PDSZ: olyan tanárhiány várható, amit nem tudnak pótolni, és ebből összeomlás lesz

Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”

– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.

A képeken több árulkodó jel is leleplezte a mesterséges intelligencia használatát:

A hiteles felvételeken ráadásul nem is a NAV, hanem a Terrorelhárítási Központ emberei láthatók akció közben.

A HIVE AI-detektor az egyik képet 99, a másikat 85 százalékos valószínűséggel minősítette mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.

A Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót vált ki, az „aranykonvojos” viszont már több mint 170 ezernél jár. Hasonló a helyzet a Borsnál, ahol a 720-as átlaghoz képest a kép több mint 40 ezer reakciót kapott, míg a Metropolnál a 30 alatti átlagos reakciószám 8 ezer fölé ugrott.

A valós esemény március 5-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóúton feltartóztattak két páncélozott járművet. A kormányzati kommunikáció szerint a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt jártak el. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében”. A NAV közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”.

Az Oscsadbank közölte, hogy a járművek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába, minden szükséges dokumentum birtokában. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az akciót „állami zsarolás és állami terrorizmus”-nak minősítette. A hét ukrán állampolgárt másnap este szabadon engedték és Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt vagyon azonban Magyarországon maradt. Az ügyben a kormány március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a vagyon visszatartását a vizsgálatok lezárultáig.

A készpénz- és nemesfémszállítmányok közúti mozgatása egyébként nem szokatlan az ukrán légtér 2022-es lezárása óta. A politikai célú, jelöletlen mesterséges intelligencia-tartalmak használata szintén nem új jelenség a kormányzati kommunikációhoz köthető felületeken; 2025-ben egy háborús képsorokat imitáló, kormányzati oldalon megosztott AI-videó váltott ki vitákat.

Via 24.hu

Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.

– írta a hvg.hu.

Az „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címet viselő határozat több pontban is felszólítja a kormányt. Ezek szerint

A dokumentum szerint a kormánynak fel kell lépnie az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben, és nem járulhat hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez sem.

A javaslat benyújtása óta ráadásul még jobban eldurvultak az ukrán–magyar kapcsolatok. Élesedett a Barátság kőolajvezeték körüli politikai vita, a Fidesz kampányában pedig aktívan használja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „megfenyegette” Orbán Viktor miniszterelnököt. Ehhez társult legújabban az ukrán állami pénzszállítmány botránya, ami miatt már törvényt is módosítanának. A határozat a kormány és a Fidesz Ukrajna-ellenes politikai hecckampányába illeszkedik, amellyel a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit mondatják ki az Országgyűléssel.

Ukrajna már a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján is téma volt. Akkor Orbán Viktor Brüsszel–Kijev-tengelyt emlegetett, és arról beszélt, hogy szerinte „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”

Fizetett hirdetésekben terjeszti a kormány üzeneteit a Facebookon egy, a Fidesz-közeli Digitális Polgári Körökhöz köthető szervezet, amely a kampányhoz kamuprofilokat használ. A Meta Hirdetéstárának adatai szerint a hirdetéseket legtöbbször a Morális Forráskód Nonprofit Kft. fizette. A cég a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány tulajdonában áll, amelynek kötelékébe tartozik a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség is. Ez az ügynökség a nyíltan Fidesz-támogató Digitális Polgári Körök háttérszervezeteként működik. A három szervezetnek ugyanott van a székhelye is – írta a Telex.

Egyetlen kivétellel egy Németh Benedek nevű magánszemély állta a hirdetés költségét. A lap szerint ő azonos lehet azzal a Németh Benedek Áron fideszes aktivistával, akit korábban a trollhálózat egyik lehetséges irányítójaként neveztek meg. A 444 korábban névtelen belső forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a hálózatot a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség irányíthatja.

Új fejlemény, hogy a hálózat néhány oldala hirdetni kezdett, noha a közéleti-politikai témájú hirdetések az Európai Unióban elvileg tavaly október óta tiltólistán vannak a Facebookon. A „Pálházi Milán” nevű oldal – amelynek profilképén rajta maradt a Gemini mesterséges intelligencia logója – két hirdetése március 6. óta több mint 1,4 millió embert ért el. A „Tamás Lakihegyi” nevű oldalon öt aktív hirdetés fut, szintén március 6. óta, ezek összesített elérése meghaladja az egymilliót. A hirdetések összesen mintegy 2,53 millió megjelenést generáltak.

Ezekben feltűnik Szécsi Zoltán vízilabdázó olimpiai bajnok, aki a kormányt dicséri, Hal Melinda, az MCC kutatásvezető pszichológusa, valamint egy szobafestő, aki arról beszél, hogy tíz évet élt Németországban, de hazaköltözött, mert „a németek ráléptek a brüsszeli útra”, és itthon több lehetősége van a boldogulásra.

Érdekesség, hogy a Szécsi-féle videó egyik hirdetését a Facebook pár óra után eltávolította politikai tartalomra hivatkozva, miközben ugyanannak a videónak egy másik változata négy nap és 1,2 millió megjelenés után is aktív maradt.

A kampány költsége iparági becslések alapján 2,5 és 7,6 millió forint között lehet. A Telex megkereste a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt, de egyelőre nem kaptak választ.

Drasztikus áremelkedéstől tarthatott az a férfi, aki egy Pest vármegyei kúton kannákba tankolta a benzint hétfő este, alig pár órával a védett ár bevezetése előtt – írta a Blikk. A félelme alaptalannak bizonyult, éjjel ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely a 95-ös benzin árát 595, a dízelét 615 forintban maximálta. Az árstop visszavonásáig ennél drágábban nem árulhatják az üzemanyagot a magyar kutak.

A rendelet szigorú feltételeket is szab: a kedvezményes ár csak a járművek tankjába töltött üzemanyagra érvényes, kannába már nem, és a külföldi rendszámú autók sem élhetnek vele. A kormány a nagykereskedelmi árakat is a kiskereskedelmi szinten fagyasztotta be, az ellátásbiztonság érdekében pedig a stratégiai készletekből 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadítanak fel. Emellett az üzemanyagok kivitelét előzetes miniszteri engedélyhez kötötték, a jövedéki adót pedig ideiglenesen csökkentették.

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu vezetője szerint

A büntetést nem kockáztatták, ezért nem nyitottak ki, amíg tart az adminisztráció.

Bujdos Eszter most nem tart ettől, a szakértő szerint a mostani rendelet finomhangoltabbnak tűnik a készletek felszabadítása, az importtilalom és az adócsökkentés miatt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a rendszer korlátaira is.

A horvát vezetéken lehetne orosz olajat behozni Magyarországra, de ezt az EU-s szankciók tiltják. A százhalombattai finomító pedig jövő év végéig nem tud más olajat gazdaságosan feldolgozni. Ugyanannyi nem orosz olajból az átalakításig kevesebb üzemanyag nyerhető ki Százhalombattán, a magasabb költség pedig az árakat növelné” – magyarázta az összefüggéseket a szakértő.

A kormány az intézkedést a magyar autósok, vállalkozások és gazdák védelmével indokolta a nemzetközi piaci hatásokkal szemben. Ellenzéki oldalról a Tisza Párt elnöke úgy reagált, hogy ársapka helyett célzott adócsökkentés lenne indokolt.