Nyugdíjra félretenni, ej, ráérünk arra még?!- így gondoljátok ti, pedig a halogatás nem jó megoldás

Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.

Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.

Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.

Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.

A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.

A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.

Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.

Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.

A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”

A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.

A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint

A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.

A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.