SZEMPONT
A Rovatból

„Nagyon nehéz megítélni, hogy lesz-e roham” - egy hét múlva elstartol az új napelem-pályázat

Kinek éri meg? Ki jogosult rá? Mennyire bonyolult? Akár 5 millió forint állami támogatáshoz is juthatunk az új napelem-pályázattal, de sok a kérdőjel. Ezekről beszélgettünk Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnökével.


Egy hét, és élesben elindul a Napenergia Plusz pályázat előregisztárciója. A pályázható összeg 75 milliárd forint, amivel a tervek szerint a keretösszeg kimerüléséig támogatnák a jelentkezőket, összesen 15.160 pályázatot. A keret nincsen régiókra felosztva, a beérkezési sorrend dönt.

Egyfelől szélesre tárták a pályázatra jogosultak körét, ugyanakkor maradtak nehezen értelmezhető korlátozások is. Eleinte a pályázat műszaki tartalmát 4 kilowattos inverterre és maximum 8 kilowattórás akkumulátorra írták ki,

később emelték fel 5 kilowattra az inverterek, és 10 kilowattra a tárolók tekintetében.

Maga a rendszer még ennél is nagyobb lehet, mert a napelemek névleges teljesítményét 20 százalékkal magasabban határozták meg, mint az inverter teljesítményét.

A pályázat vadonatúj gazdasági környezetben indul el, január elsejével zárult le a szaldó elszámolás korszaka, már csak azok élvezhetik ennek az elszámolásnak az előnyeit, akiknek vagy már működik, és tíz évnél nem régebbi a rendszerük, vagy tavaly szeptember hetedike előtt adták be az igényt a telepítésre. Mindenki más, tehát a ennek a pályázatnak a résztvevői is a bruttó rendszerbe kerülnek, amely esetében már nem a vételezett és termelt teljesítmény különbsége képezi az elszámolás alapját, hanem ezeknek a vételára. Ez  nem kicsi különbség: az áram vételára rendszerhasználati díjjal együtt 35 és 70 forint lehet, azonban a napelemtulajdonos a feleslegét csupát 5 forintért táplálhatja vissza a hálózatba.

Tehát jóval többet ér a megtermelt áram, ha én használom fel, mintha eladom.

Itt jön képbe az akkumulátor. Az év jelentős részében a rendszer napppali többlettermeléséből fedezni tudunk pár órányi esti fogyasztást, ha elraktározzuk egy akkumulátorba. A hosszú nyári napokon ez akár a teljes önellátást is jelentheti, azonban a tél zsebbenyúlós marad. A pályázattal kapcsolatos kérdésekről Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) elnökével beszélgettünk.

– Megjelent ez az új pályázat, miközben van egy régi is, és még az se tart sehol. Mi a garancia, hogy ez máshogy fog működni? Tudjuk, más a lebonyolító, de ugyanaz az állam van mögötte, aki végül a számlákat fizeti.

– Bennünk ez a kérdés ugyanígy felmerül, mint iparági képviseletben. Talán az egyik fontos különbség, hogy az előző pályázatot EU-s forrásból fizették, ez is oka lehet a késlekedésnek, bár eredetileg az volt a határozati döntés, hogy előfinanszírozza a magyar állam. Viszont ez a pályázat nem EU-s forrás, hanem kormányzati forrásból finanszírozzák, tehát itt nincs, amire várni kellene. Abban bíznak az iparági szereplők, hogy ez azt jelenti, gyorsabb kifizetések lesznek. A másik aggályunk az, hogy nincs olyan opció, hogy a támogatást maga a pályázó kapja, hanem mindenképpen a kivitelezőnek utalják. Ebből kifolyólag

a kisebb magyar kkv-k nem tudnak majd sok pályázatot vállalni, mert nekik kell előfinanszírozni a munkát, ugyanúgy, mint az RRF-pályázatnál.

Hiszen, amíg nincsenek kifizetve az addigi munkák, a kevéssé tőkeerős, kisebb vállalkozások nem tudnak egy minimális nagyságrendnél több munkát elvállalni.

– A korábbi pályázat tapasztalatai alapján mekkora az érdeklődés ez iránt a pályázat iránt? Érezhető valami ódzkodás pályázói oldalon?

– Inkább kivitelezői oldalon sokkal óvatosabbak, főleg a kis magyar kkv-k. Ő egészen biztosan rendkívül óvatosak lesznek, hogy mit és mennyit vállalnak el egészen addig, amíg nem kapják meg az első kifizetéseket. Aztán nyilván a puding próbája, ha megeszik. Tehát ha megcsinál egy cég néhányat, és megkapja a pénzét is, akkor bátrabb lesz mindenki.

– Hány pályázóra lehet nagyjából számítani? Mik az előzetes jelzések?

– Nagyon nehéz eldönteni, hogy lesz-e roham vagy sem. Mi a rohamnak különösebben nem vagyunk hívei. Az senkinek sem jó, hogy egyszer nagyon sokat kell dolgozni, aztán meg semennyit, ezért különösebben a pályázatoknak sem vagyunk hívei, legalábbis az ilyen rövid időablakos pályázatoknak.

– Van egy konkrét beadási nap, január 15., amikor megnyílik ez az ablak. Hogy fog történni? Képzeljünk el egy céget, amelyiknek 100 pályázata van, akkor ott ülnek a cég munkatársai a számítógépnél, és nyomogatják az entert? Milyen sorrendben? Sajnos láttunk már olyan pályázatot, ahol 10 perc alatt kimerült a keret, és hoppon maradtak sokan.

– 15-én csak az úgynevezett előregisztráció indul, nem a pályázat maga, de ott is betelhetnek dolgok.

– Ha sokan jelentkeznek egyszerre és hamar betelnek a helyek, akkor az is számíthat, hogy aki 100 pályázatot kezel, milyen sorrendben adja be a pályázatokat? Lemaradhat valaki azért, mert a pályázata a paksaméta aljára kerül?

– Szerintem sorrendiségnek nem lesz jelentősége. De természetesen az is lehet, hogy le fog csúszni. Nagyon nehéz megítélni, hogy lesz-e roham, vagy nem lesz, éppen a bruttó elszámolásra való váltás miatt.

– Ha mondjuk én most kapok észbe, már elkéstem, hogy 15-ig egy komplett anyagot össze tudjak rakni? Mennyire bonyolult az a pályázati portfólió, amit össze kell állítani? És mennyi idő?

– 15-én csak előregisztráció van, utána lesz lehetőség a pályázat beadására. Maga a pályázat szerintem elég bonyolult, én magam nem is ismerem teljesen végig a folyamatot.

– Akkor azt sem tudja, hogy körülbelül mennyi idő alatt lehet összeállítani egy ilyen pályázatot?

– Sajnos nem, de nem lesz egyszerű, az biztos.

– A pályázati feltételek között szerepel, hogy csak olyan ingatlanra lehet pályázni, ahova nincsen vállalkozás vagy vállalkozó bejegyezve. De például ott van Kató néni, aki mondjuk héber szakfordító. Nem használ külön áramot ehhez a munkához, de ott lakik szegényke, máshova nem tudta az ő egyéni vállalkozását bejelenteni, a lakóhelye a székhelye. Emiatt eleshet egy ilyen pályázattól?

– Nem ismerem, ezt a részt. Ha ez így van, akkor ez nem túl ütős, mondjuk így.

Kizáró okok: Nem jogosult támogatási kérelmet benyújtani,

- amennyiben a lakóingatlan vállalkozás (egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., zrt. stb.) székhelye, telephelye, fióktelepe;

- amennyiben a lakóingatlan tulajdonosai között vállalkozás (egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., zrt. stb.) is van.

– Általában azt szoktuk tapasztalni, ez volt a CSOK-nál is például, hogy amint megjelenik egy pályázat vagy támogatás, ehhez hozzáigazodnak a vállalkozók által adott árajánlatok. Ön nem tapasztal ilyet, nincs túlárazás?

– Mivel lesz önerő, ezért itt mindenkinek a felelőssége, hogy megkapja a legjobb ajánlatot. Lehet, hogy vannak, akik árat próbálnak emelni, de szerintem kartellezésről biztos, hogy nem beszélhetünk. Ez sokkal szélesebb piac. Ebben azért egy kicsit belerondít, hogy a kis magyar kkv-k, akik egyébként a piac nagy részét alkotják, ebben a pályázatban hátraszorulnak, emiatt csökken a verseny, mivel ők nem tudnak majd sok projektet finanszírozni.

A tőkeerős cégek viszont be tudnak adni akár 500-1000-10.000 pályázatot is.

Láttam ilyen számokat, hogy ilyen mennyiségeket merne vállalni egy nagy cég, mert megvan a megfelelő kapacitása. Ez valóban torzítja a versenyt.

– A műszaki tartalom, ami ebben a pályázatban benne van, elégséges egy átlagos háztartásnak? Ez a pályázatban 4-5 kW-os inverter, maximum 10 kilowattórás akkumulátor.

– A szaldó elszámolás korszakában az átlagos lakossági napelemes rendszer ennél nagyobb volt, 6-7-8 kilowattos. Amióta nem szaldóval kell terveznünk, ennek értelemszerűen csökkennie kell. Az az igazság, hogy az európai trendeket vizsgálva ezek a rendszerméretek nagynak számítottak. A szaldó egy nagyon kedvező támogatási rendszer volt, nagyon sok országban ezzel indult a napelem, ezután változott Európa-szerte bruttó elszámolásra, és ahol ez megtörtént, ott hasonló trendeket látni, hogy kisebb napelemes rendszerek létesülnek, mert minél kisebb a napelemes rendszer, annál nagyobb arányban fogyasztjuk el a megtermelt energiát az óra mögött, azaz helyben.

