SZEMPONT
A Rovatból

Nefelejcs - filmben mutatják be, milyen egy középsúlyos demenciában szenvedő nő egy napja

Az Északi Támpont Egyesület filmje nemcsak arról szól, hogy a betegek hogyan élik meg saját demenciájukat, hanem a hozzátartozók érzéseire is hangsúlyt fektet. Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvost kérdeztük a projektről.


Mindenki számára szomorú élmény a szellemi leépülés állapotában lévő, szakszóval demens emberekkel találkozni. Különösen akkor, ha érzelmileg kötődünk hozzájuk és jól emlékszünk arra, amikor még erejük teljében, tiszta tudattal éltek.

Több megrázó filmet vagy színdarabot is láttunk már az Alzheimer-kórról, az Irist, az Északi fényt, vagy Az apát, amelyet a Pesti Színház is műsorára tűzött, és mély nyomott hagyott bennünk, ahogyan Judi Dench, Donald Sutherland, Anthony Hopkins vagy Kern András megjelenítette ezt az állapotot.

Most egy civil szervezet és egy pszichiáter szakorvos készít filmet erről a sajnos egyre többeket, betegeket és hozzátartozókat érintő súlyos problémáról. A közel negyedszázada működő Északi Támpont Egyesület társadalmi célú kommunikációval foglalkozó nonprofit kreatív csoport Nefelejcs – beszéljünk a demenciáról című rövidfilmtervvel pályázott az orvos kategóriában a Richter Anna-díjra, amelyre március 14-ig, vasárnapig lehet szavazni.

E projektről beszélgettünk Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos és pszichoterapeutával, a projekt vezetőjével.

– Hogyan kerültek kapcsolatba egymással a csapat tagjai?

– Tóth Bálint, az Északi Támpont vezetője keresett meg engem, amikor már elkezdtek egy forgatókönyvet írni Chilton Flórával a demenciáról, és szakorvosi tanácsadónak, egyfajta kreatív szakértőnek kértek fel – mesél a találkozásról a doktornő – szerencsés egybeesés volt, hogy Flóra is váci, mint én. Ő egyébként már elismert operatőr és zenész is, hárfázik a Katáng nevű gyermekdalokat, megzenésített verseket játszó együttesben is, így őt a gyerekeim kapcsán már ismertem. A közös munkánk során nemcsak a véleményemet kérték ki, hanem egy kicsit beleléphettem a történetszövésbe is. Ráadásul az alkotó csapatban mindannyiunknak van e betegségben szenvedő hozzátartozója. A közös munkával a Richter Anna-díj „orvos” kategóriájában pályáztunk és jutottunk be a döntőbe 11 másik produkcióval együtt. Most egyaránt reménykedünk a közönség és a zsűri díjában is.

– Tekinthető-e a demencia korunk egyik tipikus betegségének, magyarázható-e egyfelől a modern társadalmak elöregedésével, másrészt a túlhajszolt, stresszes élettel?

– A demenciának két nagyobb csoportja van. Az egyikben jelentősek az olyan életmódbeli problémák, amelyek végső soron magas vérnyomáshoz, elhízáshoz, alkoholizmushoz vezetnek. A stressz ily módon beléphet az oki tényezők közé. De nagyobb a genetika szerepe. Úgy gondolom, hogy ez a betegség régen is létezett, de miután idősödik a társadalom, és szerencsére tovább élünk, ezáltal több a demens beteg is.

-A Nefelejcs nemcsak azt mutatja meg, hogy a betegek hogyan élik meg saját demenciájukat, hanem a hozzátartozók érzéseire is hangsúlyt fektet.

– A kisfilm egy középsúlyos demenciában szenvedő nő életébe enged betekinteni. Azt a stádiumot szeretnénk megmutatni, amikor már elindul a folyamat, és részben még van rálátása a betegnek önmagára, de már külső segítségre szorul, egyelőre a saját életterében. Gondozónő jár hozzá, a család is többször látogatja. Ezt az időszakot próbáljuk elcsípni, melyben a főhős egy napját fogjuk bemutatni. Először egy kis rutint látunk, a gondozónőt problémamentes helyzetben – nagyon fontosak ugyanis a demenciával élőknek a körülöttük lévő megszokott tárgyak, ápolási feladatok – és amikor a főhős elhagyja az otthonát és kilép a nagyvárosba, úgy tervezzük, hogy nonverbális eszközökkel, az általa látott-hallott hangokkal, színekkel, zenékkel, fényekkel helyezzük őt egyfajta megnyugtató környezetbe. Amikor azonban már elveszíti a fonalat, hogy földrajzilag éppen hol van, kétségbeesik. Különböző emberekkel találkozik, van, aki jószándékkal segít neki, van, aki nem.

Olyan elemeket igyekszünk beletenni, amelyek felhívják a laikus néző figyelmét a reális veszélyekre. Én is látom ezeket a saját praxisomban az „unokázó” csalóktól kezdve azokig, akik aláíratják velük lakásuk eladását.

Ennek ellenére próbálunk a történetnek jó véget kerekíteni, megmenteni a hősünket, hogy megtalálja őt a család, de közben igyekszünk a társadalmat is érzékenyíteni, és a bevezető tünetekre is felhívni a figyelmet, hogy aki nem látott még ilyet, észrevegye és tudjon segíteni.

– Minden betegségnél nagyon fontos az őszinte feltárás az érintettek számára. Segíthet-e a demencia lassításában, hogy a beteg és a hozzátartozók tisztában vannak az állapot stádiumával?

– A kivizsgálásnak van egy protokollja, ami tartalmaz laborvizsgálatot, koponya CT-t, belgyógyászati vizsgálatot is. Ezt követi a kikérdezés és egy 30 pontos teszt (Mini Mental Teszt). Annak a páciensnek, aki legalább 27 pontot elér, még jó rálátása lehet a betegségre, meg is éli azt, sőt, ő maga jelzi. Az is előfordulhat, hogy teljesíti a 30 pontot, de már elfelejti a neveket, kiesnek fontos, többnyire frissen szerzett információk, miközben régi, fiatalkori emlékek megmaradnak. Ebben az időszakban nagyon jól át lehet velük beszélni a teendőket – például azt, hogy milyen jogi lépések kellenek majd arra az időszakra, amikor ő már nem tud felelős döntéseket hozni. Ezért én mindig azt képviselem, hogy

a beteg és a családtag befogadó képességéhez mérten nyíltan beszéljünk a problémákról. Nem szabad azzal ámítani őket, hogy ez a folyamat visszafordítható, vagy hogy megáll. Gyógyszeres kezeléssel van mód lassítani, de jó tisztázni, hogy mikor kell bevonni külső segítséget, vagy hogy kell-e például gyámság alá helyezés.

– Hogyan kell kommunikálni az érintettekkel?

– Minél súlyosabb az eset, annál inkább érdemes nekünk is non-verbális elemeket használni a pácienssel való kommunikációban. Kicsit úgy, ahogyan egy gyerekkel bánunk az adott kora mentén: például, ha a páciens nem érti már a szóbeli közléssel azt, amikor hívom például vacsorázni, de ha kézen fogom, odavezetem az asztalhoz és látja a tányért és a kanalat, elkezd enni. A másik fontos dolog, hogy lehetnek egyéb pszichiátriai tünetek is a memória-zavaron túl: paranoid tünetek, hallucinációk – ezek külön gyógyszeres kezelést igényelnek – de mindig azt mondom a hozzátartozóknak, hogy ezekkel ne szembesítsék a pácienst. Ha például azt hiszi, hogy jön a betörő, megnyugtathatjuk, de felesleges azon erőlködni, hogy egy téveszmét racionális érvekkel megszüntessünk, nem fog sikerülni, ellenben a kapcsolat rovására mehet. A nyugodt hangra, egy érintésre viszont nagyon jól reagálnak. És azt se felejtsük el, hogy mindig a beteg adott szintjén kell kommunikálni. Segítség még, ha nem tiltunk, hanem javaslunk vagy egyszerű kérdéseket teszünk fel, amire igen vagy nem a válasz. A lényeg, hogy mindig vegyük tekintetbe az emberi méltóságot.

– Sokat olvastam arról, hogy az élethosszig tartó tanulás, az agytorna milyen sokat számít. 88 éves édesapámmal hetente többször sakkozunk és nagyon oda kell figyelnem, ha le akarom győzni. Édesanyám 90 évesen három nyelven olvas és fordít. Nemrégiben viszont egy idősotthon demens-osztályán dolgozó ismerősömtől hallottam, hogy azoknak az állapota a legsúlyosabb, akiket korábban nagyon okosnak, műveltnek tartottak.

– Nekem az a tapasztalatom a demenciával élő páciensekkel, hogy a betegség elején, a kezdeti stádiumot sokkal rosszabbul élik meg, mivel érzik a veszteséget, és nagyjából tudják, hogy mi vár rájuk. Annak, akinek eleve nagyon jó erőforrása volt, hogy magas IQ-val rendelkezik, sok mindent átlátott és „vágott az esze, mint a borotva”, annak nagyon nehéz az az időszak, amikor rálát a saját romlására. De a kórkép nem válogat, egy alacsonyabb IQ-val rendelkező embernél is kialakulhat, a genetikai hajlam miatt is. A klinikumban két fő típus, az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia jelenik meg, és ez utóbbiban nagyon sok megelőző lépést lehet tenni az életmódban: a mozgásban, az étkezésben, az elhízás elkerülésével sok mikroagyvérzést meg lehet előzni.

– Hatvannégy éves vagyok, és az utóbbi időben gyakran elfelejtek apró dolgokat. Például bemegyek egyik szobánkból a másikba és elfelejtem, hogy miért mentem be, vagy konkrét céllal felmegyek az internetre és mire bejön, már nem tudom, mit akartam. Hogyan tudja tetten érni az ember saját magán a kezdődő demenciát?

– Ha valaki ilyen panaszokkal jelentkezik, mindig végigfuttatjuk a kivizsgálási protokollt, sok mindent ki kell zárni ugyanis, ami demenciát okozhat az agytumortól a vitaminhiányig. Ami még ilyenkor felmerül, hogy van-e egy tartós vagy átmeneti hangulati zavar, mert létezik a pszeudodemencia nevű jelenség, ami nagyon hasonló tünetekkel jár, de ha a hangulatot kezeljük akár gyógyszerrel, akár pszichoterápiával, az visszafordítható. És ez nagy különbség a valóban induló demenciával szemben. Első körben az órarajztesztet javaslom, amit a Richter-pályázaton is kihangsúlyoztunk, majd azt kérjük a pácienstől, hogy rajzoljon egy kört, bele egy hagyományos óra számlapját, és állítsa be egy adott időpontra a mutatókat. Érdekes módon ez a teszt jelez a leghamarabb. Lehet, hogy 30 pontosra megírja a Mini Mentál Tesztet, de itt már vét valamit: vagy a mutatót, vagy a számokat írja rossz sorrendben, esetleg a számlapon kívülre ír. Akinél ilyet észlelek, azt félévente vagy gyakrabban vissza szoktam rendelni, hogy kövessük a klinikai képet. De vannak másfajta tesztek is. Amit Ön elmondott, annak számos oka lehet.

Tudok olyan esetről például, amikor valaki átesett egy középsúlyos koronavírus-fertőzésen, és utána hónapokig mutatott enyhe demenciára utaló tüneteket.

Ha a diagnózis nem igazolódik, de a tünetek megmaradnak, akkor a kezelés általában gyógynövény szintű marad, szelíd gyógymód formájában, pl. gingko biloba tartalmú készítményekkel.

– Az Ön honlapján egy szép William Blake-idézet olvasható Az ártatlanság jövendöléseiből, Weöres Sándor fordításában: „Egy homokszemben lásd meg a világot,/Egy vadvirágban a fénylő eget,/Egy órában az örökkévalót/S tartsd tenyeredben a végtelent.”

– Eredetileg angol-pszichológia szakra jelentkeztem bölcsészkarra, még az orvosi tanulmányaimat megelőzően. Az angol szakon kellett fordítanunk ezt a verset. Nagyon megragadott ez a pár sor, valahogy minden benne volt az emberi létből.

Gyakran hallom a betegektől, hozzátartozóktól, hogy ha eljutnak egy bizonyos stádiumig, már nem látják az élet értelmét.

Amikor a pályám elején kórházban dolgoztam, ott rögtön a súlyos esetekkel találkoztunk, akik elkóboroltak, ezért mentő hozta be őket az utcáról, teljesen tájékozatlanok voltak, vagy nem ismerték meg szeretteiket, adott esetben nem tudták a saját nevüket sem. Eleinte nekem is nehéz volt velük foglalkozni, nagyon sajnáltam őket. Aztán később, amikor már voltak gyerekeim, nagyon hasonlónak éreztem a kicsi gyermek elesettségét a súlyos demenciában szenvedőkéhez képest.

Rájöttem, hogy abban az állapotban is lehet értelem, nem biztos, hogy tudjuk, hogy mi, és nem is kell, hogy feltétlenül értsük, de egy szakszerű, jó ápolással sok megnyugvást lehet hozni akár egy ágyban fekvő vagy intézetben kezelt számára is.

Ez jutott eszembe most az idézetről: nem tudjuk, hogy mit jelent, de fontos az érintett számára az a megnyugtató tapasztalat, amíg él.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el?” – Lassan egy éve tartják bizonytalanságban Rákosrendező megmaradt lakóit
Februárban kapták az első felszólítást, hogy a mini-Dubaj projekt miatt menniük kell, cserelakásról viszont akkor még szó sem esett. Ma hivatalosan már csak néhány család él a telepen, de egyre több az illegális házfoglaló, akik miatt meredeken romlik a közbiztonság. Helyszíni riport.


Máté Péter 61 éve él a Zugló és Angyalföld határán húzódó Tatai utca egyik földszintes házában. Tavaly ilyenkor még közömbösen fogadta a Rákosrendezőre tervezett luxusnegyedről szóló híreket. Úgy volt vele, hogy ha lesz is valami, idáig biztosan nem ér majd el az építkezés, hiszen a telep legszélén laknak. Nem lett igaza: februárban kapott egy felszólítást, miszerint felmondják a bérleti jogviszonyát, és 30 napja van elhagyni az ingatlant. Cserelakást egyáltalán nem említettek.

„Amikor elolvastam, napokig azt se tudtam, mitévő legyek. Éjszakákon át gondolkodtam, még a könnyem is kicsordult, hiszen mégiscsak az életem nagy részében ez a ház volt az otthonom.”

Utána egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívta az RTL Klubot, akik azt kérték, küldje el nekik írásban a történteket. A fia segítségével így is tett, másnap reggel 8-kor pedig csörgött a telefonja: az ügyeletes szerkesztő kereste.

„Kijöttek forgatni, rá két napra pedig felhívott engem a vasút egy jogásza, és megkérdezte, miért nem írtam levelet arról, milyen cserelakást szeretnék. Na most, egészen eddig szó sem volt cserelakásról, csak fenyegetőzésről, hogy költözzek ki 30 napon belül, különben jönnek a retorziók.”

Péter szerint egyértelműen a média nyomásának köszönhető, hogy a MÁV változtatott a hozzáállásán, és elkezdett partnerként tekinteni rájuk. Az elsőként felkínált lakás ugyanakkor enyhén szólva nem felelt meg a várakozásainak.

„A tető beszakadva, a falon kábelekről lógott a cirkó, a parketta felhólyagosodva, tiszta penész minden. Az udvaron a kerítést gyakorlatilag csak a gaz tartotta. Mondtam nekik, hogy ide még egy hajléktalan sem költözne be, ilyen állapotban nem tudom elfogadni.”

A telepen körbejárva talált viszont egy egészen jó állapotú házat, amit apróbb felújítások után szívesen elfogadott volna. A MÁV nagyon készséges volt, megcsináltak mindent, amit kért. Igen ám, de elmondása szerint olyan bérleti szerződést kellett volna aláírnia, amely azt is tartalmazta, hogy bármikor, indoklás nélkül, 30 napos határidővel felmondhatnak neki. Erre pedig nem volt hajlandó.

A Szikra Mozgalom – Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő szervezete – mellé állt, ügyvédjük, Dr. Szepesházi Péter is azt javasolta neki, semmiképp ne írja alá a papírt ilyen feltételekkel. A ház ezért azóta is üresen áll, pedig egyébként azonnal költözhető lenne.

„Bár mi nem vagyunk jogsegélyszolgálat, ebben az ügyben azt láttuk, hogy a lakók maguktól nem jutnának egyről a kettőre, szükségük van nemcsak jogi képviseletre, de sajtónyilvánosságra, illetve politikai munkára is, ami ahhoz szükséges, hogy felfigyeljenek erre az ügyre” – fogalmaz a Szikra helyi szervezője, Sudár Orsolya.

A rákosrendezői luxusberuházással egyébként sem értettek egyet, emellett pedig tapasztaltuk, mennyire méltánytalanul bánik a MÁV az itt élőkkel, így végül felkarolták az ügyet. Ide nem jött ki a családsegítő se, az önkénteseikkel járták körbe a házakat és kérdezték meg a lakókat, hogy vannak, mire van szükségük. Márciuban tartottak egy fáklyás felvonulással összekötött tüntetést is.

Bár úgy volt, hogy szeptember 18-ig ki kell üríteni az egész telepet, nem sokkal azelőtt kiderült, hogy két évvel meghosszabbítják a határidőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakók fellélegezhettek: Péter egyik reggel például azzal szembesült, hogy le akarják választani őket az elektromos hálózatról.

„Éppen dolgozni indultam, amikor észrevettem a munkásokat. Mondom, ne vicceljenek már, négy család él még itt! Kiderült, hogy a MÁV azt adta le az ELMŰ-nek, hogy már teljesen kiürült a telep.”

A helyzet most úgy áll, hogy a MÁV beadott a bíróságra egy kiürítési kérelmet, a családok pedig a Szikra Mozgalom és Szepesházi Péter segítségével jelezték, hogy perre mennek. Ameddig nincs jogerős ítélet, nem lakoltathatják ki őket, ugyanakkor Péter biztos benne, hogy előbb-utóbb menniük kell. „Az biztos, hogy ezt az oldalt itt végig ledózerolják, egészen a Vasúttörténeti Parkig.”

Ez érthető módon érzékenyen érinti. „Nézze, 61 éve ez az otthonom. Itt halt meg az apám, innen kísértem utolsó útjára, ahogy az anyámat is. Nem egy luxuslakás, de én szeretek itt élni.”

A házban csak néhány évvel ezelőtt alakítottak ki fürdőszobát, előtte az udvaron keresztül lehetett WC-re járni. Péterék nagyjából 700 ezer forintot és rengeteg munkaórát szántak az átalakításra, amit biztosan nem tettek volna, ha előre tudják az azóta történteket.

Péter azt meséli, régebben még igazi családias közösség volt itt, az emberek rendszeresen összejártak, sütöttek-főztek, bográcsoztak. A fénykorban mind a 24 lakás tele volt, 100-110-en biztosan éltek bennük. A hanyatlás olyan 20 éve kezdődött, onnantól folyamatosan néptelenedtek el a házak, új bérlők pedig nem jöhettek.

A gyanúja szerint azért, mert valakinek már jóval a mini-Dubaj projekt előtt terve volt a területtel. Ezt bizonyíthatja az is, hogy 2018-ban kaptak egy levelet, miszerint új szerződést kell kötniük, ami tartalmaz egy olyan kitételt, hogy amennyiben a vasút területrendezésbe kezd, 30 napon belül el kell hagyniuk az ingatlant. Ő már ezt se írta alá, több szomszédja viszont igen – most ők voltak az elsők, akiknek menniük kellett.

A per valószínűleg legalább 2-3 évig tart majd, de ha hamarabb kikerülne a szerződésből a 30 napos felmondási idő, Péter akár azonnal odaköltözne. Bízik benne, hogy a MÁV nemrég kinevezett új vezérigazgatója elmozdul majd ebbe az irányba.

Nagyné Johán Edit 27 éve él a telepen súlyos beteg férjével, Máté Péteréktől néhány háznyira. Annak idején 2 és fél millió forintból újították fel a villanyt és a csatornahálózathoz is, emellett ablakokat cseréltek, betonoztak, sőt még a redőnyöket is kicserélték, hogy lakhatóvá tegyék.

Abban a hiszemben költöttek rá ennyit, hogy előbb-utóbb meg tudják majd vásárolni, erre azonban nem került sor. Februárban ők is kézhez kapták az első felszólítást, miszerint 30 napon belül el kell hagyniuk a lakást.

Edit a zuglói önkormányzathoz fordult, akik az akkori polgármester, Horváth Csaba közbenjárásával leállították a kilakoltatási eljárást. „Utána viszont jött a hercehurca: a MÁV-nak eszében sem volt cserelakást ajánlani nekünk, csak a média nyomására változtattak az álláspontjukon” – erősíti meg ő is.

„Amikor megjelent riportok hatására megkérdezték, mik az igényeink, annyit mondtam, hogy a mostaninál kisebb ne legyen, a férjem miatt pedig az is fontos volt, hogy földszinti legyen, és tartozzon hozzá egy minimális előkert, ahová ki tud ülni. Mutattam orvosi papírokat is, ennél jobban nem tudtam volna tálalni a problémát. Ehhez képest a két kérésből nullát teljesítettek.”

Először ugyanazt a romos, penészes, 40 négyzetméteres, konyha nélküli házat ajánlották fel nekik a Keresztúri úton, amit Máté Péter is azonnal visszautasított. Természetesen ők sen fogadták el, ezután viszont még szürreálisabb megoldásként az angyalföldi vasútállomás épületében ajánlottak nekik egy lakást.

„Gondolja meg, egy parkinsonos, sztómás beteg mihez kezdene egy emeleti lakással, ahová csak csigalépcsőn lehet felmászni, és ami mellett közvetlenül ráadásul folyamatosan közlekednek a vonatok? Egész éjjel azt kellett volna hallgatnunk.”

Miután erre az ajánlatra is nemet mondtak, sokáig nem történt semmi, majd júniusban kaptak egy levelet, hogy 8 napon belül el kell hagyniuk a lakást, mivel jogtalanul tartózkodnak benne. Ellenkező esetben kiköltöztetnek, majd kiszámlázzák nekünk a költségeket.

Ezt a határidőt végül Szepesfalvy Péter ügyvéd és a Szikra Mozgalom segítségével sikerült semmissé tenniük, de alig lélegeztek fel, nem sokkal később megkapták az értesítést a birósági per kezdetéről.

Edit szerint a MÁV új vezérigazgatója nyitottabbnak tűnik feléjük, egy nap alatt többet tudtak előrelépni vele kommunikáció terén, mint az elődjével február óta összesen. A problémák viszont csak sokasodtak az elmúlt hónapokban.

„Az üres lakásokat, ahonnan már kiköltöztek, egymás után törik fel és veszik birtokba az illegális lakásfoglalók. És mindent lopnak, ami mozdítható: múlt héten kicseréltem két gázpalackot, itt hagytam őket kint a ház előtt. Fényes nappal elvitték mindkettőt, ahogy a kötélről a ruhákat, a kertből pedig a biciklit is.”

Edit elmondása szerint hetek óta nem alszik éjjelente, amint hall akár csak egy kis neszt is, azonnal ugrik fel. A kert végét jobb híján rácsokkal és fém ruhaszárítókkal barikádozta el, hogy megakadályozza az illetéktelen behatolást. A közbiztonság drasztikus romlása mellett a patkányok is megszaporodtak a telepen.

„Egyik reggel jöttek a dolgozók, a férjem szólt, hogy hangokat hall. Megkérdeztem, miért vannak itt, azt mondták, hogy elzárják a vizet. Mondom, nehogy elzárják, hát még itt lakunk! Kiderült, hogy úgy lett elkönyvelve, hogy itt már nem maradt senki. Tényleg olyan, mintha nem is léteznénk.”

Edit sógornője, Nagy Ilona szintén a maradék lakók egyike a telepen, közvetlenül a sínek mellett él. Amíg a házát keressük, több másik udvarban is mozgást látunk, az egyikből egy 7-8 fős társaság méreget bennünket.

A nő a mostani lakásában 5 éve lakik, de a szülei 1963-ban költöztek a telepre, Editék mostani házába. Ott nőtt fel, majd férjhez ment, de a házasságnak rossz vége lett, azután költözött vissza ide.

A helyzete jogilag bonyolultabb a többiekénél, ugyanis nincs szerződése: itt hivatalosan csak az élettársa lakott, akinek halála után ugyan kérvényezte a MÁV-tól, hogy írják át a nevére a szerződést, de nem kapott választ. A lakbércsekk ugyanakkor már az ő nevére érkezik, a villanyórát viszont nem sikerült átíratnia. A februári felszólítást pedig ő is megkapta, arra hivatkozva, hogy jogcím nélkül tartózkodik a lakásban.

„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el, amikor nem közölték válaszul a levelemre, hogy nem engedélyezik az itt lakásomat?”

Cserelakásból egyelőre kettőt mutattak neki, de mindkettő lakhatatlan volt. Szerződést viszont egy olyan lakásra küldtek, amit nem látott korábban. „Mondtam nekik, hogy hiába küldik, amíg nem nézhetem meg élőben, nem írom alá.”

Sudár Orsolya

Alternatívája a lakhatásra továbbra sincs, a kilakoltatási per viszont zajlik. “Én nem nagyon foglalkozom politikával, de hát az állam ellen? Az olyan, mint széllel szemben…” – fogalmaz azzal kapcsolatban, milyennek látja az esélyeit. Abban viszont ő is bízik, hogy a médiavisszhangnak köszönhetően további nyomást is tudnak majd gyakorolni a döntéshozókra.

Sudár Orsolya is bizakodó: bár úgy látja, a kerület október 1-jén hivatalba lépett új vezetése egyelőre nem haladt előre az ügyben elődjéhez képest, a Szikránál remélik, hogy miután belerázódtak a munkába, előreveszik a prioritásaik között.

„Ha fenntartjuk a nyilvánosságot és elvégezzük a politikai munkát, látok arra esélyt, hogy mindenki megfelelő cserelakást kap elfogadható feltételekkel. Senkinek nem érdeke másfél évig ebben a libikókában tölteni az idejét.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Ráhel 2,5 milliós ruhában emlékezett '56-ra Hadházy Ákos szerint
A képviselő szerint napról napra meggyalázzuk a mártírok emlékét. Képet is megosztott az általa kritizált ruháról.


Hadházy Ákos a közösségi oldalán posztolt arról, hogy milyen ruhában fényképezték le Orbán Ráhelt egy 1956-os megemlékezésen. A független képviselő szerint a miniszterelnök lánya egy összesen 2,5 millió forint értékű ruhát viselt.

„Ez a többmilliós ünnepi outfit különösen emlékeztessen minket arra, hogy napról napra meggyalázzuk 56 mártírjainak emlékét”

– fogalmazott Hahdázy. Hozzátette, szerinte „mindannyian” érintettek vagyunk

„Azok is, akik ilyen ruhákban röhögnek azokon, akik az életüket áldozva harcoltak az oroszok által megtámasztott diktatúra ellen. De azok is, akik tétlenül végignéztük a demokrácia leépítését és semmit sem teszünk az ellen a propaganda ellen, amelyik pl. magyarok millióival hiteti el, hogy jól tették 56-ban azok, akik nem küzdöttek az oroszok ellen”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Trump győzelme megerősíti az Orbán-politikát, ez egy erős lélektani pillanat
Miközben a Medián mérése szerint Magyar Péter pártja megelőzte a Fideszt, ami óriási hír, a Trump-győzelemnek pozitív hatása van a kormánypárta - mondja a politikai szakértő. Kérdés, hogy az az ígéret, ami ebben a győzelemben benne van, mire is lesz elég.


Csütörtök reggel Orbán Viktor már arról írt a Facebookján, hogy felhívta az elnökválasztást megnyerő Donald Trump, akivel nagy terveik vannak. A magyar miniszterelnök a kampányban szokatlanul egyértelműen állt Trump mellé, aki pedig tévés vitájában „kemény, okos embernek” nevezte Orbánt.

Mit jelenthet Orbán Viktornak és Magyarországnak Donald Trump győzelme? Segíthet-e ez abban, hogy a Fidesz 2026-ban sikerrel vegye fel a küzdelmet Magyar Péter pártjával szemben, ami a Medián legfrissebb felmérése szerint már 7 százalékkal előzi meg a kormánypártot a biztos szavazók körében? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Trump győzelmét Orbán Viktor láthatóan kicsit a saját győzelmének is érzi. Változtat-e ez valamit itthon?

– Az biztos, hogy óriásit kockáztatott Orbán, és miután kockáztatott, nyilván a győzelem is erősebb, tehát biztos, hogy ez az Orbán-politikát megerősíti. Újra kap egy olyan hangulatot a külpolitikája, hogy azért vannak benne nagy győzelmek is, nem csak vereségek. Ez egy erős lélektani pillanat, innentől kezdve pedig az a kérdés, hogy mindaz az ígéret, ami benne volt a Trump-győzelemben, mire is lesz elég.

Hogyan változik meg Amerika és Magyarország kapcsolata, hogyan kap segítséget Magyarország a talpra álláshoz. Hogy ez mennyire fog bejönni, azt meglátjuk a következő időszakban.

Ígéret volt például a kormányfőtől, hogy Magyarországnak más lesz a költségvetése, ha Trump nyer. Tehát Orbán ígérete szerint a magyar költségvetésben pozitív dolgok lesznek. Ezt ő látja, mi még nem látjuk, mert ez valami személyes megállapodásra utal a két vezető között, de majd valószínűleg látni fogjuk, mert a miniszterelnök ezt ígérte.

– Retorikailag mindenképpen ez győzelem most a magyar miniszterelnöknek. De ha Trump betartja azt az ígéretét, hogy védővámokat vet ki az európai partnereivel szemben is, akkor ezzel a magyar gazdaság helyzete éppenséggel nem javul.

– Bár Európa aggódhat Trump mondásain, de azt is bizonyította a leendő elnök korábban, hogy viszonylag pragmatikus játékot játszik. Például a Kína-ellenes politikájában is kötött kompromisszumokat, ilyen volt, amikor a TikTok betiltása mellett lépett fel, nem sokkal utána pedig ellene, mert látta, hogy ez mennyire nem tetszik az amerikai választóknak. Van egy eredendő németellenesség Trumpnál, félelem a német gazdasággal szemben, így Európa gazdaságával szemben is.

De hogy milyen politikát fog valójában folytatni, azt meglátjuk. Igazából senki sem tudja.

Egyelőre az összes fontos kérdésben nagy bizonytalanság van, hogy mi lesz. De az Orbán-állítás alapvetően az, hogy Trumppal speciális gazdasági kapcsolatot fog teremteni.

– De mire megy a különleges kapcsolatával akkor, ha Trump elfordul Európától, és emiatt Európa kénytelen lesz még jobban összezárni?

– Sorra lehet venni a félelmeket, meg a lehetőségeket. Kérdés például, hogy a NATO-t Trump győzelme gyengíti-e, vagy erősíti. Hiszen Magyarországnak nem csak az Európai Unió, hanem a NATO helyzete is fontos, NATO-tagállamként. Ahogy az is kérdés, hogy az az állítása, hogy pillanatok alatt lezárja az orosz-ukrán háborút, csak kampányfogás volt-e, vagy tényleg szándékai lesznek erre, és ha lesznek szándékai, akkor ezt hogy teszi?

Az volt a mondás, hogy megmondja az ukránoknak, hogy megvon minden támogatást tőlük, ha nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, de megmondja az oroszoknak is, hogy megad minden támogatást az ukránoknak akkor, ha ők nem tárgyalnak.

Abban az esetben így, ha mindkét fél úgy dönt, hogy nem ülnek le, akkor ebből a logikából az következik, hogy Trump megvon és megad minden támogatást Ukrajnának. Ez pedig lehetetlen. Ilyen szempontból mondom azt, hogy nagyon sok kérdőjel van még, hogy mi következik most. Nyilván a következő lépés is csak jövő évtől aktuális, hiszen Trumpot még be kell iktatni januárban.

– Miközben Trumpra figyelt a világ, a mi kis világunkban éppen a választás napján jelent meg a Medián felmérése, ami szerint a biztos szavazók között 7%-os Tisza-párt előnyt mért.

– Valószínű, hogy a válasz erre az, hogy a Fideszhez közel álló kutatóintézetek Fidesz-vezetést fognak mérni, és a Fideszhez közel álló véleményformálók és politikusok azt fogják mondani, hogy a baloldali közvélemény-kutatók politizálnak, amikor ilyen eredményeket közölnek.

Nem az eredménnyel fognak foglalkozni, hanem politikai állításként fogják kezelni a publikáló intézetek eredményeit.

Azt nyilván nem engedheti meg magának egy ilyen rezsim, hogy miközben azt mondják, hogy a nemzetet képviselik mindenki mással szemben, az menjen a nyilvánosságban, hogy a nemzet többsége nem őket preferálja.

– Egy ekkora elmozdulásnak van olyan lélektani hatása, ami elindíthat vagy felgyorsíthat egy átpártolási folyamatot?

– Hogy a közvélemény-kutatók mit mérnek, abból a szempontból kevésbé fontos, hogy a választók ide-oda tudnak mozogni. Nyilván

olyan szempontból most ez óriási hír, hogy több mint egy évtized után megdőlt a tétel, mely szerint a Fidesz lenne a legnagyobb politikai erő Magyarországon.

Általában a közvélemény-kutatásoknak nincsen közvetlen hatása a választók magatartására, de amikor egy nagy tendencia véget ér, vagy tendenciaváltozás van, akkor annyiban van, hogy ez a hír megjelenik témaként a politikában, beszélünk róla. A másik oldalon meg a Trump-hatásról beszéltünk az előbb, és annak meg van egy ellentétes irányú, pozitív hatása a Fideszre. Innen nehéz kiszámolni, hogy mi lesz ezeknek a közös eredője. Magabiztosabban lehetett volna állításokat megfogalmazni, ha Harris nyer. Akkor azt lehetett volna mondani, hogy ebben az évben még mindig nincs meg az a fordulat, ami a Fidesz számára előnyös. Mostantól viszont ez már nem így van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump
A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.


Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: