SZEMPONT

„Munkaerőhiány? A drogériában akkor se dolgozzon cigány!”

Szurovecz Illés írása az Abcúgon, címkép: illusztráció - szmo.hu
2019. július 09.

A hozzáállással is kezdeni kéne valamit

A munkaügyi központ működése tehát sokakat inkább elijeszt, semmint ösztönöz az állami szolgáltatás igénybevételére. Egyedül persze Vicu sem tehet csodát, elsősorban annak tud segíteni, akinek van “előhozható, passzív tudása”. A cégek bekarikázós felvételi tesztjein általában logikai, számolási és hétköznapi gyakorlati kérdéseket tesznek fel: összeadás-kivonás, szorzás-osztás, mértékegység-váltások, analóg óra leolvasása, szöveges matekfeladatok, közmondások kiegészítése, szólások értelmezése.

A kérdések többsége könnyűnek tűnik mindenkinek, aki legalább átlagos családban nőtt fel, és nem zuhant ki tizenévesen az általános iskolából. A nagyecsedi telepen azonban nem sok ilyen ember él.

“Akkor döbbentem meg először, amikor egy 34 éves embernek két osztálya volt. Nem tudtam, hogy ennyire nehéz lesz, naiv voltam”

– mondta Vicu, aki szerint tíz emberből kettő-háromnak hasonló hiányosságai vannak, nekik nem is igazán tud segíteni.

“Azt szoktam javasolni, hogy végezzenek el egy felzárkóztató, nyolc általános képzést”. Ilyet azonban nem könnyű találni, “tavaly úgy volt, hogy egy cég elindítja, aztán mégsem”.

A Kiútprogram nagyecsedi munkatársa, Balázs Ferencné Vicu - Fotó: Végh László

Aki viszont magasabb szinten van, azzal elég néhány órát, esetleg pár napot gyakorolni, és könnyen átmegy a teszten. Aztán jöhet az interjú, ami külön felkészülést igényel.

“Kaptunk pro bono felkészítést az Accenture trénereitől, hogy miket szokott kérdezni, milyen kifejezéseket használ egy HR-es, és a saját tapasztalataimra is tudok támaszkodni”. Gyakran megkérdezik például, mennyire bírja az ember a monotóniát, vagy hogy mi a motivációja. Vicu szerint

“ez a két szó mindenkinek borzadály, azt se tudják, mit jelent. Leírtam ezeket a szavakat egy-egy cetlire, úgy tanultuk meg”.

Gaal Ilona szerint a mélyebb hiányosságok pótlására legalább 2-3 szakemberre lenne szükség, akik napi nyolc órában dolgoznának a telepen. A Kiútprogramnak nincs kapacitása erre, pedig úgy talán az attitűdformálást is el lehetne kezdeni.

“Tavaly nyáron kerestek nyolc embert szezonális munkára egy gyárba, nem is fizetett volna rosszul. Vicu talált rá embereket, de hamar kirúgták őket, mert nem állták meg a helyüket. Az egyikük például odarakott egy kést a gépsorra. Nem történt baj, leállította magát a gép, de ez nem volt jó pont. Egy másik férfi kiment a szünetben, véletlenül kizárta magát az egész üzemből, aztán hazament. Megértem, ha erre azt mondják, inkább jöjjön valaki más”.

"Cigányok? Akkor köszönjük szépen"

Vicu folyamatosan figyeli a környékbeli álláshirdetéseket, és a cégekkel is kapcsolatban van.

“Ha nincs múltunk az adott gyárnál, konkrétan rákérdezek, foglalkoztatnak-e hátrányos helyzetűeket. Volt, hogy visszakérdeztek, miben nyilvánul ez meg. Mondom abban, hogy cigányok. Van, aki azt mondja erre, akkor köszönjük szépen. Hiába mondom el, hogy tiszták, tudnak dolgozni, eleve mi is megszűrjük őket”.

Szerinte tízből nyolc cég azért nem kapásból elutasító, bár ő annak örülne, ha mindenhol nyitottak lennének.

Egy másik alkalommal megjelent egy toborzócég azzal, hogy akár ötven embert is kiközvetítenének. Nem sokkal később össze is gyűltek ennyien a közösségi házban, hogy válasszanak közülük.

“Főleg fiatal nők jelentkeztek, akikkel a toborzócég munkatársai nagyon lekezelően beszéltek. Eleve tegezték őket, kiabáltak velük, hogy túl hangosak, pedig csak ötvenen voltak egy nem túl nagy teremben”

– mondta Gaal Ilona, aki ekkor szintén jelen volt. Elmondása alapján ezután mindenféle mérés nélkül kiválasztottak tizenkét embert, azt mondták, a jobbakat.

“Konkrétan rákérdeztünk, hogy az számít-e jónak, akin nem látszik, hogy cigány. Rámondták, hogy igen, mire mondtuk, hogy ezt azért nem kéne. Mondták, jó, jó, nem lesz ez szempont, de higgyük el, nagyjából ránézésre tudják, kik a jobbak.

Aztán kitöltettek mindenkivel egy tesztet, de nem is az alapján juttatták tovább őket az interjúra”. Bár ez extrém példa lehet, Gaal Ilona szerint “durván megalázóan és eltárgyiasítóan bántak az ügyfeleinkkel. Azt volt a legnehezebb látni, hogy ezen a megalázottak meg sem ütköztek, egy kicsit sem, ehhez szoktak, elfogadják.”

Tóth Sándor, a nagyecsedi szegregátum egyik lakója 12 éve dolgozik ugyanannál a cégnél kőműves szakmunkásként. Hajnaltól estig melózik Debrecenben havi 150 ezerért. Szíve szerint 200-220 ezer körül keresne, de nem adná fel a stabil állást a kiszámíthatatlan gyári munkáért. - Fotó: Végh László

Egyáltalán nem példa nélküli, hogy a hasonló felhívásokra főleg nők jelentkeztek, Vicu is leginkább velük dolgozik. A férfiak közül többen mondták már, hogy nem akarnak gyárban dolgozni, mert bezárva éreznék magukat.

“Megszokták a kinti munkát, nem éreznék magukat szabadon. Ilyenkor biztatom őket, hogy télen is biztos anyagi hátterük lehetne. Aztán ha sikerélményük van, madarat lehet velük fogatni”.

Nyolc osztály nélkül már moccanni sem lehet

300 kilométerrel arrébb, Pest megyében sok szempontból más a helyzet. Több a munkalehetőség, jobb a közlekedés, közelebb van a főváros is. Kérdés, mennyire érzik ezt a háromezer lakosú Csobánkán, ahol – 2011-es adatok szerint – a lakosság 17 százaléka a két szegregátum egyikében él. (Ez az a település, ahol a roma gyerekek elkülönítése miatt néhány éve bezárták a helyi általános iskolát, majd újat nyitottak, ahol most már együtt tanulnak romák és nem romák. Az erről szóló cikkeinket itt találja).

Bakó Boglárka kulturális antropológust 2006 óta ismerik errefelé: kutatóként érkezett, hét éve tanodát alapított, de az elmúlt két évben úgy érezte, muszáj foglalkozniuk felnőttképzéssel is. “Készítettünk 3-4 hónapos felmérést, amiből kiderült, hogy óriási igény van rá. Sokaknak nincs meg a nyolc osztálya, ami nélkül manapság már moccanni sem lehet, egy takarítói álláshoz is elkérik”.

“Mindenképp szükség volt a kutatásra, hogy tudjuk, milyen stratégiáik, igényeik, elképzeléseik vannak a munkáról. Ha ezt nem tudjuk, hiába találunk ki bármit, és nyomjuk át, nem fog működni. Sok program azért nem hatékony, mert nincs eléggé beágyazva. Ezért is jó, hogy a tanodán keresztül már létrejött egy bizalmon alapuló kapcsolathálónk” – mondta Bakó Boglárka. Kiderült például, hogy

• a kisgyerekesek nem fognak bejárni Budapestre dolgozni, egyrészt mert akkor nem tudják bevinni/hazahozni a gyereket az óvodából vagy az iskolából, másrészt nem is mozognak biztonsággal a fővárosban,

• ha tanulásról van szó, legfeljebb a délelőtt jöhet szóba, utána a nők ebédet főznek, hogy elkészüljenek, mire hazaér a család,

• a nők többsége eladónak vagy dadának akart tanulni, a férfiak pedig targoncavezetőnek vagy kisgépkezelőnek,

• legszívesebben olyan helyen dolgoznak, ahol volt már ismerős, mert akkor tudják, hogy “kezelhető” a főnökség.

Bakó Boglárka - Fotó: Végh László

Profi ügyintéző? Hatalmas szerencse

“Ezután megkerestük a szentendrei munkaügyi központot, ahol egy profi, elkötelezett ügyintézővel találkoztunk, hatalmas szerencsénk volt” – mondta Bakó, aki szerint a képzés is meglepően jó színvonalú volt.

A központban vállalták, hogy ha összeszednek húsz embert, kiviszik a képzést Csobánkára. Végül az eladói szakmára esett a választás, mivel ezt akarták a legtöbben, és az adatok alapján tényleg hiány volt belőle a környéken. Igaz, így a férfiakat szinte teljesen elvesztették. “Ők többnyire építkezéseken dolgoznak, ezért inkább a kisgépkezelőinek látták volna értelmét”. Ráadásul tavasztól őszig eleve nehéz elérni őket, hiszen ekkor keresik meg azt a pénzt, amivel kihúzhatják a telet. “Az év vége felé tervezünk egy második kört, amit férfiaknak szánunk”.

Idén tavasszal 25-en végezték el az eladói képzést, amihez havi bruttó 145 ezer forint megélhetési támogatás is járt az államtól.

“Mindenki tudta, hogy elkezdtek tanulni, ami óriási presztízst adott nekik. Készítettünk egy utólagos vizsgálatot, és érdekes volt látni, mennyire meghatározta ez az identitásukat. Fontos volt nekik, hogy ez jó példa a gyerekek előtt, hogy lehet azzal érvelni: anya is tanult. Miután levizsgáztak, bulit tartottak a Plandics téren, az emberek ünnepeltek, szólt a zene. Közösségi esemény volt, hogy 25 ember levizsgázott. Az egyikük különösen nehéz körülmények közt, egy apró szobában él minden nélkül. A vizsga másnapján jártam nála, és kiderült, hogy éppen festi a lakást. Komolyan, még a járása is megváltozott, azt kérdezte: Na mit szól, Bogi néni?”

A 25-ből azóta nyolcan dolgoznak eladóként, akár boltban, kocsmában vagy egy strandbüfében. “Ilyenkor sokan dolgoznak az eperföldeken is, szerintem, ha ez véget ér, még többen fognak elhelyezkedni” – mondta.

"Négyest kaptam, de csalódott vagyok"

Horváth Csilla az iskolában négy éven át tanult cukrásznak, aztán két hónappal a vége előtt kirúgták. “Az iskolába nem jártam be, de a gyakorlati helyre igen. Oda aztán felvettek dolgozónak, másfél évig ott is maradtam”. Éppen ezért szívesen végezne cukrász OKJ-t, de nem bánta, hogy eladói indult: úgy volt vele, csak legyen egy szakmája.

“Négyesre vizsgáztam, de ötöst kellett volna kapnom” – mondta egy perccel azután, hogy leültünk. “Csalódott voltál?” – kérdeztük. “Még most is. Hajni meg ötösre vizsgázott, a sógornőm. A tételeket is mind kidolgoztam, mindenki az én füzetemet kérte. Még az írásbelin se hagytak békén, egymás mellett ültünk, és mondták, hogy súgjak, milyen fajta kenyerek vannak. Mondom, nem tudod a kenyereket? Aztán rám szóltak, hogy ne beszéljek, lehet azért kaptam négyest”.

Horváth Csilla - Fotó: Végh László

Csilla dolgozott már hotelben, hipermarketben és idénymunkán is. A képzés után felvették volna, de nem ment el a próbanapra, mert kettőtől este tízig kellett volna dolgoznia. “Elsős ikreim vannak, mondtam, hogy csak nyolctól négyig tudom bevállalni. Máskor meg hajnali ötre kellett volna mennem, négykor indulni az első busszal. De akkor ki viszi a gyerekeket iskolába?” – kérdezte. Legkésőbb szeptemberben azért szeretne elhelyezkedni. “Pomáz, Szentendre. Messzebbre nem megyek, különben nem érek vissza az iskolába”.

Sógornője, Veres Hajnalka nagyobbik gyereke már 11 éves, a kicsi viszont még óvodás sincs. “Pestre azért én sem mennék. Legfeljebb Budakalász, vagy valami”.

Nem veszi ki jól magát a barna bőrű ember a pénztárban

Az eladói képzéssel párhuzamosan nyolcosztályos képzést is indítottak, és feltérképezték a környékbeli munkalehetőségeket. Bakó Boglárka egy helyi jogász kollégájával járta a kisboltokat, ahol majdnem mindig megkérdezték, cigányokat küldenének-e hozzájuk. A legtöbb helyen mégis nyitottak voltak, részben azért is, mert az állam bértámogatást ad az általa kiképzett emberek foglalkoztatásához.

Néhány helyen viszont nem tudták vállalni, hogy a hat óra munkaidő tényleg hat óra lesz.

“Gyakori, hogy 12 órán át dolgoztatják őket, aztán adnak két nap szabadságot. Ezeknek az embereknek ez nem jó, hiszen gyereket nevelnek, és a nagyszülők is dolgoznak”.

Nagyobb munkáltatókkal is próbálkoztak, de ott rossz lett volna az időbeosztás, egy drogériában pedig kerek-perec megmondták, hogy “nem veszi ki jól magát, ha barna bőrű ember van a pénztárban”. Egy másik nagyobb üzletben pedig a szakértelemre hivatkoztak, pedig csak árukat kellett volna pakolni. “Nem hiszem, hogy ez volt a valódi indok”.

Horváth Csilla viszont még nem találkozott ilyen elutasítással, “mindenhova felvettek, a cukrászdában is olyanokkal dolgoztam, akik húsz-harminc éve a szakmában voltak”. Horváth Viktória szerint munkaerőhiány ide vagy oda, a munkáltatók megválogatják, kiket vesznek fel, és ez nemcsak a romákat sújtja.

“Akinek gyereke van, azt azért, aki idős, azt azért. Én csak egyszer éltem át ilyet, akkor azt mondták, rossz tapasztalataik vannak a cigányokkal, ezért nem bíznak bennem. Szerintem ezen túl kell lépni, és értékelni saját magunkat, nem belesüllyedni ebbe. Talán azért sem viselt meg annyira, mert nem pályakezdőként találkoztam vele. Aki fiatalon szembesül vele, annak talán egy életre letöri a szarvát”.

Veres Hajnalka - Fotó: Végh László

“Az utóbbi 7-8 évben azért valóban többen dolgoznak, a reggel ötös busz tele van asszonyokkal. És tök mindegy, mit csinálnak, takarítanak-e a kórházban, vagy bármi más, de dolgoznak. És régen nem ez volt, gondolom azért is, mert mostanra lettek nagyobbak a gyerekeik”.

A következő lépcsőfok: érettségi

“Ahogy véget ért a képzés, egy hétre rá dolgozni kezdtem egy boltban. Csemegepultban vagyok hat órában, 158 ezer bruttóval. Szerintem ez nem sok, túlórával, adókedvezménnyel se kapok ennyit nettóban. És rengeteget kell dolgozni, havonta két vasárnap is” – folytatta Viktória, aki nyolc osztályt végzett, és 14 éves kora óta állandóan dolgozik, leszámítva a gyesen töltött időt. Egyedül neveli nyolcéves kislányát, ezért számára is fontos volt, hogy helyben zajlott a képzés. “Ez nagyon sokat számít. Gyerek és munka mellett nem biztos, hogy megoldható. És így 25 asszony meg tudta oldani”.

Horváth Viktória - Fotó: Végh László

Szeretné, ha az eladói képzés csak egy lépcsőfokot jelentene számára, és előbb-utóbb az érettségit is letehetné. “Budakalászon talán indul esti képzés, oda viszonylag jó a közlekedés, egy órán belül el lehet jutni. Kíváncsi voltam, hogy gyerek mellett, a gerincműtétem után mire vagyok képes, és nagyon pozitív volt”. Szíve szerint szociális területen dolgozna, leginkább rászorulú gyerekekkel. “Az érettségi két év lenne, utána lehetne elmenni egy tanfolyamra. A magunkfajtáknak segítenék, szegénységben élőknek, de nem feltétlenül kell, hogy cigány legyen”.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Lehet veszteséges az AppleTV, de még mindig ők a legjobbak – A stúdió kritika

A presztízssorozatok új pápája egyértelműen az AppleTV lett. Nagy nevű színészekkel, tényleges mondanivalóval támadnak, nem csak a pénzért rohangálnak fel-alá. A stúdió egy újabb igazi gyöngyszem lett.

KULT

Nagy bejelentések a TV2-n: Nem lesz Sztárban sztár, lesz viszont hatalmas nyereményű vetélkedő Stohl Andrással és Till Attilával

Több kedvelt műsor pihenőre megy, néhány azonban megújulva tér vissza az idei évben. Sőt, az egyik hatalmas dobásra készül.

KULT

Meghalt Nyári-Sárkány Péter

A roma kötődésű festőművész 73 éves volt.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra az 50-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért

Az estére tüntetést hirdető független képviselő szerint párhuzamosan is lehet csinálni, amit ő csinál, és amit Magyar Péter. De úgy látja, szükség van az utcai kiállásra, különben a hatalom meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton.

Fischer Gábor, fotó: Facebook, Hadházy Ákos - szmo.hu
2025. március 25.

Délutánra Hadházy Ákos tüntetést hirdetett meg a gyülekezési törvény korlátozása miatt. Bár hétfőn arról posztolt, hogy ezt nem engedélyezték, később kiderült, a rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva csak azt nem engedte, hogy az Erzsébet téren tartsák a demonstrációt, ami emiatt a Ferenciek terén lesz.

A Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás ellen a független képviselő mellett a Momentum is fellép, a TISZA azonban nem állt bele az utcai politizálásba, bár Magyar Péter jelezte, ha hatalomra kerülnek, senkinek a gyülekezési jogát nem korlátozzák majd. Hadházy Ákossal arról beszélgettünk, mit gondol a legnagyobb ellenzéki erő hozzáállásáról, és miért kell szerinte az utcára vinni az emebereket ebben a helyzetben.

– Tisztázzuk, nem tiltották be a tüntetést, csak nem engedélyezték az Erzsébet hídon, ezért nem ott, hanem a Ferenciek terén lesz, de ott teljesen legális demonstrációt tartanak.

– Igen, ez egy fontos információ, igen.

– Hány embert vár?

– Ezt nem tudom megmondani.

Legutóbb 2000 ember jött el a Parlament elé körülbelül. Remélem, hogy többen leszünk.

Az, hogy ez mennyire lesz sikeres és mennyi értelme van, ez csak attól függ, hogy hányan jönnek el.

– A tüntetés a gyülekezési szabadság korlátozása ellen tiltakozik. Mit gondol, egy ilyen ügy Magyarországon hány embert tud megszólítani?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy hány embert kellene tudni megszólítani: nagyon sokat. Ez rajtunk, politikusokon is múlik, hogy el tudjuk-e magyarázni azt, hogy miért fontos tiltakozni. Ez most „csak” egy melegellenes, hergelő törvény, és csak néhány elemét nehezíti a gyülekezési törvénynek. Azonban nyilvánvalóan ez egy pontosan, jó előre kiszámított intézkedéscsomagnak a része, és valamikor most már el kell kezdeni megálljt parancsolni a hatalomnak.

– Ön szerint milyen számítások vannak emögött?

– Ez az orosz mintát követi, amit aztán több országban pontról-pontra átvettek. Fehéroroszországban, Szerbiában, Törökországban, amiket most csinálnak, mind az Oroszországban már végigvitt minták alapján tették, minden jel erre mutat.

– Török Gábor a poloskázós beszéd és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás elfogadása után azt írta, a Fidesz azt próbálja megakadályozni, hogy Magyar Péter megszólítsa a törzsszavazóit. Ezért az ellenzéket hisztériába kergető témákkal áll elő, és minél ellenállóbb lesz a Tisza, annál messzebb megy. A nekünk nyilatkozó Somogyi Zoltán is úgy gondolja, ha Magyar Péter nyerni akar, nem szabad belemennie az Orbán Viktor által kínált csapdákba. Ha most beleállna ebbe a történetbe, azonnal rá lehetne fogni, hogy az LMBTQ+ lobbi érdekeit védi, veszélyezteti a gyermekek jogait, és erről szólna a közbeszéd, nem pedig a nem működő államról, a korrupcióról, az összeomló gazdaságról.

– Ez számomra teljesen érthetetlen, hiszen bőven van hely a megmaradt sajtóban mind a két témának. És amiatt sem értem, mert

ha valaki attól fél, hogy majd a propaganda ezt kihasználva ellene hangolja az embereket, az nem élt itt 15 évet, és nem tudja, hogy a propagandát nem érdekli az, hogy ki mit mond, ki mit csinál.

Magyar Péter bármit csinál, akkor is brüsszelita, háborúpárti lesz. Tehát én ezt nem látom ilyen szempontból relevánsnak. Ha ez ellen tenni akarunk, akkor magát a propagandát kell megszüntetni. Ehhez egyébként úgy tűnik, egyre inkább megvan az eszköz, hiszen képviselő úrnak sok követője van, nagyon sok embert tud utcára vinni, tehát ebben ő is részt vehetne. Úgy tűnik, hogy ezt ő nem szeretné, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy utasítgassam, vagy tippeket adjak. Én csak azt tudom mondani, hogy ahogy a rák gyógykezelésében szerepet játszik a műtét is, és a kemoterápia is, ugyanúgy, amikor választást akarunk nyerni, akkor természetesen fontos, hogy legyen egy viszonylag hiteles és erős ellenzéki párt, de az is fontos, hogy egyáltalán legyenek választások.

– Azt gondolja, hogy addig is elmehet a kormánypárt, hogy maga a választás kerüljön veszélybe?

– A Fidesz mindenképpen emelni fogja a tétet, és

ha engedjük, akkor minden lépést meg fog csinálni, ami az orosz kottában meg van írva.

Ez teljesen független attól, hogy mit válaszol, vagy mit nem válaszol rá a Tisza, akkor is emelni fogja a tétet, és akkor is meg fogja csinálni. Ezek, ahogy mondtam, előre eltervezett lépések, és nem arról szólnak, hogy a Tisza mit mond, lép, vagy mit nem lép. Viszont ha csöndben maradunk, akkor ezeket a lépéseket végigcsinálják. Nem a Tiszát provokálják, ezek elhatározott lépések azért, hogy a civil embereket, magyar újságírókat, ellenzéki politikusokat lehetetlenítsenek el, vagy vegzáljanak. Erről van szó, és ez teljesen független Magyar Pétertől.

– De az ön szerint nem igaz, hogyha a Tisza Párt beleállna ezekbe az ügyekbe, azzal elriasztaná azokat a szavazókat, akik bizonytalanok, talán átjönnének a Fidesztől, de ezekre a dolgokra nem nyitottak még?

– A propaganda úgyis azt fogja mondani, amit akar, a normális, független sajtó pedig úgyis tényszerűen fog ezekről a kérdésekről beszélni. Ahogy már mondtam az előbb, lehet ezeket a dolgokat párhuzamosan csinálni, meg lehet ezeket osztani, ezeket a feladatokat, és különösen igaz ez azokra az emberekre, akikre szükség van ezeken a megmozdulásokon.

Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra a 40-50-60-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért.

– Ön régóta azt mondja, hogy akkor változnak meg a dolgok, ha több százezer ember megy ki az utcára. Ez azt jelenti, hogy ön inkább forradalomban gondolkodik?

– Ez így butaság. Régen elmondtam, hogy egy hibrid rezsimben hibrid forradalom kell, de ez egy talán túl erős szó. Úgy fogalmaznék, hogy ki kell küzdeni a választások feltételeit, hogy valódi választások legyenek. Eddig sem azok voltak, de a mostani beígért „tavaszi nagytakarítás” és az alkotmánymódosítás egyértelműen azt mutatja, hogy

a rezsim meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton, amikor már ellenzéki politikusok, illetve civil aktivisták és újságírók lesznek a hatalom célkeresztjében.

Ezt, ha valaki tétlenül nézi, akkor szerintem komoly hibát követ el, mint akkor is, ha azt gondolja, hogy a következő választások csupán egy eddiginél jobb kommunikációval, vagy jobb jelöltekkel simán abszolválhatóak lennének.

– Miért fél a forradalom szótól? Amiről beszél, az tulajdonképpen egy „színes forradalom”.

– Azért, mert a forradalom az erőszakos. De „hibrid forradalomról” valóban beszéltem, ami semmi más, mint a nyomásgyakorlás békés eszközeinek nagyon határozott és elszánt, konzekvens alkalmazása.

– Ehhez kell a százezres nagyságrendű tömeg.

– Vagy akár több tízezres. Nem az a lényeg, hogy mennyire nagy, hanem az, hogy a tiltakozás ne maradjon abba addig, amíg nincs eredmény.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A nyílt utcán kivégzett Seres Zoltán maffiózó egyik régi embere támadt rá a TISZA önkénteseire

A Telex információja szerint a férfit jól ismerik a XX. kerületben, ahol több üzlete is van. Az egyik előtt állt a párt standja, ezt nem nézte jó szemmel Cs. Sándor.

KÉK HÍREK

„Álljanak máshova a papával” – Épp egy sérültet láttak el a mentők, amikor az étterem elől el akarták zavarni őket

Újabb érthetetlen történetet osztott meg az Országos Mentőszolgálat a közösségi oldalán: döbbenetes okkal akarták akadályozni munkájukat.

KULT

Táncos esték Keleti Andreával – visszatér a báli hangulat a Gundelbe

A Gundel neve évtizedek óta egyet jelent a kifinomult gasztronómiával és a különleges vendéglátással. Most azonban a patinás falak között egy régi hagyomány is új életre kel: a tánc!

SZEMPONT

Pálinkás József: Micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja?

Donald Trump kormánya betilthatja az mRNS szó használatát - erről közölt nemrég felháborodott posztot az MTA volt elnöke. De az amerikai kormány más területeken is a tudományos kutatás leépítésébe fogott. Ennek hatásairól beszélgettünk Pálinkás Józseffel.

Fartek Patrícia, Fotó: MTI/Rosta Tibor - szmo.hu
2025. március 26.

Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.

Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.

– Az egyik posztjában arról írt, hogy Amerikában betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák. Mit jelent ez pontosan?

– Ez azt jelenti, hogy egy nagyon fontos gyógyszerkutatási technológia egészét lehetetlenné teszik. De hát micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja? Ilyen alapon a gravitáció vagy az elektromágneses hullámok szót, vagy tulajdonképpen bármit be lehetne tiltani. Ez egy olyan fajta ostobasága a Trump-adminisztrációnak és az őt körülvevő embereknek, amit nagyon nehéz megérteni.

– Lehet ebben szerepe annak, hogy Trump egészségügyi és szociális minisztere az az ifjabb Robert F. Kennedy lett?

– Abszolút, és ez megint csak a tudományos élettel, a racionális gondolkodással való olyan szembenállást jelent, ami több mint aggasztó.

Egészen elborzasztó, hogy olyan emberek, akik az adott területhez egyáltalán nem értenek, politikai hatalomra kerülve elkezdik gyakorlatilag lebontani azt a tudományos intézményrendszert, ami nagyjából 150 év alatt épült ki.

Az elmúlt időszakban megkurtították a National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelynek célja a tudomány haladásának támogatása - a szerk.) költségvetését, és a dolgozók egy részét elbocsátották. Rengeteg támogatást elvesznek a különböző kutatóintézetektől. Hozzáteszem, hogy ez az amerikai költségvetésben mikroszkóppal sem látható összeg, hiszen ezek a támogatások annyira kicsik. Összehasonlításképp: amikor Trump bejelentette, hogy vámokat vezetnek be, egy nap alatt nagyjából 3000 milliárd dollár veszteség volt a tőzsdén. Ehhez képest a tudományos kutatásokra szánt pénzek, amikről Elon Musk (a Trump-kormány Kormányzati Hatékonysági Hivatalának vezetője - a szerk.) úgy beszél, hogy mennyit megspóroltak az amerikai adófizetőknek, egyáltalán nem érzékelhető összegek.

– Miért jó ez Trumpnak? Hiszen tudományos területen Amerika világszinten az élen jár. Miért jó, ha ezt elkezdik leépíteni?

– Nem ismerem személyesen Donald Trumpot és az ifjabb Kennedyt sem, viszont ismerek politikusokat, akiknél azt tapasztaltam, hogy van egyfajta kisebbségi érzetük a tudomány művelőivel szemben. Pedig attól, hogy valaki nem ért a mikrobiológiához, vagy a részecskefizikához, még nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen.

A tapasztalataim szerint a politikusokban gyakran mégis megjelenik ez az érzés, és ezt azzal próbálják kompenzálni, hogy igaz, hogy te jobban értesz a mikrobiológiához, de nekem meg hatalmam van, és én most megmutatom neked, hogy hol a helyed.

Trump esetében pedig az is közrejátszhat szerintem, hogy a Covid idején ő volt az elnök, ő szenvedett attól, hogy leállt a gazdaság, és különböző nehézségekkel kellett megküzdenie. Ő pedig egész egyszerűen megharagudott a Covidra, és ezzel azokra is, akik a vakcinakutatással foglalkoznak.

– Milyen következményei lehetnek annak, ha nem finanszírozzák a kutatásokat?  

– Ha nem finanszírozzák a kutatásokat, akkor egyrészt ezek a tudományos folyamatok megakadhatnak, másrészt a kutatói közösségben is bizonytalanságot kelthetnek. Ezeknek pedig hosszútávú hatásai lehetnek. Természetesen világszinten is, mert nagyon sok kutatásban amerikai technológiákat használnak. De hosszútávú globális hatása azért elsősorban Amerikára lesz, mert a kutatások áttevődnek más területekre. Kínát semmi sem fogja akadályozni abban, hogy haladjanak a kutatások, és Európa is magára fog találni, mint ahogy tette azt a háború kapcsán a védelem területén. Európa jelenleg egy főre esően kevesebbet költ kutatásokra, mint az Egyesült Államok. De a kutatások át fognak tevődni Európába. Tehát

az Egyesült Államok saját magát lövi lábon elsősorban, hiszen ezen a téren visszaszorul Kínával szemben,

Európát pedig erősítheti.

– Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy Európa úgymond profitálni tud ebből a helyzetből?  

– El tudom képzelni, sőt, hogyha nekem Európában beleszólásom lenne, és én lennék a kutatásért felelős biztos, akkor arra biztatnék mindenkit az Európai Bizottságban, hogy használjuk ki most ezt az alkalmat, hogy megerősítsük az európai kutatásokat. Biztosan megkétszerezném például az European Research Council költségvetését, hiszen ennek a feladata éppen az, hogy máshonnan Európába jöjjenek a kutatók.   

– Visszatérünk még Európához, de Amerikával kapcsolatban az még egy fontos dolog, hogy nemcsak a kutatóintézetektől vonnak el pénzt, hanem a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik, illetve Amerika kilépett a WHO-ból, amivel az Egészségügyi Világszervezet költségvetése is megcsappan. Ezeknek milyen globális hatásai lehetnek?

– Ezzel azt veszélyeztetik, hogy egy esetleges újabb világjárvánnyal szemben még kevésbé lesz védett az emberiség, hiszen ezeknek a szervezetként a munkája nagyon fontos egy ilyen helyzetben. Plusz megint csak visszautalok arra, hogy az Egyesült Államok maga alatt is vágja a fát. Egyrészt azért, mert külpolitikailag is fontos, hiszen ezeken a segélyeken keresztül úgymond hatalmat gyakorolhat. Másrészt pedig azért, mert ha például Afrikában kitör egy járvány, és nincs senki, aki ezt kezelni tudja időben, akkor az a járvány el fog jutni Európába és Amerikába is. 

– Visszakanyarodva Európához. Az Európai Uniónak van egy Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs programja, amelyből Magyarország jelenleg kimarad. Ezt, illetve az amerikai helyzetet nézve, hogyan látja most a magyar tudomány helyzetét?

– Az Egyesült Államokban történő dolgok ránk talán kisebb hatással vannak. Az viszont

elég nagy hatással van a magyar tudományos életre, hogy a magyar kormány makacssága miatt nem tudunk bekapcsolódni az európai kutatási rendszerbe.

A Horizont program egy egész Európára kiterjedő közös erőfeszítés, amiben mi most nem veszünk részt. Ehelyett a magyar politikusok arról beszélnek, hogy majd Magyarország finanszírozza ezeket a kutatásokat. Csakhogy az EU egy európai méretű programot finanszíroz, amivel Európa versenyképes akar lenni Kínával, és az Egyesült Államokkal szemben. Magyarország nem lehet ezekkel a kutatónagyhatalmakkal szemben egyedül versenyképes. Itthon ráadásul pillanatnyilag az is probléma, hogy olyan emberek ülnek a tudománnyal kapcsolatos adminisztrációkon, akik még soha nem láttak élőben laboratóriumot vagy kutatást, nem ismerik a magyar kutatókat sem. És hogy mit tesznek? Átnevezgetik a kutatóintézet hálózatot és csinálnak neki flancos új irodaházat. De érdemben nem csinálnak semmit.

– Az látszik, hogy jelenleg nemhogy közelítenénk az EU-hoz, hanem inkább távolodunk. Mi történhet akkor a magyar tudományos élettel, ha ez a távolság ezen a téren is csak növekedni fog?

– Egy fizikusi választ fogok erre adni: a két test közti vonzóerő, gravitáció a távolság négyzetével csökken.

A magyar tudományos élettel ez pont fordítva lesz, amennyivel távolabb kerülünk politikailag az Európai Uniótól, annak a négyzetével fog növekedni az, hogy milyen távol kerülünk az európai kutatásoktól. Nekünk viszont elemi érdekünk, hogy az európai kutatásokban részt vegyünk.

A magyar tudományos élet számára létkérdés, hogy erős, élő kapcsolata legyen az európai, az amerikai és a kínai tudományos élettel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Borzalmas körülmények között tartotta fogva saját lányát az osztrák anya – videón a megmentés pillanata

Türjén egy összehangolt rendőrségi akció során sikerült kiszabadítani egy 12 éves kislányt, akit az édesanyja embertelen körülmények között tartott fogva. Az osztrák nő ellen már korábban elfogatóparancsot adtak ki gyermekbántalmazás miatt.

KULT

Meghalt Tolnai Ottó

A Kossuth-díjas író, költő, műfordító 84 éves volt. A délvidéki magyar irodalom meghatározó alakja hosszú és termékeny életművet hagyott maga mögött.

KÉK HÍREK

Legkevesebb negyven nőt erőszakoltak meg egy belga városban, miután italba csempészett droggal elkábították őket

Az áldozatok egy italt kaptak, majd másnap reggel arra ébredtek, hogy semmire sem emlékeznek. Az elkövetők három éven át nem buktak le.

SZEMPONT

Hihetetlen: a Trump kormány véletlenül elküldte egy újságírónak a háborús terveit

Az Atlantic újságíróját tévedésből meghívták egy Signal-csoportba, ahol a jemeni légicsapás részleteit tárgyalta meg a hadügyminiszter, a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az újságíró először azt hitte, rossz vicc. Aztán megindult a bombázás.

Getty Images - szmo.hu
2025. március 24.

Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.

A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.

Két nappal később bevették egy „Húszi PC kis csoport” nevű Signal-csoportba. A csoport tagjai a Trump-kormány magas rangú tisztviselői voltak: a védelmi, a külügy- és a pénzügyminiszter, a CIA igazgatója, valamint az alelnök és más vezetők.

Az első üzenetekben arról egyeztettek, kik lesznek az egyes minisztériumok kapcsolattartói a művelet ideje alatt.

Másnap reggel már részletes műveleti terveket osztottak meg a csoportban. Az alelnök, JD Vance kétségeinek adott hangot az akcióval kapcsolatban, például azért, mert kilőhetnek az olajárak miatta. Felvetette azt is, hogy a közvélemény nem fogja érteni a támadás indokát. Hegseth válaszában azt írta, hogy a cél az amerikai elrettentő erő visszaállítása, és annak hangsúlyozása, hogy Biden kudarcot vallott. „De ha kell, várunk. Csak tartsuk a műveleti titkosságot 100%-osan” - írta a védelmi miniszter a beszélgetésben, aminek minden sorát olvasta az Atlantic újságírója is.

A vita során felmerült az is, hogy ha várnak a csapással, az információk kiszivároghatnak, és az Egyesült Államok gyengének tűnhet. Hegseth azt írta: „Ha rajtam múlna, indítanám.” Az utolsó hozzászólások arról szóltak, hogy az USA-nak kell újranyitnia a hajózási útvonalakat, és az elnök kérésére részben az európai országokkal fizettetnék ki a művelet költségeit.

Vance végül azt írta Hegsethnek: „Ha szerinted menni kell, menjünk. Csak utálom, hogy megint Európát mentjük.” Hegseth három perccel később válaszolt: „Egyetértek, utálom az európai ingyenélőket. SZÁNALMAS. De Mike-nak igaza van – csak mi vagyunk képesek erre.”

Március 15-én, szombaton, Hegseth közzétett egy frissítést a Signal-csoportban, amely részletesen tartalmazta a támadás tervét.

Az Atlantic ebből az üzenetből nem idézett a cikkben, mert az ezekben szereplő információk, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnének, komolyan veszélyeztethetnék az amerikai katonákat, különösen a Közel-Keleten, a Középső Parancsnokság működési területén. Annyit azért leírtak, hogy Hegseth üzenetében ismertette a Jemen elleni légicsapások hadműveleti részleteit – beleértve a célpontokat, az alkalmazott fegyvereket és a támadások sorrendjét.

Az egyetlen, aki válaszolt Hegseth üzenetére, az alelnök volt. „Imádkozom a győzelemért” – írta Vance. Később két másik felhasználó pedig imádkozó kéz emoji-t küldött válaszként.

Az Atlantic újságírója egy szupermarket parkolójában várta, mi lesz. Úgy volt vele, ha a Signal-üzenetek valódiak, hamarosan bombák hullanak majd a húszi célpontokra.

A támadás keleti parti idő szerint 13:45-kor valóban el is kezdődött, ahogy az üzenet előre jelezte. A csoport tagjai gratuláltak egymásnak, többek között Waltz, John Ratcliffe, Susie Wiles és mások is dicsérték az akciót.

A jemeni egészségügyi minisztérium szerint legalább 53 ember halt meg a támadásban, de ezt független források nem erősítették meg. Másnap Waltz az ABC This Week műsorában megerősítette, hogy a támadás elsöprő erejű válasz volt, amely több húszi vezetőt célzott meg és ki is iktatott.

Az újságíró ekkor már biztos volt benne, hogy a Signal-csoport valódi. Kilépett a csoportból, majd több résztvevőnek is üzenetet küldött, de nem kapott választ arra, hogy tudtak-e róla, hogy ott van. Később a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a csoport valódiságát, és azt írta: „Úgy tűnik, ez egy hiteles üzenetlánc, és vizsgáljuk, hogyan kerülhetett véletlenül egy ismeretlen szám a csoportba.”

Több nemzetbiztonsági jogász szerint a történtek súlyos törvénysértéseket vetnek fel. A Signal nem engedélyezett platform bizalmas információk kezelésére, és az üzenetek automatikus törlése is megsértheti az iratmegőrzési törvényeket.

Donald Trump korábban Hillary Clintont támadta azért, mert magánszervert használt hivatalos levelezésre, miközben őt pedig titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével vádolták meg – amit ejtettek, miután megnyerte az elnökválasztást. Most saját kormányának tagjai hasonló módon osztottak meg érzékeny információkat.

A cikk szerzője azt írja, még sohasem látott ekkora biztonági rést.

Hasonló megbeszéléseket kizárólag úgynevezett „érzékeny, elkülönített információs helyiségben” folytathatnak a kormányzat tagjai, ahol nem használhatnak mobilokat. A Signal-beszélgetés alatt a résztvevők maguk is folyamatosan hangoztatták, mennyire fontos a titoktartás és az operatív biztonság. Miközben ennek minden sorát olvashatta az újságíró, akit ők maguk hívtak meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tévedésből öltek meg egy férfit Budafokon - fakaróval verték agyon, miután összekeverték valakivel

Egy korábbi lomtalanításon kialakult vita miatt akart bosszút állni egy férfin a támadó, ezért utazott Budafokra – ám a végzetes ütéseket végül egy ártatlan emberre mérte.

KÉK HÍREK

„Gyakorlatilag kiráncigálták az autóból” - a semmi közepén, a hóban hagyott egy 17 éves fiút két rendőr, több év börtönt kaptak

Börtönbüntetést kapott két volt rendőr, mert 2021 telén bántalmaztak egy gyermekotthonból megszökött 17 éves fiút, majd cipő nélkül kitették Ózd külterületén, a fagyos hidegben. Az ítéletet katonai bíróság hozta meg Debrecenben, de egyelőre nem jogerős.

KÉK HÍREK

Így buktak le a svájci farkas gyilkosai: apja vadásztársa dobta fel a 10 éves fiút

Kiderült, hogy az M237-es jeladós farkast egy 10 éves fiú lőtte le apja engedélyével Hidasnémeti közelében. A gyilkosságot megpróbálták eltitkolni, de egy társuk mindent kitálalt a hatóságoknak.

SZEMPONT

„Magyar Péternek ezt kell csinálnia, különben nem éli meg a jövő áprilist" - a Hadházy-tüntetésen résztvevők megértőek a Tiszával

Több ezren tüntettek kedd este a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetőket megkérdeztük arról, szerintük le lehet-e választásokon váltani a Fideszt, és mit gondolnak arról, hogy Magyar Péter távol maradt a megmozdulástól.

Címlapkép: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. március 26.

Kedd este több ezren tüntettek a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetők a Ferenciek terén gyülekeztek, ahol beszédet mondott az esemény szervezője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, és Daniel Freund német politikus, az Európai Parlament képviselője is.

A beszédek után a tömeg spontán módon a Szabadság hídra vonult, el is foglalva azt. Miután a rendőrök nem engedték le őket a budai oldalon, a demonstrálók egy része ott maradt, míg a tömeg többi része kettészakadva az Erzsébet és a Petőfi híd felé vonult – egy időre elfoglalva mindhárom hidat.

Az estéről készült riportunkban többen azt mondták, több százezer embernek kellene most az utcán lenni. Volt, aki arról beszélt, hogy ugyan kiment tüntetni, de nem gondolja, hogy ezzel sokat el tudnának érni.

„Az a baj, hogy tüntetésekkel ebben az országon maximum erőt statuálunk, de nem fogunk elérni semmi gyakorlati dolgot. Mi is csak azért vagyunk itt, mert úgy gondoltuk, hogy valamilyen módon jó lenne megjelenni”

- fogalmazott egy fiatal.

Baranyi Krisztina azt mondta a felszólalásában, „fontos elvi ügyekben taktikai okokból lapítani nemcsak rettenetes morális megalkuvás, hanem a kormányváltás szempontjából is végzetes hiba.”

Az általunk megkérdezett tüntetőket többsége ezt másként látja, ez derült ki, amikor arról kérdeztük őket, mit szólnak ahhoz, hogy Hadházy Ákossal ellentétben Magyar Péter nem áll bele ebbe az ügybe.

„Magyar Péternek van esélye megnyerni jövőre a választásokat, vagy októberben, amit most kért, hogy akkor legyenek. És szerintem egy ilyen megosztó ügy mellett kiállni csökkentheti az esélyeit. Teljesen meg tudom érteni ezt a stratégiát. Taktikailag lehet, hogy egy jó döntés. Legyen akkor így, van, aki meg itt áll ki, legyen az akkor Hadházy Ákos, meg vannak osztva a szerepek. Szerintem ez így rendben van”

- fogalmazott egy fiatal.

De van, aki szerint ez gyávaság Magyartól.

A beszédek után a tömeg a Szabadság hídra vonult, ahol farkasszemet néztek a rendőrökkel.

„Én fizettem a cipődet, én fizettem a kabátodat, testvér! Erre esküdtetek föl? Nem mi vagyunk az ellenség! Olyanok lettetek, mint az ÁVH! Olyanok vagytok, mint a Gestapo! Parancsot teljesítetek? E mögé akartok elbújni, ott is parancsot teljesítetek. A Gestapo is parancsot teljesített, testvér. Az ÁVH is parancsot teljesített!”

- üvöltötte a rendőrökkel szemben az egyik tüntető.

De nemcsak a tüntetőket nem engedték át a hidakon, azokat sem, akik csak munkába vagy akár haza siettek volna, és azért szerettek volna átmenni a hidakon.

A tömeg többször is azt skandálta: mocskos Fidesz, Ruszkik haza!, hazaárulók, elegünk van, demokráciát!