Az a cél, hogy minél nagyobb arányban fogyasszuk el az általunk megtermelt villamosenergiát, mert az a gazdaságos.

A magyar lakosságnak és a magyar napelemes iparágnak is erre a gondolkodásmódra kell átállnia, és a fogyasztásunkat, a vételezett villamos energiákat csökkentsük minél inkább. Erre egyik eszköz az energiatároló, illetve, ha kisebb rendszert csinálunk, a másik eszköz az, hogy okosotthont csinálunk, vagy akkor töltjük az elektromos autót, amikor süt a nap, akkor használjuk a klímát, amikor süt a nap, akkor kapcsoljuk be a meleg vizet, amikor süt a nap. Ilyen apróságokkal, illetve automatizálásokkal lehet ezt optimalizálni, de ennek tényleg a nulladik fázisában vagyunk. Szerintem egy-két éven belül nagyon sokat fog fejlődni mind az iparág, mind a lakosság gondolkodása ezen a téren, a tudatos energiafelhasználás és energiatermelés más szinten lesz, mint most. Most ezzel az ismerkedési fázisban vagyunk.

– Végül is azt mondhatjuk, hogy a szaldó korszakában az volt a cél, hogy az egész fogyasztást kiváltsák, és ez lehetséges is volt, viszont a bruttó esetében a napelem inkább csak besegít az elektromos fogyasztás árának csökkentésébe?

– Ez nem volt rossz megfogalmazás, a cél az, hogy minél nagyobb arányban segítsen be. Hogy minél nagyobb arányban csökkentsük a vételezett villamosenergiánkat, és minél többet használjunk fel abból, amit mi meg tudunk termelni.

– A jelenlegi átvételi árak mellett a megtérülés szempontjából hogy áll ez a projekt? Úgy, hogy csak a 33 százalékát fizetem ki, körülbelül mennyi idő alatt térül meg a rendszerem?

– A minisztériumnak szerencsére az volt az egyik vezérlő elve, amikor kiírta a pályázatot, hogy a megtérülés egy életképes szám legyen. Ők úgy gondolkodtak, hogy

ezzel körülbelül 10 éves megtérülést el lehet érni. Ez nagyjából tényleg kijön.

Ne felejtsük el, hogy Magyarországon még a rezsicsökkentés időszakában 9-10-12 éves megtérülésekkel komoly érdeklődés volt a napelemek iránt. Tehát magát a befektetést szemlélve sem rossz ez a konstrukció.

– Igen, ez nagyon lelkesítő, de ha tovább számolok, és kivonom ebből a támogatást, akkor ez a 10 év rögtön 30 év lesz, ami viszont semmiképpen nem rentábilis. Ha vége van ennek a pályázatnak, és maradnak a jelenlegi rezsicsökkentett átvételi árak, lesz még itt egyáltalán lakossági napelem-telepítés?

– A rezsicsökkentés miatt be van zárva a rendszer egy szerencsétlen helyzetbe. A minisztériumi egyeztetéseinken többször esett szó arról, hogy

valamilyen piaci alapú logikát is be kellene vezetni, ahol az átvételi ár biztosan nem 5 forint.

Ez egy kicsit komplikáltabb szabályozási ügy, még nem látom, hogy mikor tud megvalósulni, de egyébként tőlünk nyugatabbra gyakorlatilag ez működik.

– Mennyit tart reálisnak, hány forintot?

– Erre nem tudok válaszolni. 5 és 30 forint között bármit.

– Január elsejétől az ország legnagyobb részében feloldották a visszatáplálási stopot, de nem mindenhol. Ahol nincs feloldva ez a visszatáplálási stop, ott egyáltalán be lehet adni most pályázatot?

– Szerintem a pályázat nem szól arról, hogy kötelező visszatáplálni. Attól a rendszer még a közcélú hálózaton rajta van, adott esetben onnan vételez, csak visszatáplálni nem tud. Ez tehát nem kizáró ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Ha Orbán emeli a tétet, a halálos párbaj felé viszi
A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból. „A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút” - mondta.
F. O. - szmo.hu
2025. július 13.



Átadja-e Orbán Viktor a hatalmat egy elvesztett választás esetén? Ez a téma is terítékre került a ZaccPerKávé Extra című műsorban, ahol Tölgyessy Péter volt a vendég. A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból.

„Magyarországon ezt nem lehet megcsinálni, és ezt a Fidesz vezetői is pontosan tudják.

Lehet persze halálos párbajt is csinálni ebből a dologból, de ez a játék arról is szól, hogy lesz-e létezése a jövőben a Fidesz vezetőinek Magyarországon.

A Fidesz most úgy viselkedik, mint egy sárkány, tüzet okád, minden nap eltipor valamit. Borzalmas, elviselhetetlen, de bárhogy is van, jövőre választás lesz Magyarországon.

Minden családban dönteni kell arról, akarják-e, hogy Orbán folytassa” – fogalmazott Tölgyessy a műsorban, majd arról beszélt, hogy most először a Fidesz valóban veszíthet.

„A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút.

Ugyanakkor jöhet bármikor egy olyan nemzetközi konfliktus, ami felforgathat mindent. Áldomást viszont csak akkor szabad inni, ha a hombárban van az előző évi termés. A történelem olyan, mint a vasút: van, hogy száguld a pályán a vonat, és sokáig nem történik semmi. Ez történt a Fidesz-időszak középső részében is. Most váltó közeleg, és ha elszúrjuk, sokára lesz újra váltó” – összegezte napjaink politikai helyzetét Tölgyessy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter azt üzente, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók
A Tisza képviselőjelöltjeinek hétvégén bejelentett kiválasztási módja igazi politikai innováció az elemző szerint, az előválasztás lefoglalja majd az őszi politikai napirend komoly részét. Egyben reakció a tiszás kétharmaddal kapcsolatos félelmekre is.


Szombaton tartotta második kongresszusát a Tisza párt Nagykanizsán. A látványos külsőségek között megtartott rendezvényen Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát, bérlakásprogramot, vasútfejlesztést ígért, és bejelentette, hogy felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalt. Arról is beszélt, „ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.” Emellett kiderült, hogy milyen előválasztási rendszerben zajlik majd a párt képviselőjelöltjeinek kiválasztása.

Jó-e ez a modell, milyen következményekkel jár, ha a Tisza így választja ki a képviselőjelöltjeit? És mit jelenthetnek az új üzenetek? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

– A nagykanizsai Tisza-kongresszuson bejelentették, hogyan választják majd ki a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

– Szerintem ez egy nagyon ügyes kiválasztási rendszer. A dolog az én értelmezésemben arról szól, hogy először kijelölnek három embert, és a Tiszán belül preferenciális szavazással döntenek róluk. Végül kettőt mutatnak be a választóknak, akik között előválasztást tartanak. Ez igazi politikai innováció, méghozzá nem is rossz, mert először a Tiszán belüli közösséget mozgatja meg: ők dönthetnek, szavazhatnak arról, kiket vigyenek a választók elé, majd a választókat szólítja meg, hogy szavazzanak arról, ki legyen az ő jelöltjük. Ráadásul az előválasztással a Tisza le fogja foglalni az őszi politikai napirend egy komoly részét.

– Az előválasztás hagyományosan is párton belüli választást jelent, nem? Ugyanakkor Magyarországon a 2022-es gyakorlat pártok közötti előválasztás volt.

– Valójában a választási rendszer határozza meg, milyen keretek között érdemes előválasztást tartani. Magyarországon alapvetően kétpárti politikai rendszer működik, amit a Fidesz az újraszabott választási rendszerrel alakított ki. Ez az egyfordulós rendszerből, az egyéni választókerületek túlsúlyából és a győztes kompenzáció elemeiből adódik ki így. Az történt, hogy a választók nem vártak az előválasztással, kijelöltek egy pártot, amelyik szembeszállhat a Fidesszel a választáson, ez pedig a Tisza. Az elmúlt hetekben már komoly vita volt a nyilvánosságban arról, hogy helyes-e, ha az egyik kétharmadból egy másik kétharmadba esik az ország. Egyesek szerint máshogy nem lehet legyőzni a Fideszt, ebben talán igazuk van. Mások szerint már önmagában a kétharmados többség is veszélyes lehet, ebben meg nekik van igazuk.

Magyar Péter erre azzal reagált, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók. Ez sokkal erőteljesebb egyéni politikusi pozíciókat teremt, mint az orbáni, felülről kijelölős, vezérfüggő modell.

Lehetőséget ad a Tisza előválasztási modellje arra, hogy felnőjenek erős személyiségek, kialakulhassanak a párton belül platformok, amire a Fideszen belül nem volt példa. Magyar Péter azt üzeni, hogy nem kívánja kijelölni a saját politikusait, bízik abban, hogy ezt a választók megteszik helyette. Tehát egy sokszínű frakciót képzel el, és talán még kétharmad esetén is vissza kell majd hoznia a politikát a kompromisszumok területére, ami valójában a demokratikus politika lényege.

– Az előválasztást nem hekkelheti meg a Fidesz?

– Az Egyesült Államokban több államban például republikánusok is részt vehetnek a demokraták előválasztásán. Azt gondolják ugyanis, hogy azt a jelöltet kell előre megtalálni, akiben a legszélesebb körben megbíznak, és ezt a jelöltet érdemes már a választások előtt megtalálni. Éppen ezért ennek a veszélyét, mármint hogy a Fidesz is szervezkedik, nem tekintem nagyon súlyosnak.

– A kongresszus után Hadházy Ákos is bejelentkezett, hogy indulna a tiszás előválasztáson, de Magyar Péter visszautasította. Majd Tordai Bence arról írt, a Fidesz lehet a nevető harmadik, ha a Tisza teljesen kizárja a többi ellenzékit.

– A preferenciális rendszer első lépcsője, amely során a Tisza tagjai eldönthetik, hogy ki ne indulhasson el, talán kezelni tudná ezt a helyzetet. Ha úgy döntenek, hogy nem kérnek egy olyan politikusból, akitől elvi alapon vagy pártlogikai okból tartanak, azt egyszerűen nem engedik tovább az előválasztásra. De ez csak egy ötlet, nyilván megoldják valahogy ezt a problémát.

– Amerikában gyakran még a saját pártbéli képviselőivel is keményen kellett alkudoznia az elnök embereinek egy-egy törvényért. Lehet-e nálunk esély egy ilyen típusú parlamentáris demokráciára?

– Volt már ilyen szakasz a rendszerváltás után: az MDF vezetése például rengeteg kompromisszumot volt kénytelen megkötni. Ott volt például a Csurka-féle platform, amit végül kizártak, mert tarthatatlanná vált a jelenléte, de előtte többször próbáltak velük kompromisszumot kötni. Ugyanez történt a nemzeti liberálisokkal is: Debreceni Józseffel, Elek Istvánnal, végül őket is kizárták, taktikai okokból egyébként.

Az ideológiai és érdekalapú frakción belüli lobbizás akkor jelen volt, meg kellett szerveznie a miniszterelnöknek a parlamenti többséget a saját frakcióján belül is. Ez egy tanulható tudás.

Egyébként ma is látjuk ezt működni például a fővárosi közgyűlésben.

– A Fidesz részéről már megjelent a kritika, hogy a Tisza még mindig nem mutatta be a képviselőjelöltjeit.

– A Tisza több dologban is kihívást intézett a Fideszhez. Van programja, amely konkrét, alternatív szakpolitikai állításokat tartalmaz. Vannak szakpolitikusai, bemutatták például a szakpolitikai kerekasztalok tagjait. Megjelentek ismert személyiségek a kongresszuson, ami erőt demonstrált. A kormányzati oldal ezt nyilván nem fogja elismerni. A Tisza kongresszusa valóban nem nevezett meg politikusokat, mert az előválasztáson fogják kiválasztani őket. Nincs 106 jelöltjük, csak egy - állítja a kormánypárt. 318 lesz – állítja a Tisza, amelyből 212 jelöltet a választóknak bemutatnak ősszel, közülük lesz meg a 106 induló képviselőjelölt. Ősszel meglátjuk, kinek volt ebben igaza.

– Magyar Péter a kongresszuson arról is beszélt, hogy létrehozzák a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami szuperjogköröket kapna, adatokat kérhetne például az ügyészségtől, nyomozhatna. Ez esetleg arra szolgálna, hogy kétharmad híján, ez hivatal átnyúljon a fideszes káderekkel feltöltött intézményeken?

– Sokan követelnek elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést, ezért ennek a hivatalnak erős politikai üzenete van a kampányban. Egy ilyen hivatal meghirdetése azt jelzi, a Tisza érzi a választói igényeket.

– A párt elnöke arról is beszélt, hogy az ország további eladósításáért a NER-elit, például Mészáros Lőrinc, Tibocz Istvám a saját vagyonával felel. Ez hogyan lenne kivitelezhető?

– Ez inkább a hitelezők felé tett üzenet volt. Arra vonatkozott, hogy Magyar Péter nem szeretné, ha az Orbán-kormány komoly hitelekkel vásárolná meg a választók szimpátiáját a kampányban, mert ennek megint infláció és pénzromlás lehet a vége.

Tehát kétszer is gondolja meg egy hitelező, hogyan és mire ad hitelt ilyen környezetben.

– A hitelezők figyeltek Nagykanizsára?

– Szerintem a gazdasági és közéleti szereplők egyre inkább figyelnek a Tisza pártra. Félszemmel a Tiszára, félszemmel a Fideszre.

– Egy másik ígéret szerint 2027 végéig maximum 6 hónapra csökkentik a kórházi várólistákat. Ez óriási vállalás, egyben komoly kockázat is, hiszen ha nem sikerül, az azonnal számonkérhető.

– A kampányban sok mindent lehet ígérni, miközben nem tartom kizártnak, hogy a várólisták rövidítésében valóban lehet valamit tenni. A lényeg inkább az, hogy Magyar Péter ezzel is azt mutatja, hogy olyan problémákkal foglalkozik, amelyek a választók számára fontosak.

– Itt van Ruszin-Szendi Romulusz ügye. Elolvastam a KEHI-jelentést, és úgy tűnik, tényleg nincs minden rendben. A Tisza kommunikációja viszont erősen emlékeztet a Fidesz módszereire: „nincs itt semmi látnivaló”. Ez a hozzáállás hosszú távon árthat a pártnak? Nem kellene inkább transzparensnek lenni?

– Nyilván kellemetlen nekik ez az egész, de a Fidesz számára sem kényelmes, hiszen Ruszin-Szendi bármit is kapott szolgálati időben, annak a hátterében mindig volt kormányzati döntés, valaki aláírta azokat a papírokat. A kormány saját magát jelentené fel, ha komolyan kivizsgálna ilyen ügyeket.

– A Tisza-kongresszussal csaknem egy időben Tölgyessy Péter egy előadáson azt mondta, hogy Orbán Viktor sokáig élezheti a helyzetet, de a végén át fogja adni a hatalmat, ha veszít. Ön is hasonlóan látja?

– Mitől kellene különösebben félni? Az a kormányzat, amelyik nem meri benyújtani az ellehetetlenítési törvényt a parlamentnek, miután majdnem az összes képviselő aláírta, az már gyengeséget mutat. Az a kormányzat, amelyik Ruszin-Szendi Romulusz esetében hagyja, hogy egy nyugdíjas alezredes megfenyegesse az államot, mondván, hogy kiszabadítják a volt vezérkari főnököt, ha elvinnék, az az állam nem erős, hanem gyenge. És az a kormány, amelyik bejelenti, hogy nem lesz Pride, törvényt is hoz róla, a rendőrség is közli, hogy az egy illegális vonulás, majd több százezer ember mégis elmegy, már nem kelt félelmet.

A Tisza Párt, azzal, hogy létezik és nagyjából 2,5 millió ember támogatását élvezi, azt is megmutatja, hogy a társadalom számos pontján többségben van. Olyan területeken is igaz lehet ez, mint például a rendvédelmi szervek, vagy az államapparátus.

Miért gondolnánk azt, hogy bárkit is rá lehetne venni, hogy ne tartsanak választásokat? A valódi probléma inkább az informális hatalom esetleges ellenzékből történő megtartásával van, nem a formális hatalomátvétellel akkor, ha esetleg nyer a Tisza.

– Harmincöt éve volt egy rendszerváltásunk, különböző közép-európai modellekkel. A jelenlegi magyar helyzet inkább az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia vagy Románia útját követheti?

– Azt mondanám erre, hogy klasszikus kelet-európai úton járunk. Lehetne viccesen azt is mondani, hogy amikor a „legvidámabb barakk” voltunk, ez attól volt, mert mi, magyarok a kommunizmust is „lustán” csináltuk. Most, amikor a szabadságot és a demokráciát lehetne élvezni, ebben is lustábbak, lassabbak vagyunk, mint mások. De ha ezt a viccet félretesszük: az ország nem tudott gyorsan leválni az 1970-es, 1980-as évek gondolkodásmódjáról. Orbán Viktor is viszonylag hamar felismerte, hogy a korábbi, radikális, rendszerváltó politikájával nem lehet előrébb jutni, mert akkor még a parlamentből is kiesik. Nem akart később már szembemenni azzal az attitűddel, amely a magyar társadalom egy nagy részét jellemzi. Az emberek ugyanis nem szabadságra, hanem biztonságra, gondoskodásra vágytak. Orbán Viktor is inkább belekényelmesedett ebbe a gondolkodásba, átvette annak logikáját. Nem segítette a magyarokat abban, hogy valóban elinduljanak a szabadabb, demokratikusabb, polgári működés felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Tisza és a Fidesz közti különbségről: Az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással
A humorista ezen a héten többek között a Tisza Párt hétvégi kongresszusáról, Orbán Viktor fapados repüléséről, Nagy Márton gazdasági sikertelenségéről és Orbán Ráhel Amerikába költözéséről készítette videóját.


Új videóval jelentkezett Pottyondy Edina, aki ezúttal is elemében volt, és ízekre szedte az elmúlt hét politikai-közéleti történéseit.

A humorista videójában többek között arról beszélt, hogy míg a miniszterelnök és a kormány a digitális harcosok toborzásával volt elfoglalva, Magyar Péter pártja kongresszusán lényegében programot és szakpolitikát hirdetett. Ahogy fogalmazott:

„Ez nem pusztán az a minőségi különbség a két párt között, mint Schobert Norbi és Schwab Richárd vagy Kubatov Gábor és Florentino Pérez között feszül. Hanem az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással.”

Pottyondy a gazdaságpolitika Lázár Jánosának nevezte Nagy Mártont, akinek szerinte soha semmilyen számai nem stimmeltek még. Ezúttal azt az állítását szedte szét, ami szerint a Fidesz megduplázta a magyar állami vagyont. A volt momentumos politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az inflációt figyelembe véve valójában ez a pénz kevesebb, mint a fele a 2010-es adatoknak.

„Márton, még a saját számaitok alapján is elloptátok az ország vagyonának nagyobbik felét”

– üzente a miniszternek.

A humorista bírálta Orbán Viktor fapados útját is, illetve annak kitalálóit is. Szerinte hiteltelen ez a miniszterelnöktől, ahogy fogalmazott: „Mára az a rogáni boszorkánykonyha innovációja, hogy azt a kapzsi pénz-Gombóc Artúrt egy fénykép erejéig erasmusos diáknak hazudják, aki 200 euróval a zsebében megy a brüsszeli hostelba a csajával”.

Hosszabb időt szentelt Pottyondy az Amerikába készülő Orbán Ráhelnek is, megemlítve, hogy az előző választások előtt szintén elköltöztek férjével, Tiborcz Istvánnal. A házaspárról szólva úgy fogalmazott:

„Magyarország addig érdekli őket, épp addig kötődnek az itt élőkhöz, amíg Drakula gróf az aktuális áldozatához”.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: A hitel minden házaspárnak elérhető lesz, ha csak egy ingatlanjuk van - ez következik Gulyás Gergely szavaiból
Hiába van valakinek 50%-a mostani ingatlanjukban, első lakásvásárlónak számít majd. De Fülöp Norbert pénzügyi szakértő szerint sok múlik a részletszabályokon, például azon, előírják-e, hogy kötelező az új ingatlanban lakni, vagy sem.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 17.



Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón tisztázta, ha valaki 50%-ban jelenleg is tulajdonos egy ingatlanban, akkor is első lakásvásárlónak számít majd. Csak akkor esik ki, ha ennél nagyobb a tulajdonrésze, vagy több ingatlan van a nevén. Ez azt jelenti, hogy minden egyetlen ingatlannal rendelkező házaspár valamelyik tagja jogosulttá válik a rendkívül kedvezményes, 3%-os kamatozású hitelre. Hiszen vagy fele-fele arányban tulajdonosok jelenlegi ingatlanjukban, vagy az egyiküknek ennél kisebb a részesedése, és ebben az esetben ő jogosult az Otthon Startra.

De mit jelent mindez a gyakorlatban? Lehet majd belőle a kisebb gyerekeknek lakást venni? Vagy befektetési céllal új ingatlanhoz jutni, amit a család kiad albérletbe? Esetleg nagyobb házba költözni, a jelenlegi eladása után? Erről beszélgettünk

Fülöp Norberttel, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjével.

– Gulyás Gergely egyértelművé tette, ha valaki 50%-ban tulajdonos egy ingatlanban, akkor is jogosult az Otthon Start hitelre. Miért írtak eddig mást az elemzések?

– Nem volt egyértelmű a kommunikáció. Miközben a kormány azt mondta, nem lehet valakinek 50%-nál nagyobb tulajdoni hányada, a korábbi illetékre vonatkozó jogszabályban az szerepelt, hogy az 50%-ot el nem érő tulajdoni hányad a megengedett. Ezért azt feltételeztük, hogy ez a verzió kerül majd bele az új szabályozásba.

Most viszont megerősítést nyert, hogy valójában 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada nem lehet az igénylőnek, azaz 50% még éppen lehetséges.

Ha tehát egy párnak van egy közös ingatlana, amelyben fele-fele arányban tulajdonosok, akkor elvileg felvehetik az Otthon Start hitelt, de úgy tűnik, csak akkor, ha nincs más hasonló ingatlanjuk.

– Ez tehát azt jelenti, hogy minden házaspár valamelyik tagja igénybe veheti a hitelt, ha csak egy lakásuk vagy házuk van. Tudnak ezek után a meglévő mellé még egy ingatlant vásárolni például befektetési céllal vagy a gyermekük számára?

– Itt egy nagyon izgalmas kérdés merül fel: vajon elvárják-e, hogy az új lakásban kelljen élniük.

Ha ugyanis első otthonszerzés jogcímén adják a támogatást, akkor valószínű, hogy elvárják a bentlakást is.

Ha ez így lesz, akkor a meglévő ingatlant el kell adni, és az újba kell költözniük, ahol életvitelszerűen kell lakniuk. Ez most csak egy hipotézis, mivel részletszabályok még nincsenek, de logikusnak tűnik.

– De ha a korábbi ingatlanjukat adják ki albérletnek?

– Az is lehetséges. Ha előírják, hogy az új lakásban kell lakni, akkor a régit kiadhatják. Ha pedig azt írják elő, hogy a meglévő ingatlant el kell adni, az abból származó bevételt be kell forgatni az új lakásba, és oda költözni, az ugyan bonyolultabb, de szintén lehetséges. Így támogatással tudnak nagyobb, értékesebb ingatlanba költözni.

De az is elképzelhető, hogy szűkíteni fogják a lehetőségeket, és nem engedik meg, hogy valaki a gyermeke számára vagy befektetési céllal vásároljon ingatlant.

Egyelőre különböző forgatókönyvek léteznek. Jövő héten indul a társadalmi egyeztetés, és számos javaslat, kérdés fog beérkezni a kormányhoz, ezek alapján fogják majd véglegesíteni a feltételrendszert.

– Korábban arról beszéltünk, hogy ha egy házaspár egyik tagja vásárol, vagyonjogi szerződést kell kötni, hogy kizárólag övé lesz az új ingatlan. Mert ha a mostani ingatlanjukban neki mondjuk 30%-a van, a házastársának 70%-a. Viszont 50-50%-nál erre sincs szükség, nem?

.

– Igen, de erre is azt tudom mondani, hogy amíg nem ismerjük a részletszabályokat, addig mindezek csak spekulációk.

– Azt viszont tudhatjuk, hogy a megvásárolható ingatlan értékhatárát 100 millióról 150 millióra emelték.

– Családi házak esetén, igen. A lakásoknál maradt a 100 milliós határ. Ez az értékhatár nem az adható támogatás összegét jelenti. Egyrészt a budapesti agglomerációban valóban nagyon megdrágultak a családi házak, a 100 millió forint feletti ár egyáltalán nem kirívó. Másrészt ezzel az új építésű ingatlanokat is előnyös helyzetbe hozzák, mivel új építésű családi házat már szinte lehetetlen találni 100 millió forint alatt.

– Mi a helyzet a 10% önerővel?

– Ez a feltétel eddig is létezett, de eddig csak az első új lakást vásárló fiatalokra vonatkozott, akik még nem töltötték be a 41. életévüket. Most azonban pontosították, hogy a 10%-os önerő nemcsak a fiatalokra érvényes, hanem bárkire. Tehát ha például egy 50 éves pár új ingatlant kíván vásárolni az Otthon Start keretében, akkor ők is megtehetik ezt 10%-os önerővel.

– Néhány napja a kormány egyik államtitkára azt mondta, a hitel csak bizonyos ideig lesz elérhető. Csütörtökön viszont Gulyás Gergely egyértelműen úgy fogalmazott, nem lesz időkorlát. Ennek mi a jelentősége?

– Ez azért nagyon fontos, mert nem lesz az a helyzet, hogy mindenki egyszerre rohan igényelni a hitelt, így talán az árak sem fognak hirtelen megugrani.

Másrészt azoknak is lehetőséget biztosít, akik még nem tudják az összes feltételt teljesíteni.

Például ha valakinek még csak másfél év TB-jogviszonya van, akkor várnia kell, míg teljesíti a két évet. Ha szeptemberben kezd új munkahelyen, akkor is legalább 3-6 hónapig ott kell dolgoznia, és nem lehet próbaidőn, hogy hitelt kapjon. Ez az egyik legfontosabb üzenet: nem kell rohanni, mert nincs határidő. A másik, hogy Gulyás Gergely azt is elmondta, nem határoznak meg semmilyen keretösszeget sem. Korábban felmerült, hogy ha keretösszeget határoznának meg, akkor roham indulna meg, és sokan hoppon maradnának, mert a bank már nem tudná befogadni a kérelmeket, ha a kerete kimerül. De ez nem fog megtörténni, szerencsére.

– Mennyibe kerülhet ez a program az állami költségvetésnek?

– Ezt sajnos nem tudom megmondani, de még elképzelni sem tudom. Lehet találgatni, hogy mennyi ember fogja igényelni, de felelősséggel nem lehet nyilatkozni róla, mert még nem tudjuk, mekkora lesz a pontenciálisan érintettek köre. Gondoljunk csak bele: korábban azt feltételeztük, hogy 50%-os tulajdoni hányad alatt lesz a határ. Most pedig úgy tűnik, hogy azzal még pont fel lehet venni a hitelt. Ez máris jelentősen kitágította az érintettek körét. Egyelőre bármi megtörténhet. Ami még nagyon fontos: az állam számára ez a program nem most fog pénzbe kerülni, hanem 25 év alatt elnyújtva, hiszen a bankoknak kamattámogatást kell fizetnie. Ezt a támogatást, egy valószínűleg ötéves kamatperiódusú hitel esetén ötévente újraszámolják. Ha a piaci kamatok csökkennek, kevesebb támogatást kell nyújtani a 3%-os kamat biztosításához, ha emelkednek, akkor többet. Vagyis

a költségvetés terhelése hosszú idő alatt oszlik meg.

Ugyanakkor, ha illetéket kell fizetni az ingatlanvásárlások után, az jelentős egyszeri bevételt hozhat az államnak, hiszen az ingatlan forgalmi értékének 4%-a az illeték mértéke.

– Tehát legalább az első évben ez az illetékbevétel segítheti az államot a kamattámogatások finanszírozásában?

– Elvileg. De még az is kérdéses, hogy kell-e illetéket fizetni vagy sem, illetve hogy lesz-e különbség az egyes esetek között. Még, ahogy mondtam, minden bizonytalan.

– Most július van, és szeptembertől indul a program. Augusztusban már nagyjából látnunk kell, hogyan fog működni.

– Igen, augusztusban már tisztább képet kapunk. Valószínűleg szeptember előtt nem sokkal jelenik meg a jogszabály, amely minden részletet tisztázni fog. És ahogy lenni szokott, a gyakorlat során még lehetnek módosítások, esetleg ajánlások is a bankok felé. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy mi hogyan működik pontosan.


Link másolása
KÖVESS MINKET: