SZEMPONT

Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat

Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2026. április 01.

Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:

Kapcsolódó

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Így épült fel 16 év alatt a Fidesz-médiabirodalom, és így omolhat össze egy kormányváltás után

Urbán Ágnes szerint a Fidesz sem egy adott pillanatban döntött a magyar médiarendszer teljes kivégzése mellett, hanem fokozatosan csavarta fel a nyomást. Egyre bátrabbak lettek, és egyre kevésbé érdekelte őket, mit mond a nemzetközi közvélemény. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Túlterhelt gyerekek, túltolt központosítás, drasztikus forráskivonás - mit csinált a Fidesz 16 év alatt az oktatással?

Szembefordultunk a világban jellemző fejlődési folyamatokkal - mondja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a Fidesz olyan merev, központi tartalmi szabályozást vezetett be, mint a szocializmusban. Így képtelenek lekövetni, merre megy a világ. Mérlegen az elmúlt 16 év.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Több mint 11 ezer vesztegetési ügy miatt emeltek vádat 50 határrendész és 3 civil ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak az ártándi és nagykereki határátkelőkhöz kapcsolódó ügyben szerepelnek, a nyomozás még 2022 áprilisában indult. A vádirat alapján a rendőrök egy része rendszeresen és összehangoltan vett részt a korrupciós cselekményekben.

KÉK HÍREK

Súlyos autóbalesetet szenvedett Oszter Alexandra 16 éves fia, mentőhelikopterrel vitték kórházba

Egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze a 2-es főúton, a baleset egyetlen súlyos sérültje Oszter Sándor unokája. A 16 éves fiút három és fél órán át műtötték, majd két napot az intenzív osztályon töltött.

KÉK HÍREK

Fordulat Gálvölgyi János ügyében: Négy mentésirányítót gyanúsít a rendőrség

Lassan három évvel azután, hogy Gálvölgyi Jánoshoz nem küldtek mentőt, a rendőrség négy embert gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanú foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagyis azt vizsgálják, hogy a munkájuk során elkövetett mulasztással sodorták-e életveszélybe a színészt – számolt be róla kedd este az RTL Híradó.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött

Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 31.

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

KULT

Veszélybe került a pénisze a szúnyogok miatt, és 22 év után hagyta ott a feleségét egy fiatalabb színésznőért – 45 dolog, amit nem tudtál az 55 éves Ewan McGregorról

Danny Boyle rendező tette sztárrá, mégsem állt vele szóba 10 évig, annyira megsértődött, amiért Leonardo DiCapriónak adta A part főszerepét. Hasonló érdekességek következnek…

KÉK HÍREK

„Két bátor léleknek köszönhetem az életemet” – A Dancing with the Stars táncosa szerint a két elhunyt pilótának köszönheti, hogy túlélte a LaGuardia-i repülőgép-balesetet

Charlotte Jørgensen, a Dancing with the Stars profi táncosa is az Air Canada 8646-os járatának fedélzetén utazott. A New York-i balesetben a gép két pilótája meghalt, és 39 embert szállítottak kórházba.

SZEMPONT

Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 30.

Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Szijjártó elszólta magát, a kormány ki akarja vezetni az országot az EU-ból

A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”. A TISZA Párt elnöke szerint nem ez az első ilyen beismerés.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!

Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!

KÉK HÍREK

Drámai fordulat a Kirk-gyilkosságban: a gyanúsított DNS-e a fegyveren, de a golyó nem egyezik

Az ügyészség a gyanúsított DNS-ére alapoz, míg a védelem a ballisztikai ellentmondásra. Közben az ügyvédek több tízezer oldalas bizonyítékhalommal küzdenek.

BUDAPEST

Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak

A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.

SZEMPONT

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.

A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell, ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Megvan a mesterterv: 10 ezer lakással és egy óriásparkkal újul meg teljesen Rákosrendező

A Rákosrendezőn zajló barnamezős fejlesztés győztes tervpályázata egy új, vegyes funkciójú városrész kialakítását célozza. A projektben 25 hektárnyi zöldfelület jön létre, a teljes kiépülés 2045 körül várható.

KULT

„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban

A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.

KULT

A Meg fognak ölni az év legőrültebb, legvéresebb és legtúltoltabb horror-komédiája: magunknak is alig merjük majd bevallani, mennyire élvezzük

Azoknak szól, akik nem tudták eddig elképzelni, hogy nagyokat kacarásznak majd azon, ha szétloccsan egy ember feje, vagy ha teljes erőből orrba vágnak egy kisgyereket.

SZEMPONT

„Tudod, hogy vége van. Engedd el. Add át a hatalmat. Lehet, hogy még nem késő” – egykori Fidesz-szavazó színész üzent Orbánnak

Georgita Máté Dezső színművész nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt a hatalom átadására a közelgő választások előtt. A posztban a színész leírja, hogy a menekültek elleni uszítás miatt ábrándult ki a kormányfő politikájából.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 30.

Személyes hangú, tegeződő posztban fordult Orbán Viktorhoz Georgita Máté Dezső színész, akinek gondolatait ma Nagy Ervin is megosztotta. A Zámbó Jimmy életéről szóló A Király című sorozatból is ismert színész azzal kezdi a miniszterelnöknek címzett sorait, hogy egykor hitt benne, a családja Fidesz-szavazó volt, és gyerekként ő maga is járt a párt nagygyűléseire.

Georgita Máté Dezső felidéz egy személyes emléket is, amikor Orbán Viktor fia gimnáziumi évfolyamtársaként a szalagavatóján a miniszterelnök odament hozzá és megdicsérte egy Janikovszky Éva-szöveg elmondása után. „Gyerekként ez olyan visszaigazolás volt, amit nem felejt el az ember”

– írja a színész, hozzátéve, hogy amikor először szavazhatott, boldogan húzta be az X-et a Fidesz neve mellé.

A fordulatot a menekültek elleni kormányzati kommunikáció hozta el számára. „Nem sok mindenben vagyok teljesen biztos, de az emberek egyenlőségében igen. Ott éreztem először, hogy ez már nem az az irány, amiben addig hittem” – fogalmaz a posztban, amelyről a 24.hu is beszámolt. A színész szerint ezután már egy folyamat vezetett a teljes kiábrándulásig, amelyben egyre több kompromisszumot és határátlépést látott a hatalomban maradásért.

A levélíró arról is ír, hogy a politika mára a családi kapcsolatait is megterheli, és dühös az országban tapasztalható megosztottság miatt. „Dühös vagyok, mert szétszakadt ez az ország. Mert nem lehet dolgokról nyugodtan beszélni” – jelenti ki, majd kritikával illeti a független színházi szakma ellehetetlenítését, az oktatás és az egészségügy állapotát. Bár urbánus középosztálybeliként jól él, a kisfalvakban járva azt tapasztalja, hogy sokaknak nincs kitörési lehetőségük.

Georgita Máté Dezső szerint a nagy hatású politikusok képesek a saját életükön túlmutatóan cselekedni egy országért, de Orbán Viktornak ez nem sikerült. „A nap uralásáért olyan sebeket ejtettél ezen az országon, amelyek nagyon nehezen fognak begyógyulni” – írja a színész. A posztot egykori Fidesz-szavazóként azzal a felszólítással zárja, hogy a miniszterelnök ne mélyítse tovább az árkokat. „Tudod, hogy vége van. Engedd el. Add át a hatalmat. Lehet, hogy még nem késő.”

Kapcsolódó

Orbán Viktor Szolnokon: Aki ezt a körzetet megnyeri, az megnyeri az országos választást, ez a mandátum fontos mandátum

A miniszterelnök egy szolnoki kampányfórumon az egyéni körzet megnyerését országos jelentőségűnek nevezte. A kormányfő a Tisza-szimpatizánsokat „ünneprontóknak” titulálta, a helyszínen megjelenteket „füttyögetőknek” nevezte.