SZEMPONT
A Rovatból

Ott állt anyám, machetével a kezében, mert kitört a világháború

A szegedi Pszichiátriai Klinikán két éve kifejezetten családtagoknak szóló csoportot indítottak, amelynek célja, hogy a skizofrén szeretteik gondozása miatti lelki terheket, traumákat könnyebben viseljék és dolgozzák fel.
Mizsur András írása az Abcúgon, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2018. július 18.


Link másolása

Súlyosabb formáiban a skizofrénia nemcsak a beteg életére ró hatalmas terhet, hanem az egészséges családtagokéra is: sokszor maguk is depresszióval vagy szorongásos panaszokkal küzdenek. Nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is megterhelő a helyzet, hiszen állandó gondozásra szorul a beteg. A stigmatizáció miatt alig tudnak ezekről a megpróbáltatásokról nyíltan beszélni, az egészségügyi rendszer pedig nehezen tud mit kezdeni a hozzátartozók traumáival. A szegedi Pszichiátriai Klinikán felismerték a problémát, és két éve egy kifejezetten családtagoknak szóló csoportot indítottak.

Edina tizenhárom éves volt, amikor közölte vele az orvos, hogy az anyja skizofrén. Tárgyilagosan elmondta neki, hogy a betegség gyógyíthatatlan, gyógyszerekkel ugyan stabilizálni tudják anyja állapotát, de mindig lesznek nehezebb időszakai.

“Ültem az asztalnál, és úgy éreztem, én lettem az anyuka.”

Rendszerint tavasszal anyjának mindig volt egy nagyobb összeomlása, ilyenkor elhatalmasodtak rajta a tévképzetei, ezért bevonult valamelyik kórház zárt osztályára, hogy jobban legyen. Az egyik ilyen összeomlása alkalmával szembesítették Edinát anyja betegségével. Csak utólag tudta meg, hogy néhány hónapos csecsemő korában anyjának volt egy öngyilkossági kísérlete is. Valószínűleg már akkor depresszióval küzdött, de a gyerekei miatt sokáig tartotta magát.

Nem szabad közel engednie

Edina egyedül maradt ezzel a teherrel; az orvosok sosem kérdezték meg tőle, hogyan érzi magát, segít-e neki valaki. Szülei korábban elváltak, bátyja az apjához költözött, ő pedig maradt az anyjával. Edina döntése volt, hogy így legyen, bár érezte, hogy az anyja mellett nehezebb lesz.

A hétköznapokban teljesen jól funkcionál az anyja: bevásárol, főz magára, eljár szórakozni. Edinának mégsem szabad elfelejtenie, hogy mégiscsak egy skizofrén betegről van szó.

“Amikor jól van, nagyon erős bennem a vágy, hogy közel engedjem és olyan igazi anya-lánya kapcsolat legyen. Na, ezzel kell vigyázni.”

Könnyen kibillenhet ebből az állapotból, ha valamiért – a mellékhatások miatt, vagy mert egyszerűen annyira jól érzi magát – nem szedi rendesen a gyógyszereit.

Sosem volt veszélyes másokra, kizárólag magára. Amikor a kényszerképzeteit megpróbálja összeilleszteni a valóság darabjaival, abból mindig az jön ki, hogy körülötte forog az egész világ. Egyszer meg volt győződve, hogy a műsorvezető azért viselt piros felsőt a tévében, mert előző nap tett egy megjegyzést valamire. Volt, hogy hetekig konyhakéssel a táskájában járt, mert a kényszerképzetei miatt attól rettegett, hogy megtámadják. Egyszer napokra eltűnt, nem vette fel a telefont. Amikor elmentek a házához, be volt zárkózva és teljes sötétségben, a leghátsó szobában állt a kezében egy machetével. Azt képzelte, hogy kitört a világháború és jöttek érte.

Természetes érzés, hogy gyűlöli az anyját

Emiatt is hihetetlenül megterhelő az anyja betegsége: nehezen viseli, ha nem ő van a középpontban. Edinának keserves munkával kellett megtanulnia, hogy ne ugorjon minden hívására, mert különben sosem lesz normális élete és saját családja. “Nem rá kell haragudni, hanem a betegségére, az csinálja ezt vele.” Nem könnyű ezeket a rossz érzéseket feldolgozni, sokszor óhatatlanul úgy érezte, bárcsak vége lenne már valahogy. Sokat segített neki, amikor egyszer beírta a Google keresőjébe, hogy “schizophrenic mother”: a kidobott beszámolókból látta, hogy nincs egyedül ezekkel az érzésekkel. Teljesen normális és megbocsátható, ha néha azt érzi, hogy gyűlöli az anyját. Érdekes módon mindezek ellenére sosem tartotta rossz anyának.

“Nagyon jó ember és anya volt. Amikor az tudott lenni”

- mondta. Szerinte, ha nem így lenne, akkor nem bírta volna ki mellette gyerekkorában.

Egészen tizenkilenc éves koráig élt együtt anyjával. Onnantól kezdve bátyjával közösen gondozták, mert rájöttek, hogy mindkettőjüket érinti ez a helyzet. Hatalmas mázlinak tartja, hogy el tudott költözni otthonról, mert saját bevallása szerint addig nem volt rendes élete: kevés barátja volt, nem ismerkedett fiúkkal, nem feszegette a határait. Senkinek sem beszélt anyja betegségéről. Nem a szégyen miatt, azt gondolta, hogy úgysem értenék. “Kirekesztettségben éltem, mert annyira más gondjaim voltak.” Igyekezett mindent tökéletesen csinálni, nehogy kudarc érje. Ez abból is adódott, hogy neki kellett észnél lennie. Gyerekként nem érezte úgy, hogy anyja betegsége bármitől is megfosztaná. Már felnőtt fejjel ismerte fel, hogy egy csomó dologból mégis kimaradt ezáltal.

Mára elfogadta, hogy anyja betegsége az ő személyiségén is nyomot hagyott. Második gyereke születése után jött rá, hogy ezzel valamit kezdenie kell, különben bele fog őrülni. Többször azon kapta magát, hogy neheztel saját gyerekeire, ha segítségre volt szükségük.

“Azonnal bepánikolok, ha azt érzem, valaki függ tőlem.”

Pszichológusa segítségével sikerült megfejtenie, hogy ez azért van, mert túl korán kellett az anyjáról gondoskodnia. A szakember szerint így is csoda, hogy ezzel a háttérrel Edinának nem lettek komolyabb problémái. Visszagondolva úgy látja, anyjának is segített volna, ha a gyógyszerezés mellett valaki a lelkével is foglalkozik. Néhány éve találtak egy orvost, aki rendszerként tekint anyja betegségére; őt és a bátyját is bevonja a kezelés folyamatába.

Senki sem foglalkozik a család traumájával

Álmos Péter, a Szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikájának orvosa Edinához hasonlóan nagy hiányosságnak tartotta, hogy a pszichiátriai betegek hozzátartozóival való kapcsolat szinte kizárólag a betegről szól: az orvos tájékoztatja őket a betegség természetéről és a felírt gyógyszerekről. Arra azonban már nem jut figyelem az erőforráshiányos állami egészségügyben, hogy a családtagok eközben óriási traumát élnek át, hiszen kiderül, hogy gyerekük vagy szülőjük jó eséllyel gyógyíthatatlan beteg. Elveszíthetik azt az embert, akit addig ismertek.

Pedig felmérések azt mutatják, hogy nemcsak a pszichiátriai betegek jelentenek komoly gazdasági terhet a társadalom számára. Hanem a hozzátartozóik is: rosszabbul teljesítenek munkahelyükön, nem képesek befejezni tanulmányaikat. Ezenfelül a depresszió kockázata is megnő körükben, ami tovább ront helyzetükön. Nagy-Britanniában ezért külön programot (“gondozni a gondozót”) indítottak az egészséges családtagok támogatására, mondta Álmos Péter. Magyarországon körülbelül 50 ezer fő diagnosztizálható skizofréniával, de még többen vannak, akik valamilyen formában kapcsolatba kerülnek a betegséggel.

Így született meg a szegedi klinikán egy kifejezetten hozzátartozóknak szóló nyitott csoport ötlete. Álmos Péter tudomása szerint hasonló kezdeményezésre alig van példa a magyar egészségügy rendszerén belül. Az erőforráshiány mellett ennek az az oka, maga az egészségügyi rendszer sem teszi egyszerűvé, hogy hivatalos kereteket és a finanszírozást találjanak, hiszen a hozzátartozók nem számítanak betegnek. A szakemberek így szabadidejükben vezették a foglalkozásokat. Húsz-huszonöt hozzátartozó járt a csoportba, elsősorban szülők, jellemzően anyák, de testvérek és skizofrén szülők gyerekei is részt vettek rajta.

Kizárólag pszichológusok dolgoztak a csoportban, orvosok nem; pont azért, hogy ne a betegről legyen szó, hanem a családtagok problémáiról.

Ez azért volt különösen fontos, mert a pszichiátriai betegségek esetében a feldolgozatlan érzések krónikus stresszhelyzetet teremtenek, aminagyban növelik a visszaesés esélyét, mondta Álmos Péter. Márpedig a családtagok többsége évtizedek óta képtelen volt arról beszélni, milyen egy skizofrén mellett élni. Többek között az erős stigmatizáltság miatt hallgatnak, viszont a csoportban végre megoszthatták másokkal tapasztalataikat.

Rettegett a saját fiától

Az első alkalmakon csak úgy ömlött belőlük a panasz. “Húsz éve kimondatlan problémahalmazok jöttek elő” – mondta Gál Bernadett Ildikó, a csoportot vezető egyik pszichológus. A folyamatos stressz mellett nem ritka, hogy a hozzátartozók maguk is depresszióval vagy különböző szorongásos panaszokkal küzdenek. Ugyanakkor a skizofrén családtag sok esetben nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is hatalmas terhet ró a hozzátartozókra, hiszen gyakran képtelen teljes értékű munkát végezni és közben állandó gondozásra szorul.

Mária rendszeresen eljárt a hozzátartozói csoportba. Sokat jelentett neki, hogy végre valahol kibeszélhette a bajait. Új ismerősei lettek, aki hasonló helyzetben vannak. A nyugdíjas nő egyedül gondozza majdnem negyven éves paranoid skizofrén gyerekét. Húszas éveinek elején vált egyértelmű, hogy a fiával gond van. Kitalálta magának, hogy üzleti tárgyalása lesz, máskor meg volt róla győződve, hogy a svájci titkosszolgálat megfigyeli. Később agresszívvá vált, magában beszélt, mindenféle rögeszméi voltak.

“Rettegtem a saját fiamtól. Volt, hogy be sem engedtem a lakásba.”

Többször is rendőrökkel kellett bevitetnie a zárt osztályra. Lehetőleg éjszaka, nehogy a szomszédok meglássák. Lányát is megviselte fia betegsége. Egyszer úgy találtak rá a tanárok az iskola vécéjében, hogy zokogott. Mária kénytelen volt beíratni egy kollégiumba, csakhogy kimenekítse az otthoni helyzetből. Mostanában annyival jobb a helyzet, hogy fia önként vállalja a gyógyszeres kezelést. Korábban képtelen volt elfogadni, hogy segítségre van szüksége. Ez akkor változott meg, amikor meghalt az apja és rádöbbent, hogy könnyen magára maradhat.

Az évek során Mária belebetegedett fia skizofréniájába. Depressziós lett, majd infarktust kapott, idővel leszázalékolták. Még most is rengeteget idegeskedik, mert nem látja, hogyan tovább. Fia nem dolgozik, ő tartja el a kevéske nyugdíjából. Otthonba nem adhatja, mert nem tudná megfizetni. ‘Amíg élek, velem marad.”

Nem szabad megcáfolni a téveszméket

A csoportban sokat foglalkoztak azzal, miként lehet kezelni a téveszméket, hogyan kommunikáljanak a beteg családtaggal. A skizofrén betegeknek sok esetben nincs (vagy csak részleges) betegségbelátásuk, ezért a nem megfelelő kommunikáció rengeteg konfliktust szülhet, ami csak tovább ronthat állapotukon.

Edinának sem könnyű megbeszélnie anyjával, hogy rögeszméi nem valóságosak. Hiszen nem gondolja magát betegnek; azt szokta mondani, hogy csak kicsit depressziós. Ha folyton megcáfolná, rögtön ellenségessé válna, és csak megromlana a kapcsolatuk. Ezért sokszor “belemegy a játékba”; ez kell ahhoz, hogy ne maradjon egyedül a szorongásaival, mert abból csak baj lehet. “Mindig féltem, hogy egyszer erőszakkal kell majd bevitetnem, de eddig sikerült meggyőzni. Rengeteg agymunkát jelent ez.” Gál Bernadett Ildikó is azt tanította a csoportban, hogy tagadás helyett azzal próbálják meg a valóság felé terelni a beteget, hogy végighallgatják téveszméiket és tisztázó kérdéseket tesznek fel azokkal kapcsolatban és közben jelzik, hogy megértették azokat.

Kézzelfogható eredménye is volt a csoport működésének. Egyik páciensük korábban rendszeresen visszaesett, volt, hogy napokra eltűnt. Már ott tartott az anyja, hogy elmeszociális otthonba adja a fiát, mesélte Gál Bernadett Ildikó. Viszont miután elkezdett a csoportba járni, látványosan javult vele a kapcsolata. A fiatal férfi azóta sem került be a klinikára, dolgozik és otthon lakik az anyjával. A tervek szerint szeptembertől újraindul a hozzátartozói csoport a szegedi pszichiátrián.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter erősödésével kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára
A Fidesz számára a tét, hogy továbbra is a nemzet pártjaként tüntethesse fel magát. Ha túl gyengén szerepel és trendfordítónak látszódhat az eredmény, az erőforrások is megindulhatnak Magyar Péter irányába.

Link másolása

Magyar Péter túl van a századik településen, mindenhol tömeg várja, minden beszédét élőben közvetíti a Facebookon, és az országos problémák mellett mindenhol helyi aktualitásokról is beszél. Semmiből épített pártot hetek alatt, amire a Závecz Research legutóbbi mérése szerint másfélmillióan szavaznának, és a 40 éven aluliak körében a legnépszerűbbé vált. Még úgy is, hogy továbbra is egyszemélyes show-nak tűnik, amit Magyar Péter csinál.

Közben Orbán Viktor szinte titokban kampányol, válogatott közönség előtt, ahol azt is mindig elmondja, nem is céljuk meggyőzni sem a másik oldalon állókat, sem a bizonytalanokat, szerinte a „fényes győzelemhez” elég, ha a „sajátjaikat” elviszik szavazni. Egyetlen témára fűzte fel a kampányát: a háborúra.

A Partizán által szervezett pénteki EP-vitára sem Magyar Péter, sem a Fidesz listavezetője, Deustch Tamás nem ment el. Pedig a Závecz mérése szerint toronymagasan ez a két erő a választás esélyese: a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 39, a Tisza Párt már 26, míg a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 17 százalékon áll. Igaz, a választásokig még van három hét. Az aktuális helyzetről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Úgy tűnik, Magyar Péter mára eltüntette az összes kis pártot úgy, ahogy van. Meddig tarthat ez a menetelés?

– Várjuk meg azért a választási eredményeket, nincs már olyan messze a június 9-e. Persze, Rákosi Mátyás szavaival élve a politikában a határ a csillagos ég, tehát a plafon lehet bárhol. Még nem tudjuk azt, hogy milyen dinamikával, mekkora lendülettel rendelkezik, illetve közben a Fidesz és az ellenzéki erők mennyire gyengülnek Magyar Péter működése mellett.

Klasszikusan az a helyzet van, amikor komoly meglepetések érhetik a választót és a politikusokat a június 9-i választási éjszakán.

Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy kezd egy olyan hangulat lenni, mintha országgyűlési választási kampányban lennénk. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb választási részvételre lehet számítani. Ha magasabb választási részvételre lehet számítani, akkor a bejutási küszöbön imbolygó, illetve kisebb pártokat még ez is lehúzza, hiszen ahhoz, hogy magas választási részvétel mellett valaki jól szerepeljen, sok szavazat kell az ország különböző pontjairól. Ha azt nézzük, hogy mely pártok tudtak országos szinten, mindenütt listát állítani, akkor erre csak a Fidesz, a DK, és a Mi Hazánk volt képes. Ez szintén abba az irányba mutat, hogy jó néhány eddig a parlamentben lévő ismert pártnak van esélye, hogy kiessen.

Ez az egyik dolog. A másik, hogy

Magyar Péterrel még nagyon sok minden történhet, mert amit korábban is mondtam, ahogy intézményesülten a belpolitika részévé válik bárki, úgy már kap olyan támadásokat, amelyeket nehezebb megmagyarázni és a földre húzza vissza őt.

Egy példa: Karácsony Gergely megtámadta az egyik jelöltjével kapcsolatban. Az ilyenek az egész Magyar Péter-jelenséget gyengíthetik. Amíg Magyar Péternek csak önmagáért kell jót állnia, addig ez a megváltást váró hangulat, hogy végre valaki valamit csinál ellenzéki pozícióból, az tudja őt előre vinni, de abban a pillanatban, hogy már a listáján lévő összes politikusért, másokért is felelősséget kell vállalnia, minden ilyen ügy veszélyes lehet az ő megítélése szempontjából. A politikában pedig teljesen más az időszámítás, mint a hétköznapjaink emberi időszámításai, pár percnyi történés is megfordíthat folyamatokat. Kampányban pedig még inkább így van.

Ráadásul fontos választás ez a Fidesz szempontjából annyiban, hogy semmiképpen sem örülnének neki, ha trendfordítónak jelenthetné ki bárki is ezt a választást, azaz mondjuk annyira sok szavazatot veszítene a kormánypárt, hogy kialakulna egy érzés egy évtized után a Fidesz meggyengüléséről.

Ezt a Fidesz el akarja kerülni. Eddig az volt a terve, hogy az EP-választáson majd jól teljesít, az összes többi meg kevésbé lesz érdekes. Most meg azt lehet érezni, hogy a kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára.

– Ha a Fidesz szempontjából egy relatív gyenge választási eredmény születik, akkor az beindíthat-e lélektanilag egy olyan dominó effektust, hogy az abból kialakuló hangulat gyengíti tovább a Fideszt?

– Az egy kicsit ennél bonyolultabb. A Fidesz csak nagyon erős országos eredményt tud elviselni, mert a saját magára vonatkozó mondása az, hogy ő a nemzeti párt, és mindenki más félreérti vagy éppen nem képviseli a nemzetet. És ez még a jóindulatú megközelítés a Fidesz oldaláról, mert általában azt is szokták mondani, hogy nem tagja a nemzetnek, vagy nem nemzeti érdeket képvisel.

Igen nehéz lenne ezt az identitást tovább építeni akkor, ha a nemzeti politikát folytató párt nem közelíti meg az 50 százalékos eredményt egy országos választáson.

Mert akkor milyen alapon mondja? És ez a fajta identitásgyengülés hozhat egy erőteljes, hosszabb távú népszerűségcsökkenést a Fidesz számára. Persze mindig ott lesz a lehetőség, hogy változtasson a politikáján, ha van képessége erre, meg akarat, szándék és megfelelő dinamikával reagál mondjuk a választási eredményekre.

– A választásokig még van egy hónap. Az szokott lenni, hogy az igazi nagy és romboló erejű tölteteket a hajrában lövik ki. Számíthatunk arra, hogy a Fidesznél is lapulhat, vagy befújhat egy kormánypárti médiumhoz egy olyan dossziét a szél, amivel a végén akarják jelentősen módosítani az eredményeket?

– Igen, de azt mindig fel kell építeni. Ha valamivel elő akarnak jönni, akkor ezt ezekben a napokban fogják megtenni, mert azért egy ügy felépítésére kell jó néhány hét, hogy az úgy beépüljön, hogy egyáltalán a választók meghallják.

– A Fidesz azt mondja, hogy ami Magyar Péter körül történik, az csak az ellenzéken belüli pozícióharc, a Fideszre nézve nem veszélyes. Azonban nem az látszik a Fidesz viselkedésén, mintha nem úgy érzékelné, hogy közvetlenül az ő bázisuk is veszélyben lehet.

– Az, hogy mit mondanak kifelé, egy dolog. Mi lenne, ha egy párt elkezdené mondani, hogy jaj, nagy veszélyben vagyunk, jaj, jaj... akkor ki gyűjtene neki ajánlásokat? Mindenkinek azt kell mondani, hogy minden rendben van, csináljuk, dolgozzunk. Aztán persze a házon belül meg néznek ki a fejükből,

amikor 15 ezer ember elmegy Debrecenbe tüntetni, és ott a magyar zászlók alatt, egy piros-fehér-zöldre festett platón álló szónoknak a Fidesszel szemben az az állítása, hogy nem képviseli a magyar embereket.

Már rögtön az is probléma, hogy hogyan kerül Debrecenbe 15 ezer ember egy ellenzéki tüntetésre? Ezt egyébként az ellenzéki politikusok is nézik, akik tíz éve magyarázzák, hogy ilyen nem történhet meg, mert nem lehet vidékre menni. De ennél érdekesebb a Fidesz esete, mert utána, a következő hetekben az a 15 ezer ember, aki kiment a tüntetésre, ezt fogja mesélni a többi debreceninek, amikor elmegy a boltba, vagy a szomszédoknak, a fodrászának, hogy ő ott volt.

Így lehet egy hangulatot teljesen átállítani a másik oldalra.

Eddig a felállás hasonló volt a Horthy-rendszerhez. Akkor teljesen tudatosan, a Bethlen-Peyer paktummal ráadásul le is papírozva az volt a helyzet, hogy a főváros lehet ellenzéki, de a vidéknek kormánypártinak kell lennie, és ezt az ellenzéknek is el kell fogadnia. Most azt látja a Fidesz, hogy az ő területükre tévedt valaki, vidéken szónokol komoly befogadó közönséggel, eredményesen. Ez új helyzet.

– Elég sok olyan kis pártnak sikerült összegyűjtenie a húszezer ajánlást és ezáltal listát állítania, amelyeket viszont csak egy százalék körüli eredményre mérnek. Viszont ezek a szavazatok valószínűleg el fognak veszni. Ha pedig elvesznek, akkor néhány százaléknyi ellenzékre leadott szavazat eltűnik, ami a Fidesznek javára torzíthatja a végeredményt.

– Annyira nem gondolom ezt jelentősnek, én ezt egy picit máshogy látom amúgy. Ezekben a leszakadó pártokban is számos olyan szavazó lesz, aki egyébként a Fideszre szavazna, ha nem az adott kispártra szavaz. Tehát ezek azért annyira nem lesznek jelentősek. De amikor egy 4 százalék körüli párt hullik ki a versenyből, az mindig nagy probléma, és ilyet látunk azért többet is. Az egy fontos kérdés lesz, hogy egy ilyen erő öt százalék fölé megy, vagy öt alá. De azt se tudjuk, hogy melyik lesz az a politikai erő. Ha a másodlagos szavazói hajlandóságot nézzük, mondjuk hadd legyek udvariatlan két párttal: egy Momentum-szavazó, meg egy Mi Hazánk-szavazó prefernciája teljesen más. Ha ezeket mind összevetjük, akkor ott is valamennyire kiegyenlítődik a jobboldali-baloldali arány, vagy a Fidesz nem Fidesz arány. Tehát még ezt sem tartom olyan mértékben torzító hatásúnak, hogy azt lehessen mondani, hogy adott esetben a Fidesznek lehet akkora szerencséje, hogy a megítéléséhez képest, tehát ami szavazatot valójában kap, ahhoz képest a mandátum száma sokkal jobb legyen. Én ezt nem tartom most egy fajsúlyos kérdésnek.

Az igazán fajsúlyos kérdés az, hogy az európai parlamenti választáson hány százalékot kap a Fidesz.

Fajsúlyos kérdés még, hogy Budapesten hogyan szerepel a kormánypárt jelöltje, illetve hogyan alakul a választás összképe az ellenzék számára. És persze az, hogy Magyar Péter politikai mozgalma hogyan szerepel ténylegesen, és adott esetben akár csak átmenetileg, de kiket lök ki politikai pozíciókból.

– Az tűnik biztosnak, hogy az ellenzéki térfélen a DK-féle koalíció és a Tisza párt állva marad. Mi lesz itt az országgyűlési választásokig?

– Van még nem egész két év addig, valószínűleg nagyon erős pozícióharc jön ezután. Hadd mondjak erre egy leegyszerűsített modellt – és tényleg csak a modell miatt mondom ezt. Ha ezt az elméleti modellt magunk elé tesszük, és azt mondjuk, hogy Magyarországon egy olyan választási rendszer van, ami a győztest támogatja, ami azt jelenti, hogy

a parlamentben az szerez abszolút többséget magának, sőt valószínűleg kétharmadot, aki az egyéni körzetekben a legnagyobb erővel elhozza a szavazatokat.

Ha ebből a választási rendszerből indulunk ki, akkor nagyon egyszerű a helyzet. Legyen elméletileg 40, 30, 30, a három párt támogatottságának aránya, és a 40-et adjuk a Fidesznek, ez reális elméleti modell lehet. 30-at meg a Tisza-körüli mozgalomnak, 30-at a baloldalnak.

Mennyire bonyolult egy ilyen esetben valamelyiknek a 30-asok közül 40-né változni, és a 40-est lehúzni 30-ra?

Emiatt aggódik a Fidesz is.

– Kérdés, hogy van-e valamelyik harmincasnak erőforrása ehhez...

– Az erőforrások elkezdenek előbújni, amikor látható az alternatíva. Eddig azért nem volt olyan nagy erőforrás, mert nem volt alternatíva. Sőt, mondok mást is. Néhány tízmillió forint belement Magyar Péter kampányába, de annál nem sokkal több. És már ott van, ahol a többiek, sőt. Komolyan vehető szereplővé nőtte ki magát. Mennyi pénz kell akkor a politikához? Nem tudhatjuk. A Fidesz olyan szempontból a legrosszabbul áll, hogy a legrosszabb terméket kell eladni, mert az, amit a kormányzati tevékenységnek gondolunk az az nagyon-nagyon rossz teljesítmény. De mindezt propagandával társítják, tehát az adófizetők pénzéből reklámozzák napi félmilliárd forintért, így pedig mindent el lehet adni, ideig-óráig.

Ha valaki kihúzná a propagandát a kormányzat alól, akkor biztos, hogy beesne a támogatottsága egy sokkal alacsonyabb százalékba. Megszűnik a propaganda, egy pillanat alatt megszűnik az az érzés, hogy valami nagyon nagy erőcsoportosulás van a kormánypártok körül és ők vannak egyedül a terepen.

Ezt sosem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hogyan húzza ki a propaganda eszközeit. Ráadásul egy olyan harcossal áll szemben most a propaganda, amelyik eddig a propaganda ellene irányított energiáit meg tudta fordítani, és abból is tudott táplálkozni. Még a vele kapcsolatos támadásokra is kitér, és azokat így visszafordítja.

Magyar Péter az őt lejárató propagandaplakát előtt pózol (forrás: Facebook, Magyar Péter

Kirakják a nadrágszíjat Debrecenben, és rögtön elmondja, hogy a nadrágszíj politikát a Fidesz képviseli, mert nincsen pénz a gazdaságban. Ezeket nagyon ügyesen csinálja. Tehát azt mondom, hogy ez sem olyan egyszerű, hogy az egyik oldalon van a hatalmas pénz, és akkor csak ők nyerhetik a választásokat. A hatalmas pénz arra jó, hogy fenntartson valamilyen képzetet, és ha az a képzet rossz, akkor ugyanolyan erővel fenntart egy rossz képzetet a propaganda eszközeivel, meg pénzeivel. Szerencsére a politikában nem csak kizárólag a pénz számít. Olyan szempontból igen, hogy a gazdasági helyzet alapvetően nagyon meghatározó tud lenni. Viszont jelen pillanatban nincsen olyan gazdasági helyzet, ami a Fidesznek kedvezne.

– Sokan azt mondják, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy talán még nagyobb nem megszorítások várhatók a választás után, mint ami a 2022-ben volt, azaz ilyen szempontból még rosszabb helyzetbe kerülhet a kormánypárt.

– Közvetlenül az önkormányzat és európai parlamenti választás után lehet, hogy lesz némi kiigazítás. De azt gondolom, hogy amikor jönnek az országgyűlési választások, akkor mindig rendelkezésre áll a pénznyomda, és akkor hirtelen egy kicsit jobb létet teremtenek. Nem akarok ezzel kapcsolatosan tippelni, csak az előző választáson ezt láttam. Azt láttam, hogy

tudatosan úgy osztottak ki több ezer milliárd forintot, hogy tudták, hogy a végén vissza kell, hogy vegyék az emberektől.

Ennek lett az az eredménye az az infláció, ami Európában a legnagyobb mértékű volt, azaz gyakorlatilag minden magyartól azáltal, hogy elinflálták a pénzüket, vissza is vették azt a pénzt, amit a választások előtt kiosztottak.

– Magyar Péter is belement abba a huzavonába, hogy hol, kikkel és milyen feltételekkel hajlandó vitázni. Nem ment el a Partizánba, csak feltételekkel menne el az egyébként általa követelt vitára az állami televízióba. Ez azért is érdekes, mert Puzsérral való háromórás beszélgetéséből kiderült, hogy képes nagyon koncentráltan és nagyon magas színvonalon vitatkozni úgy, hogy ráadásul még számadatok is vannak a fejében, tehát nem a levegőbe beszél. Akkor mire szolgál ez a lebegtetés?

– Neki valószínűleg az egyetlen értelmes vita Orbán Viktorral lenne, aki viszont nem ül le vele vitatkozni.

Trump a republikánusoknál úgy nőtte ki magát, hogy az eddig megszokott hagyományokkal ellentétben semmilyen republikánus előválasztási kihívójával nem ült le vitatkozni.

Ez a probléma messzebbre vezet. Persze van egy olyan demokratikus elvárás, hogy kell, hogy legyen vita, de amíg a választókban valakik nem építik fel tudatosan azt, hogy ciki és szégyen, ha valaki nem áll be a vitába, addig azért olyan nagyon nagy szégyen nem éri azt, aki nem ül le vitatkozni, mert azt is ésszerű politikai döntésnek látja a választók többsége. Nincs meg bennük az a fajta értékrend, hogy elvárják az őket képviselni kívánó politikusoktól, hogy üljenek le egymással vitára, hanem azt érzik, hogy ez is egyfajta politikai döntés.

– De ezzel nem ugyanazon politikusok közé sorol be, akik ezzel az eszközzel próbálnak előnyt szerezni?

– Kezdjük ezt egy kicsit máshonnan, ami egy picit hosszabb lesz. Magyar Péter ugyanúgy, ahogy egyébként Orbán Viktor, beszél a saját stratégiájáról. Magyar Péter pont ugyanez a szereplő, aki például egy lengyel lapnak adott interjújában azt a tanulságos eszmefuttatást tette, hogy nem lesz jobb attól, ha Ukrajna egy-két területet visszaszerez, mert a háborút nem nyerheti meg, az oroszok meg nem veszíthetik el, és ezért béke kell. A lengyel lap munkatársa erre azt mondta, hogy ezt Lengyelországban mi nagyon másképp gondoljuk. Mire az volt a válasza, hogy ha én mást mondanék, megbuknék a magyar politikában, mert a magyar propaganda sok év alatt felépítette az emberek fejében ezt a képet, amiről én beszélek.

Tehát azt mondja, hogy nem kell komolyan venni az álláspontját, mert neki kötelezően ezt kell mondania, nem mondhat mást, mert akkor megbukik Magyarországon politikusként.

Azt is elmondta Magyar Péter, hogy a Fidesz eszközeivel veri meg a Fideszt, a nemzeti szimbólumokkal, a Fidesz eredeti értékrendjével, amit számon kér a Fideszen. Ha ez a politikája Magyar Péternek, akkor azt sejtem, hogy itt azért a közép-hosszú távú stratégia az, hogy ténylegesen a Fidesztől kell ellopni szavazatokat ahhoz, hogy a Fidesz kormányt meg lehessen verni a választásokon. Ez egyébként nem is feltétlenül lesz ellenére a Demokratikus Koalíció körüli baloldali blokknak. Ezt még akár le is tudják játszani egymással. Csakhogy ilyenkor az a kérdés, hogy kivel is kéne vitatkozni. Ha most nem ül le Orbán Viktor, akkor ő üljön le mondjuk a DK politikusaival? Az olyan lenne, mintha megint az ellenzéken belül lenne egy ilyen vita arról, hogy ki vigye el az ellenzék szavazóit. Nem feltétlenül rossz a kormányváltás szempontjából, ha ezek a szereplők viszonylag távol, egymás mellett beszélnek és nem egymással vitatkoznak a szavazatokért vagy a szavazókért. Ez nem feltétlenül érzem technikailag meg taktikailag rossznak, miközben persze a demokratikus értékrendem az igényelné, hogy bárki, aki képviseletet lát el, politikus, az üljön le más politikusokkal vitatkozni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Szakértő az iráni elnök balesetéről: esélyük sem volt a túlélésre, el kellett volna halasztani az utazást
Kis-Benedek József szerint hibázott Ebrahim Raisi és delegációja, amikor a repülés mellett döntöttek. A biztonságpolitikai szakértő nem tartja valószínűnek, hogy merénylet történt volna.

Link másolása

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az ATV Start című műsorában elemezte az iráni helikopter-baleset körülményeit. Vasárnap délután zuhant le a gép, mely az iráni elnököt szállította, a balesetben Ebrahim Raisi elnök mellett Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter, Al-e Hashem ajatollah és Malek Rahmati kelet-azerbajdzsáni főkormányzó is életét vesztette.

„Esély sem volt arra, hogy életben maradjanak, egy helikopter úgy esik le, mint egy kő”

– fogalmazott Kis-Benedek. A szakértő szerint ilyen időjárási körülmények között hiba volt helikopterrel utazni:

„El kellett volna halasztani az utazást [...] olyan időjárási körülmények voltak, amikor nem illik repülni.”

Kis-Benedek József arról is beszélt a műsorban, hogy – bár meg kell várni a hivatalos vizsgálat végét – nem tartja valószínűleg, hogy szándékos merénylet történt az iráni elnök ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: