Országos Kereskedelmi Szövetség: 10% körüli árcsökkenéshez vezethet az árrésstop
Megjelent az árrésstop-rendelet, amiből számos részlet kiderült a hétfőtől életbe lépő új szabályozásról. Például az, hogy a kisebb, éves 1 milliárdos forgalom alatti boltokra nem vonatkozik az árrés-maximalizálás. A nagyobb boltokban 30 termékkör érintett, és ezeknél komoly büntetési tételeket helyeztek kilátásba a szabályszegőkkel szemben. Akár naponta többször kiszabhatnak egy boltra bírságot, illetve végső esetben be is zárhatják. Rögzítették azt is, hogy a saját márkás termékek aránya nem nőhet a februári arányokhoz képest.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával még a részletszabályok ismertetése előtt beszélgettünk. Kozák Tamás azt mondja, van egy kis riadalom a határidő közelsége miatt, és szerintük a szállítókat is be kell vonni a folyamatba.
– Számítottak a mostani intézkedésre?
– Reménykedtek a kereskedők, hogy az egyeztetések még folytatódnak, mert azért vannak pozitív tendenciák is. Az Árfigyelő szerint jó néhány terméknek az ára csökkent az elmúlt napokban. Ebből a szempontból azért a bejelentés a meglepetés erejével hatott.
– Mi fér bele ebbe a 10%-ba? Ez egy korrekt árrés?
– Önmagában a 10% nem lenne elég, illetve ha cégszinten 10% lenne mindenre az árrés, akkor ez nem lenne elég a költségek fedezésére, mert ebből fizeti ki a vállalat a közterheket, a béreit, az energiaköltséget, villanyt például, és hát minden a működéssel kapcsolatos költséget.
– A korábbi árstopnak az lett a hatása, hogy az adott termék ára nem növekedett, de egy csomó más termék ára feljebb kúszott, a kereskedők gyakorlatilag szétterítették az így keletkező veszteséget. Ez megtörténhet most is?
– Elvileg elképzelhető, bár azért ennek a lehetősége erősen korlátozott, mert a rendeletet nem konkrét termékeket, hanem árucsoportokat, termékcsoportokat tartalmaz, azaz a termékcsoporton belül mindegyik cikkelemre vonatkozik.
– Egyáltalán ezt hogyan lehet adminisztrálni?
– Itt vannak fenntartások, és van azért egy kis riadalom, mert már csak néhány nap van, és ezeket az árakat át kell kalkulálni, az összes árjelzőt módosítani kell. Az sem mellékes, hogy mi fog történni azokkal a termékkatalógusokkal, árukatalógusokkal, amelyek már a nyomdában vannak. Erre nem is tudok választ adni.
– Kísérleteztek az ársapkával. Most van ez az árréstop. Melyik működhet jobban?
– Ha választani kell, az árrés a kisebbik rossz, de bármelyikről beszélünk, a beszállítók nélkül nem működik.
– A tervezetben nincsenek benne a szállítók, csak a kereskedők, ugye?
– Igen, pedig akár árréssapkáról, akár ársapkáról beszélünk, az egy alapkondíció, hogy ebbe a szállítókat is be kell vonni. Tehát ellátási szinten, vagy termékpálya szinten kell ezt megvizsgálni. A szállítók nélkül nem lehet tartós hatást elérni. Mert mi történik? Mondjuk azt, hogy 100 forintért veszünk valamit, rátesszük a 10 százalékos haszonkulcsot, az úgy oké, rendben van. Holnap jön a szállító, hogy akkor most nem 100, hanem 110 forintba kerül a termék. Egyébként 110 forint lett az új haszonkulcs számításának az alapja. De mi fog történni a 10 forint plusz költséggel? Ha ezt a kereskedő nyeli le, akkor az további veszteséget jelent, és nyilván nem az a cél, hogy továbbhárítsák a kereskedők.
– Átlagosan hány százalékkal fog csökkenni egy termék ára a boltokban?
– Ez nagyon nehéz ügy, de ha becsülni kell, akkor valahol 10% körül, de nagyon nehéz becsülni, mert termékenként jelentős eltérések lehetnek. És még egyet ne felejtsünk el, hogy azért is nehéz ezt becsülni, mert amikor most az inflációt értékeljük, akkor egy évvel ezelőtt a termékek nagy része, amiről most beszélünk, az árstop-szabályozás alá esett, tehát egy mesterségesen nyomott bázishoz viszonyítjuk a mostani árakat.
