SZEMPONT
A Rovatból

Egymillió embert gyilkoltak meg, mert azt mondták rájuk, hogy csótányok



A gyilkos, akit megszállt az ördög

A szélsőséges hutuk leginkább macsétákkal és botokkal felfegyverkezve támadtak fiatalra, idősre, csecsemőre, terhesre, nem volt semmilyen korlát előttük. Koncoltak, kínoztak. Dokumentumfilmekben megszólalt egy-egy gyilkos, megbánták és nem értik, hogy tehették. Az egyik azt mondta: „Olyan volt, mintha megszállt volna az ördög.”

A túlélők is úgy élték meg, mintha kiszálltak volna a valóságból.

„Hihetetlen, hogy két napja még volt saját szobád, az egyik legjobb egyetemre jársz, másnap meg be vagy zárva egy pici fürdőszobába 7 nővel, a lábadat sem tudod kinyújtani. Beszélni sem lehetett 3 hónapig, mert az az életünkbe kerülhetett volna”

– mesélte megpróbáltatásait Immaculee, egy negyven év körüli nő, aki ma Amerikában él.

Egy hutu lelkész fogadta be őt és társait, a férfi családja sem tudhatta, hogy ők ott bujdokolnak. Enni is csak néha-néha tudtak. A rádióból hallották, mi van odakint.

„Hihetetlen volt, hogy arról beszéltek, milyen nagyszerű eredmény több tízezer ember legyilkolása.” Egyszer kikukucskált az ablakon, amikor tömegével mentek a gyilkosok.

„Látni akartam, kik azok. Csak messziről jöttek lehetnek, kizárt, hogy az ismerőseim köztük legyenek.” De ott voltak többen.

Egy barátja épp azzal büszkélkedett, hogy háromszázkilencvenkilenc emberrel végzett, nagyszerű lenne, ha a négyszázadik lenne a környéken lakó Immaculee.

A lány ezt hallotta, indulattól lángolt a teste, azt érezte, ölni tudna. De nem mozdult, nem tehette bujkáló társai és az őket bújtató lelkész miatt. Egyik nap hallották a rádióból, hogy indul a keresés a bujkálók után. „Az egy új félelem. Nincs mit tenni, csak várni a halálra.” Egyszer bementek a lelkészhez, de nem nyitottak be a fürdőbe, nem hitték, hogy ő rejtegetne bárkit.

Több mint 800 ezer ember csontjai emlékeztetnek, mi történt 1994-ben. Fotó: Maia Martiniak

A kutyákat lelövik, ugye?

Több embertől hallottam, hogy vécében és halottak alatt tudott elbújni. Egy lány negyvenhárom napot töltött sérülten a szétvágott áldozatok között, ahova egy idő után bejártak a kutyák a holttestekből enni. Egy dokumentumfilmben láttam egy férfit sétálni a rothadó testek, csontvázak között pár héttel a népirtás után.

Kendővel az orra előtt, remegve mondta: Más elképzelni vagy beszívni a halál illatát!

Az ENSZ és a nagyhatalmak tétlenül nézték az öldöklést, törzsi háborúnak tartották. A Ruandában élő külföldiek azt hitték, napok múlva véget ér a rémálom, de hetek múlva is folyt a vér. Őket kimenekítettek, a belga katonákat hazahívták.

A kutyákat lelövik, ugye? című filmben egy lelkész sokáig könyörgött az ENSZ-nek, hogy állítsák meg a gyilkosokat. A válasz az volt, hogy nem használhatnak fegyvert, csak önvédelemből.

Majd a belga katonai vezető közölte, hogy lelövik a kutyákat, mert eszik a halottakat. A lelkész csak annyit mondott: "de hisz a maga parancsa szerint csak akkor lőheti le a kutyákat, ha azok lőnek magukra."

Elisee Kongóban volt menekült a népirtás miatt, aztán utcagyerekként tanított utcagyerekeket cirkuszi mutatványokra

Árvákból artista

Ugyancsak ötéves volt az afrikai holokausztként is emlegetett népirtás idején Elisee. Hogy pontosan mi történt, arról nem beszélhet, csak annyit mond, megölték az anyját és a nővérét, Kongóban élt évekig menekültként. Amikor hazatért, újranősült apjához nem mehetett. Utcagyerekként vállfákat készített barátaival, abból vettek ennivalót.

Volt, hogy futotta internetezésre is, és nézhettek videókat, amiből akrobatamutatványokat tanultak. Tizenhét évesen Elisee a kiszáradt füvön, szinte eszközök nélkül tanított más utcagyerekeket cirkuszi produkciókra, és azt is elintézte, hogy egy-egy család fogadjon be pár gyereket, cserébe egy kis ételért, amit Elisee igyekezett megszerezni műsorokkal.

Ezekkel a gyerekekkel töltöttünk egy napot. Bennük béke van. Mindent megköszönnek Istennek, elsősorban azt, hogy élnek.

Fotó: Maia Martiniak

Elisee harminc évesen még mindig öt emberrel él egy házban, pedig szeretne családot, önálló életet. Apja ötgyermekes családjáról ő és a bátyja gondoskodnak. Igen, Elisee nem haragszik az apjára, pontosabban azt mondja, semmi nem változik, ha haragszik „Ezeknek a gyerekeknek meg enni kell.”

Ő az elmúlt években többször járt Európában alapítványokkal, cirkuszi produkciókkal, ellátogatott pár napra Budapestre is. Ott mutattam neki egy filmet a népirtásról. Megbántam. Azt hittem, az idő már begyógyította a sebeit. Talán tíz percig sem nézte, amikor sírni kezdett.

Nem kérdeztem, milyen emlék. Ő pedig csak annyit mondott: „Van, amikor az érzés nagyon megterhelő. Amikor a mellkasodban, a szívedben, az egész testedben érzed a fájdalmat, a tehetetlenséget, akkor sírsz. Aztán megnyugszol” - tette hozzá az Istenben bízó, mindig optimista fiú.

Ruanda szép, zöld és tiszta. Fotók: Maia Martiniak

Béke van-e, lesz-e?

Ruanda összezavart, de mégis nagy szerelem lett. Afrikai országként nekem a harmadik volt, 6 hónap Mozambik és hat hónap Nigéria után. Imádtam, hogy hegyes völgyes és majdnem mindenütt zöld.

A magasból vízelvezető árkok vannak kiépítve sokfelé az utak védelmében. A lehető legszegényebb emberek is igyekeztek megosztani velünk, amijük van. Döbbenetes nyomorból próbáltak kihúzni embereket például egy tehénnel, amit ellés után tovább kellett adni más valakinek az újabb ellésig.

Voltunk egy faluban, ahol használt bicikliket kaptak emberek, és ez tökéletesen megváltoztatta az életüket, mert mehettek így dolgozni és mindent tudtak szállítani. Egy lengyel apácák által vezetett iskolában a vak és az albínó gyerekeket oktatták.

A szépen fejlődő árvaház, amiben ma mezőgazdasági iskola működik. Fotók: Maia Martiniak

Voltunk egy kigaramai árvaházban, ahova rendszeresen jártak külföldi önkéntesek. Egy guatemalai férfi, Victor vezetésével igyekeztek önellátóvá tenni a helyet, az élelem 40 százalékát megtermelték, rengeteg zöldség, gyümölcs és tyúk és disznó is volt. A szuper színes épületek tetején napelem panelek sorakoztak.

Nagyon jól haladtak, amikor a kormány úgy döntött, nem kellenek árvaházak. A gyerekek mehetnek rokonokhoz vagy idegen családokhoz, ahol kapnak majd enni állami segítséggel. 2014-ben be kellett zárni tizenhat év után.

„Minden gyerek és dolgozó összeomlott” – mesélte a ruandai Prince, Victor jobbkeze. Victor nem maradt ott, a német tulajdonos pedig azt mondta, mást kell csinálni. A kikerült gyerekek többségének nem lett jobb a helyzete, sőt. Iskolába sem járatják őket. Prince-nek nehéz időszak volt, sok idegeskedéssel.

Kitalálták, hogy a megerőszakolt kiskorú lányoknak segítenek. Azt hitték, nem lesz sok jelentkező, de félszázan jelentkeztek pár nap alatt. Voltak terhesek és kismamák is, akiknek szállást is adtak. Két év után egy kormányzati ellenőrzés véget vetett a programnak, mondván, ez is olyan, mint az árvaház.

Fotók: Maia Martiniak

Prince-éket börtönnel fenyegették. „Gyomorégés, kórház is volt. Nagyon rosszul voltam.” Aztán a kormány azt ajánlotta, hogy legyen közép-, szakmunkás vagy fogyatékosokat segítő iskola. Végül egy mezőgazdasági iskola lett az árvaházból.

„Nem voltunk erre felkészülve, sose csináltam ilyet, de 5 év alatt sokat fejlődtünk. Az első évben hatvan tanuló volt, most száznyolcvan.” Prince azt szeretné, ha az iskolába is mennének külföldi önkéntesek segíteni, ötletelni, mint régen az árvaházba.

Ő azt mondja, nem felejtheted el, ami történt, de örül, hogy nincs több törzs, ma mindenki ruandai az országban. Az ország sok támogatást kapott. Azt mondja, rá sem ismernék Ruandára, hat év után sem.

Pedig már akkor is volt egy hatalmas, európaira emlékeztető épület, a Ruandai Fejlesztési Tanács. 2009-től az ország gazdasági fejlesztésén dolgozik, külföldi befektetőknek ajánlanak üzletet olyan profi kiadvánnyal, amilyet Afrikán kívül sem láttam.

Prince szerint Ruandában szemét sincs, mert a műanyag zacskókat már majdnem tíz éve kitiltották és a műanyag flakonokat is megválogatják. Hat éve még rengeteg gyereket és felnőttet láttam az utak mentén köveket méretre válogatni építkezésekhez. Szerinte ma már ezt sem látnék.

Egy név nélkül nyilatkozó fiú nem látja ezt a békét. Azt mondja, sok ismerőse meghalt, de nem lehet róla beszélni. Szerinte sok embert megölnek falvakban, de nincs róla hír, hivatalosan beteg volt, baleset történt. Ő az ugandai és a kongói határ lezárásától is tart.

A tévében és rádióban is mindenütt kint van az elnök arcképe. Fotó: Belicza Bea

Nekem sem tűnt békésnek akkoriban, hogy egy kisebb bevásárlóközpontba is táskaellenőrzés után vagy épp motozással lehetett bemenni. Az is feltűnt, hogy a meglátogatott rádióban és a televízióban is szemben találtam magam az elnök képével.

Lehet ez az afrikai kultúra, de épp Paul Kagame érinthetetlen hatalma is. Harmadszorra választották meg 90 százalék fölötti támogatottsággal. Vele vagy nélküle, soha ne szálljon meg többet senkit az ördög Ruandában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk