„Senki sem érezheti magát biztonságban” – rettegés uralkodik Pekingben, mióta Hszi Csin-ping a legfőbb tábornokát is félreállította

A Klikk TV című YouTube csatornán készült beszélgetésben szóba került a Nemzeti Bank körüli, 650 milliárdos vagyonvesztéssel kapcsolatos ügy elhúzódása is. Simor András szerint ez sajnos probléma a magyar igazságszolgáltatásban. „A magyar igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető, még akkor is, ha rengeteg tisztességes bíró van, és rengeteg tisztességes ügyész is, meg rengeteg tisztességes rendőr is” - mondta a jegybank volt elnöke.

A volt jegybankelnök Magyar Pétert idézte, aki szerint „a magyar igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben nem működik”. Simor ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen ügyeket vagy leállítják, vagy az igazságszolgáltatásban tudják, hogy nem célszerű az ítéletig eljutni.

Ezt a jelenséget Orbán Viktor egy mondásával kötötte össze. „Hát ugye Orbán Viktornak van egy ilyen mondása, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Na most ez alapvetően a sajátjairól szól: gyakorlatilag aki hűséges a Fideszhez, aki hűséges Orbán Viktorhoz, az bármit megtehet ebben az országban, bármilyen bűncselekményt elkövethet, ennek nem lesz következménye.”

Simor szerint többek között ez az oka annak is, hogy Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, mivel az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon felvetésére, hogy Magyarországon elég lenne öt kereskedelmi bank, Simor úgy reagált, „azért élünk piacgazdaságban, és nem szocializmusban, hogy ne az állam mondja meg, a bankrendszerben, a telekomszektorban vagy az agrárgazdaságban hány szereplő lássa el a lakosságot.”

Elismerte, hogy a nagyobb bankok a mérethatékonyság miatt olcsóbban tudnak működni, de hangsúlyozta a verseny fontosságát is. Szerinte ezt a piacnak kell eldöntenie, nem az államnak. A magyar bankrendszer drágaságát a rengeteg különadóval és a tranzakciós illetékkel magyarázta, amelyeket a bankok a lakosságra hárítanak.

A MOL vezetőinek bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyéről is kifejtette a véleményét. Elmondása szerint az ügy arról szól, hogy a cég vezetői akkor adtak el részvényeket, amikor már tudtak a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de a nyilvánosság még nem. „Ők bennfentes információ, olyan információ birtokában voltak, ami a nyilvánosság számára nem volt elérhető. Amikor ez az információ kikerült a nyilvánosság elé, akkor a MOL-részvény árfolyama nagyot esett” – magyarázta.

A MOL védekezését is ismertette, miszerint korábban is voltak hasonló, de gyorsan javítható leállások. A mostani helyzet szerinte abban különbözött, hogy a javítás elhúzódott, és a cégnek a stratégiai készletekhez kellett nyúlnia.

„Azt megállapítani, hogy a MOL tudatában volt-e már az elején annak, hogy ez nem egy könnyen, gyorsan megjavítható hiba, és hozzá kell majd nyúlni a stratégiai készletekhez, vagy nem – ezt a vizsgálatnak kell kiderítenie, és ez nem lesz egyszerű feladat” – tette hozzá.

„Az zavar különösen, hogy úgy látom, a kormányzó párt alapvetően hazugságokkal téveszti meg a választópolgárokat, és így próbál hatalmon maradni.”

Egyik posztjában több mint tíz ilyen, szerinte hazugságot sorolt fel, amelyek az ukrajnai háborúval és a gazdasággal kapcsolatosak. Kiemelte az orosz olaj kérdését: elismerte, hogy az olcsóbb, de állítja, „ebből a magyar fogyasztó semmit nem érez”. Szerinte a különbözetet a költségvetés és a MOL fölözi le. Arra a kormányzati érvre, hogy ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést, úgy reagált: „ezek szerint a rezsicsökkentés nem ingyen van. Ha így van, akkor ki fizeti a rezsicsökkentés árát? Aki tankol.” Hozzátette, a magyar választópolgár fizeti meg az árát, és a rezsicsökkentést más forrásból, például a propaganda kiadások csökkentéséből is lehetne fedezni.

„Hazugság azt állítani egyrészt, hogy az orosz olaj olcsóságából bármiféle kedvezményt élveznének a magyar autósok, és hazugság azt állítani, hogy ha máshonnan vennénk az olajat, az veszélybe sodorná a rezsicsökkentést” – jelentette ki.

Azzal a kormányzati narratívával kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság gyengélkedése miatt teljesít rosszul, Simor azt mondta, ez csak „részigazság”. Bár a német gazdaság hatással van Magyarországra, szerinte a hasonló helyzetben lévő Csehország és Szlovákia is jobban teljesít.

„A legnagyobb probléma a beruházások drámai, drasztikus visszaesése, ami most már három-négy éve tart.” Ennek okaként az EU-s források hiányát, a szerinte elrontott gazdaságpolitika miatti magas inflációt és a kormány kiszámíthatatlanságát nevezte meg.

Magyarország eladósodottságáról azt mondta: „Eladósodottak vagyunk; veszélyeztetettek akkor leszünk, ha bekövetkezik egy újabb világválság, ami remélem, nem fog bekövetkezni.”

Végezetül a jelenlegi és a korábbi jegybankelnököt hasonlította össze. Véleménye szerint „Varga Mihály teszi a dolgát. Egy jegybankelnöktől ez várható el. Matolcsy nem a dolgát tette.”

Mérő László matematikus, pszichológus a HVG Fülke című műsorában fejtette ki véleményét a magyar politikai helyzetről. Az interjú elején a kegyelmi botrány utáni helyzetet elemezve arról beszélt, miért Magyar Péter emelkedett fel, és miért nem az influencer-tüntetések szervezői közül valaki.

Szerinte ennek az az egyszerű oka, hogy az influencerek nem politikusok. „Tehát egy csomó mindent, ami egy politikushoz hozzátartozik, például azt, hogy szemrebbenés nélkül tudjon hazudni, arra ők nincsenek szocializálva, nem ez a természetes nekik” – fogalmazott. A régi ellenzék felemelkedésének esélytelenségét Bödőcs Tibor egy poénjával illusztrálta, aki arra a kérdésre, hogy miért nem viccelődik a baloldallal, azt válaszolta: „ugyanazért, amiért a paralimpikonokkal sem viccelődik az ember.”

Szerinte Magyar Péter felemelkedése nem volt szükségszerű, de a „paralimpiai csapatból nem emelkedhetett ki senki, az világos.” Mérő László szerint a régi ellenzékből hiányzott az „egészséges önbizalom, egészséges kifejezésmód, és egészséges tanulási készség”, ami Magyar Péterben megvan.

Mérő László beszélt a politikai fogalmak kiüresedéséről is. Szerinte a liberális ellentéte nem a konzervatív, hanem az autoriter, a konzervatívé pedig a radikális. Elemzése során arra jutott, hogy ő maga egy „konzervatív liberális”, ami elsőre furcsán hangozhat, de állítása szerint a konzervatívoknak és a liberálisoknak is legalább a fele ilyen beállítottságú lehet.

A 2022-es választásokról szólva felidézte, hogy szavazatszámlálóként vett részt a munkában Sárazsadányban. Tapasztalatai szerint a választásokat nem az urnáknál csalják el. Azt látta, hogy bár a faluban közel 30% volt az ellenzéki szavazók aránya, a hangjuk egyáltalán nem hallatszott. „Egyszerűen az akkori ellenzéknek nem volt egy mondatnyi olyan mondanivalója, amit egy falusi kocsmába képviselni lehet” – jelentette ki.

Orbán Viktorról azt mondta, külső szemlélőként még mindig egy nagy államférfinak tűnik, de „kétszer egymás után nem mondja ugyanazt”.

Mérő László egyértelmű jóslattal is szolgált a közelgő választásokra. Bár elismerte, hogy korábban tévedett már, most mégis fogadást kötne a Tisza Párt győzelmére. „Én arra fogadok, hogy földcsuszamlásszerű Tisza-győzelem lesz. Kétharmad, és sima kétharmad” – mondta. Ezt nemcsak megérzésre, hanem a Medián kutatásaira is alapozza, melyekben megbízik.

A matematikus szerint a jelenlegi helyzet egy „Gyurcsány–Orbán-korszak” lezárását hozhatja el, amelynek közös nevezője a lopás volt. Bár a kettő között különbséget tesz – a szocialisták idején szerinte „demokratikus lopás” folyt, míg a Fidesz alatt „monopolisztikus” –, a lényeg ugyanaz. Abban bízik, hogy Magyar Péter véget vethet ennek.

Az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatban Mérő rendkívül élesen fogalmazott. „Ezt most nagyon szégyellem, hogy latorállam lettünk. Szó szerint latorállam lettünk” – mondta, utalva a magyar kormány Ukrajnával szembeni politikájára. Szerinte a Fidesz oroszpártisága 2009-ben, egy szentpétervári Orbán–Putyin-találkozón dőlhetett el, de hogy ott pontosan mi történt, azt nem tudni. Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos óvatosabb nyilatkozatait politikai pragmatizmusnak tartja, amit a jelenlegi helyzetben megért.

A választások utáni lehetséges forgatókönyveket elemezve Mérő László drámai jóslatokat fogalmazott meg. Ha a Fidesz nyer, az szerinte általános letargiához és végső soron Magyarország EU-ból való kilépéséhez vezethet. Ha viszont a Tisza Párt győz, de a hivatalos eredmények ezt nem tükrözik, mert nyilvánvaló csalás történik, akkor a legsötétebb forgatókönyvet vázolta fel.

Ha Orbán Viktor veszít, de ragaszkodik a hatalomhoz, az szerinte olyan helyzethez vezethet, mint a román forradalom idején. „Ha nem adja át a hatalmat, valamilyen mondvacsinált dologgal, akkor gyakorlatilag, nagyon durvát mondok, Ceaușescu sorsára jut, mert akkor vér fog folyni.”

Ha viszont a miniszterelnök békésen átadja a hatalmat, akkor Mérő szerint nem kellene börtönbe zárni. Szerinte ez egyfajta alku lehetne. „A legfőbb felelős lesz azért is felelős, hogy az ország polgárháború nélkül megússza. Tehát, hogyha átadja a hatalmat, szerintem megérdemli azt, hogy ez legalább olyan súllyal  essék a latba, mint az, hogy milyen rendszert épített fel” – magyarázta.

Úgy gondolja, Magyar Péter politikai karakterébe beleférne egy ilyen alku megkötése. „Ő tényleg ízig-vérig politikus, most már azt mondom. Tehát ő egy ilyen alkut, amiről én beszélek, valószínűleg szemrebbenés nélkül megköt.”

A Fidesz vagy egy utódpárt visszatérését azonban nem zárja ki, de ennek egyetlen feltétele van. „El tudom képzelni, hogy visszajön, főleg akkor, ha Magyar Péter se válik be, tehát ha Magyar Péter sem valósítja meg a lopásmentes országot. Ha Magyar Péter valóban megvalósítja a lopásmentes országot, akkor nem fog visszatérni.”

Óriási tömeg vonult március 15-én a TISZA Párt kezdeményezésére a Nemzeti Meneten, amelyet Magyar Péterék "rendszerváltó menetként" hirdettek meg. A pártelnök szerint félmillióan vettek részt az eseményen, és két órába telt, mire a menet vége elhagyta a gyülekező helyet, a Deák teret, miközben a Hősök tere már megtelt.

Mi is ott voltunk a TISZA menetén, ahol többek közt arról kérdeztük a résztvevőket, mit gondolnak Orbán Viktor egyik kijelentéséről, miszerint a választás tétje az, hogy ő vagy Brüsszel/Zelenszkij alakít kormányt. A TISZA Párt szimpatizánsai egyértelműen elutasították ezt a felvetést.

– mondta egy férfi. Egy másik megszólaló még élesebben fogalmazott: „Szerintem minden második, vagy minden mondat, ami kijön a szájából, az hazugság, úgyhogy nem tartok semmitől.”

A kormányzati kommunikációban az utóbbi időben rendszeresen összekapcsolódik „Brüsszel”, Ukrajna és a TISZA Párt témája, ezt pedig a megkérdezettek is tudatos kreációnak látják. „Ez azért eléggé nagy csúsztatás. Összemossák az általuk kreált ellenségképet a Tiszával” – vélte egy férfi. Egy másik szerint a jelenség nem új, csupán a célpont változott.

– magyarázta. Egy nő egyszerűen csak annyit mondott: „Felháborít. Mert ennek semmi köze se Zelenszkijnek, sem Brüsszelhez. Remélem, hogy Magyar Péter fog kormányt alakítani.”

A kormány háborús retorikáját a legtöbben demagógiának és uszításnak tartják, és nem hiszik, hogy Magyarország belesodródhatna a konfliktusba. „Én háborút akarok, amikor van egy csomó gyerekem? Én akarom őket háborúba vinni? Normális ember ezt nem hiszi el” – tette fel a költői kérdést egy családapa. Többen is arra hivatkoztak, hogy a NATO-tagság garanciát jelent arra, hogy Magyarország nem fog háborúban részt venni. „Nem lehet háborúba menni. NATO tagország vagyunk. Kizárt dolog, hogy itt bárkit is elvinnének” – jelentette ki egy férfi, aki hozzátette, hogy Rákosi-féle demagógiának tartja a kormány állandó szajkózását. Ezt erősítette meg egy nő is: „Az elmúlt négy évben sem vittek el senkit katonának, és nem gondolnám, hogy a jövőben bárkit is el fognának vinni.” Szerinte ez a narratíva csak a Fidesz-táborban működik, mivel „azokból a sajtóorganumokból tájékozodnak, ahol folyamatosan ezt nyomatják”.

Egy fiatal fiú szerint a helyzet egyértelmű: „Magyarországon nincsen, Ukrajnában van háborús veszély. Ott bombáznak. Itt, Magyarországon béke van.” Egy nő úgy véli, aki elhiszi a háborús veszélyt, az „nagyon buta”. Abban bízik, hogy az ellenzéki tömeg erőt mutat, és „az ép elme győz a rossz indulattal szemben”.

Kérdésünkre, hogy mi történne egy újabb Fidesz-győzelem esetén, a válaszadók sötét jövőképet festettek. A leggyakoribb reakció a kivándorlás volt.

Egy férfi már a célországokat is megnevezte: „Költözés. Költözés. Írország, Svédország, bárhova... Nem lehet tovább tűrni.”

Egy másik megszólaló szerint a Fidesz győzelme esetén ugyanaz folytatódna, ami már 16 éve már tart. „Jobb nem lesz. csak rosszabb” – fogalmazott. Sokan a gazdasági helyzet romlásától és a korrupció folytatásától tartanak. „Tovább fogják folytatni a lopást” – jósolta egy férfi. Egy nő pedig arra figyelmeztetett, hogy szerinte az ország még jobban el fog adósodni.

Ezzel szemben a TISZA Párt győzelmétől a lassú, de biztos talpra állást remélik. Egy nő szerint a folyamat nem lesz gyors:

Ugyanakkor bízik benne, hogy az ország „rövid időn belül” kilábalhat a helyzetből. Egy férfi szerint a feladat nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi is:

Egy másik megszólaló szerint a legfontosabb, hogy a mindenkori miniszterelnök tartsa szem előtt: „a magyaroknak, a népnek jár a tisztelet és a szabadság.”

Török Gábor politológus a Facebookon értékelte a március 15-i kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt Nemzeti Menetét. Álláspontja szerint mindkét nagy párt elégedett lehet, mivel mindkét helyen nagyon sokan voltak, és a rendezvények hozták azt, amit vártak tőlük.

Az elemző szerint a beszédek semmilyen újdonságot nem tartalmaztak. „Félelem és remény. A Fidesznek egyetlen üzenete van: Ukrajna és a háborús félelem. A Tiszának pedig a rendszerváltás és az ahhoz kapcsolt remények. Minden más téma ezeknek alárendelten jelenik meg”

– írja. Török Gábor szerint a mostani helyzet nem a 2022-es választások előtti állapotokat idézi, de fontos különbségek vannak.

– fogalmazott.

A politológus szerint fontos nap volt a március 15-i, a résztvevők megerősödhettek a választásukban, és szívesen hallják, mekkora győzelmet arattak, de – teszi hozzá – vélhetően „nem szívesen hallják, amit a független politikai elemzés erről a napról mondani tud.”

A rendezvények után egyébként mindkét győzelmet hirdetett, és azt kommunikálták, hogy az ő eseményükön voltak többen.