NATO-katonák Ukrajnába? Szijjártó Péter és a Kreml is reagált a felvetésre
Ahogy arról korábban tárgyaltunk, a párizsi csúcs tárgyalásai után Emmanuel Macron olyan dologról beszélt, amiről az orosz-ukrán háború eddigi két éve alatt csak kevesen: szerinte „nincs konszenzus a szárazföldi csapatok hivatalos támogatásáról. Ez azt jelenti, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön”. Azaz a francia államfő nem zárta ki, hogy a NATO esetleg katonákat küldjön a konfliktuszónába.
A hírre nem sokkal később reagált Szijjártó Péter is. A külügyminiszter közösségi oldalán közölte: „Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába”.
– tette hozzá Szijjártó.
Megszólalt a NATO-katonák esetleges bevetésének hírére a Kreml is. Dmitrij Peszkov szerint „közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába”.
És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.
Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy „a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába”. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.
A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.
Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.
