„Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól”
Kollégájához hasonlóan neki is az a tapasztalata, hogy a klímaváltozástól való szorongás mögött többnyire valamilyen feldolgozatlan félelem, veszteség, családi vagy párkapcsolati krízis lappang.
“Ha nincs ilyen, a páciens képes menedzselni az életét a szorongás ellenére. Olyan dolgokat csinál, ami a saját egyéni szintjén segít, például környezettudatosabban él. Akinél ez nem működik, ott sejthető, hogy más bajok is vannak.”
A konkrét cselekvések – műanyagok visszaszorítása, biotermékek használata, szelektív hulladékgyűjtés – visszaadhatják a kontroll érzését, csökkentve a szorongást. Nórának is valamelyest segít, hogy jobban odafigyel a műanyagokra, de ez csak rövid távon oldja a szorongását. Ezért mindig próbálja lefoglalni magát valamivel: gondolkodik, hogyan tudna még környezettudatosabban élni, eljár jógázni és túrázni. Ezzel párhuzamosan igyekszik kizárni a rossz híreket: nem nézi a Facebook hírfolyamát, nem olvas hírportálokat. “Ha valami fontos történik, azt úgyis megtudom. Kicsit struccpolitika, de muszáj időnként, hogy ne bolonduljak meg.”
Hátszegi Eszter szerint nem kell mindenáron patologizálni a klímaszorongást, de jó, ha az emberek tisztában vannak azzal, hogy pszichológiai eszközökkel is leküzdhető. Ősszel tart egy informatív-edukatív workshopot a témában, kifejezetten azzal a céllal, hogy azokat a készségeket erősítse, amelyek révén az ember hatékonyabban tudja menedzselni szorongásait. Megnehezíti a szakemberek dolgát, hogy a klímaváltozás őket is érinti, mégsem vihetik be a terápiára, ha maguk is rettegnek a kataklizma gondolatától.
Tisztában kell lenniük, hogyan érinti őket a téma, nem lehet a vakfoltjuk. “Attól, hogy elvégeztem az egyetemet, nem fogok tudni segíteni egy halálos betegnek, ha én nem küzdöttem meg a halál gondolatával, és nincs tudatos rálátásom a halálra” – mondta kollégája. Ezt szolgálhatja a szupervízió, ahol megbeszélheti azokat az eseteket, amelyek hatással vannak rá. Hátszegi Eszter igyekezett minél jobban utána olvasni a témának a külföldi szakirodalomban, foglalkozott saját érzelmeivel, cikkeket írt a klímaszorongásról.
Anya, akkor most már nem lesz baja a Földnek?
Nemcsak a felnőttek mentális egészségét veszélyeztetheti a klímaszorongás. Az American Psychological Association tavaly októberben megjelent felmérése szerint a 15-21 éves korosztály körében a klímváltozás és a globális felmelegedés a harmadik leggyakoribb szorongást kiváltó ok: 58 százalékukat tölti el aggodalommal a bolygónk jövőjéről szóló hírek.
A The Daily Telegraph cikke szerint egyre több tanár, terapeuta találkozik klímaszorongó gyerekekkel, olyan esetekről is hallani, amikor gyógyszerekkel kezelték gyerekek szorongását. Balázs Judit gyermek- és ifjúságpszichiáter, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszékének vezetője több olyan gyereket is kezelt, akik félelmeik között említették a klímaváltozást: aggódtak, mit hoz a jövő, mi történik a világunkkal. “A klímaváltozás kérdése lehet egy olyan trigger, ami kóros mértékű szorongást vált ki az erre hajlamos gyereknél, vagy hozzákapcsolódhat más jellegű aggodalmaihoz.” Elmesélte, hogy egyik ismerőse gyerekével szemetet szedett egy környezetvédő akció keretében, mire a kislány megkérdezte: “Anya, akkor most már ugye nem lesz baja a Földnek?”
A gyermekpszichiáter szerint ez a kérdés önmagában még egészséges mértékű aggodalmat jelez. Akárcsak a felnőtteknél, a gyerekeknél is akkor beszélünk kóros szorongásról, ha funkciókárosodást okoz: képtelen figyelni az iskolában, nem tud aludni, nem képes örülni.
Balázs Judit fontosnak tartja, hogy a szülők nyíltan beszéljenek a témáról, hiszen a gyerekek tisztában vannak, mi történik körülöttük a világban, és megérzik, ha valami miatt feszültek a szülők, a bizonytalanság pedig csak fokozhatja a szorongást. Egy jól funkcionáló családban nincsenek titkok, a családtagok tudják, mi nyomasztja a másikat. A gyermekpszichiátert nem lepte meg, hogy a gyerekek körében is feltűnt témaként a klímaváltozás: ha egy közeli országban háború tör ki, természetes, hogy jobban foglalkoztat minket egy fegyveres konfliktus esélye. A pszichoterápia során azzal tudnak segíteni a gyereknek, hogy felismertetik velük a gondolkodásuk torzításait, logikai hibáit: ha fekete-fehéren látják a dolgokat, egy rossz eseményből általánosítanak, mindig a legrosszabbra számítanak.