi, Söptei Zsuzsanna


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.


„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor Orbán győri kirohanásáról: Ez nem sok jót ígér a kormányoldalnak
A politikai elemző a közösségi oldalán elemezte a miniszterelnök tegnapi kiabálását. A szakértő szerint a kormányfő viselkedése rombolja az eddig gondosan felépített képet arról, hogy ő a nyugodt vezető.


Török Gábor politológus a Facebookon reagált arra a videóra, amelyen Orbán Viktor az ellene tüntetőknek kiabál Győrben. Az elemző szerint bár azt nem tudni, hogy a kampányban van-e „elbillenés”, de az már látszik, hogy „kibillenés már van”. Török Gábor úgy fogalmazott:

„Ez a hang, ez a szituáció egészen biztosan nem az, ami segíthet a Fidesznek. Ez nem a »biztos választás«, nem a »nyugodt erő« vagy a »stratégiai nyugalom« és nem is a »Magyarország miniszterelnöke« plakátokra tett és évekig gondosan ápolt képe.”

A politológus szerint ha a hátralévő két hét ilyen lesz, az

„nem sok jót ígér a kormányoldalnak”.

Tegnap Orbán Viktor győri országjáró rendezvényét ellentüntetők zavarták meg. A miniszterelnök a Tisza Párt szimpatizánsainak azt kiabálta: „Az ukránok szekerét toljátok, és nem a magyarok mellett álltok!” Az eseményekre reagálva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy értékelte, hogy a miniszterelnök „összeomlott” és „elvesztette a kontrollt”, és szomorú volt az egészet látni.

Eközben egy fekete kabátosokból álló csoport lökdösődött az ellentüntetőkkel, és elállta útjukat. A kormányfői országjárás több állomásán is feltűntek szervezett, feketébe öltözött csoportok, amelyek az ellentüntetőket igyekeztek elnyomni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: