A Rovatból

„A pasim a nyaralásunkon rúgott ki – életem legklasszabb utazása lett, egyedül”

„Tíz nap után közölte, hogy még csak egy kontinensen sem akar velem lenni. Felrakott a vonatra, és akkor valami váratlan történt.”
Anita Senaratna/Huffington Post. A címkép illusztráció: Pexels - szmo.hu
2019. február 15.


Link másolása

Anita Senaratna, a fiatal ausztrál újságírónő a Huffington Post oldalán osztotta meg a sztoriját: hogyan fordította a javára élete legfájdalmasabb szakítását. Íme néhány részlet a valóban tanulságos írásból:

"A barátommal épp egy vidám, baráti kocsmázás után sétáltunk vissza a berlini hotelünkbe. Tíz napja érkeztünk meg Európába, és a párizsi landolás óta szinte végig azt éreztem, hogy mintha nem is lenne velem. Távoli volt, kelletlen, nyűgös. Igyekeztem jókedvre deríteni, sokat csacsogtam, viccelődtem. Azon a berlini estén tűnt először jókedvűnek, még a kezemet is megfogta. Amikor rádöbbentem, hogy tíz napja ez az első alkalom, hogy ezt megtette, csendben elsírtam magam. És akkor nekem támadt:

"Mindig ezt csinálod! A fenének jöttem el ide veled! Állandóan úgy viselkedsz, mint egy nyűgös kismacska! Egyszerűen nem bírom ezt tovább. Iszonyú ragadós vagy."

Ragadós. Teljesen lefagytam a szótól. "Ragadós, igen? Akkor figyelj!" - válaszoltam, majd intettem egy mellettünk elhaladó taxinak, beültem, és visszamentem a szállodánkba. Tudom, gyerekes ötlet volt, de legalább jólesett. Mikor ő is hazaért, már nyugodtan vártam az "ítéletet". Nem változtatott a döntésén, felsorolta az együtt töltött másfél évünk összes rossz emlékét, vagy inkább az én bűnlajstromomat.

Hogy állandóan bő ruhákban járok, ami nem nőies. Hogy ezt az utat is én erőltettem rá. Hogy tele vagyok bizonytalansággal, és nem is tudja, milyen a valódi énem. Szóval szakított velem.

Mivel már volt egy öt napos szobafoglalásunk Prágába, feltett a vonatra. Ő visszautazott Párizsba, hogy onnan hazarepüljön. Ültem a vonaton, még csak az ablakból se mertem rá kinézni. A telefonomat babráltam. Aztán elindultunk, én pedig az állomáson vett kis üveg fehérbort iszogattam, és a telefonomban a közös képeinket nézegettem. Fogalmam sem volt, mit tettem, amivel azt értem el, hogy már egy kontinensen sem akart velem lenni. Úgy éreztem, másfél évig támogató, szerető barátnője voltam. Nem hisztiztem, csak azt tettem néha szóvá, ha az utolsó pillanatban lemondta egy-egy közös programunkat, mert ez gyakran megesett. Nagyon elfoglalt volt. De szerettem a családját, sok közös élményünk volt, például imádta, amikor felolvastam neki otthon, este.

Aztán ott, a vonaton egyszer csak felnéztem. Ki, az ablakon. Gyönyörű volt a táj. A távolban hegyek, egy városka apró házai, mellettünk egy sötét vizű tó. És akkor történt valami. Elhatároztam, hogy azt a néhány hetet, amit még Európában töltök - ezúttal már szingliként - nem azzal töltöm, hogy a tönkrement kapcsolatom romjai fölött kesergek. Sokáig gyűjtöttem erre az útra, ki fogom élvezni minden percét.

Fantasztikus volt. Mászkáltam Prága kanyargós kis utcáin, rengeteg új barátot találtam a budapesti romkocsmákban, ahol a világ minden részéből hozzám hasonló utazók sereglettek össze, csaptam egy nagy curry-estét néhány londoni fiatallal, akiket a szállásomon ismertem meg, és elmentem egy Harry Potter-túrára.

Aztán hazarepültem. És rájöttem, hogy az a pár "szingli" hét Európában segített visszatalálni ahhoz a lányhoz, aki régen voltam. Aki bármit szívesen kipróbál, hogy aztán írhasson róla. Aki nem lesz folyton ijedt kismacska. Aki nem figyeli állandóan, hogy a pasijának mi a jó, mitől gurul be, vagy lesz rosszkedvű. Nyilván követtem el hibákat a kapcsolatomban, de ezen már kár keseregni. A válaszokat úgysem kapom meg soha.

Ez öt éve történt. Azóta persze már csak mosolygok az egészen. Vörösre festettem a hajam, nőiesebb ruhákban járok, és megtaláltam a hivatásomat: az írást. Sokat randizom, de nem köteleztem el magam. Kivárom azt, aki elfogadja, aki vagyok, aki tud szeretni egy lányt, aki egy óriási kudarc után építette fel újra önmagát, és aki többé senkinek nem akar megfelelni. A pasim egyébként utána még hónapokig írogatott nekem, hogy mennyire bántja a szakításunk, nem így akarta, stb. Egy szót sem válaszoltam neki.

Nem bántam meg semmit sem."

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Glad I’m not scared of heights #latergram #bonditocoogeewalk

Anita Senaratna (@anitasenaratna) által megosztott bejegyzés,


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kiderült: ez a testrész árulkodik a férfi nemi szerv méretéről, megdőlt a láb- és kézméret elmélet
Kutatók alaposan megvizsgálták a témát, és kiderítették, hogy az eddigi teóriák hibásak voltak, mert egy egészen más testrész mérete mutatja meg a férfi nemiszerv méretét.

Link másolása

Megcáfolta egy tanulmány a korábbi teóriákat. Sokáig úgy tartották, hogy "nagy láb, nagy pénisz", de a kéz méretből is többen következtetéseket próbáltak levonni.

Japán kutatók azonban most új testrészt találtak: szerintük az orr mérete szorosabb összefüggést mutatott a péniszmérettel.

Vizsgálatuk alapján az derült ki, hogy

a nagyobb orrú férfiaknak átlagosan legalább 5,3 hüvelyk, körülbelül 13,5 centi hosszú volt a pénisze merev állapotban, míg a kisebb orrú férfiaknak 4,1 hüvelyk, azaz 10,4 centi.

A tanulmányt Dr. Rena Malik, egy Beverly Hills-i sebész értékelte a Diary of a CEO podcastnek - írja a The Sun. A szakember szerint a tanulmány megcáfolta a láb- és péniszméret közti összefüggéstt.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy harminc év alatt változott a férfi nemiszerv mérete, 25 százalékkal nőtt, így a 12,2 centiről 15,2 centire nőtt.

Aa Basic and Clinical Andrology című szaklapban megjelent tanulmány arról írt, hogy 124 férfi boncolásából származó adatok alapján nézték a nemi szerv és más testrészek méretének összefüggését, és itt is az derült ki, hogy a lábméret nem befolyásoló.

A kutatók szerint már az anyaméhben eldől a pénisz mérete, ami független a férfi korától, magasságától és súlyától.

Dr. Malik sebész szerint a pénisz növelhető, mert megfelelő húzóeszközzel akár két centivel is nagyobb lehet.

Egy másik tanulmány még egy összefüggést talált: az Asian Journal of Andrology című szaklapban publikáltak szerint a férfiak mutató- és gyűrűsujja közötti méretkülönbség is megmutatja, mekkor a férfi pénisze. A dél-koreai Gachon Egyetem munkatársa azt közölte: „A pénisz méretével összefüggést mutat a férfiak gyűrűsujja és mutatóujja közötti hosszkülönbségnek. Adataink szerint minél rövidebb a mutatóujj a gyűrűsujjhoz képest, annál hosszabb a pénisz".

Forrás: RTL.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
Figyelték a billentyűzetét, majd kirúgták, miután kiderült, hogy alig dolgozik
Az ausztráliai tanácsadó óránként átsimogatta a billentyűzetet, több napon egyáltalán nem is dolgozott, és néha még a megbeszéléseken sem vett részt. Ezután még neki állt feljebb.

Link másolása

Kirúgtak egy otthonról dolgozó nőt, miután a munkáltatója ellenőrizte a billentyűleütéseit, írja a Unilad. Suzie Cheikho közel húsz évig volt Ausztrália legnagyobb biztosítótársaságának tanácsadója, mielőtt kiadták az útját.

Cheikhót két évvel ezelőtt már figyelmeztette az Insurance Australia Group (IAG), hogy javítson a teljesítményén. Ezután kezdték monitorozni a nő billentyűleütéseit otthoni munkavégzés közben.

Kiderült, hogy a tanácsadó képtelen betartani a vállalt határidőket, nem készültek el a rábízott biztosítási dokumentumok sem, ezután döntöttek az elbocsátása mellett.

Suzie Cheikho munkavégzését 49 napon át figyelte a cég, az eredmények pedig lehangolók lettek. A tanácsadó ebből csak két napon tudott pontosan munkába állni, miközben 29 olyan nap is volt, amikor korábban fejezte be a munkavégzést. A biztosítótársaság adatai szerint négy napon egyáltalán nem csinált semmit, ráadásul a többi napon sem szaggatta szét az istrángot: átlagosan óránként 54 alkalommal nyomott meg valamilyen billentyűt a számítógépén. Csak hogy legyen összehasonlítási alapunk: a cikk előző mondata szünetekkel együtt 216 billentyűleütésből állt.

Amikor mindezzel szembesítették, Cheikho azt mondta: egy percig sem hiszi el, hogy a technológia által mért adatok valósak, és soha nem fordult elő olyan, hogy ne dolgozott volna. Az adatok láttán a nő azt mondta, hogy személyes traumák érték, talán ez befolyásolhatta kedvezőtlenül a munkavégzését és a mentális egészségét. Állítása szerint erről tájékoztatta feljebbvalóit is, majd az orvosnál töltött időt később bepótolta.

Suzie Cheikho a történtek után pert indított volt munkaadója ellen, a pert azonban elutasították. Az ausztrál munkaügyi bíróság megállapította, hogy a nő valóban határidőket hagyott figyelmen kívül, nem vett részt megbeszéléseken, ezen felül gyakran nem volt elérhető sem.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Végtelen hosszú sorban álltak a fehérváriak – ott is megnyitott a Simon's Burger
A burger-lánc megnyitóján hatalmas tömeg várakozott, volt aki órákkal előbb érkezett, csak azért, hogy az elsők között lehessen. Igaz a cég nagy akciót is hirdetett.

Link másolása

Hatalmas tömeg gyűlt össze Székesfehérváron az Alba Plázában, ahol megnyitott a Simon's Burgerező.

Az nyitásra nagy akciót hirdettek. Azt ígérték, hogy az első 500 vendég ingyen sajtburgert kap. És ajándékokkal és merch-el is csábították a burgerezni vágyókat. Az Instagramon közzétett képek szerint volt, aki már reggel ötkor kelt, hogy elsők között lehessen a sorban.

A délután közzétett videó szerint pedig hatalmas tömeg gyűlt össze, végtelen sorban álltak a plázában, hogy megkaphassák a burgert.

Egy hete Győrben nyitottak üzletet, ott szintén nagy sorok álltak. Sőt, most azt is bejelentették, hogy hamarosan Szeged következik.

VIDEÓ: A tömegről


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Belenézett a főnök a dolgozók híváslistájába, majd ki is rúgott három home office-olót
Az ausztráliai értékesítők eleinte 15 percenként hívták az ügyfeleket, majd ezt fokozatosan kitolták két órára. Volt olyan szakasza a napnak, amikor egyáltalán nem csináltak semmit.

Link másolása

Arra gyanakodott egy ausztráliai értékesítéssel foglalkozó cégvezető, hogy néhány otthonról dolgozó alkalmazott kevesebbet dolgozik az elvártnál. A főnök ezért belenézett a dolgozók híváslistájába, a kutakodásnak pedig az lett a vége, hogy három embert is kirúgott, írja a Unilad.

A cégvezető akkor fogott gyanút, amikor a home office-ban dolgozók munkahelyi chatelése egyre passzívabb lett, a e-mailekre adott válaszok is egyre lassabban érkeztek meg, időnként pedig nem is reagáltak az értékesítők, ha hívták őket.

Az eleinte 15 percenként tervezett munkatelefonok egy idő után 20 percenként valósultak csak meg, aztán már csak félóránként, majd néha kétórás szünetek is előfordultak, de olyan is akadt, amikor egyszerűen semmit sem csináltak.

A problémás dolgozók egy idő után már naplót sem vezettek arról, hogy milyen feladatokat végeztek el és milyen ügyfeleket hívtak fel.

A főnök másfél évig figyelte a dolgozókat, mielőtt úgy döntött, hogy hármuktól is megválik. Szerinte a munkatársai tisztában voltak azzal, hogy nem könnyű jó munkaerőt találni, és ezt kihasználva lazsálni kezdtek. Azonban egyre többet lógtak, ami végül az elbocsátásukhoz vezetett.

Nem ez volt az első eset az utóbbi időben Ausztráliában, hogy egy otthonról dolgozó kollégának a munkavégzés mennyisége miatt mondtak fel:


Link másolása
KÖVESS MINKET: